Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. január 21., péntek 3. Kecskeméten, Budapesten - és Egerben? A maszeknak megéri?! A rend eletek, jogszabályok nem hoztak megnyugtató megoldást; hiába írták elő, hogy az üzletek nyitva tartá­suk egész ideje alatt kötele­sek az általuk forgalmazott betétdíjas palackokat vissza­váltaná — a boltosok gyak­ran önkény eskednek. Van, ahol arra hivatkoznak, hogy tőlük sem szállítják el a pa­lackokat, nincs hol raktároz­niuk, van, ahol semmire sem hivatkoznak, csak egy­szerűen megtagadják bizo­nyos napokon vagy bizo­nyos óráikban a visszavál­tást Ha a parancs nem elég, jöjjön az érdekeltség. Jött is. Az érintett minisztériu­mok kidolgoztak egy bonyo­lult rendszert, amelynek lé­nyege, hogy kétféle palack- árat alkalmaznak. Például egy sörösüveg betétdijaként 2 forintot fizet a vevő, és ugyanannyit kap, amikor visszaviszi. Am az ipar és a kereskedelem között 2,30- ért cseréi gazdát az üveg, így az a bolt amelyik több üveget vesz vissza, mint amennyit eladott, üvegenként 30 fillér többletbevételhez jut Amelyik kevesebbet, azt azonos mértékű veszteség éri. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik ma­gukat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó res­tell kedve jelenik meg az üres üvegekkel és a boltos vagy gyakorolja a visszaváltás ke­gyét, vagy nem. Ismerek azonban néhány kereskedőt, akik kellemet­lenség teketóriázás, admi- misztirálgatás helyett kész­séggel, mi több, örömmel és azonnali készpénzfizetéssel fogadják az üres üvegekkel érkezőket. Minél több üve­get rak ki a kuncsaft a hosz- szú pultra, annál nagyobb megbecsülésnek örvend. Hoz­zák is ezekhez a kereskedők­höz szatyorral, rekesszel, au­tóval a sörös, a kólás, az ásványvizes, a befőttes, a lekváros, az uborkás, a pá­linkás meg a ki tudja, mi­lyen üvegeket Kecskemétre és Budapestre. Mert ebben a két városiban, — de lehet, hogy időközben már másutt is — váltottak ki magánsze­mélyek magánkereskedői en­gedélyt üvegvisszaváltásra. A fővárosi Vörösvári úton működő maszek üvegvissza­váltó, Békési Ferenc is min­den betétdíjas palackot kor­látlan mennyiségben, reg­geltől estig megvásárol. Hogyne, hiszen ebből él. Még maga sem tudja, hogy jól-e, vagy rosszul, mivel csupán fél éve fogott bele a vállalkozásba, de reményke­dik. Igaz, hogy bért fizet a helyiségért, több mint 2000 forintot havonta SZTK-járu- lék címén, egy halom pénze fekszik a tárolásihoz szüksé­ges rekeszekben, a boltjában állomásozó üvegekben, és még nem tudja, mennyi adót vetnek ki rá, de úgy ítéli, többet fog keresni, mint bolt­vezető korában. Mert hogy ezt megelőzően egy kis ABC- áruházat vezetett. Hogy miért üzlet a ma­szek nék, és miért nem az ál­lami vagy a szövetkezeti boltnak az üvegvisszaváltás, annak egyszerű a nyitja. Míg az alkalmazottiak a többi be­vétellel együtt a betétdíjakat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszá­jába, addig a maszek termé­szetesen saját jövedelemként könyvelhet el minden har­minc fillért. Nem kell be­lőle apparátust, irodistákat eltartania — csak magát, meg a családját. Mivel az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az or­szág egész lakosságát hátrá­nyosan érinti, megkérdeztük a Belkereskedelmi Miniszté­riumban : maszekosítható-e ez a „szakma”. Megtudtuk, hogy elvileg semmi akadá­lya a dolognak, csak legyen elég vállalkozó, és találjon valamennyi megfelelő üzlet- helyiséget. Ez utóbbi azon­ban már a helyi tanácso­kon múlik. Ahol ugyanis nem támogatják kellő inten­zitással a vállalkozót, ott aligha fog megfelelően for­galmas, kocsiparkolásra is alkalmas útvonalon föld­szinti üzlethelyiséghez jut­ni. Márpedig erre az „üz­letágra” pincehelyiség nem alkalmas: sem a fogyasztók, seím a boltos, sem az üve­gek elszállítói nem hajlan­dók lépcsőt járni. Ha tehát a vállalkozókedv és a helyiséggazdálkodás úgy akarja, akkor az ország szá­mos településén létesülhet­nek olyan üvegvisszaváltó helyek, ahol minden korlá­tozás, kellemetlenkedés nél­kül, szíves-örömest fogadják és veszik át terhűnket, a be­tétdíjas palackokat. (G. Zs.) ABASARON: Az oltvány készítésére oktatják a tekercselőben dolgozó aba- sári asszonyokat (Fotó: Perl Mártonj Oltványt készítenek a tekercselők Az abasári Rákóczi ^Termelőszövetkezet ta­valy májusban tekercselő melléküzemágat lé­tesített a régi irodaépületben. A volt bejárók és háztartásbeliek kis szériában gyártott vil­lanymotorokat tekercselnek bérmunkában az ikladi Ipari Műszergyárnak. • A borairól híres tsz-ben az év első két hó­napjában a mezőgazdaságban van szükség a huszonhárom asszonyra. Néhány napos házi tanfolyamot szerveztek számukra, hogy be­vezessék őket az exportra is kerülő szőlőolt­ványok készítésének rejtelmeibe. Márciustól újra a gépek mellé állnak, s reménykednek — nem is alaptalanul, hiszen már elsajátították az egyes szakmai fogáso­kat —, hogy havi keresetük meghaladja majd a mostani csaknem háromezer forintot. Deb- rei János üzemágvezető azt is elmondta, hogy jóval több helybéli nőnek tudnának helyet biztosítani a kis üzemben, s több dolgozóval a működési költségek is'kedvezőbben alakul­nának. A feladat: 20 ezer lakás felújítása Nőtt a lakosság kezdeményezőkészsége Bevált a lakásszerviz-szolgálat IS Az épületfenntartási fel­adatok idei előirányzata 1—2 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ám ennél jóval dinamikusabban bő­vül a lakóházak, az egészség- ügyi és a közösségi épületek fenntartása és az építőipari fogyasztási szolgáltatás. Or­szágosan mintegy 20 ezer la­kás felújítása és 10 500 lakás korszerűsitése a feladat. A tanácsok összességében 10 százalékkal többet fordíta­nak az idei lakóház-fenntar­tásokra. A munkálatokban a tanácsi és a szövetkezeti építőipar mellett mind na­gyobb arányban vesznek részt az ÉVM-vállalatok, el­sősorban a magas technikai és műszaki felszereltséget igénylő nagyobb közintézmé­nyek, lakóházak felújításá­ban, rekonstrukciójában. Az építőiparban létrejött kis szervezetek többsége is fenn­tartási munkákat végez. Az épitőipari fogyasztási szolgáltatás az előzetes ada­tok szerint 16 százalékkal nö­vekedett az elmúlt évben, s az idén további feltételek megteremtésével bővitik a lakosság részére végzett la­káskarbantartást és -korsze­rűsítést. A tervidőszak első két évében az előirányzat­nak megfelelően gyarapodott a korszerűsített lakások szá­ma, igaz, ez annak is kö­szönhető, hogy nőtt a lakos­ság kezdeményezőkészsége is. Az egyik ösztönző: a bérlők lehetőséget kaptak a korsze­rűsítési költségek egyösszegű megtérítésére is. A növekvő igények kielégítése érdeké­ben a bevált lakásszerviz- szolgálat, a szövetkezetek és a kisipar közötti együttmű­ködés kiterjesztését terve­zik. A tapasztalatok alapján továbbfejlesztik a lakossági szolgáltatások formáit, és újabb önálló részlegek, szer­vezetek létrehozását készitik elő. (MTI) KÖZELEBB A LAKOSSÁGHOZ Magasabb színvonalon, nagyobb hatékonysággal a takarékszövetkezetekben A fogyasztási szövetkeze­tek IX. kongresszusán sok javaslat hangzott el a szö­vetkezetek tevékenységi kö­rének bővítésére. Például a takarékszövetkezeti tagok az új szolgáltatásokat, az egyes lakossági pénzügyek helyben való intézését sürgették. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának javaslatára az Elnöki Ta­nács múlt év novemberi ülésén módosította a taka­rékszövetkezetekre vonat­kozó korábbi rendeletét. A változásokról Fehérdi Bé­lától, a MÉSZÖV takarék- szövet kezeti titkárától kér­tünk információt. — A takarékszövetkezetek ez év elejétől számos új szolgáltatással- bővíthetik te­vékenységüket — mondotta. Egyik ilyen változás, hogy a bankszámla vezetésére kö­telezett egységek kivételével — bárkitől elfogadhatnak betéteket. Módjuk van bankszámla-szerződést köt­ni különböző szervezetekkel, mint például az önkéntes tűzoltótestület, vadásztársa­ság, horgászegyesület, szü­lői munkaközösség. Az ifjú­sági betétek további népsze­rűsítését mennyiségi növelé­sét segíti elő, hogy a beté­tek állománya utátn is ké­pezhető kölcsönalap, s így a szövetkezet is nagyobb bevételhez jut. Módjukban van a takarékszövetkezetek­nek a Merkúr Vállalat megbízásából a személygép­kocsi-előjegyzési számlák vezetésére. Az ott előfizetett gépkocsik vételi hátralékát nem kell a lakóhelytől tá­vol lévő OTP-fióknál befi­zetni, vagyis helyben végez­hetik el a gépkocsik átvéte­lére jogosító csekkek kiadá­sát. A kölcsönfolyósítások­ban is változás történt A takarékszövetkezetek köl­csönt adhatnak polgárjogi társaságoknak, vállalati gaz­dasági munkaközösségeknek. — Milyen változások lesz­nek a nem pénzügyi szol­gáltatásokban? — 1963. évtől e tevékeny­ségi körök is igen kibővül­tek és a lakosság érdekeit szolgálják. Lehetőség van a tsz által végzett munkák ellenértékének beszedésére, autóklubtagok szervezésére, de elvégezhetik a lakás­szövetkezetek adminisztrá­ciós munkáit is. A lakosság érdekeinek megfeleleőn áru­síthatnak autóbuszjegyeket, bérleteket is. — Változott-e a törvényes­ségi felügyelet? — A takarékszövetkezetek felett megyei szinten a tör­vényességi felügyeletet a megyei tanács pénzügyi osz­tálya látja el. Eddig a fon­tosabb kérdésekben minden esetben a Pénzügyminiszté­rium döntött. Idén már a minisztérium csak a megye egészére vonatkozóan álla­píthatja meg a kölcsönke­retet, az egyedi kereteket a pénzügyi osztály hagyja jó­vá. Ezután lehetőség lesz a kölcsönkeretek átcsoporto­sítására, így a felhasználás is ésszerűbb lesz. A taka­rékszövetkezeti hálózat to­vábbi fejlődését szolgálja, hogy január 1-től azokon a településeken is nyitható ta­karékszövetkezeti kirendelt­ség, amelyeken OTP-fiók működik, ha az a szövetke­zet működési területéhez tartozik. Egy távolabbi, de már régen sürgetett prob­léma megoldásáról is szól­nom kell. Jövő év elejétől a takarékszövetkezetek is bekapcsolódhatnak a csalá- diház-építési kölcsönök fo­lyósításába. Az OTP-vel azonos összegű és kamato­zású kölcsönöket adhatnak. Lehetőséget kaptak a taka­rékszövetkezetek célrész­jegy jegyzésére is, amely a beruházások és az ügyvitel­gépesítés meggyorsítását se­gíti. A részjegyek utáni ré­szesedés mértékét is meg­változtatta a rendelet. Ed­dig 500 forintot meghaladó részjegyérték után öt száza­lékos részesedést lehetett fizetni, most pedig az ösz- szeghatárra való tekintet nélkül hét százalék lesz a részesedés. Természetesen csak akkor, ha arra a szö­vetkezet által elért nyere­ség nagyságrendje fedeze­tet nyújt. A felsoroltakból megálla­pítható tehát: a szövetkeze­teken a sor, hogy éljenek az új lehetőségekkel. Tevé­kenységüket a tagság és a lakosság érdekében még ma­gasabb színvonalon, nagyobb hatékonysággal végezzék. Szabó Lajos Új szolgáltatás a MALÉV-nál / ári KOM FOR' r Lényeges változás, hogy a Comfort-utasok a repülőgépek fedélzetén az eddigieknél kényelmesebben utazhatnak vala­mennyi géptípuson (Fotó: MTI — Tóth Syula felv. — KS) Repülni jó. Még annak is, aki kissé borzongva latol­gatja, vajon hány méter ma­gasan van a gép, s mi tör­ténne, ha..., aztán ez lassan elmúlik a stewardes nyu­godt hangjától, kedves mo­solyától. A finom ételek, frissítők, „szíverősítők” után, egy kényelmes, hátrahajtha­tó ülésen pihenve végképp megszűnik a szorongás. Ez­után már csak az — olykor több ezer kilométerre levő — úticélra gondolnak a re­pülőgépen utazók. Immár nyugodtan, jó közérzettel, és a várakozás izgalmával. Jó néhányan állítják, és joggal, hogy az útiélménye­ket döntően befolyásolja az utazás milyensége. Ennek ér­dekében vezette be a MA­LÉV, január közepétől új szolgáltatását, amely a „Comfort” fantázianevet vi­seli. Az új szolgáltatás beveze­tésével egyidőben megszűnt az első osztály, s az utasok két lehetőség közül választ­hatnak a MALÉV-járatokon. Comfort-osztályon utazhat­nak mindazok, akik a jegy teljes árát fizetik. A kedvez­ményes jeggyel utazók (cso­port, ifjúsági, APEX-kedvez- mény) a turistaosztályon fog­lalnak helyet. Mit kapnak azok az uta­sok, akik a Comfort-osztá­lyon akarnak utazni? Kék színű beszállókártyával első­ként szállhatnak be a gép­be. Az új osztály bevezeté­sével egyidőben a MALÉV is áttért az ülésszám szerinti ültetésre. Az utasok a jegy­kezelésnél választhatják ki, melyik helyen kívánnak ül­ni (dohányzó, nemdohányzó részben, ablak mellett), s ennek száma rákerül a be­szállókártyára. A gép fedélzetén külön személyzet gondoskodik a Comfort-utasok kényelmé­ről. A különböző hidegtálak mellett, hosszabb járatokon melegételeket is felszolgál­nak. A magyar rövid italo­kat és borokat is térítés nél­kül kapják az utasok. Spe­ciális igények esetén vegetá­riánus tálról és bébiételről is gondoskodik a gép sze­mélyzete. Étkezés után napi­lapok és színes magazinok állnak az utasok rendelke­zésére. Nem, mellékes az sem, hogy az eddigi, kevés utast befogadó első osztályon szemben most, negyvenné­gyen utazhatnak a Comfort- osztályon. Komfortosan a Comforton, de mennyiért? Nyugati vo­nalakon a teljes áru jegy, a korábbi turistaosztálynak megfelelő tarifát jelenti, amelyhez 20 kilogramm sza­bad poggyászkeret tartozik. A szocialista országokba in­duló járatokon a Comfort- jegy ára a régi, első osztá­lyú tarifával azonos. A sza­bad poggyászkeret 30 kilo­gramm. Németh Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents