Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. január 21., péntek A prágai nyilatkozat a béke üzenete Csütörtök: Mitterrand Bonnban Péntek: Kohl Párizsban A francia nukleáris erő „elrettentő, célzatú”, függet­len, nemzeti erő, s ezért azt nem vehetik figyelembe az európai közép-hatótávolsá­gú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon — jelentette ki csütörtökön Bonniban Francois Mitter­rand. A francia elnök a Bundestag ünnepi ülésén beszélt, amelyen a francia- nyugatnémet barátsági szer­ződés megkötésének 20. év­fordulójáról emlékeztek meg. A legutóbbi szovjet lesze­relési javaslatoknak ezt a visszautasítását Mitterrand a NATO iránti francia szö­vetségi hűség hangoztatásá­val egészítette ki. Erősíteni kell az atlanti szolidaritást, mert csak így érhető el si­ker a- genfi tárgyalásokon, csak így válhat feleslegessé az amerikai rakéták nyugat- európai telepítése — vélte a francia elnök. Beszédében Mitterrand ugyanakkor reményét han­goztatta, hogy az erőegyen­súly alapján sikerül biztosí­tani az európai békét. Fon­tos állomás lehetne, ha a mad­ridi konferencián megálla­podás születne európai le­szerelési értekezlet összehí­vásáról. A francia elnök, aki csü­törtökön reggel érkezett Bonniba, rövid megbeszélést folytatott Helmut Kohl kan­cellárral. Délben Karl Cars­tens nyugatnémet államfő adott díszbeszédet a francia küldöttség tiszteletére. Az évforduló kapcsán a nyugatnémet sajtó terjedel­mesen taglalta a szerződés jelentőségét, amelynek kere­tében eddig negyven fran­cia-nyugatnémet csúcstalál­kozót tartottak. Helmut Kohl kancellár es­te hat órakor — több mint ezer vendég jelenlétében — fogadást adott a francia el­nök tiszteletére a Bad Go- desberg-i Stadthalléban. Francois Mitterrand ezt követően hazautazott Párizs­ba. Az ünnepi megemlékezést pénteken Párizsban folytat­ják, ahová ebből az alkalom­ból küldöttség élén Helmut Kohl kancellár is ellátogat Kétoldalú és nemzetközi kérdésekről volt szó Andrej Gromiko és Erich Honecker csütörtök délelőtti hivatalos megbeszélésén. A reggel kilenc órakor megnyílt tanácskozáson — amelyet a barátság és a test­vériesség légköre jellemzett — a szovjet külügyminiszter tolmácsolta Jurij Andropov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak szívélyes üdvözletét, és részletes áttekintést adott a közelmúltban Bonnban lezaj­lott szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról. A felek méltatták az NDK és a Szovjetunió, valamint a két párt kapcsolatait, min­denoldalú együttműködését, és kiemelték az 1975. október 7-én megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jelentőségét. Erich Honecker elismerően szólt a Szovjetunió követke­zetes békepolitikájáról és megerősítette: az NDK mesz- szemenően egyetért a javas­latokkal, amelyeket Jurij Andropov terjesztett elő a szovjet állam megalakulásá­nak hatvanadik évfordulója alkalmából mondott beszédé­ben a stratégiai fegyverrend­Varsóban csütörtökön megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és az Egye­sült Parasztpárt országos bi­zottsága kétnapos együttes Ülése. Az ülésen az elnöki tisz­tet Wojciech Jaruzelski had- seregtébomok, a LEMP KB első titkára és Roman Ma-• linowski miniszterelnök­helyettes, az Egyesült Pa­rasztpárt országos bizottsága elnökségének elnöke tölti be. Megnyitójában Jaruzelski méltatta annak jelentőségét, hogy a két párt legfelsőbb szerve — most először — közös tanácskozáson foglal­kozik az ország számára lét- fontosságú kérdésekkel. Em­lékeztetett arra, hogy a LEMP KB Politikai Bizott­sága és a parasztpárt orszá­Gromiko Berlinben szerek jelentős csökkentésé­re. Gromiko válaszában nagy­ra értékelte az NDK aktív békepolitikáját, azt a törek­vését, hogy megakadályozza újabb háború kiindulását német földről. A megbeszéléseken teljes egyetértés mutatkozott ab­ban, hogy új amerikai nuk­leáris fegyverek nyugat-né­metországi telepítése ellen­tétes a törekvéssel, hogy a Szovjetunió és az NDK ren­dezett kapcsolatokat tartson fenn az NSZK-val, és súlyos­bítja az európai és nemzet­közi helyzetet. A nemzetközi helyzetet át­tekintve a felek megállapí­tották: nincs ma fontosabb feladat annál, mint hogy megakadályozzák az Egye­sült Államok és más NATO- országok legagresszívabb kö­rei részéről megnyilvánuló kalandor törekvéseket, elhá­rítsák a nukleáris háború veszélyét és biztosítsák a tartós békét. Ezt tanúsítják a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi prágai állásfoglalása is, amely a szocializmus ki­egyensúlyozott és aktív bé­kepolitikáját tükrözi. gos bizottságának elnöksége éppen két évvel ezelőtt tette közzé közös mezőgazdasági és élelmiszergazdasági poli­tikájának irányelveit. A LEMP KB Politikai Bizottságának és az Egye­sült Parasztpárt országos bi­zottsága elnökségének beszá­molóját — amely a mező- gazdaság fejlesztéséről és az élemiszer-önellátás eléré­séről szól — Zbigniew Michalek a LEMP KB me­zőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó titkára terjesztette elő. Mint hangsúlyozta, az élelmezés az egész lengyel társadalom ügye. Az élel­miszerhelyzet javulását a mezőgazdasági termelés le­hető legnagyobb ütemű fo­kozásával kell elérni. Különösen nagy a nemzet­közi hordereje annak a ja­vaslatnak — mutattak rá —, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést: kölcsönösen nem alkalmaznak katonai erősza­kot egymással szemben és békés kapcsolatokat tarta­nak fenn. Egy ilyen szerző­dés sokat tenne a nemzet­közi helyzet javításáért, a nemzetközi bizalom erősíté­séért. A prágai tanácskozás politikai nyilatkozata, és a benne foglalt javaslatok a béke üzenetét vitték el a világ államaihoz és népeihez és — mint a nemzetközi fo­gadtatás is tanúsítja — ilyen üzenetet látott benne min­den békeszerető és haladó erő. A Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió — húzták alá a berlini meg­beszélésen — a többi szocia­lista országgal együtt min­den erejével munkálkodik e reális javaslatok megvalósu­lásán. Erich Honecker ezután ebédet adott Andrej Gromiko tiszteletére, amelyen részt vett az NDK számos vezető személyisége és a szovjet külügyminiszter kísérete. Kormányválság Bolíviában Heman Siles Zuazo, Bolí­via köztársaság elnöke szer­dán elfogadta hat miniszter lemondását. A miniszterek valamennyien a kormány- koalícióban részt vevő bal­oldali - forradalmi mozga­lomhoz (MIR) tartoznak. A pártok megállapodása alapján a MIR delegálta a kormányba a gazdasági tár­cák felelőseit, s most éppen a pénzügy-, az ipari és ke­reskedelmi, az energetikai, az oktatási és az egészség- ügyi, valamint az integrációs kérdésekkel foglalkozó mi­niszter mondott le. Közöl­ték, hogy nem értenek egyet az elnök gazdaságpolitikájá­val. A bolíviai elnök a kor­mányválság miatt elhalasz­totta tervezett európai és afrikai hivatalos látogatását. A LEMP és a parasztpárt együttes ülése —( Külpolitikai kommentárunk )­Püspökök a békéért egyházi vezetők egymás közti eszme­cseréje ritkán emelkedik a külpolitikai hír rang­jára'. Most viszont ez történt — pedig az igazi ese­mény még hátravan. Tavaly novemberben nagy vihart kavart az Egye­sült Államokban, hogy a katolikus egyház vezetői a fegyverkezési verseny és a leszerelés témakörében hallatták hangjukat. A terebélyesedő amerikai béke- mozgalómból természetesen addig sem maradtak ki az egyház különböző rendű-rangú képviselői, ám ősz­szel minőségi fordulat történt. Az Egyesült Államok­ban élő és tevékenykedő katolikus egyházi vezetők akkor egy pásztorlevél-tervezetet fogadtak el. Ebben elítélték az atomfegyver bevetésére irányuló szándé­kot, vagy a vele való fenyegetést, sőt a nukleáris fegy­ver birtoklását is. Az efféle elvi jelentőségű megfo­galmazásokon túl, a pásztorlevél tervezete az atomi- fegyverek befagyasztását javasolta a jelenlegi szin­ten, csatlakozva ezzel az Amerika-szerte egyre erő­södő befagyasztási mozgalom követeléséhez. A WASHINGTONI KORMÁNYKÖRÖK felhördülé­se semmivel sem volt csekélyebb mértékű, mint az a hatás, amelyet a katolikus vezetők állásfoglalása a közvéleményre gyakorolt. Azonnyomban ellenakciók indultak, abban a reményben, hogy a pásztorlevél szö­vegének tavasszal esedékes véglegesítéséig van még elegendő idő a főpapok „megdolgozására”. Nos, az ellenkampány sikeréről vagy eredménytelenségéről korai volna még szólni, az e heti vatikáni tanácskozás azonban jelezte, hogy az ügy máris szétfeszítette az amerikai belpolitika kereteit, A kétnapos eszmecserén nemcsak a Joseph Bemardin chicagói érsek vezette amerikai küldöttség vett részt, hanem a nyugat-eu­rópai katoliklusokát képviselő nyugatnémet, olasz, francia, holland és brit püspökök is. A megbeszélések lényegében zárt ajtók mögött, a sajtó teljes kirekesztésével folytak. Nem tudhatjuk te­hát, vajon voltak-e próbálkozások az amerikai pász- torlevél-tervezet hangnemének mérséklésére, vagy sem. Az viszont bizonyos, hogy a találkozón részt ve­vő nyugat-európai püspökök legalábbis elgondolkod­tak a tengeren túli főpapok példáján, s elképzelhető, hogy a jövőben aktívabban bekapcsolódnak a hazá­jukban működő békemozgalmak munkájába. Ez utób­bi lehetőség azért is érdemes a figyelemre, mert a NATO határozata értelmében — Franciaország kivé­telével — éppen ezekben az államokban tervezik el­helyezni az év végén az új amerikai nukleáris raké­tákat. AZ AMERIKAI KATOLIKUS EGYHÁZ VEZETŐI azt mondják, hogy tervezett pásztorlevelükkel nem a napi politikai döntéseket kívánják befolyásolni, egyszerűen belső erkölcsi parancsnak tesznek eleget. Nos., az indítékoktól függetlenül, fellépésük a béke- mozgalmakat erősíti, ezért üdvözlendő, ezért közügy. k. g. Jugoszlávia az ellenséges politika beszüntetését követeli Albániától Az igazi engedmények elmaradtak Nakaszone elutazott Washingtonból A jugoszláv kormány az ország ellen, irányuló ellen­séges politika beszüntetésére szólította fel az albán kor­mányt. A jugoszláv külügyminisz­térium képviselője csütörtö­A Füzesabonyi Állami Gazdaság almás-gyümölcsö­sének művelésére vállalkozókat keres. A művelés és részesedés módozatainak megbeszélése a helyszínen. Jelentkezés: írásban vagy személyesen az ágazat vezetőjénél. Cím: Füzesabonyi Állami Gazdaság, gyümölcsös. Telefon: Füzesabony: 91, 83. kön dokumentumot nyújtott át a belgrádi albán nagy­követnek. A dokumentum megállapítja: a tiranai ve­zetés durván beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe és területi követelésekkel áll elő. Az albán kormány által a Jugoszlávia egyes részei­ben meglévő ellenforradalmi elemeknek nyújtott támo­gatás felhívás a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság alkotmányos rend­jének megdöntésére. Ehver Hodzsa albán vezető, hogy elterelje a figyelmet orszá­ga nehézségeiről és hogy megtévessze a közvéleményt, Jugoszláviára próbálja há­rítani a felelősséget az Al­bániában kialakult helyze­tért. A jugoszláv fél a doku­mentumban emlékeztet arra, hogy Albánia az egyetlen európai ország, amely nem vesz részt a földrész bizton­ságával és együttműködésé­vel foglalkozó értekezlet fo­lyamatában, valamint a ha­sonló célú, más nemzetközi akciókban és leszögezi: Al­bánia jugoszlávellenes poli­tikája a térség békéje, biz­tonsága és jószomszédi együttműködése ellen irá­nyul. Salvador katonai beavatkozás előtt? A salvad őri hazafiak szer­dán Morazlan megyében fel­robbantották a közép-ame­rikai ország egyik legjelen­tősebb közúti hídját. Ugyan­csak szerdán a hazafias erők támadást intéztek a főváros, San Salvador közelében le­vő Ilopango légitámaszpont ellen. A salvadori „NOTISA” hír- ügynökség értesülése szerint az Egyesült Államok salva­dori nagykövetsége felszólí­totta az országban tartózko­dó valamennyi amerikai ál­lampolgárt, hogy jövő ked­dig (január 25.) hagyják el az országot. A hír nagy nyugtalanságot keltett a sal­vadori közvéleményben, mert úgy értelmezik a felszólí­tást, hogy ez előkészület az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozására az országiban. Washington lojális nyilat­kozatokat és bizonytalan ígéreteket kapott Nakaszone japán miniszterelnöktől, de az igazi japán engedmények elmaradtak. Elmaradtak a jelentősebb megállapodások is, s egy energetikai együtt­működési bizottság felállítá­sán kívül a találkozó egyet­len kézzelfogható eredménye Reagan elnök ajánlata volt, hogy 1988-ban egy japán szakértő is vegyen részt az amerikai űrrepülőgép-prog­ram valamelyik útján. Nakaszonére Washington­ban óriási nyomás nehezült, hogy tegyen újabb intézkedé­seket az amerikai áruk Ja­pánba való beáramlásának biztosítására, a korlátozások csökkentésére. Nakaszone sajtóértekezleten közölte: Ja­pán május óta több mint 300 intézkedést tett a kereske­Nakaszone japán miniszterelnök Washingtonban tárgyalt. A képen Reagan amerikai elnökkel folytat megbeszélést (Népújság telefotó — AF—MTI—KSj d'elmi korlátozások enyhíté­sére. További ígéretekre vi­szont ezúttal nem volt haj­landó. Annyit ígért, hogy bizottságot állít fel annak megvizsgálására, kiterjesz- szék-e erre az évre is a ja­pán autók exportjának már két éve érvényben lévő „önkéntes” korlátozását. A japán miniszterelnök a The Washington Postnak adott interjújában kifejtette katonai programját. Japánt „egyetlen hatalmas elsüly- lyeszthetetlen repülőgép- anyahajónak” írta le, amely az esetleges „szovjet bom­bázó-rohamok” útját állja. A program másik céljaaJaján- szigetek közötti szorosok le­zárása a szovjet tengeralatt­járók elől. Ezeket a terveket Nakaszo­ne Reagan elnökkel is is­mertette, s így elvi egyetér­téséről biztosította a Japán katonai szerepének bővítését szorgalmazó amerikai straté­gákat. A Washington által követelt lényeget — a kato­nai kiadások növelését — illetően azonban semmilyen ígéretet nem tett. Nakaszone csütörtökön délelőtt elutazott az Egyesült Államokból.

Next

/
Thumbnails
Contents