Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. január 19., szerda iGROMIKO SAJTÓÉRTEKEZLETE BONNBAN „Érintkezési pontok” „eltérések” Andrej Grontiko szovjet külügyminiszter Bonnban kedden megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellár­ral (Népújság teleiotó — AP—MTI—KS) A Szovjetunió és az NSZK álláspontjában mind a közép-hatótávolságú fegyve­rekkel, mind a hadászati fegyverzetekkel kapcsolatban vannak „érintkezési pontok” és „eltérések” — jelentette ki kedden Bonnban nagy ér­deklődéssel kísért sajtóérte­kezletén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. — Túlzás lenne azt állíta­ni, hogy mostani tárgyalá­sainkon sikerült felszámol­nunk ezeket az eltéréseket. A jelenlegi helyzetben azon­ban senki se vonjon le olyan végkövetkeztetéseket, ame­lyek pesszimista vagy opti­mista irányba mutatnak. Az ilyen problémákat nem lehet gyorsan megoldani, ehhez időre van szükség — vonta meg bonni tárgyalásainak mérlegét a szovjet külügy­miniszter. Gromiko igen pozitívan ítélte meg azt a fejlődési, amely a két ország viszonyá­ban zajlott le az 1970-es, moszkvai szerződés megköté­se óta. A szovjet—nyugatné­met kapcsolatok jövőjét ille­tően is derűlátóan nyilatko­zott, mivel a mostani megbe­széléseken is mindkét fél a kapcsolatok fejlesztéséért szállt síkra. — A Helmut Kohl kancel­lárral ma reggel lefolytatott eszmecserénk végén megkér­deztem őt: közölhetem-e a szovjet vezetéssel, hogy az NSZK kormánya az elmúlt évtizedhez hasonlóan a jö­vőben is az enyhülésért lép-e fel? Elégedetten állapítha­tom meg, hogy kérdésemre egyértelműen „igenlő” vá­laszt kaptam a kancellártól — mondta Gromiko. A Szovjetuniónak nincse­nek hátsó szándékai, nem akarja zavarni az NSZK-nak más országokhoz fűződő vi­szonyát. Ugyanakkor az NSZK-nak politikája kiala­kításakor saját érdekeiből kell kiindulnia, kerülve egy harmadik fél befolyását — jelentette ki Gromiko. A szovjet diplomácia veze­tője közölte, hogy a tárgya­lásokon nagy teret szenteltek a nemzetközi problémáknak, az európai biztonsággal ösz- szefüggő kérdéseknek. Gro­miko méltatta, hogy mindkét fél azt a véleményt képvi­selte: legfőbb céljának a bé­ke megőrzését tekinti. A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem haj­landó elfogadni az európai közép-hatótávolságú fegy­verek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon az úgy­nevezett nulla-megoldást. „Ez felborítaná a jelenlegi, megközelítő egyensúlyt, az Egyesült Államok fölénye még a mainál is nagyobb lenne” — szögezte le Gro­miko, majd így folytatta: ha végrehajtanánk a nulla- megoldást, a NATO fölénye a hordozóeszközök területén kétszeres, a robbanótöltetek területén háromszoros len­ne. Gromiko válaszaiból ki­tűnt: a Szovjetunió az euró­pai közép-hatótávolságú fegyverek egyensúlya szem­pontjából kulcskérdésnek tekinti a brit és francia ra­kéták problémáját. E két ország rakétái a nyugati haderők részét alkotják, Európában vannak és kö- zép-hatótávolságúak, s így képesek elérni a Szovjet­unió é6 szövetségesei terü­letét. Ezért a szocialista or­szágok nem tekinthetik nem létezőknek azokat. Nem azt javasoljuk, hogy ez a két erőegyensúly érdekében a genfi tárgyalásokon vegyék figyelembe ezeket a rakétá­kat — mondotta Gromiko. Rámutatott: ha megállapo­dás születne a közép-hatótá­volságú fegyverek csökkenté­séről, a Szovjetunió hajlandó lenne megsemmisíteni raké­táinak egy részét, másik ré­szét pedig olyan távolságra visszavonni Keletre, hogy ne érjenek el nyugat-európai célpontokat. Egy Reagan—Andropov csúcstalálkozóra vonatkozó kérdésre Gromiko kifejtette: a szovjet vezetés általában hasznosnak tartja az ilyen magas szintű eszmecseréket, de azokat megfelelően elő kell készíteni. Sajnos, az amerikai kormányzat részé­ről egyelőre hiányzik a valódi szándék a csúcsta­lálkozó gyakorlati előkészí­tésére. A lengyelországi helyzet­tel összefüggésben Gromiko kategorikusan visszautasí­totta, hogy bárki is beavat­kozzék Lengyelország bel- ügyeibe: „Saját problémáit kizárólag Lengyelország old­hatja meg, s minél gyorsab­ban értik meg Nyugaton, hogy sehova nem vezet a len­gyel belügyekbe való beavat­kozás, annál jobb” — mon­dotta. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden dél­után megbeszélést folytatott Willy Brandttal, a szociál­demokrata párt és Franz Josef Srauss-szal, a CSU el­nökével, a gymniohi kastély­ban. CANBERRA Ausztrália nyugati part­jainál kedden Dél Fárosza fedőnévvel közös amerikai— ausztráliai haditengerészeti gyakorlat kezdődött. A had­gyakorlaton az amerikai flotta 11 hadihajója vesz részt, közöttük az „Enter­prise” atommeghajtású re­pülőgép-anyahajó. TOKIÓ Tájékozódó látogatáson Japánban tartózkodik Ed­ward Meyer tábornok, az amerikai szárazföldi erők vezérkari főnöke. A tábor­nokot fogadta Tanikava Kazuo, a japán nemzetvé­delmi hivatal vezérigazga­tója (hadügyminiszter). Meyer sürgette a japán- amerikai közös szárazföldi hadgyakorlatok számának és méreteinek növelését. MADRID Barcelonában csaknem két évvel azután, hogy elrabol­ták Quinit, a neves spanyol labdarúgócsillagot, aki 24 napig volt fogságban, ked­den ítéletet hirdettek a négy letartóztatott emberrabló ügyében. Közülük hármat egyaránt 10 évi börtönbün­tetésre ítéltek, a negyedik személyt felmentették. Az emberrablóknak ezenkívül közel 40 000 dollár bánat­pénzt is kell fizetniük Qui- ninek. RÓMA A nyomdászok és a hír­ügynökségek technikai dol­gozóinak munkabeszünte­tésével megkezdődött a mintegy 7 millió embert érintő általános sztrájk Olaszországban. Kedden le­álltak a fémipari üzemek, szünetel a munka a vegyi- gyárakban, az élelmiszer- és a textiliparban, zavarok lesznek az energiaszolgálta­tásban, a közlekedésben és nem jelennek meg az újsá­gok sem. Csak a csendőrök, a rendőrök és a papok nem folyamodnak az ölbe tett kéz veszélyes fegyveréhez — állapította meg keser­nyésen a Corriere Della Sera. NAKASZONE A FEHÉR HÁZBAN „Diszkriminációs, igazságtalan és egyenlőtlen kapcsolat” Támad a jobboldal Spanyol- országban Támadásba lendült a spa­nyol jobboldal. Az ürügyet az szolgáltatta, hogy Ernest Luch egészségügyi miniszter bejelentette: törvénytervezet készül, amely eltörli az abor­tusz büntethetőségét. A Népi Szövetség (AP) mögé tömörült jobboldali és szélsőjobboldali erők a szo­cialista kormány elleni pro­pagandakampányban élvezik az egyház támogatását. A támadások másik céltáb­lája a szocialista kormány ama döntése, hogy az állami alkalmazottak — kivéve az oktatás területét — az állam­tól csak egy csatornán ve­hetnek fel fizetést. Az úgy­nevezett „összeférhetetlensé­gi törvény” több százezer embert érint. Mivel a döntés az ország­ban vegyes érzelmeket, egyes értelmiségi rétegekben ki­mondottan ellenállást váltott ki, a jobboldal ezt a törvényt az abortuszkérdéssel össze­kapcsolva igyekszik kor­mányellenes hangulatot kel­teni. Sőt, kilátásba helyezett egy országos orvoS6ztrájkot is. A kormányzásba belebu­kott Demokratikus Centrum Unió (UCD) csatlakozott a kormányellenes támadások­hoz. Rendkívül szívélyes fogad­tatásban részesült kedden a Fehér Házban Nakaszonp japán miniszterelnök, aki hétfőn érkezett hivatalos lá­togatásra az Egyesült Álla­mokba. Több újság „törté­nelmi jelentőségűnek” ne­vezte látogatását, s Ronald Reagan melegen méltatta a két ország viszonyát. A bensőséges fogadtatás azokkal a reményekkel függ össze, hogy az új japán kor­mányfő elődeinél „kezelhe­tőbbnek” mutatkozik a két országot elválasztó kereske­delmi ellentétek témaköré­ben. Japánnak tavaly 20 mil­liárd dollár többlete volt az USA-val folytatott kereske­Az Egyesült Államok re­kord nagyságú összegeket fordít hírszerzésre és felfor­gatásra — állapítja meg a The New York Times vasár­napi mellékletének egyik cikkében. A CIA költségve­tése csupán a mostani pénz­ügyi évben 25 százalékkal emelkedett, szemben a ka­tonai kiadás 18 százalékos növekedésével, és immár meghaladja az 1,5 milliárd delemben, s különösen nyo­masztó a japán autódömping, amely meghódította az ame­rikai belső piac egynegye­dét. Douglas Fraser, az ame­rikai autóipari munkások szakszervezetének elnöke ki­jelentette: „Diszkriminációs igazságtalan és egyenlőtlen kapcsolatban vagyunk a ja­pánokkal”. Ez a felháborodás nem tel­jesen indokolt. Japán már két éve „önként” korlátozza amerikai gépkocsi exportját, s ezt a kötelezettséget Naka- szone várhatóan meghosszab­bítja. A kereskedelmi hábo­rú mélyebb oka egyrészt a japán ipar változatlan előre­törése, amely újabban az elektronikát is érinti, más­dollárt — mutat rá a cikk írója. Ezt az összeget a CIA hír­szerző és egyéb irányú te­vékenységének növelésére, kiszélesítésére fordítja. A CIA alkalmazottainak szá­ma az elmúlt két év alatt tovább nőtt, és elérte a ti­zenhatezret. A Fehér Ház engedélyezte, hogy a CIA amerikai állampolgárok után is kémkedjék és információ­részt japán makacs ragasz­kodása ahhoz, hogy nem haj­landó nemzeti jövedelmé­nek jelentős részét fegyver­kezésre költeni. A Nyugat katonai terhei­ből vállalt részesedés növelé­se ürügyén az Egyesült Álla­mok ezen a találkozón bizo­nyára követelni fogja, hogy a szigetország ne tudományos kutatásokra, hanem katonai célokra költse növekvő nemzeti jövedelmét. A Fehér - Ház-i eszmecse­rék és a Reagan társaságá­ban elköltött ebédet követően a japán kormányfő Shultz külügyminiszterrel, majd Weinberger hadügyminiszter­rel tárgyalt délután Wa­shingtonban. kát gyűjtsön az országon belül is. Növekszik a CIA titkos külföldi akcióinak száma is. Nagyszámú CIA-ügynök tar­tózkodik jelenleg Honduras- ban, valamint a környező or­szágokban. A CIA pénzügyi­leg támogatja és ki is képezi a nicaraguai ellenforradal­mi csoportokat — írja az amerikai lap. 1,5 milliárd dollár kémkedésre —( Külpolitikai kommentárunk )— Szavak és hírek AHOGY TELIK-MŰLIK AZ IDŐ, Reagan elnök egyre képtelenebb eloszlatni az amerikai kormányzat zűrzavarának látszatát — mondják a washingtoni kommentátorok. S még körülményesebb a dolga az Egyesült Államokban oly gyakran kiszivárogtatott hí­rekkel, amelyek pedig — mint például az emlékeze­tes Watergate-ügyben — súlyos bonyodalmakhoz ve­zethetnek. Nos, éppen e híreszteléseket korholta Reagan leg­utóbbi sajtóértekezletén, ám most újra egy kósza hír okozott izgalmat. Ezúttal, az UPI „szellőztette meg” azt a 136 oldalas tanulmányt, amely 1982. március 22-én Weinberger hadügyminiszter aláírásával ké­szült. Címe: „Védelmi útmutatás az 1984—1988-as évekre”. Ha létezik cinikus, a realitásokat teljes mér­tékben mellőző terv, ez az. Sem szellemében, sem szövegében nem titkolja: az USA arra készül, hogy a hagyományos fegyverekkel kezdődő szovjet—ameri­kai konfliktust globális nukleáris háborúval folytassa, s komolyan mérlegeli egy ilyen atomháború megnyer- hetőségét. Hogyan képzelik ezt? Ügy, hogy akár a meglevő SALT-megállapodás fölrúgásával, a genfi tárgyalás felfüggesztésével — megváltoztatják az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió közötti katonai egyensúlyt. Azt sem titkolja a tanulmány, hogy a Pentagon min­dent elkövet a kozmoszban vívott hadviselés érdeké­ben. NEHÉZ ELDÖNTENI, vajon e kiszivárogtatás mö­gött, milyen szándék húzódik. Washingtonban is csak találgatnak a kommentátorok, még nehezebb logikai támpontot találni sok ezer kilométerre az amerikai po­litika boszorkánykonyhájától. Tény azonban, hogy Reagan rövidesen hivatali tisztségének döntő, harma­dik esztendejét kezdi meg. A Fehér Ház jelenlegi la­kója eddig sem a gazdaságpolitikában, sem a nemzet­közi porondon nem váltotta be ígéreteit. A közel­múltban néhány miniszter lemondása, Eugene Ros- tow-nak, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatójának menesztése arra vall, hogy kormány­zat zűrzavara korántsem csak látszat... BÁRKI IS KÖVETTE EL EZÚTTAL, az indiszkré­ciót, és bármily szándékkal, a kiszivárogtatott Pen­tagon-tanulmány olyan terveket leplez le, amelyek élesen szemben állnak a hivatalos washingtoni pro­pagandával. GYAPAY DÉNES Eltemették Bakaricsot Jugoszlávia legmagasabb rangú vezetőinek jelenlété­ben, kedden délben Zágráb­ban eltemették Vladimir Bakaricsot, a Jugoszláv Ál­lamelnökség alelnökét, a JKSZ KB Elnökségének tag­ját, aki vasárnap hunyt el 71 éves korában. A gyászszertartáson Jure Bilics, a Horvát KSZ KB el­nökségének elnöke, majd Pe- tar Sztambolics, a Jugoszláv Államelnökség elnöke mon­dott búcsúbeszédet. Csao hazaérkezett afrikai útjáról Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök csaknem egyhóna­pos afrikai körútját befejez­ve, kedden reggel visszaér­kezett Kínába. Csao Ce-jang körútját nem utolsósorban azért kí­sérte fokozott érdeklődés, mivel kínai kormányfő, Csou En-laj személyében, utoljá­ra csaknem húsz évvel ez­előtt járt az afrikai konti­nensen. Az érdeklődés má­sik fő oka, hogy a kínai kül­politikát — az Egyesült Ál­lamok (és Japán) irányá­ban mutatott „elhajlás” után — átértékelik és Kína, valamint a „harmadik világ” kapcsolatait ismét a kínai diplomácia egyik sarkkövé­nek teszik meg Pekingben. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján óhajtják a kínai—szovjet államközi vi­szony javulását is. Csao Ce-jang afrikai kör­útja megerősítette, hogy Kí­na egyes kérdésekben felül­bírálta álláspontját és Afri­kában is erőfeszítéseket tesz az amerikai oldalra sodró­dás és a Vietnam elleni kí­nai agresszió miatt meg­gyengült bizalom helyreál­lítására. Pekingben ezzel magyarázzák a fekete Afri­kában, elsősorban Zambiá­ban és Tanzániában elhang­zott beszédek olykor-olykor Amerika-ellenes hangvételét. Kína Namíbia kérdésében azt vallja, hogy a kubai csa­patok kivonása Angolából nem előfeltétele a namibiai rendezésnek. Megvonta tá­mogatását az angolai nyu­gatbarát szervezetektől, az FNLA-tól és az UNITA-tól, s éppen Csao Ce-jang afri­kai tartózkodása idején léte­sített diplomáciai kapcsola­tot az MPLA vezette Ango­lával. A Közel-Keletet tekintve Kína sürgeti Izrael kivonu­lását a megszállt területek­ről, és a palesztin nép nem­zeti jogainak, beleértve az államalapítás jogát is, hely­reállítását. Ezen az alapon — mondja Kína — a Közel- Kelet minden államának, Iz­raelnek is, joga van a biz­tonságos léthez. Kína azon­ban úgy módosít álláspont­ján, hogy eközben elmarasz­talja „a hegemonista szu­perhatalmakat”. Felfogása szerint Izrael és a Dél-afri­kai Köztársaság erőteljes amerikai támogatása, va­lamint a Szovjetunió foko­zódó jelenléte Afrikában tovább bonyolította a hely­zetet, fokozódott a hegemo­nista versengés.

Next

/
Thumbnails
Contents