Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A magyar sajtó napján [\ecember 7-e ünnep, a magyar sajtó napja. Ünnep •* a politika és a közvélemény, az elkötelezett újságíró és az olvasó egymásra találásának hétköznapi pillanatai, mozzanatai közben. Ma ünnepelünk, megemlékezünk, köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki a sajtó dolgozóinak. Megyénk lakossága nevében köszöntjük a Népújság, az üzemi és mozgalmi lapok szerkesztőségeiben dolgozókat, az MTI, a Magyar Rádió megyénkben élő és tevékenykedő munkatársait. Köszöntjük az újságírókat, a nyomdászokat, a lapterjesztőket, a postai kézbesítőket, mindazokat, akik munkájukkal, helytállásukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy nap mint nap eljussanak hozzánk — újságolvasókhoz — megyénk, hazánk és a nagyvilág hírei. Az ünnep, a megemlékezés alkalmából visszagondolunk a kezdetre, sorba szedjük a megtett út főbb állomásait és előre, a jövőbe tekintünk, a feladatainkat mérlegelve. Ez alkalomból a 64 évvel ezelőtti napra, 1918. december 7-re, a KMP lapjának, a Vörös Újságnak a megjelenésére emlékezünk. Budapesten, a József körúti nyomdában ekkor jelent meg a Vörös Újság első száma, és ez a nap a szocialista sajtó születésnapjává vált. A lap története roppant változatos, szorosan összeforrott a párttal, harcaival, sikereivel és vereségeivel. Néhány héttel megjelenése után, 1919. február 20-tól egy hónapon át illegálisan adták ki és terjesztették. A Tanácsköztársaság dicső 133 napja alatt átlag 300 ezer példányban nyomtatták. Igen kedvelt, népszerű, s nagyszerű lap volt. Méltán betöltötte azt a hivatását, amelyet a proletár haza építésében és védelmében teljesítenie kellett. A Vörös Újság munkatársai a fehérterror idején börtönbe kerültek, vagy külföldre menekültek. Az illegalitásba kény szeri tett, tiltott pártsajtó munkatársai mégis gazdag örökséget kaptak. A Vörös Újság szakmai és politikai eredményeit 25 éven át az itthon titokban, vagy idegenben előállított magyar kommunista kiadványok fejlesztették tovább. Az illegalitásban megjelent Kommunista, Ifjú Proletár, Dolgozók Lapja, Szabad Nép ápolta a Vörös Újság hagyományait. A felszabadulás után a Szabad Nép, majd a Népszabadság is a Vörös Újság egykori szerkesztőségének helyén, annak sok tapasztalatát hasznosítva készült és készül. Ezért is emlékezünk büszkeséggel és hálával a Vörös Újság nagyszerű szerkesztőire és munkatársaira. A magyar sajtó napjainkban is hűen követi a forradalmi elődök példáját, szolgálja a munkásosztályt, a dolgozó népet, a társadalmi haladást. Ebben a munkában ott találhatók az országos orgánumok mellett megyénk sajtótermékei is. A megyei lapok sorában rangos helyet foglal el a csaknem 40 ezres példányszámban megjelenő Népújság, a 14 üzemi és mozgalmi lap. A sajtó, a rádió, a televízió hozzátartoznak életünkhöz, s egyre nagyobb a szerepük az alakuló, fejlődő szocialista ember tudatának, életelveinek, szemléletmódjának, ízlésének formálásában. Az ellentmondásosabbá, bonyolultabbá és összetettebbé vált hazai és nemzetközi élet feltételei között az MSZMP XII. kongresszusa így summázta a tömegkommunikáció feladatait: „A sajtó, a rádió, a televízió fordítson nagyobb figyelmet a hiteles, gyors tájékoztatásra. Segítse céltudatosabban a dolgozók képzettségének, műveltségének emelését, kulturális igényeinek kielégítését. Vállaljon felelősen részt a szocialista tudat fejlesztésében, a közvélemény formálásában, a közéleti demokrácia erősítésében.” A szocializmus építésének folyamatában sokoldalú feladatokat kell tehát a sajtónak megoldania. Éppen ezért nem politikai pikantériákkal, szenzációk hajhászásával igyekszik lekötni a tömegek figyelmét, hanem a napi politikai hírközlés szervévé válva, a tömegek nevelésének nélkülözhetetlen eszközeként végzi munkáját. A tömegkommunikáció alapvető feladata, hogy sokoldalúan foglalkozzék a szocialista társadalom politikai, gazdasági, ideológiai harcának eredményeivel, tapasztalataival, terjessze a munka megszervezésének jó példáit, népszerűsítse az egészséges kezdeményezéseket. Fontos missziója: megragadni, hitelesen ábrázolni az akár botladozva, gyötrődve, az új meg új feladatokkal birkózó, mégis a szocialista jelent és jövőt építő ma emberét; hiteles emberi sorsokban az olvasók elé tárni egész társadalmunk mai és holnapi, etikai, gondolkodás, és életmódbeli fejlődési irányát, a tegnapokból és a mából kinövő szocialista jövőt; a valóság tapasztalatainak tükrözése, bemutatása annak, ami jó, előremutató, bírálata annak, ami hibás, visszahúzó. N agy az igény tehát a sajtóval, és az ott dolgozókkal szemben. Ezért minden igyekezettel, állandó ön- ellenőrzéssel, a felkészültség és a gyakorlat fejlesztésével gyorsabban, jobban, színesebben, de mindig híven és hitelesen kell, hogy álljanak a közvélemény elé, megszolgálva annak bizalmát — hetente, naponta, s szinte óráról órára. Ma is időszerűek és útmutatóul szolgálnak Lenin szavai: „Kevesebb dagályos frázist, több egyszerű, hétköznapi munkát.” így vizsgázva elvhűségből, felelősség- vállalásból és helytállásból — a szocializmus ügye iránt. Dr. Vasas Joachim a megyei pártbizottság osztályvezetője HEVES: TÖBB KOMLÓ, ÉPÍTŐBRIGÁD, SZÁLLÍTÁS Bővítik tevékenységüket az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban az idén a kiegészítő tevékenységből származó nyereség megközelíti az 1,5 milliárd forintot. Ennek az ösz- szegnek nagyobbik része adódik az élelmiszertermelésből, amelyek az állami gazdaságok a téeszeknél nagyobb mértékben folytatódnak. Hatszázmillió forint nyereség származik egyéb ipari munkából. A kiegészítő termelésből származó jövedelmeket az üzemek részben az alaptevékenység korszerűsítésére fordítják, de jut a jól jövedelmező kiegészítő munka fejlesztésére is. Szolnok megyében a Közép-tiszai Állami Gazdaság kiegészítő ágazatai 600-nál •több dolgozónak adnak munkát. A gazdaság mélyépítő üzeme rizs- és öntözőtelepeket, halastavakat és belvízi csatornákat épít. Asztalosüzemük a TÚZF.P megrendelésére közvetlen lakossági szükségletre állít elő nyílászáró szerkezeteket. A helyi betonüzem transzport- beton forgalmazásával köny- nyít a családiház-építők gondjain. Magasépítő részlegük Kunhegyes belterületén 30 lakásból álló épület kivitelezésén dolgozik. A Jászsági Állami Gazdaság Jászberényben és öt környező településen 9 takarmányboltot tart fenn, idei forgalmuk meghaladja a 40 millió forintot. A Kőbányai Sörgyárral ez a gazdaság közös beruházásban új sörpalackozó üzemet épít. A Szolnoki Állami Gazdaság olyan kisgépeket gyárt, amelyek nem szerepelnek az ipar gyártmány listáján. Újdonságuk a hígtrágya-öntözőberendezés, ebből már 30— 40-et adtak el, most dolgoznak a gép háztáji-változatának előállításán. A gazdaság jól felszerelt műhelyében újítást valósítanak meg; a a húsipari vállalatok jószágszállító tehergépkocsijainak platóját kétszintesre alakí- ják át, így egy fuvarral két- szerannyi állatot szállíthatnak. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát termelési értékének 10 százalékát az öt ipari üzem adja. Mindegyik nyereséges. A bábolnai és a tatai üzemben gépipari, a szőnyiben villamosipari berendezéseket gyártanak, Ácson faipari üzemük és to- jástálcagyáruk működik. Méltóan sorakozik fel a többiekhez a Hevesi Állami Gazdaság. Burovincz János főkönyvelő elmondotta, jó évet sikerült zárniuk, a növénytermelési eredményüket például megközelítően húsz százalékkal teljesítették túl. Természetesen gondoltak tevékenységbővítésre is. Ezek közt első helyen a komló és szőlő termelésének bővítése szerepel. A komlótermelést 45, a szőlőét 170 hektáron valósítják meg. Igen fontos kiegészítő tevékenységet végez az építőbrigád, amely ez évben az erdőtelki építés kapcsán nyolcmillió forintos, a pélyi óvoda építésén pedig hárommillió forint eredményt biztosított. Az ugyancsak ebbe a kategóriába tartozó szállítás szintén hárommillió forint bevételt eredményezett. ALAPJA A BARÁTSÁG Utazás a Szovjetunióba „Közelebb hozza a hatvanéves szovjet állam hétköznapjait, és idegenforgalmi nevezetességeit a magyar közönséghez” — ezt állapította meg bevezetőjében dr. Szűcs László főigazgató az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán rendezett kiállításról A gazdag képanyagot bemutató tárlatot tegnap délelőtt — Leonyid Jagodovsz- kij nagykövetségi tanácsos, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Mllmkó László, a KISZ Heves megyei Bizottsága első titkára, Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője és a járási pártbizottságok első titkárai jelenlétében — Mihail Grigorjevics Adri- janc, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főhivatal magyarországi képviselője nyitotta meg. Beszédében örömmel állapította meg, hogy ma is minden harmadik szovjet túrista felkeresi Egert, és ez az új szálloda átadásával tovább javuló arányú is lehet. A Szovjetunió 15 köztársaságába, 146 városába várják viszont a magyar turistákat. Az Inturiszt 70 ezer dolgozója mellett másik 70 ezer ember dolgozik a bérelt egységekben azon, hogy az odaérkezők ne csalódjanak. Akkor sem, ha a Moszkva környéki történelmi városok „aranygyűrűjét”, ha a köz- társasági fővárosok útvonalát látogatják végig. És pihenten érkezhessen haza a Fekete-tenger üdülőiből, vagy a mind népszerűbb, úgynevezett „egészségtúrákról”, — ahol kondicionáló testedzést is folytatnak a turisták. A tengeri hajóutak mellett egyre jelentősebb Losonczi Pál látogatása Losonczi Fái, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke, december 6-án Budapest életével, Szemeivel, építkezéseivel ismerkedett. Képünkön: a Magyar Villamos Művek Tröszt központi teherelosztójában, Schiller János vezérigazgató tájékoztatóját hallgatja (Népújság telefotó — MTI—KS) Nehezebb körülmények között is változatlan hittel Megemlékezés Budapesten a magyar sajtó napja alkalmából Hétfőn a Vörös Újság megjelenésének 64. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Bényei József, a választmány tagja, a Hajdú-bihari Napló fő- szerkesztője mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta: e jelképpé nemesedett napot az emlékezet nyugalma tölti meg, csöndes tiszteletadás azok előtt, akik útjára indították a Vörös Újságot, de azok előtt is, akik a Magyar Hírmondó, a Március Tizenötödike, a Munkások Újsága, a Szabad Nép, a Magyar Nemzet és sok más történelmi rangú fórum létrejöttén, s fennmaradásán munkálkodtak. Utalt rá, hogy az újságíró szolgálat kettős tartalmú: képviselőjének minden előző kornál, történelmi szituációnál nagyobb, intenzívebb részt kell vállalnia a szakma ápolása mellett a politika megvalósításából, az erre való érzelmi és értelmi, tudati-gondolati felkészítésből. Aki egyszerre, együtt vállalta fel a párt politikájának és az újságírásnak a sáblgálatát, ezt a kötelezettséget is vállalta: nehezebb körülmények között is változatlan hittel rakni egymás mellé az okos érvek és emberi érzelmek színes cserépdarabkáit. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség aranytoll-bizott- ságának elnöke átadta az arany emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 14 újságíró kapott aranytollat. Ezt követően az újságírószövetség székházának Rózsa Ferenc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorút helyezett el az MSZMP agitációs és propagandaosztálya nevében Lakatos Ernő osztályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyettes, a Népszabadság szerkesztősége nevében Berecz János főszerkesztő és Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak és a Művészeti Dolgozók Szakszervezeteinek nevében Lux János, illetve Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszorúját Pálfy József elnök és Király András főtitkár, az újságíró- iskolásokét Végh Tiborné és Kiss Árpád helyezte el. A sajtónapi ünnepséget baráti találkozó követte. A kiállítás színes fotóin a Szovjetunió legkedveltebb Idegen- forgalmi központjai láthatók (Fotó: Kőhidi Imre) szerepet játszanak a Volgán, a Donon és a Dnyeperen úszó üdülőhajók is. A tizenkét jelentős szovjet fesztiválra éppúgy várják a magyar vendégeket, mint az új és rendkívüli érdeklődést kiváltó baráti találkozókra. Ez utóbbiakon a turisták kerekasztal-beszél- getéseken, rétegtalálkozón ismerkedhetnek a szovjet hétköznapokkal, tapasztalatokkal. Az összes autós turista egyötödét kitevő magyar autósok 1983-tól két új útvonalat is igénybe vehetnek, Csaptól a Fekete-, illetve a Balti-tenger irányában. Mindezt nem az idegenforgalom konjuktúrája, hanem a szovjet—magyar barátság alapján — állapította meg a szónok. Ezt követően az Aeroflot képviselője szólt a magyar és a szovjet légitársaságok lehetőségeiről. A tegnap nyílt kiállítás a főiskola előcsarnokában tekinthető meg.
