Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
a. NÉPÚJSÁG, 1982. december 7., kedd Tüntetés a rács mögött Kairóban megkezdődött 300 mohamedán vallási fanatikus monstre-pere, akiket ötvennél több rendőr meggyilkolásával vádolnak. Közölök 299-re az ögyész halálbüntetést kért. Képűnkön: az Iszlám fanatikusok a börtön rácsa mögöl a Koránnal töntetnek (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) USZTYINOV: A Szovjetunió katonai doktrínája kizárólag védelmi jellegű A Szovjetunió soha nem csinált titkot abból, hogy katonai ereje megfelelő, hogy hadserege a legkorszerűbb fegyverekkel és hadi- technikával rendelkezik, és képes bármilyen feladat teljesítésére. Ezzel együtt a Szovjetunió katonai ereje kizárólag védelmi célokat szolgál, fegyveres erőinek feladata a szovjet nép békés építőmunkájának, az ország szuverenitásának és területi épségének megvédése — jelentette ki Dmitrij Usztyi- nov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a moszkvai katonai körzet pártaktíváján hétfőn elhangzott beszédében. Usztyinov a nemzetközi helyzetről szólva rámutatott: Washington az objektív valóság és a józan ész követelményeivel ellentétben mindent elkövet annak érdekében, hogy katonai fölényt szerezzen a Szovjetunióval szemben, és világuralomra tör. Ezt a célt szolgálja a példátlan intenzitású katonai készülődés. Természetesen, az Egyesült Államok világuralmi céljait szolgálja az az „új keresztes hadjárat” is, amelyet Reagan elnök hirdetett meg a kommunizmus ellen. Ennek lényege a Szovjetunió és szövetségesei elszigetelése és gazdasági gyengítése. A háború, az agresszió veszélye napjaink valósága és ez tőlünk megsokszorozott éberséget, az ország védelmének erősítése érdekében folytatott szüntelen munkálkodást, katonai erőnk és harci készültségünk továbbfejlesztését követeli meg. A szovjet fegyveres erők bármilyen feladat megoldására képesek, de a Szovjetunió katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Ennek egyik világos bizonyítéka az, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: elsőként nem vet be nukleáris fegyvert. A Szovjetunió honvédelmi minisztere végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió békeszerető ország, és ez a szocialista állam lényegéből fakad. Meghiúsult fegyencszökés Nagyszabású fegyencszöké- si tervet lepleztek le a hétvégén Spanyolországban. A carabancheli börtön különlegesen őrzött részlegében az ETA terrorszervezet 80 elítélt tagja tölti börtönbüntetését. A rabok több hónappal ezelőtt kezdték meg egy alagút fúrását és ezen keresztül akartak megszökni — karácsonykor. Tervük kitudódott, és hétfőn elszállították őket az ország különböző börtöneibe. Izraeli feltételek a csapatkivonásokra Izraeli—libanoni biztonsági szerződés megkötésétől teszi függővé az izraeli kormány csapatai kivonását Libanonból — jelentette vasárnap az AI Markazia libanoni sajtó- ügynökség, a libanoni kormányhoz eljuttatott izraeli javaslatok és követelések birtokába került szövegét ismertetve. Izrael elsősorban „korlátozott biztonsági övezet” létrehozását sürgeti e szerződés keretében — írja a hírügynökség. Az övezetnek 45—50 kilométer mélynek kell lennie (az izraeli—libanoni határtól északra), s e területen nem lehet elhelyezni sem olyan tüzérségi lövegéket, amelyek a galileai izraeli települések biztonságát veszélyeztethetik, sem olyan föld—levegő rakétákat, amelyek az izraeli légierőt fenyegethetik. Ezen a területen kizárólag az izraeli hadsereg és a helyi fegyveres erők tevékenykedhetnek. Az izraeli hadsereg „megtartja a biztonsági övezetben létesített három megfigyelőpontját, az izraeli légierő pedig továbbra is felderítő repüléseket tehet Libanon területe fölött, a béke megteremtéséig” — írja a libanoni sajtóügynökség az izraeli dokumentumot idézve. Az izraeli követelés szerint a biztonsági megállapodásnak szélesebb „politikai keretbe” kell illeszkednie, s a megállapodás kidolgozásába be kell vonni az Egyesült Államokat, mint „tanút vagy mint harmadik felet”. Az izraeli dokumentum leszögezi, hogy az izraeli hadsereg „addig egy tapodtat sem mozdul jelenlegi libanoni állásaiból, amíg a PFSZ teljesen ki nem vonul Libanonból, s amíg az (izraeli) hadifoglyokat, illetve az elesett izraeli katonák holttesteit át nem adják”. A A következőkben az izraeli hadsereg „akkor vonul majd vissza az (általa tervezett) biztonsági övezet északi széléig, amikor a szíriai hadsereg kiüríti a Libanon-hegy- ség vidékét, helyét a nemzetközi (jelenleg háromhatalmi) erők foglalják el, és amikor a 'biztonságról és a kapcsolatok rendezéséről szóló izraeli—libanoni megállapodást aláírják” — idézi az izraeli követelést az A1 Markazia libanoni sajtóügynökség. Reagan hazaérkezett latin-amerikai körútjáról Vasárnapra virradóra hazaérkezett ötnapos latinamerikai körútjáról Ronald Reagan elnök. Körútja során Reagan Brazíliába, Kolumbiába, Costa Ricát» és Hondurasba látogatott el, és találkozott Salvador, valamint Guatemala államfőjével is. Az amerikai elnök hazaérkezése után tett első nyilatkozatában „igen konstruktívnak” és „gyümölcsözőnek” minősítette a dél- és közép-amerikai államok vezetőivel folytatott megbeszéléseit és kijelentette, hogy tárgyalópartnereivel „rendkívül jó kapcsolatokat” épített ki. Ronald Reagan körútja utolsó aktusaként a hondu- rasi San Pedro Sula repülőterén külön-külön megbeszélést folytatott előbb Roberto Suazo Cordova hondurasi, majd Efrain Rios Montt gua- temalai elnökkel. A Washington erőteljes támogatását élvező két katonai diktatúra vezetője egyaránt arról biztosította Reagant, hogy „nem térnek el a demokratikus kormányzástól”, illetőleg „tovább haladnak a demokrácia felé”. A San Pedro Sula-1 rendőrség közölte, hogy egy polgári személyt agyonlőttek, kettőt pedig megsebesítettek, amikor a szigorúan őrzött repülőtér közelében egy gépkocsi megpróbált behajtani a Reagan érkezése miatt lezárt területre. A Komszomol KB új első titkára A Lenini Komszomol Központi Bizottsága hétfőn Viktor Misint választotta első titkárává. A testület moszkvai teljes ülésén felmentették tisztségéből Borisz Pasz- tuhovot, a Központi Bizottság eddigi első titkárát, tekintettel arra, hogy más megbízatást kap. Az ülés a továbbiakban a szovjet fiataloknak az 1983. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos teendőit vitatja meg. —( Külpolitikai kommentárunk )— Kényes küldetés BONN, BRÜSSZEL, HÁGA, ROMA, PÁRIZS, LONDON, MADRID — ez a hét főváros lesz George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőin kezdődött kéthetes nyugat-euróipai kőrútjának állomása. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy amióta Shultz átvette hivatalát Haig tábornoktól, ez az utazás tűnik a legkényesebb és legfontosabb diplomáciai missziójának. Shultz ugyanis azokat a szövetségeseket keresi fel, akikkel az Egyesült Államok viszonya 1962-ben alaposan elmérgesedett. A jelenség emlékezetes iskolapéldája volt a szibériai gázvezetékkel kapcsolatos amerikai embargó — és annak gyors feloldása. Reagan a versailles-i csúcson még azt ígérte, hogy minden, a kelet—nyugati kapcsolatok egészét illető kérdésben szövetségeseivel egyetértésben dönt, aztán (egyebek között gázvezetékügyben) pontosan ennek az ellenkezőjét tette. A nyugat-európai reagálás vihara meglepte és visszakozásra késztette Washingtont. Mégsem nehéz megjósolni, hogy e megrázkódtatás nyomai ott lesznek Shultz mostani tárgyalásain is. Az Egyesült Államok külügyminisztere minden meglátogatott országban felkészülhet olyan vádakra, amelyek a konjunktúra idején csak rutinszerűen léteztek, de most, a világméretű recesszió miatt húsba vágnak. A tizenegymillió munkanélkülit számláló Nyugat-Európa vezetői biztosan felróják Shultznak a magas amerikai kamatlábakat, az USA közvetve Európát is sújtó óriási költségvetési deficitjét, az EGK érdekeit sértő amerikai agrárpolitikát és a washingtoni protekcionizmus aggasztó növekedését, amelynek egyik drámai új fejleménye a hagyományos nyugateurópai acélexport jó részének „kitiltása” Amerikából. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK érdes felületei és azok reagani kezelése természetesen tömény politikai közegben jelentkeznek. Shultz nem feledheti, hogy a gázcsőügyben például a Francia Köztársaság elnöke úgy fogalmazott: „itt már az államok szuverenitása a tét”. A miniszter talán legfontosabb feladata az lesz, hogy a meglátogatott országokban helyreállítsa az Egyesült Államok iránt jelentősen megcsappant bizalmat, annál is inkább, meri európai szövetségeseivel szeretné egyeztetni álláspontját a Szovjetunióval kapcsolatban. Az általános gondokon túl a látogatónak helyi érzékenységekre is tekintettel kell lennie Bonnban a Kohl-kabinet választási esélyeire, Brüsszelben. Hágában és Rómában a vezetés belpolitikai gondjaira és a lakosság rakétaellenes hangulatára, Párizsban a gázcsőügyben megsértett és felfokozott ,szuverenitás- érzékenységre”, Madridban az új kormányfőnek a NATO-integrádót lassító, sőt, esetleg leállító elképzeléseire, Londonban pedig a falklandi utórezgésekre. A MINISZTER NYUGAT-EURÓPAI KÜLDETÉSÉNEK CÉLJAI tehát éppoly világosak, mint az, hogy e feladatok egy utazás keretében — megoldhatatlanok. HARMAT ENDRE Az Arab Liga küldöttsége Pekingben Hétfőn Csao Ce-jang után Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára is fogadta az Arab Liga Pekingben időző küldöttségét. Hu Jao-pang hangsúlyozta, hogy fel kell számolni az izraeli agreszszió és terjeszjeszkedés katasztrofális következményeit, a palesztin nép nemzeti jogait helyre kell állítani, elismerve egyúttal Izrael népének jogát a békés létezéshez. Kevesebb képviselő lesz — Eredeti szöveggel a kínai himnusz Péntekig ülésezik a kínai parlament Csökkentik a kínai parlament képviselőinek számát, jelentette be hétfőn délelőtt Pekingben az 5. országos népi gyűlés ülésszakának újabb teljes ülésén Jang Sang-kun, az állandó bizottság elnökhelyettese és főtitkára. Április végéig le kell bonyolítani a 6. országos népi gyűlés képviselőinek megválasztását, és számuk háromezer körül lesz. Jelenleg a kínai törvényhozásnak 3421 tagja van. Ezenkívül a hétfő délelőtti ülésen négy államigazgatással kapcsolatos, módosított törvénytervezetet ismertettek, és ugyancsak beterjesztették a kínai legfelsőbb népi bíróság, a legfelsőbb népi ügyészség, valamint az állandó bizottság munkájáról készült beszámolót. A kínai parlament ülésszaka pénteken fejeződik be. A múlt hét végén a képviselők elfogadták a Kínai Népköztársaság negyedik alkotmányát, és visszaállították a harmincas évek közelién elfogadott kínai himnusz eredeti szövegét. A „balosnak” minősített, 1978- ban jóváhagyott eddigi szövegben arra szólították fel a kínai nemzetet, hogy „IMao Ce-tung zászlaját magasra emelve meneteljen céljai felé”. Az eredeti szövegben hiányzik minden utalás Mao Ce-tungra. Az „önkéntesek indulója” címen ismert kínai himnusz annak idején a külföldi betolakodók elleni harcra mozgósította a kínai tömegeket. Tűzharcban lelőtték a Grapo vezérét Végképp eltűnik a spanyol terrorista szervezet? Barcelonában vasárnap reggel, egy különleges rendőri osztaggal folytatott tűzharcban halálos sebet kapott Juan Martin Luna, aki feltehetően a Grapo elnevezésű spanyol terrorszervezet vezére volt. A hivatalos rendőri közlemények úgy emlegetik, mint a Grapó, vagyis az „október elseje antifasiszta ellenálló csoport” újjászervezőjét. Távozásával talán végképp eltűnik a spanyol közvélemény által megvetéssel és iszonyattal emlegetett terrorista szervezet. A Grapo nevét 1975. október 1-én, négy rendőr meggyilkolása után ismerte meg a világ, és azóta is sűrűn hallatott magáról ez a csoport, amely önmagát az „antifasiszta ellenálló” jelzővel illeti. Legutóbb a spanyolországi választási előkészületek idején próbálta pokolgépes merényletek sorazatá- val, a legembertelenebb módszerekkel megfélemlíteni a szavazópolgárokat. A Grapo tevékenységének politikai célja: bizonytalanság keltése a tömegekben és a demokratikus kibontakozás megakadályozása Spanyolországban. A csoport által nyilvánosságra hozott politikai állásfoglalások, a megtévesztő, demagóg és sokszor baloldalinak feltüntetett jelszavak ellenére egyértelmű, hogy Spanyolország leg- reakciósabb köreinek érdekeit szolgáló „halálbrigádról” van szó. Az elmúlt hét esztendőben végrehajtott 42 politikai gyilkosság, az emberrablások félreérthetetlenül jellemzik a csoportot. A spanyol államtanács elnökét és a katonai törvényszék legfőbb tanácsának elnökét 1976-ban rabolták el. Ugyanebben az évben gyilkolták meg a spanyol fegyházak főigazgatóját és két tábornokot is. Ez a csoport helyezett el robbanó szerkezetet egy madridi kávéházhan 1976. május 26-án, a hadsereg napja megünneplésének előestéjén. A robbanás kilenc ártatlan ember életét követelte. Juan Martin Luna, a vasárnap 28 esztendős korában agyonlőtt terrorista a legnagyobb rendőri erőkkel keresett bűnöző volt Spanyolországban. 1977-ben egy tiszt meggyilkolásáért 37 évi börtönbüntetésre ítélték, de 1979 decemberében — ki tudja milyen segédlettel — négy társával együtt megszökött a zamorai börtönből. Két szökevényt azonnal elfogtak, másik kettőt később tűzharcban tettek ártalmatlanná. Az ötödik. Juan Martin Luna, vasárnap Barceló- nában végezte be életét. Iraki-iráni háború Újabb közvetítési kísérlet Irak után Irán is beleegyezett abba, hogy a köztük folyó háború befejezése érdekében Bendzsedid Sadli algériai elnök és Zaid Szultán Al-Nahajan, az Egyesült Arab Emírségek államfője újabb közvetítő kísérletet tegyen — közölte vasárnap a katari állami hírügynökség. Az El-Maszaja című szaúd-arábiai lapra hivatkozó jelentés szerint a két államférfi hamarosan fölkeresi Bagdadot és Teheránt. Mint az El-Maszaja megírta, a legújabb békéltetési kísérletet Fahd szaúdi király kezdeményezte, aki erről a témáról tárgyalásokat is folytatott a két kiszemelt államfővel. A két államférfit az teszi alkalmassá a közvetítésre, hogy országaik mindkét hadviselő - féllel baráti kapcsolatban vannak.
