Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 280. szám ARA: 1982. december 5., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kiegyensúlyozottal Nehéz világgazdasági helyzetiben ülésezett szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, hogy megvitassa az 1983. évi népgazdasági tervre és az állami költségvetésre vonatkozó javaslatot, amelyet a december 16-án összeülő országgyűlés hivatott törvénybe foglalni. A határainkon túli világméretű recesszióra csak néhány szó utal az ülésről a pénteki lapokban megjelent közleményben. Végtére ugyanis bármily kedvezőtlenek számunkra az ismeretes világgazdasági körülmények, nem adnak felmentést nekünk gondjaink megoldása alól. Az elmúlt negyedszázad dinamikus fejlődésével összevetve a korábbiaknál szerényebbeknek látszanak a jövő évre tervezett előrehaladásunk adatai, megvalósításuk azonban minden szinten többet követel az eddigieknél. Irányítóktól, végrehajtóktól egyaránt. Ehhez a munkához — mindenkinek, akinek fontos a haza sorsa — erőt adhat annak tudata, amit a Központi Bizottság megállapított: népünk a párt vezetésével kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik az idei feladatok megoldásán. A kiegyensúlyozott politikai légkör, amelyben élünk, eddig is sokat jelentett számunkra. Biztonságérzetünk ma is ebből fakad Ez teszi lehetővé, hogy munkánk révén — minden kedvezőtlen körülmény ellenére — a XII. kongresszus határozatával összhangban fejlődjék az ország. Félidőben vagyunk, két kongresszus között, és nagy eredmény, hogy legfőbb gazdaságpolitikai céljaink teljesülnek. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény nem szépíti az idei gazdasági fejlődés eredményeit. Ez is a Magyar Szocialista Munkáspárt alapvető jellemzői közé tartozik: valamennyiünket felnőtt embernek tekintve ismerteti a tényeket, mert a kiegyensúlyozottság légkörének nélkülözhetetlen eleme az őszinte szó. Nem mintha az idei fejlődés fő vonásai szégyenkezésre adnának okot, hiszen váratlan és gyakran súlyos nehézségeink ellenére sikerült növelni a nemzeti jövedelmet, az állami költség- vetés hiánya kisebb a tervezettnél, növekszik a fogyasztás, az ellátás kiegyensúlyozott, és az idén is a tervezett mértékben gyarapodik az életkörülmények javítását szolgáló létesítmények sora. Tény persze az is, hogy nem szorítottuk vissza kellőképpen a gazdaságtalan termelést, s hogy termékeink versenyképessége sem javult annyival, hogy a külpiac kedvezőtlen hatását teljes mértékben ellensúlyozhatták volna. A Magyar Szocialista Munkáspártnak mindig is jellemzője volt, hogy sohasem támasztott senkiben illúziókat. Nem ígért megváltást a mainál nehezebb helyzetben sem, több mint negyedszázaddal ezelőtt, hanem és ez ! már történelmi tény — elérhető célokért mozgósított. A Központi Bizottság ezúttal is a realitásokkal számolva erősítette meg a XII. kongresszus és a VI. ötéves terv fő célját, hogy „a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tartós egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket”. Egészen természetes, hogy e cél szolgálatában ezúttal a korábbinál szerényebb éves gazdasági terv és szigorúbb állami költségvetési tervezet kerüljön törvényjavaslatként az országgyűlés elé. Arról nem mondhatunk le, hogy a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedjen. Le kell mondanunk viszont arról; hogy többet fogyasszunk, mint amennyit megtermelünk. A kiegyensúlyozottságnak nemcsak a politikai légkört kell jellemeznie, az államháztartásnak is-kiegyensúlyozottnak kell lennie. Létérdekünk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása, fizetőképességének megőrzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy ott növekedjék dinamikusan a termelés, ahol jövedelmezően eladható, exportképes árut állítanak elő. Amihez viszont hozzátartozik, hogy azok jövedelme legyen nagyobb, akiknek a munkája is többet ér. Ezért is tartalmazza a Központi Bizottság közleménye, hogy „anyagilag és erkölcsileg azokat a kollektívákat kell támogatni, amelyek lehetőségeik, tartalékaik jobb kihasználásával aktívan, kezdeményező- en vállalkoznak a feladatok megoldására”. Bármily szerénynek látszik is az 1983. évi népgazdasági terv előirányzata, mégis az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket követel. Nagyobb és összehangoltabb erőfeszítéseket, mivel a külső körülmények egyelőre nem láthatók hosszabb távon előre, a jelenlegiek pedig korántsem kecsegtetnek javulással. A mai és a közeljövőben várható helyzetben a Központi Bizottság által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézkedéseknek, az életkörülmények javítását szolgáló fejlesztéseknek tiszta szívvel örülünk, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy a gazdaságunkra háruló terheket növelik. És növelik természetesen a ránk háruló teendőket. Éppen így — ha közvetve is, de — a mi feladatunk 1983-ban szinten tartani az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árait. Ami az áremelést illeti: a Központi Bizottság álláspontja változatlanul feladatcentrikus, vagyis nekünk kell mindent, ami rajtunk múlik, megtenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fogyasztási és szolgáltatási javakat érintő központi áremelésre. Hasonlóan más, a népgazdasági terv előirányzatában szereplő, s e terv által szolgált távlati célokat sem érhetjük el anélkül, hogy mi magunk ne igyekezzünk mindent megtenni érdekünkben. Mindent, ami rajtunk múlik! Jelentés a cukorgyárakból Még egy hónap kell a répafeldolgozáshoz A Mátravidéki Cukorgyárakban jó ütemben halad a munka. A mai napig 542 520 tonna répát dolgoztak fel a hatvani (287 590 t) és a sely- pi (254 930 t) cukorgyárban. Az előállított cukor mennyisége 58 010 tonna, ennyit tárolnak a raktáraikban. A szezonnak azonban még nincs vége, mintegy 220 ezer tonna cukorrépa feldolgozás előtt áll. — A cukorrépakampányt várhatóan január 10-én fejezzük be, ezért az utolsó répaszállítmányokat január 8—9-én várjuk — mondta Vrabecz Mátyás, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatója, de ezzel kapcsolatban a következőkre is felhívta a figyelmet: — Sajnos, az egész kampány időszaka alatt visszatérő gond volt egy-egy MÁV- igazgatóság területén a vasúti kocsik hiánya. Még több nehézséget okozna, ha a vasúton beérkező cukorrépa- mennyiséghez a továbbiakban sem kapnánk folyamatosan kocsikat. Ebben az esetben csökkentett kapacitással kellene dolgoznunk, mivel nem tudjuk rendszeresen nyersanyaggal ellátni két gyárunkat. A cukorrépát termelő partnergazdaságokkal a vállalat kapcsolata jó, az átvétel időszaka alatt különösebb kifogás nem merült fel. Közös megegyezéssel tárolnak még szántóföldi prizmában cukorrépát, ezek átvételére azonban december közepéig sor kerül. 1982-ben ez idáig 6598 tonna cukrot és 1652 tonna melaszt exportáltak Nyugatra, két és fél millió dollár értékben. A cukor döntő többségét a Szovjetunióba, kisebb hányadát Csehszlovákiába exportálták, a melaszt pedig Jugoszláviában értékesítették. Az idén külföldre már nem fognak szállítani. Elindult a Mikulás Mlknláa m egri utcán (Fotó: Szántó Györgyi December 6. — Miklós napja, de a gyermeksereg inkább csak a Mikulásról, Télapóról tartja számon. A hónap első igazi ünnepe az apróságok számára, de örömet jelent az ajándékozó felnőtteknek is. A kereskedelem az idén sem akarta kedvét szegni a várakozóknak, ezért már jó előre megrendelte az édesipartól a kedves figurákat. Mint a Mátra-FÜSZÉRT-től értesültünk: az egri és gyöngyösi raktárházakba összesen nem kevesebb, mint 555 mázsa érkezett a keresett árukból, hogy mindenkinek jusson belőlük. Kapósak voltak, de még persze nem kapkodták el mindet az üzletekből, s van utánpótlás is. Megyénk városaiban, falvaiban többen az élő Mikulással is találkozhattak már — mert sok a dolga, s jó ideje elindult. Mivel hó még nincs, egyelőre csak hintó elé fogta a lovát, vagy csupán gyalogosan veri a port nagy csizmájával megyénk utcáin. Mára azonban többet is ígér: a szilvásváradi lovardában egész „udvartartásával” felvonul. Holnap estig pedig mindenhová eljut. S puttonyából kerül más is, nemcsak „hasonmása”. Hiszen az említett raktárak ötféle szaloncukorból közel kétezer má- zsányit kaptak, s például Gyöngyösre — az előzetes információ szerinti időpontnál korábban — 650 karton banánt is szállítottak. Igaz, jelenleg még érlelik, de talán hétfőn már az üzletekben is ott lesz. Ha nem, hát kedden feltétlenül! Déligyümölcsből egyébként citrom, grape-fruit már eddig is akadt, s a megyeszékhelyen, Eger környékén csaknem mind a 300 mázsa kubai narancsot értékesítették. A banán nagyobb része és a normál narancs azonban inkább csak ezután érkezik. Jobbára a karácsonyi ünnepeket édesíti... sok más ajándék mellett. Több mint ezer kilométer Az M3-astól Gyöngyösig és azon is túl Nagy érdeklődés kíséri azt az útépítést, amelynek során az M3-as eléri Gyöngyöst is, illetve ez a fő közlekedési útvonal tovább halad megyénk keleti területeinek irányába. Ez a látványos munka kiemelkedő szerepet kap napjainkban, érthető tehát, ha az úgynevezett „egyszerű, szürke” tennivalók kevésbé foglalkoztatják megyénk lakosságát. Kevesen tudják, hogy az egri székhellyel működő KPM Közúti Igazgatóság kezeli az úthálózatunkat, és a rajta levő hidakat. Járműveink Hevesben több mint 1100 kilométer hosszú KPM-es utakon közlekednek. A hidak száma pedig megközelíti a 350-et. Ritkán hangzik el a megállapítás, hogy a főutak és a nagy forgalmú utak burkolatának és minden berendezésének állagát minden körülmények között jó minőségben kell tartani. Ez a legfontosabb tennivaló. Ebből következik az is, hogy az alsóbbrendű utak csak akkor kerülhetnek sorra, ha az előbbi feladatokat már elvégezték a közúti igazgatóság dolgozói. A gyöngyösi üzemmérnökség területén két nagy jelentőségű útkorszerűsítést végeztek. Ilyen a Pásztó—Galyatető—Mátraháza közötti összekötő út felújítása, amelynek költsége meghaladja a 100 millió forintot. Így már nemcsak Gyöngyösön keresztül lehet elérni a Mátrát Budapest irányából. Az M3-as autópályához kapcsolódóan korszerűsítési munkát végeztek a 3-as úton. Ennek következtében a Gyöngyösre bevezető szakasz négy nyomsávos lesz, jelentősen meggyorsítva a forgalmat. Ezen a szakaszon még az őszi betakarítás idején sem közlekedhetnek majd folyamatosan a lassú járművek. Az utak karbantartása és korszerűsítése azért is okoz nagyobb gondot, mert dim- bes-dombos terepien vezetnek, sőt jó részük hegyek közé megy. Nagyon sok az ipiari üzem is ebben a térségben, amelyeknek szállítási igényeit zavartalanul ki kell elégíteni. A forgalom tehát nagyon vegyes feladatok végrehajtását követeli meg a közúti igazgatóság dolgozóitól. Sokszor elmondtuk már, de a helyzet nem sokat változott: a Mátrában az átlagosnál nagyobb az idegen- forgalom és még mindig kevés a parkolóhely. Megtörtént az elmúlt télen is nemegyszer, hogy a mentőautó sem tudott a tilosban, az úttesten piarkoló gépkocsik miatt eljutni rendeltetési helyére Mátraházán, illetve Kékestetőn. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az üdülőtelkeket valósággal „ráépítik” a közutakra, aminek következtében a gyalogos forgalom is itt bonyolódik le. Nem látványos, de nagyon fontos feladat a vízelvezetés megoldása. Ezt a munkát az út felújításával együtt kell elvégezni, de csak abban az esetben sikerülhet jól, ha a területileg érdekelt összes szervek részt vesznek ebben. A vízelvezetés utólagos rendezése nagyon sokba kerül. Az út mindennapi életünk természetes tartozéka. Ha nincs vele gondunk, szinte észre sem vesszük, hogy milyen hosszan fut alattunk az aszfaltszőnyeg. Csak -akkor mérgelődünk, ha kátyúk, rossz szakaszok nehezítik utazásunkat. Pedig ezek a baleset lehetőségét is magukban hordják. Hej, halászok, halászok... Romantikusan szép világban, a Tisza poroszlói környezetében végzik látványnak nagyon kellemes, de munkának sem akármi - lyon dolgukat a halászok. A szakma szeretete kell ehhez és nagyon komoly szaktudás, ám az eredmény Így sem mindig kielégítő. Ilyenkor mindig újra- és újrakezdik. Edzett, kemény emberek, akik sohasem adják fel. Róluk szól riportunk a lap S. oldalán.
