Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
HATVANI TALÁLKOZÁS: Dobos László a szlovákiai magyar irodalomról NÉPÚJSÁG, 1982. december 4., szombat Közös tanulás, játék és vetélkedés - Ajánlatok minden mennyiségben — Félszáz művelődési forma - Értékes díjak — Jelentkezés: Egerben december 15-ig, Hatvanban december 31-ig 5. Az Ady Endre Könyvtárban Havas Judit előadóművésznő írók műveiből Brigádok művelődési mozgalma Sok vita, bizonytalanság van még a brigádmozgalomban a kulturális vállalásokkal kapcsolatban. Kabarétréfák céltáblája a szemétből összeszedett színházjegy, az egyszem képviselő által szerzett dedi- káció az író-olvasó találkozón, s a többi á 1 tevékenység. Pedig sokkal több lehetőség van a kis közösségekben, mint amit eddig kihasználtak. A közös munkában kötött barátság elkíséri a dolgozókat az üzemek kapuján kívül is, s megteremti az esélyt arra, hogy együtt igazodjanak el a világ sokszor bonyolult folyamataiban. Ezért is Világkép az új művelődési mozgalom elnevezése: azt tükrözi, hogy mi is a célja a kulturálódás- nak. Gyöngyösi tapasztalatok Megyénkben Gyöngyösön és környékén már kedvező tapasztalatokra tettek szert az Egyeztetett munkásművelődési program szervezésekor. Ez úgy tűnik, bevált: három éven keresztül csaknem száz brigád kapcsolódott be ilyen formán a különböző programokba. Ezért határoztak úgy, hogy hasonló módon kiterjesztik ezt a mozgalmat, bevonnak fokozatosan minden várost, illetve járást a vetélkedősorozatba. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa és a Megyei Művelődési Központ 1983. január 1-től kezdődően irányítja, segíti a brigádok kulturális életét. Három részből áll majd ez a játék, a január 1-től október 1-ig terjedő időszak a folyamatos művelődésé: ezekben a hónapokban a jelentkezők választhatnak a kijelölt formákból és alkalmakból, majdnem félszáz lehetőség áll rendelkezésükre a legszélesebb körből. Szerepel ebben az állami és mozgalmi iskolákon való részvétel, különböző tisztségek ellátása, valamilyen szakkör vagy műkedvelő csoport, klub életébe való bekapcsolódás, rendezvényekre mehetnek el a brigádtagok, a televízióban, újságokban ajánlott cikkeket, műsorokat kísérhetnek figyelemmel. Ezekről tájékoztatják a meghirdetőket, akik tevékenységüket értékelik, s ez alapján a legjobb ötven brigádot meghívják a középdöntőre. Erre október 10. és november 10. között kerül sor. A november 30-i döntőn 10 csapat vesz részt. A díjazásban azok a kis közösségek részesülnek, amelyek a „finisben” legjobban szerepelnek, illetve a legváltozatosabb és legtöbb tevékenységről adhatnak számot. Ajánlatok és rendezvények Nemsokára elérkezünk a jelentkezési lapok leadásának határidejéig. Egerben december 15-ig, Hatvanban december 31-ig kell eldönteni, hogy a brigádok részt kívánnak-e venni a vetélkedősorozaton. Akikhez nem jutott el a felhívás, személyesen érdeklődjenek. Gyöngyösön folyamatosan kapcsolódik az új a régihez: a bevált módon adnak számot a kis közösségek művelődésükről. Akik beneveznek, minden hónap 5-ig tájékoztatót kapnak a megye, a város rendezvényeiről, a szervezők külön fölhívják a figyelmüket a legérdekesebb, legizgalmasabb programokra. Ugyanakkor listát kapnak arról is, hogy milyen könyveket, filmeket, tévéműsorokat érdemes kiválasztani. Ezek természetesen nem kötelező jellegűek, a résztvevők maguk döntik el, hogy milyen rendszeres formát találnak maguknak. Lényeg az, hogy az előre megcímzett és bérmentesített levelezőlapokon jelezzék, hogy mivel foglalkoznak. Ez nem fölösleges adminisztráció: így életjelt tudnak magukról adni. fja postára teszik ezeket a küldeményeket, szinte óráról órára, napról napra lehet követni, hogy hol tartanak a brigádok. Más haszna is van ennek: a műsorkínálat, mint bebizonyo- sult, sokszor nem felel meg a közönség elvárásainak. Ezeket a most szerzett információkat feldolgozva a népművelők jobban tudnak számolni az emberek igényeivel. Ezért is fontos, hogy állandó kapcsolat alakuljon ki. Ebben már a legmodernebb eszközöket is igénybe veszik: az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola számítógépes központja értékeli az adatokat. De végül is nem gépi, „automatikus” döntések alapján kerülnek a csapatok a döntőbe: a verseny előkészítését, figyelemmel követését szervező bizottság végzi, amelynek tagjai az SZMT, az ágazati szakszervezetek és a Megyei Művelődési Központ ■ munkatársai közül kerülnek ki. A különbségeket figyelembe véve A brigádok különböző feltételek között dolgoznak, más és más alapokról indulnak. Figyelembe kell ezt is venni, ezért a vetélkedők kérdéseit részben az általános műveltségi témakörökből, részben pedig a jelentkezések, levelezőlapok alapján állítják össze a kérdéseket. Így remélhetően kirajzolódik, hogy valójában mennyit lépett előre egy-egy brigád ez alatt az év alatt, hogyan tudott bekapcsolódni a közös gondolkodásba, vérkeringésbe. Mert végül is ez számít legtöbbet. Ennek a vetélkedősorozatnak a Népújság is teret ad. Egyrészt ismertetjük a lap hasábjain a feladatokat, ajánlatokat, másrészt a szervezők föl fogják hívni a résztvevők figyelmét egy-két érdekesebb írásunkra, összeállításunkra. Meggyőződésünk, hogy akkor lesz eredményes ez a mozgalom, ha a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlik. Azokat a cikkeinket, melyik a Világképhez kapcsolódnak, azzal az emblémával fogjuk jelölni, amely a fölhívásunk címében szerepel. A műveltség haszna A keretek tehát adottak, az lenne a jó, ha valódi tartalommal telnének meg. Olyan körülmények közé kerültünk, amelyekben még nagyobb szerepet játszik az általános és szakmai műveltség. Föl kell készülnünk arra, hogy átalakul körülöttünk az élet a gazdasági szükségszerűségeknek megfelelően. Az ember nem vehet egész életre szóló „bérletet” magának azzal, hogy fiatal korában elvégzi a későbbi munkájához szükséges iskolákat. Megváltozhat egy- egy munkahelyen is a termékszerkezet, átszervezhetnek gyárakat, üzemeket. Kiki csak úgy értheti meg a fejlődés más szakaszába, intenzív részébe lépő szocialista társadalmunkat, ha tudja, hogy hol is van az ő helye, országunknak mi a szerepe a világban, s akkor képes élni a szocialista demokrácia által nyújtott lehetőségekkel, ha birtokában van a megfelelő ismereteknek. Ez kétoldalú folyamat. Vannak olyan szervezetek, amelyeknek az a kötelessége, hogy közzétegyék azokat az adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az eligazodáshoz. De ezekkel élni is kell tudni. Ezt szolgálja a Világkép. Dobos László! író, szerkesztő, politikus Pozsonyban. Művészetének csúcsa talán az idén megjelent vaskos kötet, két írásművei is. Egyik a Földönfutók, másik az Egy szál ingben. Szerkesztői munkája a Madách Kiadó javára kamatozik. A művészetnek, a szlovák és magyar nép közötti hídverésnek el. — Bevezetőként talán a nemzetiségi irodalmak magyarhoni fogadtatását érzékeltetném. Volt, amikor a romantikus kíváncsiság jellemezte az irántunk való érdeklődést, ma viszont már ott tartunk, hogy akár Pesten, akár vidéken a sajtó, a televízió, a rádió érdeklődéssel foglalkozik velünk, s mindazzal, amit a világra vajúdunk. Egyébként hitem, hogy irodalmunk az utolsó három évtizedben alkotta meg népe, s önmaga életének a tükrét történelmi, társadalmi tekintetben egyaránt. Történelmi szemléletünk inkább a közelmúltra szorítkozik, az 1918— 1919-es évekig nyúl vissza, és az irodalom síkján is ekként jelenik meg, akár a jugoszláviai Vajdaságban. Hogy milyen érzések dominálnak a fiatal szlovákiai magyar irodalomban? Két fő vonulatot érdemes megemlítenünk. Az első az 1940-es évek végének az eseményeiből táplálkozik. A másik fő élményvilág a falu—város ellentét kérdése, föloldása, amit irodalmi szinten közösségi fogantatású témák megjelenése jelzett, vagy éppen az emberi helytállás kérdése. Elég talán Fábri Zoltánt említenem, akinek személyéhez a küzdelem, a tisztességes megmaradás életműve kapcsolódik. Egyébként el- viségünknek, érzéseinknek a mássága a helyzetünkből adódik. Illetve a történelmi illúziókkal folytatott leszámolásból, a megértetésért való küzdelemből, az integrálódás belső igényéből, és Orvosnak lenni — és nem fogadni el semmit. Sem a a parfümöt, sem a bonbont, sem a borítékot. Elejét venni még a próbálkozásnak is! Sikeresen dobtál ki egy vakbelet — nagyszerű fickó vagy. Fájdalmat alig éreztetőn rántottál ki egy fájós fogat — kíntól szabadítottad meg a pácienst! Ez az igazi elismerés! És ettől több nem is kell. Legfeljebb pár szál virág, de az is csak akkor, amikor a beteg már teljesen felgyógyult, s maga hozta el a virágot... . Vezetni a gépkocsijavító részleget — és nem fogadni el sem a jattot, sem a kemény valutát, sem a hazai bankót. Nem fogadni el sem a felajánló kisember, sem a nagyfőnök, fogorvos vagy lángossütő meg hentesné, vagy a válóperes bíró lánya ajándékát — legfeljebb a virágot. És azt is csak akkor. ha a garancia lejárta után hozták.. . azon átélt deklarációnk elfogadtatásából, hogy a szlovákiai magyarság kollektive nem bűnös a polgári Csehszlovákia náci, horthysta felszámolásában. — Kik, hogyan, milyen minőségben szolgálták ezt a célt, hogyan értékelik Dobos László, Duba Gyula, Rácz Olivér, a nemrég elhunyt Fábri, Egry Viktor, valamint írótársaik szellemi eredményeit? — Előbb talán a múltról pár szót. Fonák, de reánk a kezdeti időszakban leginkább a magyar nemzeti irodalom tekintett értetlenül, és jó időbe telt, amíg az itteni érdektelenség' érdeklődéssé változott. Szlovákiában támogattak, támogatnak most is, példa erre Boleslav Lu- kac fordítói életműve. De a szlovákra fordítás méreteivel még mindig nem lehetünk elégedettek. Több nemeset alkottunk annál is, mint ami az állami Madách Kiadó évi ötven — fele magyar, fele szlovák mű — megjelentetett könyvéből, vagy Irodalmi Szemlénkből kitetszik. Lehet, hogy a „kis kultúra, kis írásbeliség” önkényes mércéje borzol bennünket? Ami nincs arányban küldetéstudatunkkal? Nem hiszem. Az viszont igazság, hogy lírai antológiánk pár éve igen meglepte a szlovák közvéleményt, Tagja vagy az elit egyetem felvételi bizottságának —' de nem fogadsz el semmit. Nem, sem összeköttetések révén, sem hízelgő könyvbe csúsztatásként, sem közönségesen kézből. Az élet útjai kifürkészhetetlenek. Jön a következő év. És ismét egy régi ismerős. Nem, ezt nem szabad! Legfeljebb csak virágot, és azt is csak akkor, ha a pártfogolt már elvégezte az egyetemet. Ember vált belőle, és eszébe is jutottál... A konyhafőnökség is hálás foglalkozás — de csak akkor maradsz „talpon”, ha nem fogadsz el semmit. Sem a friss gyümölcsöt, se a halat, se a félbe hasított malacot. Jóízű a káposztás bableves? örülj neki! Finom a töltött palacsinta? — Kívánj hozzá jó étvágyat! A pénz ne csábítson! Csak a virágot fogadd el, de azt is csak azután, mikor a kedves vendég már túl van az emésztésen. .. Általában ne légy kapzsi, mohó. ne törtess, ne nyomamint ahogyan tiszteletet parancsai az a letagadhatatlan tény, miszerint az utolsó emberöltőnyi időben öt- venünk tollából ezernél több kötet látott napvilágot az állami támogatás segítségével. — A szlovákiai magyar kultúra „fehér foltjai” voltaképpen mit takarnak? Mert tapasztalásunk szerint az önök könyvei nem mindig jutnak oda, ahol várják is. Továbbá mit ígér, épp a két állam közötti egyezségnek megfelelően, a Madách Kiadó közös, kétoldalú programja az elkövetkező években? — Ahová nem jut elég könyv a kellően dotált szlovákiai kiadó munkássága nyomán, az helyi hanyagságon múlik, nem valamiféle rafinérián. Mert a városi, falusi könyvtáraknak van fedezetük a vásárlásra, állományuk folyamatos feltöltésére. Persze ugyanakkor az is igaz, hogy az egy főre jutó vásárlási kvóta a nemzetiségi területen, például Zólyomban talán több, mint Léván, avagy Poprád vidékén. De mondom, ez informáltság, érzékenység függvénye. Aztán takarékoskodunk is, mint szerte Európában. A Szlovákiai írók Szövetségének a magyar tagozata egyébként képes a feszültség feloldására, folyóiratunk kellően népszerűsíti a magyar—szlovák, szlovák— magyar fordításban megjelekodj előre semmi előnyért, se a törvényesség megsértéséért, se emberi méltóságod megalázásáért, mert csak így maradhatsz becsületes... Ha a helyi főnökség tagja lettél — akkor is maradj meg szerénynek, s ne fogadj el semmit! Se lakást, se szolgálati gépkocsit, és még csak üdülési beutalót se. Szóval állj be a sor végére, és ha rád kerül a sor, akkor szerencséd van! Akkor prémiumot annyit kapsz, amennyi megillet, vagy netán kevesebbet. Munkába érkezz elsőnek, és távozz a munkahelyedről utolsónak... Mondani pedig mindig azt mondd, amit gondolsz: tenni meg azt tedd, amit a lelkiismereted, nem a számító eszed diktál. Soha ne a kétes értékű karrier hajtson, hanem a becsület. Másként ezt nem csinálhatod! Te nem! De én igen. (Fordította: Sigér Imre) tartott felolvasást a szlovák (Fotó: Szabó Sándor) nő műveket, Magyarországról pedig az Európa, a Gondolat, a Móra, a Szépirodalmi, a Kossuth kiadók a részesei a két ország irodalmi értékcseréjének. — Végezetül a Madách Kiadó újdonságairól tájékoztasson bennünket, ami éppen a cserék folytán érdekel sok magyarországi könyvbarátot. Mit adnak, mi várható? — Az idei esztendő egyik könyvsikere Duba Gyula nevéhez fűződik, akinek örvénylő idő című. az 1950-es évek utáni időszak nehézségeit, indulását megfogalmazó műve háromezer példányban látott napvilágot. Szlovákiai magyar írók kezdő lépéseit segíti a „Főnix” füzetsorozat, amelyben Püspöki Nagy Béla Boldogfa község monográfiáját írta meg, és már a piacon van Rácz Elemér Rogozsan kocs- má-ja, akár a hatvani könyvesboltban is hozzájutható formában. Leginkább köz- érdeklődésre számíthat mégis a Fábri Zoltán életmű folyamatos megjelentetése, amelynek a negyedik kötete jövőre kerül ki a nyomdából. Továbbá ígéretes mű a magyar irodalom bibliográfiájának ugyancsak az 1983- as esztendőben megjelenő második kötete. Hát ez az; amit nyújtunk. Moldvay Győző Egerben Leningrádi kamarazenekar Az Országos Filharmónia ez évi harmadik egri bérleti hangversenyét december 7-én, kedden este 7 órai kezdettel rendezik meg a dohánygyár új szociális létesítményének nagytermében, amely ez évben szolgál a város közönségének először. (Az épület a dr. Nagy János utca felől közelíthető meg.) Ezúttal külföldi vendégek szerepelnek, a Leningrádi Állami Konzervatórium kamarazenekara játszik. A Néva- parti városból érkező muzsikusokat Jurij Aliev vezényli, s műsorukon ismert és kevésbé ismert művek találhatók. Bemutatják Kara Ka- rajev harmadik szimfóniáját, amelyet a szerző vonószene- karra komponált. Bizonyára a zenebarátok nagy érdeklődéssel várják ezt a nálunk ritkán hallott munkát, mint ahogy nagy erőpróbát jelentenek a sűrűn bemutatott alkotások is: Mozart Egy kis éji zene című műve valóságos „slágernek” számít. Ugyancsak komoly zenei csemege Csajkovszkij Vonósszerenádja. Az ismertetőt — mint szokás —, ezúttal is Pándy Marianne tartja. Szergej Hazanov: TE ÉS ÉN
