Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. december 31., péntek Továbbra is sláger a Lada - „Kocsiból kocsiba" akció - Késik az Oltcit - Korszerűbb garanciális szolgáltatások 1983: 91 ezer új személykocsi Beszélgetés Csűri Istvánnal, a MERKUR vezérigazgatójával A téli hónapok beálltával az autók egy része garázs­ba kerül, megpihennek az autósok. Nem így a ko­csik értékesítésével foglalkozó kereskedők. S mert az autó változatlanul az egyik legkelendőbb fogyasztási cikk. megkérdeztük Csűri Istvánt, a MERKUR Sze­mélygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat 1983. évi értékesítési ter­veikről. — Létezik-e személygép­kocsi-ellátottsági mutató, s ha igen, hazánk e tekintet­ben milyen helyet foglal el a nyugati országok, illetve a szocialista országok sorában? — A személygépkocsi-el­látottság alakulását általá­ban két mutatóval mérik. Az egyik az egy személy- gépkocsira jutó lakosok szá­ma, a másik pedig az ezer lakosra jutó gépkocsik szá­ma. E mutatók mögött szá­mos minőségi tényező húzó­dik meg. Hazánkban jelen­leg 1 millió 130 ezer gépko­csit tartanak nyilván, így jelenleg ezer lakosra 110 ko­csi jut. A fejlődés mértékére jellemző, hogy tíz évvel ez­előtt még csak mindössze 23 jutott. A fejlett nyugati or­szágokban e mutatók általá­ban kedvezőbbek, a mi el­látottságunk pontosan azo­nos Portugáliáéval. A szo­cialista országok között az NDK áll az élen 151 gépkocsi­val, Csehszlovákiát követően mi a harmadik helyet fog­laljuk el. — Év végéig várhatóan mennyi személygépkocsit ér­tékesít a MERKUR, s me­lyek a legkeresettebb típu­sok? — Az idén mintegy 96 ezer autót értékesítünk. Je­lentősen nőtt a kereslet a Skodák és a Dáciák iránt, elsősorban a viszonylag rö- videbb szállítási idő és a kedvező üzemanyag-felhasz­nálás miatt. A Skodáknál a kereslet növekedésében a ja­vuló minőség is szerepet játszik. Változatlanul rend­kívül népszerű a Lada-csa- lád. — A választék bővítését az idén milyen új kocsikkal biztosították? — Ügy hiszem, az 1982-es esztendő több újonnan for­galmazott és néhány tovább­fejlesztett típusú gépkocsi behozatalának éve volt. Űj típusként jelent meg a Lada 1300 S, a Lada Niva, a Zas- tava, továbbfejlesztett típus­ként a Dacia 1310, a Lada 1200 S, és a Lada 1500 S. A gyártóművek kisebb műszaki fejlesztéseket hajtottak vég­re a Trabanton, a Wartbur­gon, a Skoda 105 S-en és a Skoda 120 L-en. — Jelenleg mennyien vár­nak gépkocsira, a sokévi át­lagokat tekintve ez a szám mérséklődött az intézkedé­sek következtében? — Három esztendeje, 1979. január 1-én 530 ezren vára­koztak gépkocsira. Ez év no­vemberének végén már „csak” mintegy 200 ezren. A különböző árintézkedések, befizetési kötelezettségek, el­adási megkötöttségek hatásá­ra tehát a lakossági kielégí­tetlen rendelésállomány je­lentős mértékben csökkent; az átlagosan napi 350 dara­bos értékesítésünkkel szem­ben ez év nagy részében a napi megrendelési átlag 200 volt. Érdekes, hogy az utób­bi két hónapban viszont nőtt az igénylők száma, elérte a napi 300-at, tehát továbbra is kelendő áru a kocsi. An­nak ellenére, hogy a vára­kozási idő a Ladák 4—5 éve mellett még a korábban rö­vid idő alatt átvehető típu­soknál Skoda, Dacia, Polski Fiat, Moszkvics is újra egy, másfél év. — A növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb az igény a kisebb teljesítményű gép­kocsik iránt. Ezt miként kí­vánja kielégíteni a MERKUR, illetve mennyi és milyen új típusú személygépkocsit értékesít 1983-ban? — Árualapunk forrása ki­zárólagosan a KGST autó­ipara. A szocialista országok piacának teljes választékát forgalmazzuk. Természete­sen az igényekhez igazodóan szorgalmazzuk a kis henger­űrtartalmú gépkocsik rész­arányának növelését. Űj tí­pus 1983-ban nem várható. A nagy érdeklődéssel kísért Oltcit sorozatgyártása, illet­ve exportja továbbra is hú­zódik. Információink alap­ján az elkövetkezendő évben nem számíthatunk e kocsití­pus beérkezésére. A szocia­lista országok autógyárainak fejlesztési terveiben egyéb­ként középpontban áll az energiatakarékos motor. Fel­tételezhető, hogy a közeli években ezekkel szerelik majd fel a gépkocsikat. A motornál bevezetett kisebb konstrukciós változások is ezt a célt szolgálják, ilyen például a Lada 1300 S típus motorja, a Trabantnál, Wart­burgnál, .Daciánál alkalma­zott porlasztómódosítás. A jövő esztendőben egyébként 91 ezer személygépkocsi ér­tékesítése szerepel terveink­ben, mintegy 34 ezer az NDK-ból érkezik — Wart­burg és Trabant —, 25 ezer Lada a Szovjetunióból, míg a többi Skoda, Polski Fiat, Moszkvics, Zastava, s hadd ne soroljam tovább az ismert típusokat. — A választék növelését jól szolgálja a használt sze­mélygépkocsik forgalmazása. Pontosabban a mennyiségi igények kielégítését. A MERKUR az idén mennyi használt személygépkocsit hozott forgalomba? — Az előző évhez hason­lóan mintegy 19 ezer hasz­nált autó értékesítésével számolunk az idén. Kétség­telen, hogy a szabadpiac né­ha kedvezőbb kínálata miatt az autósok nem hozzánk térnek be először használt autójukkal. E területen min­denképp szeretnénk előbbre lépni, többek között úgy is, hogy megszervezzük a „ko­csiból kocsiba” akciót. Vagy­is, hogy a használt autó ér­tékét azonnal beszámítjuk egy másik használt autó vé­telekor. Természetesen ak­kor, ha az adásvétel a mi telephelyünkön történik. — Milyen további szolgál­tatásokkal kíván a vállalat az autótulajdonosok rendel­kezésére állni? — Az alkatrészellátási gondok enyhítése érdekében autóbontókat hozunk létre, és alkatrészböngészdéket alakítunk ki. Egyúttal gon­dolunk a használt gépkocsik feljavítására és vizsgáztatá­sára is. Szeretnénk bevezetni a lakókocsik és utánfutók értékesítését. — Az AFIT-szerviz fel­bomlásával a garanciális szolgáltatásokban milyen változások, változtatások fe­lelőse a MERKUR? — Az AFIT Tröszt ez ide­ig megbízásunkból végezte a garanciális szolgáltatás szervezését. 1983-tól ezt köz­vetlenül a MERKUR végzi, s e téren elsőrendű felada­tunknak tartjuk, hogy a szer­vezeti változás az átmeneti időszak alatt se zavarja a gépkocsik műszaki kiszolgá­lását. 1983-at átmeneti év­nek kell tekintenünk, mivel a javítóipar új szervezete jövőre alakul ki. 1983-ban kerül meghatározásra az al­katrész-kereskedelem végle­ges szervezete. A garancia­szolgáltatás e kettő függvé­nye, s a MERKUR végleges belső szervezetét is az előbb említettek határolják be. Mindenesetre már most ter­vezzük a garanciaszolgáltató szervizek számának emelését. Hajlandók vagyunk a garan­ciális hálózatba minden olyan szervizt bekapcsolni, ami az előírt feltételeinknek — műszaki feltételek, szak­mai ellátottság — megfelel­nek. Ugyanakkor hatéko­nyabb ellenőrző apparátust kívánunk létrehozni, s ezen keresztül is biztosítani sze­retnénk, hogy a szervizek a gépkocsi-tulajdonosok meg­elégedésére végezzék munká­jukat. A hanyag, rossz mun­kát végző szervizektől meg fogjuk vonni a garancia- szolgáltatási jogot. (A. A.) Az ember belelapoz a naptárba... A jövő évi naptáramat jókedvében adta egy igaz­gató. Sikerült teljesíteni 1982. évi mennyiségi export- tervüket. Pedig majdnem lemaradtak, mert késve kap­tak nyersanyagot, a vagonok nem érkeztek időben, hiába rakodtak versenytempóban, úgy tűnt, elúszik az év végi prémium. Ekkor született az ötlet: a mun­katársak gépkocsival robogjanak a határállomásokra, vámkezeltessék a várakozó árut, s az okmányokat rög­tön hozzák haza. A vagonok úgyis elhagyják az or­szágot, ha nem ez évben, majd jövőre, de nem ez a fontos, hanem a pecsét, az idei dátummal. A lakásépítő szövetkezet ajándékába néhány oldalas tájékoztató egészítette ki az év napjainak felsorolását: dolgozóik hol jártak, mikor, kinek, mit építették. Amit nem leltem nyomtatásban, azt a szövetkezet techniku­sa megsúgta: „Az elnökség 500 lakás átadását vállalta. A terv megvalósíthatónak látszott, de jött az import korlátozása, a fluktuáció, az árváltozás, s hiába dolgoz­tak embereink napi 10—12 órát, az épületekbe nem le­hetett határidőre beköltöz­ni. Jobb híján módosítottuk a szerződéseken. Eddig a la­kásokat a beköltözéskor te­kintettük átadottnak, az új megállapodás szerint a műszaki ellenőrzés után. December végén „zsüriztet- tük” épületeinket, utána az éves tervhez beírtuk: telje­sítettük”. A harmadik naptárt a tsz főkönyvelője nyújtotta át. Mondta, ez nem ajándék, inkább figyelmesség. Ezt ad­ta régi komájának a vágó­híd igazgatójának, és egyko­ri munkatársának, a barom­fikeltetői vezetőjének is. Igaz, többet érdemeltek vol­na — sajnálkozott —, de az ő szerény gazdaságának az újévi jókívánság mellé csak ennyire tellett. A termelő- szövetkezet szerződést kötött évi 30 tonna élő sertés át­adásáról a vágóhíddal, de az utolsó szállítmányt szil­veszterig nem tudták útnak indítani. A koma mégis de­cember 28-i dátummal iga­zolta a január 10-én átvett állatokat. Hasonló szívessé­get tett a keltetőállomás ve­zetője is. Hiába kapta későn a tojásokat, papíron a ko­rábbi időpontot tüntette fel. A bőkezűség is eszembe jut a naptárról. Nem cso­dálkozom, hogy december­ben a vasasüzem új verseny­órákat ajándékod sakk-bará­tainak, hogy Kossuth-díjas művészek lépnek fel a nagy- vállalatok művelődési otthon szilveszteri műsorán, hogy a szakszervezet Télapója elekt­romos gitárokat és hangfala­kat hoz az állami gazdaság ifjúsági szervezetének. A kulturális és más alapot őr­ző tarisznya madzagja az „év vége” varázsszóra meg­oldódik ... Aí év végi hajrát is felidézi a naptár. Egyik gyá­runk műhelyének ablakai éjjel-nappal világítanak, a környék lakói nem alhatnak a fűrész- és csiszológép za­jától. Folyik az év végi haj­rá, mindennapos a 11 hó­nap lemaradását feledtetni akaró kapkodás. Így van még sok helyen. Pedig ez a feszített munkatempó csak a pénzintézetek dolgozóinál természetes és elfogadott. A bankok, OTP-fiókok tisztvi­selői többségükben munka­helyükön búcsúztatják az óévet. Lezárnak egy eszten­dőt, mérleget, egyenlegeket készítenek, s amikor elbú­csúznak egymástól, köszönés helyett számokat mormog­nak. A naptár — a folyamatos­ság. Nem hiszem, hogy a munkahelyek többségén ja­nuár 2-án másképp dolgoz­nának, mint december 27-én vagy 28-án. Legfeljebb né­hol az év végi hajrá követ­kezményeként az átlagosnál többet csúztatnak, vagy a megszokottnál kevesebb a nyersanyag. Mert a terme­lőüzemek, akárcsak a keres­kedelmi vállalatok, szívesen „nulláztatják” raktárkészle­tüket. Az üzletek polcai ka­rácsony és szilveszter között nem azért konganak az üres­ségtől, mert az ajándékozási lázban mindent felvásárol­tunk, vagy a nagy eszem- iszomban mindent feléltünk. Egyszerűen arról van szó, hogy a boltvezetők — tart­va az év végi leltártól — nem rendelnek újabb tételt. A folyamatos áruellátást azonban nem a kalendárium, az emberek teszik szakaszos­sá. A naptár eszembe juttat egy brazil várost: Sao Pau- lót. Szilveszterkor itt talál­koznak a világ maratoni fu­tói. Versenyük az óesztendő végén kezdődik, és véget ér az újév kezdetén ... Mi változik január elsejével? 1982-őt fel­váltja 1983, de céljaink, kö­zös terveink, - vágyaink, ha­zánk, otthonunk, családunk, gondjaink és örömeink tu­lajdonképpen megmarad­nak. Az egyetemeken decem­ber 20. és január 20. között vizsgáznak a hallgatók, fut­ballcsapataink ősztől tavasz­ig gyűjtögetik bajnoki pont- jaikat, a MÁV menetrendje májusig érvényes, az óvodák és iskolák szeptemberben nyitnak. Naptárakat ajándékozva a vállalatok megkeresik és ké­rik egymást: szeretnénk, ha igazolnátok, hogy legyártot­tuk, hogy átadtuk, hogy ki­fogástalan a minősége... A naptárra gondolok, a mi maratoni küzdelmünkre, s arra, hogy a szabálytalanul versenyzők, a manipulálók, csak önmagukat előzhetik meg. (H. K.) Az idén hántolt napraforgó — jövőre zabpehely Új termékek a gabonaforgalmitól Eredményes esztendőt zárt 1982-ben a Heves me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A szi­gorú közgazdasági feltételek között Is egész évben ked­vezően munkálkodtak. Kivették részüket a gabona, a napraforgó felvásárlásából, a táptakarmánykészítés- ből, sőt új termékkel, a Napgyöngye néven forgalom­ba hozott hántolt, pörkölt napraforgóval is jelentkez­tek. A vállalat munkáját ered­ményesen befolyásolta, hogy 1982-ben a kedvező időjárás hatására több gabonát vásá­roltak fel. Annak ellenére, hogy az aszály miatt Heves megyében az országos átlag alatt maradt a búzatermés, mégis 149 ezer tonnát vettek át az üzemektől. Az összes 'kalászos termésből egyébként 168 ezer tonnát raktároztak. A múlt évinél 7—10 száza­lékkal több keverék takar­mányt is készítettek a nagy­üzemi és a háztáji gazdasá­gok ellátására. A várttól többet, 502 tonna rizst vásá­roltak fel a Hevesi Állami Gazdaság kiskörei rákháti telepéről', amely jól fizetett az idén. Kukoricából csaknem tíz­ezer tonnát vettek át a me­gyéből, amely viszont kevés, mindössze egy töredéke a vállalati igényeknek, ugyan­is mint Fodor Sándor igaz­gatótól megtudtuk — 45 ezer tonnára van szükségük. így pótlólagos mennyiséget vásá­rolnak Fejér, Somogy és Tolna megyéből a folyama­tos tápgyártáshoz. Jó volt megyeszerte a napraforgó- termés, és ennek köszönhető, hogy a tervezett 3200 tonna helyett 5290 tonnát vettek át. Ebből is 2200 tonna volt az iregi napraforgófajta, melyből az egykori vámos- györki átalakított malomépü­letben hántolt, pörkölt nap­raforgót készítenek. Ezt de­cember eleje óta árulják az üdétekben dobozokba cso­magolva, sózva és sótlan ál­lapotban. Az új termék iránt máris érdeklődnek a sütő- és édesipari vállalatok, miután import sózott mo­gyorót helyettesíthetnek ve­le. Az igazgatótól arról is ér­tesültünk, hogy 1983-ban a korábbi Arpagyöngy és a Napgyöngye után zabpelyhet és egyéb gabónapelyheket is hoznák forgalomba a Com- pakt Kereskedelmi Vállalat­tal együttműködve. A gabo­naforgalmi árbevétele 1982- ben a változó közgazdasági környezetben, a tervezetten túl egymilliárd 350 millió forint lett, nyereségük pedig várhatóan megközelíti a harmincmillió forintot. Eb­ben jelentős szerepet ját­szott az export, különösen gabonából. A vállalat az ösz­tönző közgazdasági szabá­lyozók alapján 1982-ben 13 millió forint többletprémdu- mot fizetett megyénk közös gazdaságainak gabonater­melésük alapján. Az új esztendőt a tovább változó és szigorodó vállalati gazdálkodás közepette kezdi a gabonaforgalmi is. A ter­vük elkészült 1983103, és másfél milliárd forint árbe­vételt irányoztak elő. A Mi­nisztertanács által meghir­detett gabonaprogram sike­res megvalósítására a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával 6400 tonna új tárolót épí­tenek a csányi Búzakalász és a zagyvaszántói Zagy­vavölgye Termelőszövetke­zettel együttműködve. Eze­ket a Dunaújvárosban ké­(Fotó: Kőhidi Imre) szítéit kön nyű vasszerkezetes elemekből építik fel és vár­hatóan a nyári betakarításra át is adják majd. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents