Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 24., péntek 1. A MINŐSÉG MA MAR CSAK EGY A SOK KÖZÜL... I Versenyben maradni egyre nehezebb... Beszélgetés Kócza Imrével, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatójával Az észak-magyarországi iparvállalatok és ipari szövetkezetek vezetőinek regionális értekezletét 1982. december 3-án rendezték meg Salgótarjánban. A szakmai tanácskozáson Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Heves megye mintegy kétszáz vállalatának ~ gazdasági és politikai vezetői vettek részt. (Fotó: Szántó György; A vitaindító előadást Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának .tagja, ipari miniszter tartotta. Referátumának témája: iparunk nemzetközi versenyképességének növelése volt. Méhes Lajos egyebek mellett részletesen beszélt azokról a nemzetközi, politikai és gazdasági körülményekről, amelyek jelentősen befolyásolják a magyar ipar munkáját, helyzetét. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy a termelési folyamatokban egymással szoros kapcsolatban álló hazai üzemek az eddiginél is lényegesen hatékonyabban hangolják össze munkájukat. A miniszteri „expozé” fölötti vitában megyénkből Kócza Imre, az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója vett részt. Vele beszélgettünk az említett tanácskozás tanulságairól, a finomszerel- vénygyári tapasztalatokról, valamint a legsürgősebb tennivalókról. — „A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerepe a termékszerkezet korszerűsítésében, a versenyképesség fokozásában”. A nem éppen líraian hangzó címmel „előterjesztett” felszólalásából mit emelne ki azok számára, akik csak a „köz” nyelvén értik és beszélik a műszakiak tudományát? — Mindenekelőtt azt, hogy vállalatunknál közel tíz éve végzünk átfogó műszaki, gazdasági és piaci elemzéseket termékeink versenyképességének megítélése és a szükséges intézkedések megtervezése, megtétele érdekében. Az a módszerünk, hogy félévenként más-más termék- csoportot teszünk „nagyító” alá. így tulajdonképpen kétévenként valamennyi gyártmányunkat „levizsgáztatjuk”. Logikusan következik, hogy a sokoldalú elemzések alapján próbáljuk meghozni azokat a döntéseinket, amelyek még jobbá, még versenyképesebbé kívánják tenni a hazai és a külföldi piacokon termékeinket. — A világért sem akarunk provokálni, de ezek a házi vizsgálatok esetenként nem engednek a csábításnak, nem vezetik félre a gyáriakat? — Mi is emberek vagyunk, így a tévedéshez nekünk is jogunk van. De én úgy érzem, hogy magunkat sem próbáljuk félrevezetni, és mások csábításába nem akarunk beleesni. Ugyanis semmi értelme annak, sőt igen drágán kell megfizetni érte, ha túlértékeljük önmagunkat, ha időben nem vesszük észre hibáinkat, munkánk fogyatékosságait. Messze nem a felsőbb szerveknek készítjük tehát vizsgálatainkat. — Közismert, hogy a háztartási hűtőgép kompresszorok, s a különböző típusú pneumatikus elemek hazai gyártója az egri Finomszerelvénygyár. A miniszter mindkét termékükről elismerően szólt Salgótarjánban... — A kompresszorokat 1973- ig kizárólag csak belföldre, a Jászberényi Hűtőgépgyár részére készítettük. Időközben szétnéztünk a nagyvilágban is és úgy találtuk, hogy a nevezett termékünkkel külföldön is „partiképesek” lehetünk. Nem tévedtünk ! Az elmúlt nyolc évben több mint hatszázezer kompresszort exportáltunk 13 millió dollár értékben. — Európában igen sok országban gyártanak kompresszorokat. Hogyan tudtak, tudnak versenyben maradnj a legjobbakkal? — Egy rendkívül intenzív fejlesztést hajtottunk végre a gyártásban. Előbb három alaptípusból álló családot fejlesztettünk ki, majd újakkal próbálkoztunk. Ez utóbbiakkal 8—11 százalékos fajlagos hűtőteljesítmény-javulást tudtunk elérni. Egyszerűbben fogalmazva: új termékeinkkel évente mintegy 8— 11 százalékos energiamegta- karítást is elértünk. Márpedig napjainkban az energia igencsak drága. — A hűtőgépkompresszoroknál maradva még: az említett siker önmagáért beszél, de bizonyára az egri Finomszerei vénygy árban is jól tudják, hogy időközben a konkurencia sem alszik... — Az 1983. II. negyedévétől gyártott új termékeinkkel egészen biztosan versenyben tudunk maradni a legjobbak között is. De reális sikerre akkor számíthatunk, ha nemcsak a minőséget javítjuk. Az a világ ugyanis réges rég elmúlt a gazdaságban, a nemzetközi piacokon, amikoris egy-egy üzlet megkötésében a döntő szerepet kizárólag a minőség játszotta. Ma a pontos szállítás, a küllem, a megbízhatóság legalább annyira fontos. Arról nem is szólva, hogy milyen gazdaságossággal állítjuk elő. A „talponmara- dás” szinte mindennapi megújulást követel valamennyiünktől. — S könnyebb helyzetben vannak a pneumatikus elemeikkel? — A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy e termékcsoportnál az élvonalat képviselő cégek termékeivel verseny- képesek automatikaelemeink. Az természetesen előfordult, hogy egy-egy termékcsoportnál a konkurencia korábban jelent meg egy újdonsággal, ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz. Vagyis röviden úgy summázhatnám, hogy összességében nem vagyunk gyengébbek, de esetenként jobbak sem a konkurenciánál. Hogy mégis derűlátók vagyunk, annak elsősorban az a reális alapja, s egyben garanciája is, hogy igen jól képzett — remélem senki sem veszi öndicséretnek — műszaki és szakmunkásgárdával rendelkezünk. Dolgozóink többsége igen érzékenyen és értelmesen reagál az újra, a magasabb követelményekre, és szakmai képzettségük kamatoztatásában is sok belső tartalékunk van még. — Visszatérve felszólalásának alapgondolatához: egy- egy nemzetközi összehasonlítás elvégzéséhez tengernyi információra van szüksége a világ bármely üzemének, vállalatának, önök honnan, s hogyan értesülnek az „ellenfelek” taktikájáról és stratégiájáról? — Ez egy rendkívül kényes kérdés. Az az igazság ugyanis, hogy ez a szolgáltatás. vagy nevezzük gyakorlati tudománynak, ma még korántsem olyan gyors és hatékony hazánkban, mint külföldi partnereinknél. Gyakran bizony azért kerülünk lépéshátrányba, mert a legjobb szándékunk ellenére is későbben értesülünk egy-egy fontosabb műszaki érdekességről, vagy piaci lehetőségről. Szándékosan ugyan — legalábbis remélem — senki sem dolgozik ellenünk, de a mai rohanó világban a napok heteket, a hónapok akár éveket is jelenthetnek. — Mindezek után, pár nappal az év vége előtt milyen a közérzete a vezérigazgatónak? — Azt hiszem, tisztességes munkát végeztünk 1982-ben is. Nem volt könnyű év, időnként a pesszimizmus is „felütötte fejét” a vállalatnál, dehát valamennyien érzékenyebbek lettünk. Ez véleményem szerint nem is baj, különösen akkor, ha valameny- nyien akkor is egyetértünk, amikor bizonyítani kell. — Köszönjük a beszélgetést. Koós József HÁROM MEGYE ÖSSZEFOGOTT ■ Amit a szomszédban kitaláltak... Borsod, Nógrád és Heves tudományos egyesületeinek együttműködése Évente egyszer találkoznak a közös munka programjainak megvitatására; így szól a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Borsod, Nógrád és Heves megyei szervezeteinek megállapodása. Természetesen csak a MTESZ-vezetők évenkénti megbeszéléseiről van szó, a tagegyesületek, közös céllal dolgozó munkacsoportók többször Is szerveznek tapasztalatcseréket, ötleteket adó, a továbbképzést segítő látogatásokat egy esztendőben. Legutóbb Salgótarjánban találkoztak a megyék MTESZ-elnöksé- geinek képviselői s az eddigi jó tapasztalok alapján az információ- csere újabb feladatait határozták el. Hogyan tudják segíteni egymás munkáját a vállalati, üzemi szakemberek a tudományos egyesületi kapcsolatok révén? Dr. Kovács Jenő, a MTESZ Heves megyei Szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy mind több szakmában hatnak serkentően ezek a tapsatalat- cserék. Amit a szomszédban kitaláltak, vagy jobban megoldottak, annak eredményeit így hasznosíthatják a többiek is. Mindegyik megyében vannak ágazatok, amelyek „erősebbek”, hasznos ismereteket adhatnak át a szomszéd megyében dolgozó szakmabelieknek. Heves megyében például a Gépipari Tudományos Egyesület egri, gyöngyösi és siroki csoportjai számos kutatási programban lettek irányítók, kezdeményezők. Közös folyóiratuk is szinte egyedülálló, ösztönző példa a szomszédoknak. A pótlólagos automatizálás, a számító- gépes vállalatirányítás rendszer volt egyebek mellett közös téma az idén. Az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület tagjai számára a Heves megyeiek a korszerű üzem- és munkaszervezés, a vezetőképzés témaköreiben vállaltak előadásokat a szomszéd megyékben. Az Országos Erdészeti Egyesület megyénkben dolgozó csoportjai is több feladatkörben voltak irányítói az együttműködésnek. így például a fafeldolgozás, erdőgazdálkodás korszerűsítésének lehetőségei, a fahasznosítás, kémiai feltárás jövője volt közös program. Több tapasztalatcserét szerveztek a hulladékmentes fafeldolgozás technológiájának megismertetésére. A faaprítékkohá- szati hasznosításról, jelentőségéről az energiamegtaka- rításban, éppen a napokban tartottak országos ankétet Egerben az érdekelt szakemberek számára. öt évre szóló program segíti a számítástechnika elterjesztését az üzemekben, vállalatoknál. Ezen a téren a szomszédok előbbre tartanak és sok hasznos tapasztalatot adhatnak át a Heves megyeieknek. Borsodban és Nógrádban a vegyipar, a kohászat és a bányászat szakemberei végeznek olyan tudományos egyesületi munkát, amelyeknek eredményeiből sok Hevesben is hasznosítható. A közös munka sikerét bizonyítják a termékbemutatók, kiállítások is, ahoi a szomszéd megyék vállalatai közösen jelentkeztek. Ugyancsak közös kiállítást szerveztek újításokból, szabadalmakból is. A megyei szervezetekben dolgozó oktatási bizottságok együtt szerveznek vezetőképző tanfolyamokat, szakmai továbbképzéseket s ebben sokat segítenek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói. Hekeli Sándor Lesz elég burgonya, hagyma, sárgarépa, meggy, és körte Szerződéskötések a jövő évi zöldségre, gyümölcsre Jó hír a fogyasztóknak! Befejezte a jövő évi burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlási szerződéskötéseket a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat. Eredményes szervező munkát végeztek, hiszen az 1983-ra 34 ezer tonna termék felvásárlását irányozták elő. Mindezt a megyei lakosság és a társvállalatok igénye, valamint az exportfeladatok alapján tervezték meg. Amint Hidvégi István kereskedelmi igazgatóhelyettestől értesültünk: a termékértékesítési szerződéseket a kölcsönös érdekeltség, alapján állították össze a partnergazdaságokkal. Eddig 31 ezer 600 tonna burgonya-zöldség és gyümölcs átvételére kötöttek szerződést 1983-ra. Miután az üzemi tervek szerint jövőre várhatóan csökken a munkaigényes zöldségfélék iránti termelési kedv, így kevesebb paprikát, uborkát és paradicsomot vásárolnak fel a közös gazdaságoktól. Különösen elgondolkodtató ez Csány környékén, ahol jelentős múltja van a korai uborkatermelésnek. Ennek ellenére 1983-ban mégis kevesebbet termelnek. A vállalat a burgonyát a Nógrád megyei Örhalomból és Szé- csényből szerzi be, sőt társ- vállalatoktól, Fejér, illetve Szabolcs-Szatmár megyéből is szállít a kiegyensúlyozott ellátásra. Lesz elegendő vöröshagyma, fejes káposzta, zöldbab, zöldborsó, főzőtök, sárgarépa és karalábé. Görögdiny- nyét viszont jövőre kisebb területen 'termelnek a megyében levő partnergazdaságok. Az elmúlt négy évhez hasonlóan kevesebb sárgadinnyére is számítanak, miután ebből sem növelik a termőterületet az üzemek. A gyümölcsfélékből már jobbak a kilátások, miután a kívánt szinten és igényeknek megfelelő mennyiségre kötött szerződést a ZÖLDÉRT. A háztáji és a kisgazdaságokban telepített újabb meggyesek is termőre fordulnak, így lesz belőle elegendő, úgyszintén körtéből és málnából is, melyek szállítására megkötötték a szerződést. Kevés viszont Hevesben az őszibarack, így ezt Csongrád megyéből szerzik be. Az almára a Csányi és a Hejőmenti Állami Gazdasággal írtak alá szállítási szerződést. Többletfelvásárlásra számítanak korai primőrökből 1983 első negyedében. Miután évek óta nem tudják kielégíteni ezeket a lakossági igényeket, így a szentesi kistermelőktől már márciustól szállítanak korai paprikát, paradicsomot és uborkát. Ezenkívül számítanak a boldogi, a hevesi és a káli körzetben levő termelők primőrjeire is. A vállalatnál a piackutató munka során arra törekedtek, hogy a meglevő partnergazdaságok mellé, újabbakat is kössenek termékértékesítési szerződést. így meggyet és cseresznyét az egerszalóki Vörös Csillag és a felsötár- kányi Dózsa Termelőszövetkezettől, valamint a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szilvásváradi üzeméből is vásárolnak. Vöröshagymát a zagyvarékasi és a jászladányi, karifolt a bor- sodsziráki termelőszövetkezettől vesznek át. A ZÖLDÉRT dolgozói arra is felkészültek, hogy a jövő év elején további üzletkötésekkel, a lehetőségektől függően még 1000—1500 tonna árura kössenek szerződést. Ezzel is a kiegyensúlyozott ellátásra, illetve az exportfeladatok teljesítésére törekednek. Jövőre se legyen rosszabb! (Fotó: Kőhidi Imre)
