Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. december 17., péntek MOSZKVA A Szovjetunió külügymi­niszterének helyettesévé ne­vezték ki Mihail Kapicát és Viktor Komplektovot. Mihail Kapica korábban a Szovjet­unió pakisztáni nagykövete volt, majd a külügyminiszté­rium délkelet-ázsiai osztá­lyát, később első távol-keleti osztályát vezette. Közismert tudós, professzor. Viktor Komplektov eddig a szovjet külügyminisztérium Egyesült Államokkal foglalkozó osztá­lyának élén állt. BUKAREST Bukarestben csütörtökön megkezdődött a Román Kommunista Párt országos, konferenciája. A három na­pig tartó tanácskozás előtt minden megyében rendkívüli pártértekezleteket tartottak és megválasztották a küldöt­teket az országos értekezlet­re. SAO PAULO A Sao Paulo-i rendőrség szerdán szabadon bocsátotta Giocondo Diast, a Brazil Kommunista Párt főtitkárát és a KB hat tagját. A kom­munista vezetőket hétfőn vették őrizetbe, amikor a BKP 86 vezető tagja Sao Paulóban ülést tartott a be­tiltott párt legalizálására in­dítandó kampány megvitatá­sára. Az őrizetbe vett kom­munisták közül 79-et, kihall­gatás után, már kedden sza­badon bocsátottak. CARACAS Lehetséges, hogy az ame­rikai „Nimitz” atommeghaj­tású repülőgép-anyahajóról nukleáris szennyeződés jutott a Karib-tengerbe a venezue­lai partok közelében — írják a szerdai venezuelai lapok. A Quajira-félszigeten a na­pokban a víz tömegesen ve­tette partra az elpusztult ha­lakat. Az országban egyre erősebb az aggodalom, hogy a hadgyakorlatról hazafelé tartó „Nimitz” fedélzetéről az elhasznált nukleáris fű­tőanyag maradékát a vízbe szórták és ez okozta a hal- pusztulást. Magyar—olasz külügyminiszteri tárgyalások Rómában Magyar—olasz külügy­miniszteri tárgyalásra került sor csütörtökön Rómában. Púja Frigyes, aki Emilio Colombo meghívására szer­dán érkezett az olasz fővá­rosba, megbeszélést tartott az olasz diplomácia irányí­tójával a kétoldalú kapcso­latok helyzetéről, ezek fej­lesztésének lehetőségéről, továbbá a nemzetközi hely­zet főbb kérdéseiről. A barátságos és tárgy­szerű légkörben lezajlott tár­gyalás során megállapították, hogy a minden területre ki­terjedő együttműködés el­mélyítésére további lehető­ség van. Különös fontosságot tulajdonítottak a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok bővítésének. Mindkét fél úgy látja, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között kialakult korrekt együttműködés és eszmecsere hozzájárulhat a béke megőrzéséhez, a biz­tonság megszilárdításához és a kölcsönös bizalom erősíté­séhez. A két külügyminiszter an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy'a bo­nyolultabbá váló nemzetközi viszonyok közepette Magyar- ország és Olaszország a maga súlyának, helyének és sze­repének megfelelően külön- külön, de együtt is erőfeszí­téseket tehet egy újabb há­ború elkerüléséért. Leszö­gezték: a két ország kölcsö­nösen érintett a kelet—nyu­gati párbeszéd fenntartásá­ban és folytatásában. Meg­állapították, hogy nézeteik több fontos kérdésben meg­egyeznek, vagy közel állnak egymáshoz, más kérdések­ben eltérő véleményt képvi­selnek. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során megkülönböztetett figyelmet fordítottak az enyhülés, az európai biztonság, ezen belül a madridi találkozó, a Föld­közi-tenger biztonsága, va­lamint a közel-keleti hely­zet kérdéseire. Mind a magyar, mind az olasz kormánynak érdeke, hogy folytatódjék az európai biztonság és együttműködés Helsinkiben elkezdődött fo­lyamata. A két külügymi­niszter úgy foglalt állást, hogy a madridi értekezlet­nek megfelelő, konstruktív záródokumentummal kell be­fejeződnie. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg az olasz külügy­minisztert. Emilio Colombo a meghívást köszönettel el­fogadta. NICARAGUA Tiltakozó jegyzék MX-PROGRAM Újabb kínos vereség A Fehér Ház‘újabb kínos vereséget szenvedett a kong­resszussal folyó vitájában az MX interkontinentális raké­tákkal kapcsolatban. Reagan, aki egy nappal korábban magabiztosan be­jelentette, hogy „kétpárti megegyezés” jött létre az MX 1983. évi költségvetésé­nek elfogadásáról, a szená­tus megajánlási bizottságá­ban nem tudta elérni az ál­tala kívánatosnak vélt komp­romisszumos határozat elfo­gadását. Az elnök azt sze­rette volna, ha a szenátus, felülbírálva a képviselőház múlt heti döntését, megsza­vazza az MX építésére szánt 988 millió dollárt. Ennek fe­jében az elnök beleegyezett volna, hogy az összeg fel- használását elhalasszák 45 napra — ilyen rövid idő alatt kellett volna döntenie a kongresszusnak a rakéták telepítési módjáról. A szenátusi megajánlási bizottság szerdán megsza­vazta ugyan a gyártási költ­ségvetést, de nem fogadta el a 45 napos határidőt. Ha a szenátus követi a bizottság javaslatát, a törvényhozás hónapokra, elvben akár az egész költségvetési évre is feltartóztathatja a rakéták gyártását, mivel a szóban forgó telepítési vita lassan tíz esztendeje tart. A Fehér Ház szóvivője a szerdai bizottsági határozatot követően kijelentette, hogy a kormányzat a szenátus teljes ülésén is „folytatja a harcot a kétpárti kompro­misszumért, s úgy véli, ott jó esélye van a sikerre”. A nicaraguai külügymi­nisztérium tiltakozó jegyzé­ket juttatott el a hondurasi külügyminisztériumnak amiatt, hogy nicaraguai el­lenforradalmárok az elmúlt napokban több fegyveres tá­madást intéztek hondurasi területről kiindulva Nicara­gua ellen. A Managuában szerdán nyilvánosságra hozott jegy­zék megállapítja, hogy az el­múlt hét folyamán négy al­kalommal törtek be nagyobb létszámú, jól felfegyverzett somozista bandák Honduras területéről Nicaraguába, és határmenti településeket, ha­tárőrállomásokat támadtak. A bandák a sandinista népi hadsereg egységei elől hon­durasi területre vonultak vissza. —( KüípoJitikoi kommentárunk)— Körút kétes értékkel TIZENHÁROM NAP ALATT HÉT ORSZÁGOT KERESETT FEL Nyugat-Európában az amerikai kül­ügyminiszter. Annyi bizonyos, hogy George Shultz lélektani szempontból kitűnő érzékkel megválasztott időpontban utazta keresztül-kasul Nyugat-Európát, hogy szorosabbra fűzze az Egyesült Államok és leg­fontosabb szövetségesei közötti szálakat. A legtöbb indulatot kavaró ügyet Washington végre megpróbál, ta lezárni, visszavonva a transzszibériai gázvezeték kapcsán foganatosított büntető intézkedéseket. A szankciópolitikát egyébként a franciák utasították vissza a legkeményebben, hangsúlyozván, hogy soha nem egyeznek bele — ahogy Mitterrand elnök meg­fogalmazta — egy „gazdasági NATO” létrehozásába. Ha nem is ilyen élesen, de lényegében hasonlóan fog. laltak állást a vendéglátók másutt is, leszögezve, hogy továbbra is ellenzik a gazdasági hadviselés eszközeit. A SHULTZ-KÖRÜT A MÁSIK KÖZPONTI TÉ­MÁJA az amerikai katonapolitika, konkrétabban az „eurorakéták” ügye volt. A State Department vezetője részt vett Brüsszelben, a NATO szokásos téli külügy­miniszteri tanácsülésén, ahol éppen az 1979-es kettős határozat megerősítése volt.a legfőbb tét. Nos, Shultz igyekezett meggyőzni atlanti kollégáit arról, hogy az USA mindent elkövet a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások sikeréért, de ennél fontosabb volt számára, hogy a nyugat-európaiak töretlenül kitartsanak az amerikai rakéták jövő év végén esedékes telepítése mellett. Zavaró momentumként jelentkezett ebből a szempontból, hogy Reagan időközben összekülönbö­zött a kongresszussal az MX-rakétarendszer finanszí­rozásának ügyében. E két nagy kérdéscsoporton kívül természetesen más is terítékre került — attól függően, hol és kivel tárgyalt az amerikai diplomácia irányítója. Az út ál­lomásai — Bonn, Brüsszel, Hága, Róma (és a Va­tikán), Párizs, Madrid és London — önmagukban is jelzésértékűek. Shultz külügyminiszteri minőségében most látogatott először a Kohl kancellár irányította NSZK-ba, első ízben járt a szocialista és kommunista miniszterek irányította Franciaországban, s most ta­lálkozott először spanyol kollégájával, aki Felipe González szocialistáinak választási győzelme eredmé­nyeként foglalta el posztját. SHULTZ TAPASZTALATAI, HIGGADT ÉS MEG­FONTOLT TÁRGYALÁSI STÍLUSA legfeljebb eny­hítette, de nem szüntethette meg a nézetkülönbsége­ket a NATO-szövetségesek között. Ez kétes értékű eredmény Washington szempontjából, tanulságnak azonban nem éppen megvetendő. Trombitás Attila Leszavazták a brit kormányt Csütörtökre virradóra — három és fél éves hivatali ideje során először — lesza­vazták a brit alsóházban a Thatcher-kormányt. A tárgy a bevándorlási rendelkezések könnyítése volt, amely. 1983. január 1- vel — a szavazástól függet­lenül — az új brit állampol­gársági törvény keretében életbe lép. Hatálya 40 napig terjed, hacsak nem módosít­ják. Ez most a belügymi­niszter részéről elkerülhe­tetlen. A kormány azt tervezte, hogy engedélyt ad a letele­pedésre olyan, brit állampol­gárságú, de bevándorolt lá­nyok és asszonyok vőlegé­nyeinek és férjeinek, akik bizonyítani tudják, hogy nem érdekházasságot kívánnak kötni. (Ez főleg Indiából, Pakisztánból és Banglades- ből ily módon Nagy-Britan- niába áttelepülni szándéko­zóknak kedvezne.) A terv ellen a legkülön­bözőbb pártok összefogtak. A szociáldemokraták és liberá­lisok szemére vetették a bel­ügyminiszternek, hogy faji és nemi hovatartozás szerint diszkriminál (mivel a ren­delkezés hatálya alá színes bevándorlók esnek), a kon­zervatív párt „lázadói” pedig a hajdani választási plat­formnak a bevándorlók kor­látozására vonatkozó ígére­teit kérték számon a kor­mánytól. Jelentős számú konzerva­tív képviselő távolmaradásá­val az ellenzék 290 szavaza­tot szerzett a kormányt tá­mogatók 272 szavazatával szemben. Lezárult a XXVIII. forduló Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön, a 326. teljes üléssel lezárult Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalás- sorozat XXVIII. fordulója. A kilencedik éve folyó bé­csi tárgyalások — mint ahogy a Varsói Szerződéshez tarto­zó országok külügyminiszte­rei is megállapították októ­beri moszkvai tanácskozásu­kon — a szocialista orszá­gok erőfeszítései ellenére is elhúzódnak. Noha a Szov­jetunió, az NDK, Lengyelor­szág és Csehszlovákia részé­ről idén februárban beter­jesztett egyezménytervezet megfelelő alapul szolgálhat­na az első megállapodás vég­legesítéséhez — a bécsi Hof- burgban folyó tárgyalások ezúttal is kézzelfogható ered­mény nélkül zárultak. A haderőcsökkentési tár­gyalásokat Bécsben, január 27-én folytatják. Szalem Washingtonban Tanaka-per Ronald Reagan, amerikai elnök szerdán — egy erede­tileg nem tervezett megbe­szélésen — a Fehér Házban fogadta Elie Szalem libano­ni külügyminisztert. A ta­lálkozón a közel-keleti hely­zet kérdéseit, mindenekelőtt a Libanonban tartózkodó külföldi csapatok kivonásá­nak problémáját vitatták meg. A megbeszélés után Sza­lem pozitívan nyilatkozott a libanoni válság megoldásá­val kapcsolatos új amerikai javaslatokról, amelyek sze­rinte „tisztességes alapul” szolgálnak egy rendezéshez. Szalem újólag szorgalmazta a külföldi csapatok azonnali kivonását Libanonból. „Nem hónapokról, hanem napokról és hetekről tárgyalunk”, tet­te hozzá. A Fehér Ház a szerdai megbeszélésről közölte, hogy Szalem kifejtette: a bejrúti kormány támogatja Reagan- nek a libanoni, illetőleg az egész közel-keleti rendezés­sel kapcsolatos erőfeszítése­it. Reagan a maga részéről megerősítette elkötelezettsé­gét a libanoni kormány ama törekvése iránt, hogy az egész országban helyreállít­sa fennhatóságát. Tanaka Kakuei volt japán miniszterelnök beleegyezett, hogy az ellene folyó mara­toni korrupciós perben a jö­vő héten ismét tanúként idézzék meg. Az öt éve és tizenegy hó­napja tartó bírósági tárgya­lások során eddig egy ízben, 1977 januárjában fordult elő, hogy Tanaka hajlandó volt válaszolni a neki feltett kér­désekre. Mint emlékezetes, a szigetország egykori kor­mányfőjét azzal vádolják, hogy a Lockheed amerikai repülőgépgyár Japánban tör­ténő eladásainak megköny­nyítése céljából 1974-ben 500 millió jen (mintegy 2 millió dollár) megvesztegetési pénzt fogadott el. Az ügy 1976 februárjában pattant ki, az­óta a tokiói bíróság össze­sen 16 vádlottat hallgatott ki, s konkrétan Tanaka ese­tében eddig 182 tárgyalási fordulóra került sor. Értesü­lések szerint a mostani dön­tés mögött az áll, hogy a vád elkészült a végső ösz- szegzéssel, s feltehetőleg még ebben az évben, de legké­sőbb januárban Tanaka el­ítélését fogja kérni. A MAGYAR AUTÓKLUB AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK A TARNALELESZI AZ EGRI MŰSZAKI ÁLLOMÁSÁRA p SELYPI MALOMÜZEMBE EGYETÉRTÉS FELVÉTELRE KERES 4 MŰSZERÉSZ MUNKAKÖRBE, j FÉLAUTOMATA KISZERELŐGÉP MGTSZ éjjeli­S KEZELÉSÉHEZ MŰSZERÉSZT. \ f í értékesítésre őröket. rA 4 5 A munkakör betöltéséhez mechanikai A A műszerész szakmunkás-képesítés és 4 4 legalább 5 év gyakorlati idő szükséges. felajánl 600 tonna fővetésű Bérezés kollektív szerződés szerint. J JELENTKEZNI LEHETI silókukoricából JELENTKEZNI LEHET a klubirodában, Eger. 4 í A a selypi malomüzem vezetőjénél.^ 4 Személyi alapbér megállapításai készült, jó minőségű tömegtakarmányt. a 16/1976. (XII. 11.) és a 24/1980. (XII. 18.)J Ár megegyezés Klapka Gy. u. 2. sz. ^ MüM. sz. rendelet szerint.^ szerint. 11/20. szoba.

Next

/
Thumbnails
Contents