Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 296. szám ÁRA: 1982. december 17., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA \ AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKÁRÓL JELENTJÜK Napirenden a jövő évi állami költségvetés Egy sereg fejlődő ország fizetőképtelenné vált vagy annak határán imbolyog. Minden szocialista ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gazdasági feladatait sikerrel megoldja. A világszerte csökkenő kereslet, az erősödő nemzetközi protekcionizmus és a nemzetközi pénzügyi zavarok a mi gazdaságunkat sem kímélik. A tervezettet meghaladóan kellett javítani idén a külkereskedelmi egyenleget' és a termelésnek csak kisebb hányada szolgálhatta a belföldi felhasználást, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Ezért — miközben a nemzeti jövedelem, ha szerény mértékben is, de tovább növekszik —, a belföldi • jövedelemfelhasználást valamelyest csökkenteni kellett. szerint a világgazdaságban lényeges kedvező változásokra a jövő évben sem számíthatunk. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a népgazdaság fejlődési feltételeinek romlása időnként nagyobb, mint a teljesítmények számításba vehető, illetve tényleges javulása. A ’nemzeti jövedelem növekedési üteme a VI. ötéves terv első éveiben elmarad a tervezett előirányzattól, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági körülmények azt követelik, hogy a külkereskedelmi egyenleget már jövőre olyan mértékben állapítsuk meg, ahogyan azt eredetileg 1985- re terveztük. Ebből le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a terv és a költségvetés összeállításakor. Gazdasági adottságaink nyomán ezért 1983-ban elsőbbséget keli adni annak, hogy nemzetközi fizetőképességünket fenntartsuk, külkereskedelmi egyenlegünket tovább javítsuk. Folytatnunk kell a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését célzó erőfeszítéseket. Mérsékelni kell a belföldi felhasználást, mindenekelőtt a felhalmozásban és bizonyos állami kiadásokban. A gazdálkodási feltételeket úgy kell módosítani, hogy a jövedelmek jobb összhangban legyenek a teljesítményekkel, a legfőbb gazdasági célok megvalósításához nyújtott hozzájárulással. Széles körben kell kibontakoztatni a társadalmi méHetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja retű takarékosságot mind a munkaerő és anyagfelhasználás, mind a beruházások és a közkiadások terén. Biztosítanunk kell a vásárlóerővel összhangban álló áruellátást és tovább kell fejleszteni a lakásépítést, az egészségügyi hálózatot és az oktatási hálózatot. A felsorolt követelményeknek megfelelő fejlődés mesz- szemenően az exportképesség javításának függvénye lesz. A terv szerint a rubelvi- szonylatú kivitel a következő évben 7—8 százalékkal, a behozatal 1—2 százalékkal növekszik. A nem rubelviszonylatú export volumene 6 százalékkal növekszik, az import pedig 1—2 százalékkal csökken. Azzal is számolva, hogy a termelés hatékonysága növekszik, a nemzeti jövedelem fél-egy százalékos növekedését tervezzük és a belföldi felhasználás az idei színvonalnak 96—97 százaléka lehet. Elsősorban a felhalmozás csökken, a beruházások csökkenése mintegy 10 százalékos. A lakosság fogyasztása az idei színvonalhoz képest fél- egy százalékkal fog mérséklődni. A fogyasztás és a (Folytatás a 3. oldalon) Év köziben számos, nem mindenkitől és nem mindig helyeselt intézkedést kellett Az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) A pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! Az 1983. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán és a VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gazdasági célokat szolgálja. A pénzügyi szabályozás, az intézmények pénzellátása, a költségvetési hiány tervezett csökkenése mind segítenek abban, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a közelmúltban jóváhagyott határozata megvalósuljon. Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, megszilárdítsuk életszínvonal- politikai vívmányainkat —, ebben számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, kibontakozik a társadalmi méretű takarékosság. Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltételeit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan nehéz feladatok elé is állított bennünket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom legszélesebb rétegeiben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető* hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. És ez az összes gond ellenére nem kis eredmény. Mert mit látunk a világban? Azt, hogy a fejlett tőkés országok gyakorlatilag stagnáló, pangó gazdaság és rekordméretű munkanélküliség gondjai közt őrlődnek. hozni — 1981 végére ugyanis a belföldi felhasználás a teljesítményekhez képest a tervezettnél jobban növekedett és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozásban előre látni. Végsősorban azonban ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy fenntartsuk az ország fizetőképességét, a termelés alapvető folyamatosságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasztása előreláthatólag mintegy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980., illetve 1981. évi színvonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetlenebbül összefüggő lakásépítési, egészség- ügyi, oktatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Mindez azt mutatja, hogy az életszínvonal védelmére megfelelő figyelmet fordítottunk ez év folyamán is. Ezek az erőfeszítések segítették a költségvetési egyensúly megszilárdítását'. A hiány várhatóan a tervezettnél két-három milliárd forinttal kisebb lesz. Idei tapasztalataink arra intenek, hogy az eddiginél is körültekintőbben kell vizsgálnunk a jövő évi gazdálkodási feltételeket, és á jelek Csütörtökön összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, továbbá — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg, majd legfelső törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután — a napirendnek megfelelően — Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami költségvetésről szóló expozét. KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN Emlékének tisztelegtek Díszünnepség, koszorúzás, koncertek A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalma és a zenepedagógia korszakos hatású alkotója, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján, csütörtökön este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Kodály Zoltán Emlék- bizottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán Emlékbizottság elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt a kormány több tagja, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A díszünnepségen Láng István, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Kodály alkotói arcélét megrajzolva emlékeztetett arra, hogy a századforduló fiatal értelmiségi nemzedékével induló tehetséges művész a születőben levő új nemzeti kultúra szellemi közegében életre szóló indíttatást kapott az európaiság, a modernség, a népiség, a közéleti elkötelezettség egymást kiegészítő, egymást feltételező kötelmeiből. Személyében szétválaszthatatlan egységben volt jelen a művész, a tudós, a pedagógus és a népművelő — mondotta —, még akkor is, ha élete különböző fázisaiban hol az egyik, hol a másik került jobban előtérbe. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter emelkedett szólásra: — Kodály Zoltánra, a magyar kultúra nagy alkotójára és ösztönzőjére emlékezünk. ö a kultúrát a nemzeti felemelkedés egyik eszközeként fogta fel, és ezért törődött mindennel, ami a művelődéssel volt kapcsolatos. Ügy akart reformot, hogy a hazai hagyományokra kívánt építeni, s azt kereste: mi az a sajátos, amivel a magyar nép ki tudja fejezni önmagát, és hozzá tud járulni az egyetemes kultúrához — mondotta elöljáróban. Majd arról szólt, hogy Kodály Bartókkal együtt irányította a figyelmet a magyar népdalra, s ez a korabeli magyar zenei életben egyszerre volt művészi és társadalmi újítás. Hagyománykeresésük nemcsak a folklór felfedezésében nyilvánult meg, hanem a magyar irodalom történelmet idéző értékeinek elismerésében és zenei felhasználásában is. Kodály vallásossága íS e hagyománytiszteletnek a része, s nem választható el történelemfelfogásától. — A nagyszerű, maradandó, nemzetet és világot gazdagító művek és tettek emberére emlékszünk, amikor Kodály Zoltán tevékenységét és alakját felidézzük, megfogadva és az utódokra is vonatkoztatva bölcs figyelmeztetését: „visszanézni megtett útra, akár hegyek között, akár az életben, nem szerettem soha. Mindig csak arra néztem, ami előttem volt”. Nézzünk mi is előre. Becsüljük meg azt a nagy értéket, amelyet roppant életműve jelent számunkra, s erre is alapozva építsük tovább a korszerű magyar kultúrát, és ezen fjeiül a zenei műveltséget — a mindig szolgálni kész nép- és hazaszeretet, a cselekvő humanizmus szellemében. Az emlékhangverseny résztvevői a műsorban Kodály kórusműveiből hallhattak részleteket. Többek között felcsendültek a Fölszállott a páva, a Jézus és a Kufárok, valamint Psalmus Hungaricus hangjai. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió énekkara — karigazgató Sapszon Ferenc —, valamint az Állami Hangversenyzenekar, Ferencsik János vezényletével. ★ Kodály Zoltán, a nagy magyar tudós, művész és pedagógus születésének 100. évfordulóján, csütörtökön koszorúzás! ünnepséget tartottak a Farkasréti-temetőben levő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés virágaival tisztelegtek kulturális és tár- dalmi életünk képviselői, a tudós-művész tisztelői, hozzátartozói. Díszhangverseny Gyöngyösön Gyakori vendége volt a Mátrának Kodály Zoltán. Szívesen töltött itt hosszú napokat, olykor munkával, alkotással gazdagítva az idejét. Örömmel fogadta a gyöngyösi zeneiskolásokat is, akik a tanár úrnak népdalokat, Kodály-feldolgozáso- kat énekeltek, szólaltattak meg. A Mester születésének 100. évfordulóján díszhangversennyel emlékeztek korunk egyik klasszikus zeneszerzőjére, a Mátra Művelődési Központban december 15-én este. Az ünnepséget Búzás Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Fasang Árpád idézte Kodály emlékét, munkásságát. A nagy érdeklődéssel kísért műsorban fellépett Számadó Gabriella, az Operaház magánénekese is. Az Egri Szimfonikus Zenekart Farkas István, a tanárképző főiskola női karát Tar Lőrinc, az Építők kórusát Ocskay György, a gyöngyösi Muzsikus Céh leánykart Holló Erzsébet, míg a Gyöngyösi Pedagóguskórust Kalocsai- né Csillik Mária dirigálta. A műsorban a Vidróczki Népitáncegyüttes tánckara is szerepelt. Ünnepi megemlékezés Egerben A jeles zeneszerzőre, zene- pedagógusra Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola dísztermében is ünnepi hangversennyel emlékeztek csütörtökön este. Bevezetőként Virágh Tibor előadóművész tolmácsolásában hangzott el Fodor András Az énekmondó című verse, melyet Csikós Andor ünnepi megnyitó beszéde követett. A nagy sikerű díszhangverseny műsorán többek közt a Felszállott a páva, a Szép könyörgés, az Esik a városban, a Székely nóta, a Rossz feleség, a Nausika, a Marosszéki táncok című Ko- dály-szerzemények hangzottak el a főiskola női és vegyes kara, valamint az egri 2. számú Gyakorló Általános Iskola nagykórusának előadásában. Közreműködött Mag Stefánia, Marik Erzsébet, Asztalos Loránd, Aryné Hencz Irén, Palotainé Fógel Judit. Vezényelt Tar Lőrinc és Szepesi Györgyné. Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtök este látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. A látogatásra elkísérte Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztály- vezetője. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a lap munkájáról tájékoztatta Kádár Jánost, aki a szerkesztő bizottság tagjaival folytatott beszélgetés során az időszerű politikai kérdésekről és a pártsajtó előtt álló feladatokról szólott. (MTI)
