Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 2., csütörtök 3. Tanácsi döntés nyomán - Kérdések a lakásgazdálkodásról Az elosztás új szabályai a megyeszékhelyen Hol épülhetnek családi házak? Az elmúlt évtizedben nyolcezer család költözhetett új otthonba a megyeszékhelyen. Közülük hatezren tanácsi kijelölés alapján. Ugyanakkor az 1971-ben hatályba lépett lakásügyi szabályozás óta megháromszorozódott a nyilvántartott kérelmek száma. Egerben a mennyiségi lakáshiánnyal együtt a növekvő minőségi lakásigények is feszültségeket okoztak. Mint mindenütt, itt is aránytalanok voltak a lakásbérlettel, a vásárlással és fenntartással kapcsolatos kiadások. Széles körű társadalmi vita után a városi tanács testületé októberben fogadott el új tanácsrendeletet a lakásgazdálkodás, az ingatlanok értékesítésének helyi szabályairól. Nincs lakbérövezet Dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke kérdéseinkre adott válaszában először a rendelet tervének vitájában felszínre került sok módosító javaslatról beszélt: — A központi irányelvek alapján kidolgoztuk e tervezetet, s- azt bemutattuk a városban élő, dolgozó igazgatási, jogi szakembereknek. Jogsegélyszolgálatok vezetőitől, vállalati jogtanácsosoktól, az OTP, a bank szakértőitől, a körzeti pártszervezetek, a népfrontbizottságok képviselőitől kértünk véleményt. Így például a javaslatok nyomán növeltük a letéti díjakat, a nyugdíjasok lakás- kiutalásánál pedig rugalmasabb jövedelmi határokat állapítottunk meg. A lakbér- övezettel kapcsolatban két változat került a végrehajtó bizottság elé; az egyik a felosztás mellett szólt, a másik egységes lakbéreket javasolt az egész városban. Sok érv és ellenérv után a testület az utóbbi mellett döntött. Hiszen például a fürdőövezetnek, a belvárosnak is vannak hátrányai az ott- lakók számára, a lakótelepen pedig előny a magasabb komfortfokozat. Természetesen a lakásonkénti egyéni elbírálás tartalmazhat kedvezményeket. Az ingatlankezelő vállalat már megkezdte a felméréseket, ennek alapján döntenek a kedvezményekről is. Nézzünk néhány példát: alagsori lakásnál húsz százalék, zárt udvarra néző, négyszintesnél magasabb épületben lévő lakásnál tíz százalék, fal- nedvesedés miatt tíz százalék, ha vasútvonal mellett egy szoba a vasútra néz tíz százalék lehet a lakbérkedvezmény. Mindezekről részletesen olvashatnak hamarosan az érdeklődők. A tanács sok- szorosíttatta a rendeletet és elküldi minden munkahelyre, lakókörzetbe a városban. Gyakrabban cserélni Az új lakásügyi rendelkezés szerint: 1983. január 1. és június 30-a között meg kell újítani minden lakásigénylést, kivéve természetesen azokat, amelyeket valamilyen névjegyzékbe már felvettek. Az új szabályozás alapján ezután nyerhetnek pontos képet az igénylők számáról, helyzetéről. Szigorúbb elbírálással veszik figyelembe azt, hogy az illető mióta él, dolgozik a megye- székhelyen. A jobb elosztást szolgálja, hogy általános gyakorlattá válik a lakáscsere. Erre külön ösztönöz a mostani rendelkezés, azzal, hogy az életmód, az életkörülmények változásait figyelembe véve fokozatosan elégíti ki egy- egy család lakásigényeit. Az épülő új lakások harminc százalékát tartják fenn a cserealapra. Az új lakásba költözéskor megüresedő régebbiek 30—40 százalékát átadják az ingatlankezelőnek, amely a bérlők egymás közötti cseréjének lebonyolítója lesz. Egyébként az első alkalommal lakáshoz juttatott fiatalok számára is a megüresedetteket ajánlják fel. S itt meg is kell állnunk egy pillanatra. Mint a tanács igazgatási osztályán megtudtuk, a kiutalások miatti fellebbezések túlnyomó többsége azért érkezik, mert nem új lakást kapott az igénylő. Egyénileg természetesen érthető a törekvés a minél szebbre, minél jobbra. De akik a mind szélesebb körű társadalmi ellenőrzés mellett a kiutalást intézik, éppen az igazságosabb elosztás, a fokozatosság érvényesítése miatt vonják be nagyobb számban- a használt lakásokat is. Természetesen meg kell követelni, hogy újszerű állapotban adják át elhagyott otthonukat a bérlők, ott pedig, ahol az elhasználódás mértéke valóban nagy, bérkedvezményt is kaphat az új lakó. A fiatalok garzonházáról sokat beszéltünk már. A tanács elnökétől ezúttal azt kérdeztük; milyen garanciákat lát, hogy a tervezett folyamatos ki- és beköltözés meg is valósul? — A fiatalok garzonházának műszaki átadási határideje december 10. Egyelőre úgy tűnik, csúszik ez az átadás. Nagy érdeklődést váltott ki ez a kezdeményezés, csaknem ötszáz igénylő érkezett az elosztható 174 lakásra. Bérlőkiválasztási jog gyakorlására 24 lakást adtunk át vállalatoknak. Ezúttal az egyedülállókat kiszorították a fiatal házasok — hosszú vita után közösen döntöttünk így. A garzon- ház-építés egyébként folytatódik: a Trinitárius utcában 18—20 lakás épül majd. kizárólag fiatal pedagógusoknak. Kétszer 25 lakás építése kezdődik 1984-ben. Ezeket az OTP értékesíti majd és a mindenkor forgalmi értékben visszavásárolja. — A garancia természetesen kétoldalú. Mi gondoskodunk arról, hogy a kiköltözők nagyobb lakást kapjanak az újak közül. Előtakarékos- sággal viszont a fiataloknak is föl kell készülniük' az anyagi terhek vállalására. Aki saját pénzét, munkáját adja... — Kevés a telek itt a városban ahhoz, hogy nagy számban épülhessenek családi házak vagy korszerű, csoportos lakóépületek. Hogyan keresi a megoldást a tanács? — Az Almagyar—Merengő domb beépítésére készült tervek szerint csaknem ezer korszerű csoportos családi ház épülhet ott. Nagy összegeket emészt föl azonban a kisajátítás és a közműépítés. Ezekből valamennyit a tanácsnak is át kell vállalnia. Egyébként a célcsoportos lakásépítésekre szánt keretből el is vettünk új területek beépítésének előkészítésére. Itt a dombon már kisajátítottunk 360 lakáshoz alkalmas területet. Az OTP értékesíti majd ezeket, felszámítva a közmű költségeit is. Jövőre megkezdődik az építkezés, saját erőből, családok összefogásával, szabadabban alkalmazva a technológiákat. — A másik, egészen új lehetőség, a Felnémet felé eső területen, az úgynevezett Pásztorvölgyben adódik. Itt 120 négyszögöles, zártsorú telkeket alakítunk ki, körülbelül ötszázat. Megkezdődött a mezőgazdasági művelésből való kivonás, viszonylag olcsón juthatnak telekhez az igénylők. Az udvarokban kisállatok tartására is módjuk lesz a tulajdonosoknak. — Az általános rendezési tervünk egyébként a város sok részében oldja fel az építési tilalmakat. Területeket szabadítunk föl ezzel, ahol új lakások épülhetnek, régieket korszerűsíthetnek a tulajdonosaik. Tetőtérbeépítéseket kezdeményezünk az ingatlankezelő és a műszaki osztály felmérései alapján, többek között a Marx Károly utcában, a Katona téren, az Alkotmány utcában vannak már ilyenek, aki saját Pénzét, munkáját adja, annak mindenképpen igyekszünk az igényeinek megfelelő lehetőségeket is nyújtani a lakáshoz jutásban. ★ Néhány adat illusztrációképpen az elmondottakhoz. Célcsoportos lakást az idén a tervezett 322 helyett 361-et adnak át Egerben, ha nem „csúszik” át a 198 garzonlakás. Összesen 968 lakásnak kell megépülnie központi pénzekből a VI. ötéves terv ideje alatt Egerben. Egyedi társasházból, lakásépítő szövetkezet által átadott új otthonból a tervezettnél jóval kevesebb lesz az idén. A következő évek nagyobb lendülete pótolhatja az eddigi lemaradást a családi házak építésében. Hckeli Sándor A lábatlani módszer példa is lehet Cement — olcsóbban ✓ A Lábatlani Cementgyár dolgozói az év eleje óta tervükhöz képest hárommillió forint értékkel kevesebb hő- eneriát — szenet, áramot, gázolajat — használtak fel, s ezzel teljesítették egész éves takarékossági vállalásukat. A takarékosabb gazdálkodás érdekében mindenekelőtt a cementőrlő malmok alaposabb kihasználására törekedtek, de olyan bérezési és jutalmazási rendszert is bevezették, amellyel érdekeltté tették a munkásokat abban, hogy gazdaságosabban, kevesebb villamos energiával őröljék a cementet. A klinkerégető kemencék irányítói a technológiai fegyelem szigorításával takarítottak meg jelentős értékű hőenergiát. A költségek csökkentését eredményezte az is, hogy álalakították a gyár vízhálózatát, összegyűjtik a már egyszer használt ipari vizet, amit újból hasznosítanak a nyersanyagok őrlésénél. (MTI) ízig-vérig kőbányászok A robbantóra nem vár hal nal — Amikor ide kerültem a recski kőbányába, vagonrakóként kezdtem a munkát. Ez pontosan 1956. március 9-én volt. Három és fél hónapon keresztül lapátoltuk a követ a gumiszalagra. Ez jelentette a próbát. Aki itt megállta a helyét, az mehetett a bányába, a termelésbe. A vagonrakók ugyanis akkoriban naponta 25—26 tonna követ lapátoltak. A fizetés? Nem volt rossz. Úgy 1200—1300 forint körül kerestünk. Az 50-es évek végén ez jó fizetésnek volt mondható. Na, igaz, ezt követően sem kerültem könnyebb fizikai munkára. Egy évig csillés rakodó- munkásként dolgoztam. Azért csak ilyen rövid ideig, mert megbetegedtem. Kétharmadát kivették a gyomromnak. Miután felgyógyultam, vágányépítő lettem. Ez már könnyebb munkának számított, habár egy-egy sínpár, amit mozgatnunk kellett, talpával együtt olyan 100—110 kilogramm súlyú lehetett. „Én Is féltem.. — Ekkor az egyik kollégám lezuhant a sziklafalról. Szörnyethalt. Fúró volt. Az volt a feladata, hogy aprítsa össze a nagyobb tömböket. Ez már 1959-ben, vagy 60-ban lehetett. Az emberek — még a kőbányászok is — féltek a fúrószakmától. A tragédia után nem találtak embert az ő helyére. Jelentkeztem, azóta én is fúró vagyok. Nem titkolom, én is féltem, s félek ma is. Az a feladat, hogy robbantás után letakarítsuk a le nem szakadt lógó kövektől a sziklafalat. Mindezt felülről biztonsági kötéllel lefelé ereszkedve. Fizetés? Az elmúlt év átlaga jó volt. Most viszont október 1-től visszavontak egy bizonyos százalékot. Egyénileg, a termelés után fizetnek. Sokkal jobb lenne, s ösztönzőbb is a csoportbér. Mert ha valaki szabadságon van, vagy beteg, a munkát akkor is el kell végezni. — Amióta én itt vagyok, hét kollégámat temettük el a csoportból. Közülük kettő baleset áldozata lett, a többit a betegség vitte el. Hetente 40 órát dolgozunk. Naponta 8.24-et. Azért a bizonyos 24 percért 20 naponként egy-egy szabadnapot kapunk. A bányászkedvezmény annyi, hogyha valaki építkezik, az 70 tonna követ kap ingyen. A fiam a tanulást választotta — Amikor az internálótábor megszűnt, 1953-ban, akkor kerültem ide. A hármas szintet alakítottuk ki akkor. Ma már az a bizonyos hegy, ami akkor a hármas szintet jelentette, szinte eltűnt. A feladónál a csilléket rendeztük. Én a közvetlen termelésbe csak 2 és fél év után kerültem, mint bunkózópakoló és kőhasító. A robbantócsoportnak 1962- ben lettem a tagja. Büszke vagyok erre. Tekintélyt jelent a robbantó-fúróbrigád- ban dolgozni! Igaz, sokszor éppenhogy csak elkerült a halál. Volt egy nagyon csúnya balesetem is. Egy szikHaluszek István laomlás után nem tudtam kitérni egy hatalmas kőtömb elől, és az eltalálta a gerincemet. Összetört több bordám is. Igaz, összeforrt magától. Orvos csak nagyon ritkán látott, pedig nagyon sokszor megázunk, s kegyetlenül megfázunk. Ugyanis ha esik, ha fúj, a robbantó- nak menni kell. Ha már be van készítve a robbanóanyag, s elkezd esni az eső, nem lehet az eresz alá húzódni. Végig kell csinálni a robbantást. Hogy veszélyes? Megszoktam. Egy tény: nagyon figyelni kell. — Fiam 32 éves, nemrég végzett a műszaki egyetemen. A Mátravidéki Fémművek Siroki Gyárában dolgozik. Még gyerek volt, amikor kihoztam ide, megRecski hangulat (Fotó: Perl Márton; Magdus József mutattam neki a kőbányát, a munkát, ö a tanulást választotta. A feleségem szintén a MÁTFAFÉM-nél dolgozik, már nagyon sokat elmondta, hogy menjek én is oda. Lehet, hogy könnyebb lenne, de én már nem tudnám itthagyni a bányát. Voltam én itt üzemi párttitkár, innen lettem munkás- őr, és tavasszal innen fogok nyugdíjba menni. Két olyan ember vallott munkájáról, mégpedig sorrendben Haluszek István és Magdus József, akik roppant nehéz fizikai munkával keresik kenyerüket. Főnökeik úgy jellemezték őket, hogy ízig-vérig kőbányászok. Ennél nagyobb dicséret nemigen létezik ezekben a berkekben. Még akkor sem, ha kettejük kitüntetései egy kisebb kiállítás anyagát is képezhetnék. Magdus József kiváló munkásőr, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa, az építőipar kiváló dolgozója, megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatának kitüntetését is, kétszer pedig a vállalat kiváló dolgozója címet. Haluszek ez utóbbit négyszer megkapta. Egy miniszteri kitüntetéssel is büszkélkedhet: kiváló munkáért. A Munka Érdemrend bronz fokozatának ő is tulajdonosa. S még mielőtt tovább folytatódhatna vallomásuk, egymásra néznek, bólintanak, majd fölpakolnak, sietve elköszönnek, s elindulnak természetátalakító munkájuk felé. Egyikőjük még visszaszól: a robbantóra nem várhatnak... Kis Szabó Ervin Kőaprítás bányász módra