Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 12., péntek 3 VÁLTOZÓ IDŐ - VÁLTOZÓ VALÓSÁG Tájkép — számokban (H/2.) KUKORICA, A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ IGAZÍTVA Országos kísérlet Ecséden Érdekes, a szakembereknek sok tanulsággal szolgáló kísérlet zárult nemrég az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet irányításá­val kukoricatermelést folytattak, hogy megvizsgálják a helyi talaj- és éghajlati adottságok mellett, milyen fajtákkal ér­hetők el a legjobb eredmények. A lakosság hangulatát, a családok közérzetét nagymér­tékben befolyásolja, hogy amíg a szülők a munkahe­lyükön dolgoznak, gyerme­keiket biztonságban tudják a bölcsődékben, óvodákban, vagy ha már nagyobbak, hozzáértő, szakképzett peda­gógusok foglalkoznak velük az iskolában. De mindenki számára létkérdés az is, hogy ha megbetegszik, van-e ele­gendő orvos, kórházi ágy, vagy idős, esetleg beteg szü­leik gondozásában tud-e se­gíteni a társadalom. Ezekre a jóformán minden családot közelről érintő kérdésekre is találunk választ nyújtó ada­tokat a Heves megyéről ké­szült 1981. évi Statisztikai Évkönyvben. Míg kicsi a gyerek... Kezdjük a legfiatalabbak- kal, és mindjárt egy jó hír­rel: a megyében nincs gond a kicsik bölcsődei elhelyezé­sével. A megye területén 37 bölcsőde működik, amelyek­ben 1470 gondozónő végzi a legkisebbek egészségügyi fel­ügyeletét, szakszerű étkezte­tését és gondozását. A me­gyében 100 bölcsődei helyre átlagosan 84 gyermeket írat­tak be, ami örvendetesen jó arány, mert országosan a múlt évben 100 bölcsődei fé­rőhelyre még 103 gyermeket kéllett felvenni, és ezzel sem tudtak minden igényt kielégíteni. Sajnos már nem ilyen jó a helyzet a 3—6 éves korú gyermekek óvodai elhelye­zésével. A megyében össze­sen 163 területi és üzemi óvoda működik, és ezek be­fogadóképessége lényegesen kevesebb a szükségesnél. A zsúfoltságra jellemző, hogy a 100 férőhelyre felvett óvo­dások száma átlagosan 125, és még így is több mint há­romszáz jogos kérelmet uta­sítottak el helyhiány miatt a megyében. Nagy gyerek nagy gond... Az általános iskolai osz­tálytermek száma a megyé­ben évről évre növekszik. Ez égetően szükséges is, mert egy osztályban a megyében átlag 31 gyermek tanul, ami ugyan megfelel az országos átlagnak, de Gyöngyösön például 51, Hatvanban 43 ta­nuló jár egy osztályba, ami már nagyon megnehezíti az eredményes pedagógiai mun­kát. Kedvező viszont, hogy míg az előző tanévben 74 képesítés nélküli pedagógust kellett alkalmazni a megyék általános iskoláiban, ez a szám a most folyó tanévben 55-re csökkent. A szakmunkástanulók szá­ma a megyében az 1981/82. tanévben 5278 volt, az előző évinél valamivel magasabb. Közülük legtöbben a gép­jármű-technikai szakmákat, a gépszerelő és szerszámké­szítő szakmát tanulják, a A Statisztikai Kiadóválla­lat gondozásában megjelent az 1981. évi háztartás-statisz­tika, amely 8500 háztartás adataival átfogó képet nyújt egyebek közt arról, hogy a múlt évben mire mennyit költöttek jövedelmükből az egyes társadalmi rétegekhez tartozó családok, s milyen a háztartások gépesítésének lányok között pedig a keres­kedelmi szakmunkásképző iskolák a legnépszerűbbek. A megye gimnáziumaiba az előző tanévben 3051 ta­nuló járt. A megyei székhe­lyű felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán több mint kétezren, a levelező és esti tagozatokon több mint ezren folytatták tanulmá­nyaikat. Gondoskodás az idősekről A megyében nyolc szociá­lis otthon működik, 930 férő­hellyel. Emellett 52 öregek napközi otthonát létesítettek, melyek egy részében az ét­keztetést is meg tudják ol­dani. Terjed a megyében a házi szociális gondozás is, 367 részben hivatásos, rész­ben társadalmi gondozónő keresi fel otthonában agt a mintegy 840 egyedül élő idős embert, akik a társadalom támogatására szorulnak. Fő az egészség! Az elmúlt években rend­szeresen emelkedett a me­gyében dolgozó orvosok szá­ma, növekedett szakképzett­ségük. Jelenleg a megyében dolgozó 779 orvos közül 535-en különböző szakorvosi képesítéssel (belgyógyász,-se­bész, szülész-nőgyógyász, stb.) rendelkeznek. A megyében 165 körzeti orvosi rendelő műkö­dik, ebből 24 gyermekorvosi rendelő. Egy általános és gyermek körzeti orvoshoz a megyében átlagban 2141 la­kos tartozik, ez a szám or­szágosan valamivel alacso­nyabb. Egy körzeti orvos na-, pi átlagos betegforgalma 47 fő. A megye szakorvosi ren­delőintézeteiben évente csak­nem kétmillió vizsgálatot vé­geznek. Ezekben az intéz- megyénkben a napi átlagos betegforgalom mintegy hat­ezer fő. Az itt végzett vizs­gálatok egy része a gyógyí­tó-megelőző betegellátást, a jól felszerelt laboratóriumok, a modem vizsgálóeszközök, a speciális szakképesítéssel rendelkező orvosok a körzeti orvosok gyógyító tevékeny­ségét segítik. A kórházi ágyak száma folyamatosan növekszik. He­ves megyében 40 ezer lakos­ra mintegy 66 kórházi ágy jut, ami közel van az orszá­gos arányhoz, de a szükség­lethez mérten még nem mondható kielégítőnek. A kórházak mellett a megyé­ben tüdőbeteggondozó, bőr­és nemibeteggondozó, ideg­gondozó, alkoholista- és on­kológiai gondozóintézetek működnek. Az anya- és gyermekvédelemmel, továb­bá az iskolaegészségüggyel külön intézményrendszer foglalkozik. Társadalmunk erejéhez mérten sokoldalúan igyek­szik gondoskodni az arra rá­szoruló állampolgárok meg­felelő egészségügyi ellátásá­ról. ’ Gy. Z. színvonala. A statisztika sze­rint az ipari és mezőgazda- sági munkások, valamiint a szellemi foglalkozásúak jö­vedelmüknek egyaránt vala­mivel kisebb hányadát köl­tötték tavaly élelmiszerekre, mint egy évvel korábban, élvezeti cikkekre viszont egyre 'többet áldoz a társa­dalom valamennyi rétege. Az Ecséd és Rózsaszent- márton határát átfogó szö­vetkezetben, bár alacsony, 16,1 aranykorona a földek értéke, mégis jelentős múltja van a kukoricatermelésnek. A hetvenes évek első felében csökkent a sertés- és barom­fiállomány a községekben, különösen a háztájiban. Az évtized második részében az ösztönzőbb közgazdasági sza­bályozók hatására viszont javult a helyzet. Nőtt az ál­latállomány, amely több ku­koricát is igényelj A közös gazdaság vezetői ezért arra törekedtek, hogy a háztáji kukoricatermelést is felka­rolják. Ehhez segítséget nyújtottak, és vetőmagot, és növényvédő szert biztosí­tottak, valamint a földmun­kában is segítettek a tagok­nak. iGsuvikovszky Lajos, a szövetkezet termelésirá­nyítója a gondokról szól: — A közös és háztáji ku­koricatermő terület 7—800 hektár, amelynek fele sze­mes, a többi pedig silónak- való. Noha az elmúlt idő­ben jelentősen növekedett az , igény a kukorica iránt, mégsem volt gondmentes a termelése. A növekvő anyag- és energiaköltségek miatt nem tudtuk nyereségesén biztosítani ezt a fontos nö­vényt. Hektáranként öt ton­na alatt ugyanis nem gazda­ságos a termelése. Nem be­szélve a szárításról, amely Aövelte a kiadásainkat. Ezért is igyekeztünk változtatni ezen és örültünk, hogy a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rend­szerének közvetítésével az Aktuális munkaügyi kér­désekről, a szakmunkáskép­zés helyzetéről és a pályavá­lasztási tennivalókról tartot­tak tegnap ankétot Egerben, az SZMT székházában. Az ankéton — amelyet a Heves megyei tanács munkaügyi osztálya, az SZMT közgaz­dasági és szociálpolitikai osz­tálya, valamint a Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet szervezett — először idősze­rű munkaügyi feladatokról tájékoztatott Kovács Sándor- né, a megyei tanács munka­ügyi osztályvezetője. Már elöljáróban utalt ar­ra, hogy Heves megyében az ipari termelés — a kereslet módosulása és rendeléshiány miatt — 2 százalékkal ala­csonyabb, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában, és csökkent a termelékeny­ség is. Növekedés csak a gépiparban és az élelmiszer-' iparban tapasztalható. Ked­vezőtlen az is, hogy a bérek és a teljesítmények alakulá­sa nincs összhangban: a csökkenő termelés és terme­lékenység mellett a munka­bérfelhasználás 4,8 százalék­kal .nőtt. Az építőipar — elsősorban a minisztériumi és a tanácsi építőipar — termelése és termelékenysége, emelkedett, a termelés szerkezete a fenntartási munkák javára módosult. Az ankéton részt vevő idén az Országos Mezőgaz­dasági Fajtakísérleti Intézet kukoricatermelési kísérlet­tel bízott meg bennünket. lEnnek irányítója és szer-, vezője Szekszius József nö­vénytermelési főágazatvezető volt. Az eredményeket ő ér­tékeli : — Az intézet célja az volt, hogy hazánk különbö­ző tájegységein üzemi kísér­leteket folytasson más-más fajtákkal és ezek eredménye­it összegezve segítséget nyújtsanak a helyi adottsá­gok kihasználásához. Itt ná­lunk, alacsony humusztartal­mú földbe 25 hektáron, áp­rilis 25-i vetéssel láttunk munkához. Három éréscso­portú: korai, középkorai és késői érésű fajtákból há­romszor négyet, azaz tizenkét fajtát vetettünk el. A leg­kisebb tábla alig volt több, mint egy hektár, a legnagyobb pedig ÍJ hek­tár. A kukoricák között hazai martanvásári és amerikai hibridfajták mltak. Ezek között kerestük azokat, amelyek az itteni talajszer­kezetnek, az éghajlati adott­ságoknak, a földek tápanyag- szolgáltató képességének leginkább megfelelnek, biz­tonságosán beérnek és kel­lő hozamot is adnak! Napról napra, hónapról hónapra fi­gyeltük a növények fejlő­dését. Abban a rendkívül száraz nyárban, amelyre nem számítottunk, különös tanulságokkal szolgált ez a kísérlet. A búzáinkat és a tavaszi árpát nagyon meg­viselte az aszály, ezért fo­kozott érdeklődéssel vizsgál­tuk a kukoricára gyakorolt munkaügyi és oktatási szak. emberek, akik megyénk va­lamennyi jelentősebb telepü­lését képviselték, nagy fi­gyelemmel hallgatták a to­vábbiakban a munkaerőhely­zet alakulásával kapcsolat­ban elhangzottakat. Ezzel kapcsolatban bevezetőként arra utalt Kovács Sándormé, hogy e téren az előző idő­szak tendenciái érvényesül­nek. A vizsgált munkahelye., ken a foglalkoztatottak szá­ma tovább csökkent, mind a fizikai, mind a nem fizikai állománynál. Tapasztalható továbbá az is, hogy a fizikai létszám csökkenése gyorsabb ütemű, mint a nem fizikaié. Ezen belül az egyes ágaza­tok létszámalakulása megfe­lel a tervezettnek, mivel emelkedett a kereskedelem, a vízgazdálkodás és a kul­turális szolgáltatás létszáma. A főbb tapasztalatokról szólva az előadó elmondotta, hogy a VI. ötéves vállalati tervekben megfogalmazott létszámnövelési igények je­lentősen mérséklődtek, de erre az évre is a létszám- növelési szándék a jellemző. A munkaerőforrás szűkülé­sét figyelembe véve már a tervezés időszakában meg­állapítható volt, hogy ez a létszámnövelési elképzelés irreális. Ezt igazolta a tény­leges létszám, alakulása is. Az egy százalékos tervezett növekedéssel szemben a fog­Csuvikovszky Lajos: A nö­vekvő anyag- és energiakölt­ségek miatt nem tudtuk nye­reségesen termelni a kuko­ricát. .. hatását és érdekes ered­ményre jutottunk. Bebizo­nyosodott, hogy itt nálunk, a mi adottságaink között, a (17 aranykorona értékű föld­jeinken is lehet jó eredményt elérni kukoricával, csak a kellő technológiai fegye­lemre és jó fajtákra van szükség. Az is beigazolódott, hogy ezen a vidéken közép­korai érésű hibridekkel ér­demes foglalkozni. A kísér­letbe vont fajták átlagosan hektáranként 6—7 tonna közötti termésmennyiséget adtak. A martonvásáriakkal alacsonyabb, az amerikai hibridekkel viszont maga­sabb hozamokat értünk el. Különösen kimagasló volt a JX107 SC elnevezésű hibrid, amelyből hektáranként 10,4 tonnát takarítottunk be! Ezek a fajták megfigyelése­ink szerint érésben megkö­zelítik egymást, így a folya­matos, szervezett, gyors be­takarítást segítik elő. A nagyüzemi eredmények megközelítően sem hozták a kísérleti eredményeket. Ezt Csuvikovszky Lajos terme­lésirányító idézi: — Hektáranként 4,5 ton­nát értünk el, persze, hogy csak ennyi lett, abban köz­rejátszott a júniusi jégverés is, amely a kukoricát virág­zás közben érte. Szinte táb­lánként változtak az ered­mények, miután a legna­lalkoztatottak száma 1,6 szá­zalékkal csökkent. A továbbiakban az ipair gyakorlatilag a létszám szin­ten tartását tervezi, kivéve az élelmiszeripart, ahol az idényjellegű foglalkoztatás miatt hétszáz fős növelési igény fogalmazódott meg. Ami a létszámcsökkenési el­képzeléseket illeti, az álla­pítható meg, hogy ebben ke­vés a tudatos elem. Első­sorban a szezonális, idény­jellegű munkából adódik. Vállalatainkat a spontán lét­számleépülés jellemzi, nem pedig a tudatos létszámcsök­kentés. E témát összefoglalva megállapítható, hogy me­gyénk munkaerőhelyzete mennyiségileg kiegyensúlyo­zottabb, mint a korábbi években volt. A munkaerő­kereslet és -kínálat közötti különbség folyamatosan mérséklődik. A rendelkezés­re álló munkaerő területi.és szakmai össztétele azonban továbbra is eltér a szükség­letektől és ez kétirányú fe­szültség forrása. Végezetül aktuális munka­ügyi kérdésekről szólt Ko­vács Sándomé, majd az öt­napos munkahét bevezetésé­nek tapasztalatairól, a jelen­legi tanév beiskolázásának helyzetéről, valamint a fia­talok továbbtanulási szándé­káról hangzott el előadás. Szekszius József: A kísérlet eredményei jelentősen segíti további munkánkat... (Fotó: Szabó Sándor) gyobb hozam 7,2, a legala­csonyabb viszont 3,2 tonna volt. Mindez arra figyelmez­tet bennünket, hogy tovább szigorítsuk a technológiai fegyelmet és felhasználjuk kukoricatermelési kísérle­teink tapasztalatait. Ennek jegyében végezzük most az őszi mélyszántást is, amely- lyel a jövő évi tavasziárpa- és a kukoricatermést ala­pozzuk meg. Az idén vásá­roltunk három T—150-es traktort, van három IH-tár- csánk, és a kukoricához szükséges szemenkénti vető­gépünk is. 1983-ra négyszáz hektár szemes és kétszáz hektár silókukorica-termelé­sét tervezzük. Ebben segít a növekvő felvásárlási ár, és az ösztönző prémium is, amelyből a 17 aranykorona alatti földjeink után az idén is kaptunk. — Fő törekvésünk, hogy jövedelmezővé tegyük a ku- koricaágázatot — mondja Szekszius József. — Szövet­kezetünkben a 840-es szarvas­marha-állomány, a háztáji­ban pedig a sok sertés és ba­romfi igényli a kukoricát. Ezért az itt folytatott orszá­gos kísérlet eredményei, je­lentősen segítik további munkánkat, hiszen most már tudjuk, hogy milyen fajtákkal érdemes leginkább foglalkozni, eredményesen! Mentusz Károly Tudományos ülés Budapesten Egri sebészek bemutat­kozása Tegnap, csütörtökön dél­után Budapesten a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Sebészeti Klinikáján a Magyar Sebész Társaság tu­dományos ülést tartott. A rendezvényre a Heves me­gyei Tanács Kórháza és Rendelőintézete sebészeti osztályának orvosait hívták meg, akik beszámoltak gyó­gyító és kutató munkájukról. A tudományos ülésszak első előadója dr. Czenkár Béla osztályvezető főorvos volt, aki a megyei kórház sebészeti osztályának törté­netéről, a szakmai lehetősé­gekről, és az ott folyó orvo­si tevékenységről beszélt. Ezután két fő témacsoport­ban tájékoztatták az egri or­vosok a tudományos ülés­szak résztvevőit az osztály törekvéseiről. A rosszindu­latú daganatos megbetegedé­sekkel kapcsolatos gyógyítás­megelőzés eredményeiről és az érsebészet területén végzett beavatkozásokról tartottak referátumokat. Háztartás-statisztika Kiegyensúlyozott munkaerőhelyzet Időszerű kérdésekről tanácskoztak a munkaügyi és oktatási szakemberek /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents