Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 10., szerda 3. Több szakemberre lenne szükség Helyzetkép megyénk termelőszövetkezeteiből Gubis Ferenc a nagyszáltekercselő munkáját ellenőrzi Nemcsak szakmai berkekben emlegetik sokszor, hogy szűkebb hazánk közös gazdaságaiban nincs elég megfelelő végzettségű szakember. A nem éppen szívderítő helyzetről kérdeztük Szemán Bélát, a TESZÖV oktatási, közművelődési és sportfelelős főmunkatársát, aki nemcsak összegzést adott, hanem utalt a legfontosabb feladatokra is. Lassú fejlődés — A megyei párt-vb 1979. augusztus 21-én tárgyalta szövetségünk jelentését, s határozatokat is hozott, olyanokat, amelyek egyértelműen előírták az érintettek teendőit. Ennek alapján elkészítettük az elkövetkező öt esztendőre vonatkozó intézkedési tervet. Lehetőségeinkhez képest mindent megtettünk az abban foglaltak időarányos valóra váltásáért. Erre törekedtek a tsz-ek is, bár nem boldogultak minden téren. így aztán a reméltnél jóval lassűbb fejlődés bontokozott ki. Érdekesek a részletek is, hiszen arra utalnak: hol a legégetőbbek a gondok. — Elnökségünk október végi ülésén elemezte az elmúlt három esztendő során megtett utat. Megállapította, hogy a diplomások száma 152-vel növekedett. Ez örvendetes, ám az elért szinttel korántsem szabad megelégedni. Senki sem vitatja a gazdasági értékelő tevékenység fontosságát. Ebből következik, hogy a jelenleginél jóval több közgazdászra lenne szükség. Pillanatnyilag tizenhárom az ' egyetemet, ötven a főiskolát végzettek száma. Egyáltalán nem megnyugtató az, hogy huszonegy szövetkezetben nem foglalkoztatnak ilyen képesítésűeket. Zavaró aránytalanságok Mintegy ezerrel gyarapodott az érettségizettek tábora. Ez kétségkívül előrelépés, mégis akadnak felszámolandó nehézségek. — A gárda zöme a pénzügy és a számvitel terén kamatoztatja tájékozottságát, hozáértésük révén javult az okmányfegyelem, az értékelő, az elemző munka. Ugyanakkor az is tény, — semmiképp sem szabad róla megfeledkezni, — hogy még mindig hiányoznak a középfokú végzettségű szakemberek az erdészet, a kertészet és az állattenyésztés területén. Az se szívderítő, hogy a középszintű és a munkahelyi vezetők 19 százalékának csak nyolc általános iskolája van. A szakmunkások száma — 1978. december 31-hez viszonyítva — mindössze 192-vel nőtt. — Ez azért is elgondolkodtató, mert az igények jelentős mértékben fokozódtak. A képzési tervet — 1981. végéig az állattenyésztésben csak 13,5, a kertészetben pedig mindösze 8,2 százalékban teljesítették gazdaságaink. Ezt nem lehet elfogadni, hiszen a megfelelő ismeretek hiánya akadályozza az új technológiák bevezetését, a különböző technikai berendezések megvételét és hozzáértő kezelését. Az se jó jel — mivel csak részben magyarázható a továbbképzéssel, illetve nyugdíjazással —, hogy a betanított dolgozók száma mintegy SOO-zal csökkent. Szerencsére jó néhány helyütt vannak életképes kezdeményezések: beváltak a kihelyezett _ szak- és betanított munkásképző tanfolyamok, például Nagyrédén, Feldeb- rőn, Andomaktályán, Gyöngyöspatán, Verpeléten, Zagyvaszántón, Hatvanban és Viszneken. Mi a teendő A legutóbbi elnökségi ülésen a megoldandó feladatokról is szó esett. — Mivél eredményeink nem elég kielégítőek, határozottabb intézkedésekre van szükség. A helyi vezetőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy az emberekben felkeltsék az ismeretgyarapítás vágyát. Egy biztos: a gondok, ha nem is máról holnapra, de hosszú távon felszámolhatók, s ez valamennyi termelőszövetkezet, azaz az egész népgazdaság érdeke is. Pécsi István A bápyászfeleségek foglalkoztatására jött létre 15 éve Rózsaszentmártonban. az egykori 7-es akna területén, a Fővárosi Műanyagipari Vállalat telephelye. Kezdetben golyóstollakat, apróbb műanyag tárgyakat szereltek össze. Ma poliészterből készülnek egytől száz köbméteres mezőgazdasági, vegyipari, célra alkalmas tartályok százai, csővezetékek, kilométer hosz- szúságban. Termékeik igen keresettek. A jövő évi kapacitás jelentős részét már le is kötötték a megrendelők. Az idén 125 millió forintos árbevételi tervet hoznak a vállalatnak a rózsaszentmár- toniak. Imre Józsefné három mázsa szőlőkötözőt készít a műszak alatt az ügyes gép segítségével (Fotó: Szabó Sándor) SZERVEZŐK A GYÁRBAN Több rangot a munkának A kezdeti gyanakvás után már látják az egri Finom- szerelvénygyár pneumatika gyárrészlegének dolgozói, hogy az angol és magyar üzemszervezési szakemberek nem ellenük, hanem értük tevékenykednek. Felmérést már a Bervában is sokfélét készítettek, de erre a mostani vizsgálatra és a gyakorlati hasznára érdemes máshol is odafigyelni. Stopperóra nélkül A mai gazdasági világunkban a munka mérése nélkülözhetetlen eszköze lett a korszerű vállalatvezetésnek. Termelő területeken hazánkban sem fehér holló már az úgynevezett MTM-eljárás alkalmazása, (mozdulatelemzé- ses munkatanulmányozás és munkakialakítás). Ennek az a lényege, hogy a lehető legésszerűbben berendezett, kényelmes munkahelyen, a legkisebb ráfordítással produkálható legyen a lehető legnagyobb termelékenység. Ilyen felmérések során aztán nyilvánvalóan felszínre kerülnek a munkavégzéshez kapcsolódó egységek szervezetlenségéi, az ösztönzés hibái, vagy a gazdasági környezet visszafogó hatása. Az MTM minden előnyét magában foglaló, de annál sokkal gyorsabb eljárás a MOST, az angol Mynard- cég által kidolgozott eljárás, amelynek meghonosítását aí egri Finomszerelvénygyárbán kezdték el. Emberi dolog, hogy a munkások nem szeretik, ha teljesítményüket stopperórával mérik, ezért praktikus a munkamérés az előre meghatározott idők rendszerével. A Maynard-MOST- módszer, azért jobb minden eddiginél, mert kitalálta, hogyan lehet az MTM_nél negyvenszer gyorsabban elvégezni a tényrögzítést. Ugyanis: az ipari tevékenység mindig egy bizonyos módszer szerint történik. Először meg kell fogni azt a munkadarabot, majd a művelet elvégzése utón letenni. Ez és ami közte történik még. mindössze négy mozdulaisorrend-modellel leírható. A MOST-eljárás újdonsága, hogy az előre nyomtatott űrlapok betűjeleihez, a befolyásoló tényező függvényében, egy kártya indexszámai — melyek egyben az időértéket is jelentik — fejből is könnyen beírhatok. A választott skála szerinti teljesítményszint, azonos tevékenységhez, mindig azonos időértéket ad. A veszteségek tartalékok Nincsen olyan munkavégzés, amit ne lehetne még célszerűbben, még magasabb szinten végezni, vagyis minden módszert meg lehet javítani. Ebből az elvből kiindulva a veszteségek egyben mindig tartalékokat is jelentenek. Az angol szervezési metodika a produktív és a termelőmunkát irányító, kiszolgáló részekre bontja a munkavégzést. A veszteségidőket feltárva, a dolgozóknak folyamatosan, nem pedig kampány jelleggel kell kihasználniuk lehetőségeiket. A Maynadr által kidolgozott MOST-alapú munka- szervezést a Finomszerei- vénygyárban az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet szakemberei tanfolyamon oktatták. A résztvevők egy csoportja a módszer alkalmazására jogosító vizsga után létrehozott teamben, a gyakorlatban kamatoztatja tudását. A pneumatika-gyártmányok önköltségének és átfutási idejének, a munka termelékenységének növelése is egyben a végcél, amihez megfelelő ösztönzési rendszer párosul. Mivel a normák egyben a szervezés segédeszközei is, előnye ennek az új rendszernek, hogy lehetőséget ad a helyes munkairányításra. Az úgynevezett standard időbankba táplálással ezek a tények későbbi esetekben is módszerek kidolgozására, normák számításához használhatók. Apró ötletekkel Anyagra, szerszámra kell-e vadászniuk a dolgozóknak? Sokat kell-e hajlongni műszakonként? Ha a földön tárolt láda egy asztalon, vagy egy guruló kocsin lenne elhelyezve, máris köny- nyebb lenne a munka. A szerszámok, készülékek célszerű elhelyezése. Ilyen és hasonló észrevételek tömegéből áll össze az a kép, amely a dolgozó munkakörének gazdagításán túl, a monoton-egyhangú műveletek kiegészítésével részletes, konkrét javaslatot tartalmaz a módszerek tökéletesítésére. A mozdulatelemzéses tanulmányok alapján az egész pneumatika gyáregység területére tipizált normákat alakítanak ki. Az öntődére már kidolgozták azokat az összesítőlapokat, amelyek segítségével gyorsan számíthatók a mellékidők. Matematikai, statisztikai módszerekkel gépenkénti veszteségvizsgálatot is végeztek. A személyenkénti teljesítményt is a MOST-módszer alapján mérik majd. Gazdaságosabban, szervezettebb körülmények között, könnyebben! — ez ad több rangot az új munkavégzésnek, ami megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazásával biztosítékul szolgál a termelékenység növelésére. A kompresszorüzem és a hevesi gyáregység területéről már beiskolázták azokat a résztvevőket, akik a jövő évi felméréseknél bekapcsolódnak az új rendszerű szervezési munkába. Ezért újabb tizenöt dolgozó végzi majd el a Finomszerel- vénygyárban a MOST-tanfolyamot. Simon Imre Három évtized - három percben II rendész — Amikor 1948 tavaszán az állami tűzoltókhoz bevonultam, hogy elvégezzem a tiszthelyettesképző iskolát, még nem gondoltam arra, hogy más munkaterületen fogom hasznosítani az itt szerzett tapasztalatokat. A dohánygyárba 1954 májusában kerültem tűzoltóparancsnok beosztásba. Nyolctíz társadalmi funkcióban lévő beosztottam volt akkor, s az egyik legnagyobb feladatot az jelentette, hogy megismertessem velük a „profiknál” szerzett tapasztalatokat. A kisebb-nagyobb nehézségek ellenére meg tudtuk oldani a feladatot. Ezt jelezte az a bizalom is, amit a gyár vezetőitől kaptam: 1963-tól a tűzrendészet mellett, az általános rendészet vezetőjévé neveztek ki. Ez meglehetősen összetett feladatot jelentett, s azt, hogy mindkét foglalkozásnak hivatássá kellett válnia. Itt ugyanis nemcsak a terméket, a cigarettát kellett védenünk, hanem feladatunk volt az egész gyár őrzése, tűzvédelme, a gépek megóvásától egészen a munkafegyelem kérdéséig bezárólag minden hozzánk tartozott. Amit naplójába feljegyez a portás, amögött forint van. Mégpedig nem is kevés. — Állítom azt is, hogy az emberek 99 százaléka becsületes. Azonban a fennmaradó egy százalékra nagyon oda kell figyelni, mert pillanatok alatt széthordanák a fél gyárat is. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült olyan tekintélyt kivívnom, amivel elértem: nagyobb szabálytalanságokat meg sem próbálnak elkövetni azok, akik ismernek. Komoly ügyem, nagyobb mennyiségű cigaretta lopása körülbelül 6—8 éve fordult elő utoljára. Igaz, azt sem gyári dolgozó követte el. s pillanatok alatt elfogtuk a tettest. Mindezt Somlai József, az Egri Dohánygyár főrendésze mesélte el munkájáról, mégpedig olyan szenvedéllyel, amivel bebizonyította, hogy a szó legszorosabb értelmében hivatásának érzi azt, amit csinál. Joggal büszke eredményeire. Családjából a felesége is hasonló munkakörben dolgozik, belső ellenőr. Sőt, 28 éves lánya is közel áll a szakmához: igaz, ő nem a társadalmi tulajdon őrzését választotta hivatásul, hanem a minőség ellenőrzésével foglalkozik. Hol máshol dolgozhatna, mint a dohánygyárban. Az élelmi- szeripari főiskola elvégzése után műszaki ellenőri beosztásban. A rendész életét lassan kitölti a két unokájával való foglalkozás. Habár még négy év hátra van a nyugdíjig, azt már megállapíthattuk, hogy igen nehéz körülmények között becsülettel helytállt, csaknem három évtizeden át munkahelyén. Ezt igazolja több kitüntetése is, amelyek között megtalálható a Minisztertanács által adományozott Kiváló Társadalmi Munkáért, valamint nemrégiben kapott A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata is. (kis szabó) (Fotó: Szabó Sándor) 'JR»:”* Toll Á és tartálym Eltörpül az ember a 100 köbméteres tartály „gyomrában”
