Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1982. november 10., szerda Az Európai ENSZ-társaságok regionális konferenciája Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Megelőzihető-e a nukleáris háború? S ha igen, hogyan? — tette fel a kérdést Péter János, majd azt a választ adta: igen, elkerülhető a háború, ha a bizalom helyreáll, s a kormányok tárgyalások útján kívánják rendezni nézeteltéréseiket. A Helsinkihez vezető útra visz- szatekintve emlékeztetett arra: hat év kellett, mire a Budapesti Felhívásból valóság lett, s összeültek az európai államok, valamint az USA és Kanada vezetői a finn fővárosban. Ezután Antony Cumow, az ENSZ Genfi Információs Központjának igazgatója tolmácsolta Perez de Cuellar- nak, az ENSZ főtitkárának üdvözletét a konferencia résztvevőinek. Üzenetet intézett a regionális értekezlethez Púja Frigyes külügyminiszter is. Ebben a többi között méltatja a WFUNA tevékenységét, azokat az erőfeszítéseit, amelyeket az enyhülés megőrzéséért. a folyamat további kibontakoztatásáért tesz. Marek Hagmajer, a WFUNA főtitkára elmondta, hogy a mostani konferencián olyan alapvető kérdésekre igyekeznek választ találni : melyek a fegyverkezés, fokozódásának okai, hogyan lehetne elejét vénni a nukleáris világégésnek, miképp lehetne meghátrálásra bírni a fegyverkezési hajszában érdekelt erőket. A főtitkár utalt rá: az utóbbi években a nemzetközi politika szó- használatából szinte kiveszett az enyhülés kifejezés. Holott nem nélkülözhető, mindent el kell követni, hogy visszaállíttassék korábbi jogaiba. Csodák persze nincsenek, tette hozzá, az Óháj kevés ehhez. Időre, tetemes energiára és közös tettekre van szükség ahhoz, hogy folytatódjék az 1970-es években örvendetesen felgyorsult, majd megtorpant folyamat kibontakozása. A regionális konferencia szerdán folytatja, s várhatóan csütörtökön fejezi be munkáját. (MTI) Megkezdődött a madridi találkozó Kedden délelőtt fél 12- kor megnyílt az európai biztonsági és együttműködési kérdésekkel foglalkozó madridi találkozó újabb szakasza. 242 napos szünet után újból benépesült a spanyol főváros Kongresszusi Palotája, 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldötteivel. Köztük van a Varga István nagykövet vezette magyar delegáció is. A zárt ajtók mögött megkezdődött tanácskozás ábécé szerinti soros elnöke az NSZK küldöttségének vezetője, Jörg Kastl nagykövet. A madridi tárgyalások első napi tapasztalata egyebek között az volt, hogy nem mutatkozott alapvető különbség a közös piaci álláspont és a NATO álláspontja között, csak a francia felszólalás hatott mérsékeltebben. A Közös Piac képviselője közölte, hogy a tízek felül akarják vizsgálni a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezetének már elfogadott több pontját. A madridi találkozó plenáris ülésének első felszólalója Dánia képviselője volt. Thomas Rechnagel nagykövet a nemzetközi helyzetet bonyolultnak nevezte, amelyet a bizalmatlanság légköre jellemez. Ennek okaként „egyes államok magatartását” jelölte meg. Utána — mivel Dánia a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke — a tízek nevében folytatva felszólalását, már más hangnemet ütött meg. Mevik nagykövet, Norvégia delegációvezetője a NATO egyeztetett álláspontját fejtette ki, amelyből kitűnt, hogy nincs alapvető különbség a NATO és a Közös Piac álláspontja között. Franciaország nagykövete, Curien beszéde megfen galmazásában mérsékeltebb volt, mint az előző nyugatiaké. Többek között hivatkozott Mitterrand elnöknek ez év tavaszán Budapesten tett kijelentésére, hogy „az európai biztonsági és együttműködési találkozók semmivel nem helyettesíthető tárgyalási fórumot jelentenek.” A lengyel küldött nagy érdeklődéssel várt felszólalásában visszautasította azokat a nyugati vádaskodásokat, amelyek a lengyelországi fejleményekkel próbálják indokolni a madridi találkozó egy helyben topo- gását, sőt felhasználják Lengyelország problémáit enyhülésellenes irányvonaluk erősítéséhez. A lengyel küldöttség vezetője egyebek között rámutatott: az Egyesült Államok kifejezetten hasznot akar húzni Lengyelország belső problémáiból, hogy növelje a nemzetközi feszültséget. „Az USA kormányának politikáját az jellemzi — emelte ki —, hogy figyelmen kívül hagyja a több , valamint kétoldalú egyezményeket, és beavatkozik más államok belügyeibe.” Hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány változatlan álláspontja szerint a lengyel problémákat maguknak a lengyeleknek kell megoldaniuk. „Senki sem diktálhatja Lengyelországnak — szögezte le —, hogy kivel és miről folyjanak megbeszélések az országban, s azt sem, hogy mi legyen a lengyel parlament által elfogadott törvények tartalma.” Kifejtette, hogy a lengyel- országi válság mind politikai, mind gazdasági téren fokozatosan enyhül. A válság leküzdése, a reformok bevezetése, a reformok azonban, ha bizonyos nyu- gai körök nem próbálnák a folyamatot fékezni, a belső helyzetet bonyolultabbá tenni,” Ezek az erők a lengyel belső feszültség fenntartásában érdekeltek, mert az ún. lengyel kártyával akarják megerősíteni enyhülésellenes irányvonalukat. BEJRŰT Kedden folytatódtak az összecsapások a libanoni fővárostól délkeletre fekvő hegyvidék drúz falvaiban, ahol hétfőn kiújult a jobboldali falangisták és a haladó szocialista párt hetek óta tartó fegyveres konfliktusa. A hétfői és a keddi harcoknak számos halottja és sebesültje van és súlyos anyagi károk keletkeztek. VARSÓ A lengyel rendőrség újabb távvezérlésű illegális rádióadóra bukkant, amely Wroclaw ban egy ház tetején működött, s az úgynevezett „Szolidaritás-rádió” programját sugározta. Arra uszított, hogy az emberek november tizedikén rendezzenek tüntetéseket és sztrájkokat. A lengyel állambiztonsági szervek a „Szolidaritásrádió” ügyében folyó nyomozás során eddig tizenegy személyt vettek őrizetbe, és négy rádióadót lepleztek le működés közben. MOSZKVA A Szovjetunió nyilatkozatot juttatott el a japán kormányhoz, amely megállapítja: Japán aktív bevonása a Távol-Keleten és a Csendes-óceán középső övezetében folyó amerikai katonai előkészületekbe a feszültség fokozódásához vezet, és fenyegeti a térség békéjét. Mint isfheretes, megállapodás jött létre arról, hogy a Japánban levő Miszava légi támaszponton ezentúl F— 16 típusú — nukleáris fegyver hordozására alkalmas — amerikai repülőgépek állomásozhatnak. A nyilatkozatban a Szovjetunió annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szovjet és a japán nép hosszú távú érdekeinek a kölcsönös biztonság útjainak keresése és az üzleti együttműködés bővítése felelne meg, nem pedig a feszültség növelése. GENF Genfben kedden találkozót tartottak a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek vezetői. —( Külpolitikai kommentárunk A Moharram-hadművelet EGYELŐRE, SAJNOS KEVÉS JEL UTAL ARRA, hogy az Irán és Irak között több mint két éve váltakozó hevességgel dúló háborúnak vége szakadjon. Ellenkezőleg. Ügy tűnik, a konfliktusba keveredett két ország között kibékíthetetlen az ellentét. Irak ugyan kedvezőbb fogadtatásban részesítette a közelmúltban fölújított közvetítési próbálkozásokat, az iráni álláspont viszont változatlan. S különösen azóta csökkent a tűzszünet esélye, amióta a frontokon az állóháborút az iráni csapatok újabb nagyszabású támadása váltotta föl. A „Moharram-hadművelet” iraki területen bontakozott ki, s következményeit egyelőre nehéz fölmérni. Tény, hogy nemcsak a tűzfészek közvetlen környezetében — az Arab- (Perzsa)-öböl állami körében —, hanem világszerte aggodalommal tekintenek a háborúskodásra. Nem használt az ENSZ főtitkárának többszöri közvetítési kísérlete, kudarcot vallott az iszlám konferencia és az el nem kötelezettek mozgalmának jószolgálati próbálkozása. Kedden megkezdte munkáját az öbölmenti országok együttműködési tanácsa — Bahrein, Oman, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek csúcs- találkozója —, amely ugyancsak elsősorban az elhúzódó háború veszélyeit elemzi. Közismert, hogy ezek az országok — az iráni iszlám forradalomtól tartva — Irakot támogatják, s már eddig körülbelül 30 milliárd dollárt folyósítottak Bagdad védelmi képességének fokozására. Khamenei, iráni államfő legfrissebb megnyilatkozásai arra engednek következtetni, hogy Teherán tartja magát eredeti álláspontjához, s az iraki rendszer megsemmisítésétől semmilyen körülmények között sem tekint el. Teherán változatlanul „háborús bűnösnek” tekinti Szaddam Husszein iraki államfőt, s Bagdadtól 150 milliárd dollár kártérítést követel. A KÉT, EL NEM KÖTELEZETT POLITIKÁT FOLYTATÓ fejlődő ország számára a tömérdek veszteséggel járó véres konfliktus mindenképpen hátrányos. Az elhúzódó háború háttérbe szorítja mindkét országban a nép anyagi és szellemi fölemelkedésének programját, keresztülhúzza a békés fejlődés terveit. Arról nem is szólva, hogy a szembenállás közvetve és közvetlenül azok malmára hajtja a vizet, akik számára a közép-keleti feszültséggóc jó alkalmat kínál a fegyverkezési hajsza fokozására. GYAPAY DÉNES Harcok az iráni-iraki fronton Bagdadi jelentés egy újabb támadás visszaveréséről Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke is hivatalosan megerősítette, hogy az iráni csapatok behatoltak Irak területére (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A legfrissebb bagdadi ha- dijelentés szerint az iraki erők hétfőn a front déli szakaszán visszavertek egy újabb iráni támadást,, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek. Teherán ugyanakkor a frontvonal megszilárdulásáról adott hírt A bagdadi jelentés szerint az iraki erők megöltek mintegy ezer iránit, megsemmisítettek több harckocsit és csapatszállító járművet. Az iraki légierő sikeres támadásokat hajtott végre az iráni állások ellen — hangzik a bagdadi közlemény. A legújabb teheráni hadijelentés ezzel szemben arról számol be, hogy a „Moharram-hadművelet” térségében megszilárdult a frontvonal, és az iráni csapatok jelenleg állásaikat erősítik. Egy korábbi jelentés szerint az iráni erők tíz kilométer mélységben nyomultak be iraki területre. (Iraki részről csak öt kilométeres iráni előrenyomulást ismertek el.) Husszein Washingtonba utazik Husszein jordániai uralkodó decemberben Washingtonba utazik, hogy Reagan elnökkel a közel-keleti helyzetről tárgyaljon — jelentette be a Fehér Ház. A december 21-re tervezett Husszein—Reagan találkozó fő témája minden bizonnyal az amerikai elnök szeptember elsején előterjesztett terve lesz, amelyben Reagan Jordánián belül autonóm palesztin terület létrehozását javasolta. Husszein, aki egy évvel ezelőtt járt utoljára Washingtonban, annak idején távol tartotta magát Egyiptom és Izrael Camp David-i különalkujától, de az Egyesült Államok azóta is számos alkalommal tett kísérletet arra, hogy Jordániát is bevonja az alkudozásokba. Mint a hírügynökségek emlékeztetnek rá, Menahem Begin izraeli kormányfő — aki egyébként elutasította a Reagan-tervet — november 19-én találkozik az Egyesült Államok elnökével. A PFSZ feltételei Izrael elismerésére A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet — a kölcsönösség és az egyidejűség jegyében, valamint az amerikai—PFSZ párbeszéd biztosításának feltételével — hajlandó elismerni Izraelt — jelezte az Al-Ahram keddi jelentése szerint az ellenállási mozgalom küldöttsége az egyiptomi külügyminiszterrel szombaton lezajlott találkozóján. 2. Ezután a felek megállapodnak a PFSZ képviseletének módozatáról, arról, hogy független küldöttséggel vagy az egyik arab delegáció keretében vesz-e részt a tárgyalásokon. 3. A palesztinok maguk szólnak saját ügyükről. 4. Az elismerésnek a kölcsönösség jegyében és egyidejűleg kell megtörténnie, amerikai biztosíték alapján, miszerint Washington párbeszédet kezd a PFSZ-szel. Ez az álláspont a következő biztosítékokat szabja feltételként: 1. Az Egyesült Államok szavatolja, hogy a PFSZ az érdekelt arab államokkal egyenrangú félként vesz részt a béketárgyalásokban. WORNER WASHINGTONBAN Hz amerikai kormány is érdekelt a leszerelési tárgyalások sikerében? Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy az amerikai középhatótávolságú nukleáris csapásmérő eszközök NSZK-beli rendszerbe állítása után is folytatódhatnak a tárgyalások a Kelet és a Nyugat között a fegyverek korlátozásáról, s hogy ha ezek a tárgyalások sikerre vezetnek, akkor a rakétákat ,később még le is szerelhetik”. Reményét fejezte ki, hogy „Genfben eredményre vezetnek a szovjet—amerikai tárgyalások”, de arra az esetre, ha ez nem történnék meg, egyértelműen azzal fenyegetőzött, hogy az NSZK „a meghatározott időben hozzálát a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek (szárnyas rakéták) telepítéséhez”. A nyugatnémet hadügyminiszter hétfőn, kétnapos washingtoni látogatásának első napján a Foreign Affairs című amerikai folyóirat által szervezett sajtóértekezleten fejtette ki az új bonni konzervatív-liberális kormány „biztonságpolitikai” elképzeléseit. Kijelentette, hogy Bonn tartja magát a NATO 1979-es kettős határozatának mindkét részéhez, de ragaszkodik a Nyugat által javasolt — és a Szovjetunió számára hátrányos — „nulla-megoldáshoz”. Öva intett attól, hogy az amerikai csapatokat kivonják a tőkés Európából, mert ez az európaiaknak az amerikaiaktól való elszakadásához vezetne, ami — szerinte — „pontosan a Szovjetunió célja”. A nyugatnémet hadügyminiszter szerint az amerikai kormány „hangsúlyozottan érdekelt a leszerelési tárgyalások sikerében”. Elmondta, hogy ezt maga George Bush amerikai alelnök közölte vele hétfői megbeszélésükön. Wörner az Atlanti-óceánon inneni és túli szövetségesek viszonyának megjavítását ígérte. Ennek bizonyítására kedden, Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszterrel tartandó tárgyalásán bejelenti, hogy Bonn 1984-től — négyévi részletekben — 350 millió márkát folyósít a NATO infrastruktúra-programjának megvalósításához, „az Atlanti Szövetség és az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok erősítéséhez”.
