Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 5., péntek » 3. Ismét az elhúzódó egri beruházásokról Mit mondanak az építők ? Hallgattassák meg a másik fél is! A bölcs latin köz­mondás szellemében járunk el, amikor lehetőséget adunk arra, hogy az október 27-i számunkban megje­lent Megkérdeztük, miért épülnek lassan? című cikk után a kivitelező is elmondhassa véleményét. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat képviseletében Sza­mos Gábor igazgató, Márton József műszaki igazgató- helyettes é$ Mucsi Péter párttitkár fejtette ki a válla­latvezetés nézeteit, amelyeket az alábbiakban összeg- zünk. Közismert, hogy a HAÉV az elmúlt években vesztesé­gesen gazdálkodott. E tény nemcsak a dolgozókra volt hatással — csupán ennek az esztendőnek az első három­negyed évében 260-an váltak meg a cégtől —, hanem meghatározta a további te­endőket is. Mindenekelőtt a célt: eredményes gazdálko­dás felé irányítani munkáju­kat. Ennek szellemében csele­kedtek a tavasszal megbí­zott új vezetők, amikor — megállapítva, hogy a válla­lat erején és teljesítőképes­ségén felül vállalt korábban feladatokat — elhatározták: rangsorolják a munkákat. A nyolcvanból tízet kiemelt­nek vettek, s ezekre mozgó­sították elsősorban a terme­lőerőket. A munkaterület­szűkítés és a célirányos ter­melésszervezés sikerét jelzi a határidőre elkészült egri új gyógypedagógiai intézet, a Grónay-tömbben három, egyenként 16 lakásos épület, a gyöngyösi oktatási köz­pont 24 tantermes iskolai szárnya, továbbá a Prizma Aruház Budapesten az örs- vezér téren, valamint 214 át­adott lakás ugyancsak a fő­városban. Az erők átcsoportosításá­nál három vezérelvet tartot­tak szem előtt: először is eleget tenni az iskolaépítési programban vállalt kötele­zettségeknek, , ' Budapesten, Gyöngyösön és Egerben. Másodszor a lakások mielőb­bi átadását — az idei évre vállalt 948-ból szeptember 30-ig 493 épült meg. Har­madszor végére járni azok­nak a munkáknak, amelye­ket már régen be kellett volna fejezni. Köztük volt az egri postaforgalmi mű­szaki telep, és a már emlí­tett Prizma Áruház a fővá­rosban. Lehet-vitatkozni a szempontokkal — mondják, s abban is bizonyosak, hogy másfél évig még érkeznek panaszos levelek, hiszen a sorban hátúira került léte­sítmények valóban lassan készülnek. Ilyeneknek tékinthetők-e az egri beruházások, ame­lyekről előző írásunkban szó volt? Nos, elismerik, hogy a nő­vérszálló építésénél késede­lemben van a vállalat. A hagyományos technológia több munkaerőt kíván, s ez nem volt mindig meg. A nemrég felgyorsított mun­katempó alapján ígérik, hogy — ha fél évvel később is — még az év végéig befejezik, az építést. Az új kórház re­konstrukciójának határidős elvégzését — mint említik — korszerűségi felülvizsgálat gátolta. Az új tervek egyez­tetése az alvállalkozókkal hosszabb időt vett igénybe, ezért is kérték a szerződés módosítását jövő év március 31-re. Elvileg már meg is egyeztek ebben. Az előké­szítő munkák elhúzódása az oka annak, hogy a HÁÉV szerződésben, vagyis jogilaá nem vállalja a Ráchegy úti általános iskola építésének 1983 szeptemberi befejezését. Mint mondják, az előzetes megállapodásban foglaltak­nál később született meg a tereprendezési terv, így a munkaterület is késéssel vált szabaddá, nem készült el időre a mélyépítési tervdo­kumentáció sem. A tervek felülvizsgálata is — ez négy­öt hónapba kerül — eltoló­dott, ezzel az épületelemek szállításának határideje is. Ennek ellenére — ígérik megint csak — igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a következő tanévre a tantermek felépüljenek. Az építők vélekedését ol­vashatták, amely kétségkí­vül több momentumot új megvilágításba helyez. Cé­lunk mégsem az ellentétek, az ellentmondások ütközte­tése, hanem a másik oldal helyzetének láttatása. Már csak azért is, mert úgy vél­jük, a köz számára égetően sürgős létesítmények mielőb­bi megépítése érdekében nincs helye a széthúzásnak. Nincs szükség arra, hogy a megbízó-tervezö-beruházó- építő láncsorban az egyes láncszemek egymásra muto­gassanak. Sokkal inkább a még jobb együttműködésnek kell előtérbe kerülnie, hi­szen ezt kívánja valameny- nyiük, valamennyiünk érde­ke. (A szerk.) Építési tanácsadó Családi házak 1982 címmel összevont, bővített kataló­gusban jelentette meg a ma­gánlakás-építéshez ajánlott terveit az Építésügyi Tájé­koztatási Központ. A kataló­gus összés.en 161 ajánlott ter­vet tartalmaz, az előző évek­ben megjelent 135 terv mel­lett 26 új is szerepel a gyűj­teményben. A kötet nem­csak műszaki leírásokat, hanem számos, a családiház­építéssel kapcsolatos tudni- és tennivalót ismertet. Egye­bek közt a tervkiválasztás, az adaptálás, a költségbecs­lés, az építési engedélyezési eljárás tudnivalóiba nyújt betekintést. Ezenkívül az OTP-kölcsönökről, "a haszná­latbavételi, lakhatási enge­dély beszerzéséről; a külön­böző építési előírásokról, az építőanyag-beszerzésről, a házadómentességről tájékoz­tat. A családi házak ajánlott terveit három fokozatban készítették. A kötetben köz­readott katalóguslapok m 1:200 méretarányban készül­tek. Az ÉTK információs irodáiban megvásárolható tervcsomagokban a 4 pél­dányban készült építési en­gedélyezési tervek mellett egyszerűsített kivitelezési tervdokumentáció található. A katalógusban közzétett tervek betű- és számjel mel­lett még fantázianevet is kaptak. A tervezők az or­szágban található községek, települések neveit használták fél erre a' célra. Így van pél­dául Csurgó, Örkény, Kis­bér, Izsák, Hangony, Párád nevét viselő családi ház. A most megjelent Családi ház 1982 című kötet 70 fo­rintért megvásárolható a t Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont fővárosi és vidéki in­formációs ' irodáiban: Buda­pesten a VII. kerület Rum- bach Sebestyén utca 15 a szám alatt, valamint Győ­rött, Kaposvárott, , Pécsett Szegeden, Debrecenben és Miskolcon. (MTI) MEZŐGAZDASÁGI AKTIVA UTÁN... Hogy csökkenjenek a különbségek Heves megye mezőgazdasága a hetvenes évtized má­sodik felében különösen dinamikusan fejlődött és a célkitűzések összességében teljesültek. A kedvező ered­mények ellenére a mezőgazdasági üzemek közötti kü­lönbségek továbbra is érzékelhetőek. Ezt hangsúlyoz­ták legutóbb, az MSZMP Heves megyei Bizottságán tartott mezőgazdasági aktíván is. Változó közgazdasági környezetben Megállapították, hogy a nagyüzemek közötti differen. ciálódás gazdasági fejlődé­sünk . természetes kísérője­lensége. A mezőgazdaságban azonban ez sokkal összetet­tebb, nagyobb mértékű és sok tekintetben más termé­szetű, mint a népgazdaság többi ágazataiban. Az eltérő feltételek, elsősorban a föld minősége, az éghajlati és domborzati viszonyok, a ki­alakult termelési szerkezet miatt egyes területeken azo­nos ráfordítás mellett is lé­nyegesen eltérőek a terme­lési eredmények, önmagában a természeti körülmények miatt is évente változnak ezek. Egyrészt az aszályká­rok miatt, melyek nem egy­formán sújtják az üzemeket. Másrészt, főleg a Tisza- menti gazdaságokban, a bel­vízkárok miatt. v A szövetkezetek gazdálko­dását Heves megyében az V. ötéves tervidőszakban és különösen annak második felében az új, szigorúbb köz- gazdasági feltételek is be­folyásolták. A magasabb kö­vetelmények a nagyüzeme­ket is fokozottabban terhel­ték, amelyek leginkább az anyag- és energiaárak nö­vekedésében jelentkeztek. A megváltozott körülményekhez a különböző fejlettségi fokon álló üzemek nem tudtak azonos módon alkalmazkod­ni. Ez főleg a vezetés eltérő színvonalában, a termelési eredmények különbözőségé­ben jutott kifejezésre. A szö­vetkezetek közötti differen­ciálódáshoz — amint az ak­tíván több hozzászóló rá­mutatott —, erőteljesen ha­tottak az árváltozások is. A ráfordítások gyorsabban nö­vekedtek, mint a felvásárlási árak és ehhez legkevésbé az alacsony jövedelmű gazda­ságok tudtak igazodni. So­kaknál gondot okozott a többletköltségek ellensúlyo­zása is. Méginkább előtérbe kerüllek a saját fejlesztési források, változott a nyere­ség és inkább a magasabb termelési színvonalú üzemek javára nőttek a jövedelem- különbségek. Eltérő vezetési színvonal mellett Noha Heves megye termé­szeti adottságai az országos átlagnak megfelelőek, a ma­gas jövedelmű gazdaságok között mégis nagyobb arány­ban szerepelnek a kedvezőt­len termőhelyi adottságok közepette gazdálkodó üze­mek. Ezekkel szemben az alacsonyabb jövedelmű cso­portba tartozók körében in­dokolatlanul magasabb az átlagosnál jobb termőhelyi adottságú szövetkezetek szá­ma. Mindez az eltérő vezeté­si színvonallal, az üzem- és munkaszervezés hiányossá­gaival, továbbá nem kellő szakértelemmel magyaráz­ható! Mert a magas színvo­nalon gazdálkodó üzemek bebizonyították, hogy rugal­masan alkalmazkodnak a változó közgazdasági felté­telekhez és termelési szerke­zetüket adottságaikhoz iga­zították. Ezekben a gazdasá­gokban az utóbbi időben je­lentősen nőtt a jövedelmező melléküzemágak szerepe, magasabb hozamokat értek el a növénytermelésben és a megyei átlaghoz képest csökkent az állattenyésztés részaránya. Heves megyében jelenleg 16 alacsony jövedelmű ter­melőszövetkezet van az öt­vennégyből. Ezek gép- és eszközellátottsága gyenge, hitelterheik magasak, mind­egyiküknél meghatározó a mezőgazdasági alaptevékeny­ség és ezen belül is jelentős az állattenyésztés. Legszem­betűnőbbek a pénzügyi za­varaik! A szövetkezeteknek ebben a csoportjában a ve­zetés és a szakemberellátás hiányosságai hatványozottan jelentkeznek. A szakemberek az átlagosnál gyorsabban jönnek-mennek ezekből az üzemekből, mint másokból és főleg a kevésbé felkészül­tek maradnak meg tartósan. Kölcsönös érdekeltség alapján... Az eltérően gazdálkodó üzemek között ugyan már elszórtan megindult az együttműködés, de ez legin­kább csak egy-egy .alkalom­ra, főleg az aratási és az őszi betakarítási időszakra vált általánossá. Pedig a je­lenlegi termelési kapcsolatok közvetlen célja az lenne, hogy egy-egy ágazat színvo­nalát, jövedelmezőségét ja­vítsa. A kölcsönös érdekelt­ségen alapuló gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségek kihasználásának még csak a kezdetén tartunk megyénkben. Ezért az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága október 1-i ülésén határozatot hozott a szövet­kezetek közötti differenciá­lódás mérséklésére és a kü­lönbségek fokozatos meg­szüntetésére. Ezek megoldá­sára a mezőgazdasági aktí­ván valamennyi hozzászóló szavaiból kicsendült a tenni akarás, a jószándék az elő­relépés feltételeinek megte­remtésére. Aláhúzták, hogy az ala­csony jövedelmű mezőgazda- sági üzemek megerősödése és jövedelmezőségük növe­lése érdekében fontos, a köl­csönös érdekeltségen alapu­ló- együttműködés. Ez terjed­jen ki az üzem- és munka- szervezésre, az irányításra, a szakemberek, a gépek és eszközök közös foglalkozta­tására. A megyei tanács évente ötmillió forinttal tá­mogatja a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek­ben elhelyezkedő szakembe­reket, fizetéskiegészítéssel, illetve lakásépítési hozzájá­rulással. Arra is rámutattak, hogy a jövőben igyekeznek hasznosítani azokat a kedve­ző tapasztalatokat, amelyek a termelőszövetkezetek és az élelmiszeripari vállala­tok közötti gazdasági együtt­működések keretében már létrejöttek. Az eddigieknél szigorúbban. *. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár a hozzászólásában kifejtette, a nagyüzemek kö­zötti differenciálódással to­vábbra is számol ugyan a kormány, mégis erősödik az a törekvés, hogy a vesztesé­ges üzemekkel szemben az eddigieknél szigorúbban lép­jenek fel. A változó közgaz­dasági szabályozók tehát to­vábbi erőfeszítéseket igé­nyelnek a szövetkezetek ve­zetőitől, kollektíváitól. Az áru- és pénzviszonyok kö­vetkezetes érvényre juttatá­sa, a piac befolyásoló és ér­tékítélő szerepe a jövőben ezekben a gazdaságokban is az alkotó, tenniakaró embe­reket követeli. A kedvezőt­len termőhelyi adottságú üzemek termékeire ezután is szüksége lesz népgazdasá­gunknak, csak nem mindegy, hogyan tevékenykednek, mennyire eredményesen és jövedelmezően ... Mentusz Károly ízelítő a jövő századból Traktorgyártás - mint a mesében Az első, ami megfogja az embert, az az emberfeletti méret. Minden nagy! Pedig mindent a racionalitás dik­tál. Mert kiszámították, hogy a szovjet ' népgazdaságnak évente ennyi és ennyi 350 lóerős ipari traktorra van szüksége. Ebből a mostoha viszonyok miatt ennyi és ennyi megy tönkre iksz év alatt. Ezért kell egy traktor­gyár, amely évente három­ezer, a későbbiekben hatezer traktor kibocsátására képes. És megkezdődik a terve­zés. A technika mai állása szerint ehhez egy olyan üzem kell, amely ötvenezer dolgozót foglalkoztat, és egy­millió négyzetméter termő- területet tartalmaz. Egymil­lió négyzetméter: egy kilo­méterszer egy kilométer fe­dett csarnok ... ötvenezer munkás: több mint a Rába gyár munkásállománya a leányvállalatokéval együtt. És ez csak egy gyár a Szov­jetunióban, nem is a legna­gyobb. A Csebokszári Ipari Traktorgyár. A megvalósításra még a legfejlettebb ipari országok -is csak együtt képesek: olasz gyártmányú az összes he- gesztőbereridezés, NDK-beli számjegyvezérlésű meg­munkáló központok forgá­csolnak — minden öt gépre jut egy gépkezelő! — és ja­pán, nyugatnémet masinák sem számítanak ritkaságnak. Amott egy ötfejes lángvágó­gép 160 milliméter.es lemezt darabol; itt egy egész trak­tor vázszerkezetét — több tonna acélt! — fordít tetsző­leges helyzetbe a hegesztő­szerszám. Hogy a varratot vízszintes helyzetben, köny- nyen, termelékenyen hegeszt- hessék... És itt a föld alól jönnek elő a munkások: hogy meg ne fázzanak tél- időben, a csarnokokat föld alatti alagút köti össze... A forgács, a hulladék ugyan­csak a föld alatti járato­kon át tűnik el — mindent az ésszerűség diktál. Azt is, hogy az egyelőre tizenötezer itt dolgozónak alig néhány év alatt épült a lakótelep, a csak a traktor- gyáriaké; hetvenötezren lak­ják. Annyi ember jött ide négy év alatt, mint Eger tel­jes lakossága. Utóbb, a tech­nológia „belövése” alatt de­rült ki, hogy jobb lenne, ha a traktorok öntött alkatré­szeit helyben készítenék — ma már dolgozik az új ön­töde, 140 ezer négyzetméte­ren ... Egy az öt, egyenként 200 ezer négyzetméteres gyártócsarnok közül: a végszerelőé Terepjáróképesség: mint a mesében És nincs megállás!' Az amerikai bojkott miatt a Ca­terpillar 200 traktorától esett el a gázvezetéképítés — amely pedig a Nyugatnak fontos elsősorban — az au­gusztusban tartott munkás­gyűlésen a csebokszári trak­torgyár felajánlotta, hogy egy év alatt terven felül pótolja gyártmányaival - a kiesést. Egyetlen kollektíva ereje teszi nevetségessé a bojkott eme kitételét. Hiszen ez a hatodik vezeték, amely arról a területről" épül ... És a minőségben nincs megállás! A világ egyetlen léghűtéses 350 lóerős motor­ja jelenleg az amely a T—330- as típusban készül — de már kész a 450 lóerős válto­zat prototípusa, amelyet most vizsgáztatnak, és ame­lyet már a csebokszári fej­lesztőgárda „hozott össze”. A mocsaras munkakörülmé­nyeknek megfelelően úgy, hogy talajnyomása a T—55 harckocsiénak mindössze két­harmada ... Az acél burkolatú próba­pályán én is végigutaztam az egyik traktor vezetőülésé­ben. A motorzúgás nem na­gyobb, mint a Ladában; a kezelőszervek olyan egysze­rűek, hogy — a gyáriak sze­rint — egy medve is elvezet­né ... Kőhidi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents