Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 2., kedd 3. Minden kérelmet meg kell újítani Változások — lakásügyben Új rendeletet alkotott az egri városi tanács Mindenki lakik valahol, de nem mindegy: milyen körülmények körött, hányadmag&Tal él egy fedél alatt, ■ van-e egyáltalán remé­nye az Ónálló, új otthon megteremtésére. Olyan kérdések ezek, amelyek hazánkban ma milliókat érintenek és érdekelnek. A lakás­igények megnOvekedett száma, az otthonteremtés Jogos óhaja, az államháztartás anyagi lehetőségeinek csökkenése, valamint a közös teherviselés szorgalmazása — tehát az életünk mindennapi változása tette szükségessé a lakáspolitikai Irányelvek, Illetve a Jogszabályok módosítását. Alapul szolgált erre az, hogy az elmúlt tObb mint egy évtized alatt a lakásviszonyok Jelentősen Javultak: 11 év alatt nyolc­ezer család költözhetett új lakásba, hatezren tanácsi segítséggel. Entoek ellenére az 1971-es listán szereplő Igényiek száma napjainkra megháromszorozódott. Az egri városi tanács — a kOzponti Jogsza­bálytervezetre építve — elkészítette és a testület elé tárta azt az elképzelést, amely azt szorgalmazza: tanácsi bérlakást csak az kap­jon, aki más módon nem tudja megszüntetni a lakásproblémáját. A részletes tervezetet a tanács október tt-U rendkívüli ülésén elfo­gadta. i Az igénylők és az előtakarékosság Miután az 1983. január 1- én életbe lépő új tanácsren­delet jelenleg csupán az ügy­félszolgálati irodában tanul­mányozható — a nyomdai sokszorosítás már folyamat­ban van —, arra kértük a testületi ülés után dr. Ko­vács Ágnest, az igazgatási osztály vezetőjét, hogy emel­je ki: milyen lényeges helyi változás történt a lakásügyek intézésében, elbírálásában. Mint utalt rá, a lakásigé­nyek érvényesítésénél rend­kívül fontos lesz a jövőben a lakosság előtakarékossága. Bizonyára érdeklődésre tarthat számot — erről is részletes felvilágosítást ad­nak az ügyfélszolgálat szakem­berei —, hogy mekkora ösz- szegű lehet az igénylési le­tét Vegyünk egy példát: ha valaki egyszobás kom­fortos, vagy összkomfortos tanácsi bérlakást igényel, háromezer forintot kell le­tétbe helyeznie. Ha még egy fél szobát kér hozzá: ezer forinttal többet s minden további lakószobáért újabb 2 ezer forintot kell befizet­nie az OTP-nél. Ez az ösz- szeg természetesen másként alakul, ha az igénylő fél­komfortos, vagy komfort nélküli lakást igényel. A letétbe helyezett összeg több­féleképpen is támpontot ad a tanács lakásügyi szakem­bereinek: jelzi az igényló előtakar ékosságát, az igény­lési szándék megfontoltsá­gát, s egyértelműbbé teszi a lakáskérelmek nyilvántartá­sát, mivel nemcsak a tanács­nál, hanem az OTP-nél is tudnak a jelentkezésről. Az új tanácsrendelettel kapcsolatiban jó tudni, hogy 1983. január 1. és június 30. között minden lakásigényt meg kell újítani Egerben. Ebhez az ügyfélszolgálati irodában kapnak az érin­tettek egy igénylési lapot, amelyen minden lakástípus letéti összege szerepel: ennek ismeretében — s a családok anyagi erejéhez mérten — mindenki eldöntheti, hogy milyen tanácsi otthont szeret­ne kapni a jövőben. Minden tanácsi lakást felmérnek A lakásgazdálkodás, a la­káselosztás, valamint a ta­nácsi lakásokkal kapcsolatos új rendelkezés tervezetének vitája során felvetődött a lakbér kérdése is: ki meny­nyit fizessen ugyanolyan komfortfokozatú lakásért a belvárosban, illetve a külön­böző lakótelepeken. A tes­tület végül úgy döntött, hogy nem alakít ki külön lakbér- övezeteket, így a társadalmi vita eredményéként azonos nagyságú, komfortfokozatú lakásokért azonos bért kell majd fizetni a megyeszék­helyen. Tekintet nélkül ar­ra, hogy a bérlő a történel­mi belvárosban lakik-e, vagy Eger más részeiben. A ta­nács megbízásából az ingat­lankezelő vállalat szakembe­rei minden bérlakást fel­mérnek, megvizsgálnak az esztendő végéig, s a lakások jelenlegi műszaki állapota alapján határozzák meg a lakbéreket. Egy példa erre: ha van két azonos kategó­riájú, nagyságú lakás, ak­kor azért azonos bért kell fizetni, de már más elbírá­lás alá esik az, hogy az egyik bizonyítottan vizes, vagy az állaga a bérlő hi­báján kívül leromlott. Eh-» ben az esetben az IKLV csökkentheti a lakbért. Ugyancsak egyedi elbírálás alapján lehet a jövőben ér­tékesíteni az állami tulaj­donban levő házingatlano­kat Ékre vonatkozóan az alábbiakban rendelkezett a tanács: egyes állami tulajdonban álló — jogsza­bályban meghatározott — házingatlanok nem lakás céljára szolgáló helyiségek közületi szervek és magán- személyek részére értékesít­hetők." De igényt tarthat­nak a lakás megvásárlására azok, akik jelenleg — mint bérlők — élnek benne, mi több: elővásárlási joguk van. Ebben csupán olyan megkö­tés van, miszerint nem ad­ható el az ingatlan, ha a terület építési tilalom alatt áll, vagy ha az épület tíz éven belül lebontásra vár, illetve ha az épületben el­helyezett közintézménynek cserehelyiség nem biztosít­ható. Nem lehet értékesíte­ni továbbá — még a bérlők 75 százalékának kérése alap­ján sem — a tíz éven belül épült, illetve a tíz éven be­lül felújított, korszerűsített lakásokat. És ha jön egy igénylő... ... aki semmilyen szo­ciális körülményre nem hi­vatkozhat, mert nem nagy- családos, van elegendő pén­ze, rendezett háttérrel vág neki a tanácsi lakás igény­lésének. Akkor külön ren­delkezés vonatkozik rá. Vagyis: „a nem szociális ta­nácsi bérlakási igénylők a meghatározott letét ötszörö­sét kötelesek fizetni, ha pél­dául a kiutalt lakás állapo­ta, felszereltsége az átlagos lakótelepi lakástól lényege­sen jobb minőségű, vagy a város központjában van... A megfelelő differenciálás és helyi körülmény figye­lembevételével a lakás- használatbavételi dij lehet ennél kevesebb: az alapösszeg négyszerese, de minimum háromszorosa. Válaszol az illetékes A városi tanács vezetői és szakelőadói jól tudják — s erről szólt is dr. Varjú Vil­mos elnök a rendkívüli ülé­sen —, hogy az új lakásügyi tanácsrendelet nagy érdek­lődést vált majd ki. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a nyoimdlai úton sokszorosított anyagból minden egri vál­lalatnak, intézménynek, munkahelynek küldenek. A jogsegélyszolgálat ügyinté­ződ, a népfront, valamint a pártkörzetek aktivistái, a tanácstagok, valamint az ügyfélszolgálati iroda dolgo­zói készséggel válaszolnak a lakosság kérdésedre. Azaz: bárki felvilágosítást, taná­csot kap ügyes-bajos dolgai­nak intézésére, tisztázására. Szilvát István HÁROM FALU ÖSSZEFOGOTT Kilábaltak a hallámvölgyből... Nagy János elnök: — Nem volt könnyű az indítás, mi­után a szövetkezet gazdasági helyzete a veszteségek miatt komoly gondokat okozott... N agy János szövetkeze­ti elnök az érkezése utáni helyzettel kezdi: — Előbb évekig Sarudon, majd Bélapátfalván dolgoz­tam. Onnan kerültem ide Szemerére. Nem volt köny- nyű az indítás, miután a szö­vetkezet gazdasági helyzete a veszteségek miatt komoly gondokat okozott. Nem be­szélve arról, hogy hiányzott a megfelelő szakmai és tech­nikai háttér a termeléshez. Bevallom, nem voltak illú­zióim, amikor megválasztot­tak, de vállaltam a nehéz feladatot. Legelőször is igye­keztem megértetni az em­berekkel, a három falu la­kóiból álló tagsággal, hogy csak közös erővel vagyunk képesek változtatni ezen a kritikus helyzeten. Akkoriban jött Szemerére Besenyei Illés főmezőgaz­dász is, aki a szakmai irá­nyítást vette kézbe: — Olyan alapvető problé­mák voltak, — mondja né­mi iróniával —, hogy hiány­zott a vegyszeres gyomirtás a szántóföldön. Nem gondos­kodtak az állatok takar­mányellátásáról és a szarvas­marha-állomány hat helyen volt szétszórva. Kinn a föl­deken nem alakítottak ki megfelelő vetési sorrendet és ráadásul veszteséges ága­zatok is működtek. Ezért ar­ra törekedtünk, hogy az él­re megfelelő szakértelemmel és képzettséggel rendelkező­ket tegyünk. Módosítottuk a vetésszerkezetet, felszámol­tuk a kertészetet, a ba­romfitenyésztést, valamint csökkentettük a lucerna ve­A 70-es évtized vége sokáig emlékezetes marad a me- zőszemereieknek. A három község: Szihalom, Egerfor­mos és Mezőszemere határát átfogó hatezer hektáros gazdaság komoly veszteséggel bajlódott. 1978-ban tizen­nyolc és fél, 1979-ben pedig tizennégymillió forint volt a hiány. A szövetkezet élére akkor új vezetők kerül­tek, akik látva a gondokat, új lappal kezdtek és sza­kítva a régivel, mást terveztek. Lassan négy eszten­deje már ennek és azóta sok minden megváltozott a Rima- völgyében. Koncz Imréné főkönyvelő: — Korábban itt nem gondoltak a meliorációra, pedig égető­en szükség lett volna rá... tésterületét. Tehát mindazo­kat a részeket, amelyek nem voltak gazdaságosak. 1979 decemberében új fő­könyvelő is került a szövet­kezetbe. Koncz Imréné, aki revizorként előtte már is­merte a nagyüzem gazdálko­dási és pénzügyi gondjait. — A veszteség rendezésé­re ötmillió forint állami tá­mogatást, valamint ötmillió forint hitelt kaptunk — ma­gyarázza. Kidolgoztuk gaz­daságunk ötéves fejlesztési tervét és már 1980-ban a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium egyetér­tésével megkezdtük a melio­rációs program megvalósítá­sát. Még abban az évben 600 ezer forintot költöttünk erre. Korábban itt nem gon­doltak a meliorációra, pedig égetően szükség lett volna rá. A három község határá­ban, az ötezer hektár szán­tón három patak: a Rima, az Eger és az Ostoros folyik vé­gig, melyek gyakran belvizet okoztak. A mélyebb fekvésű területeken mégse gondos­kodtak levezető csatornákról, így aztán 1980-ban és ta­valy már 1100 hektáron vé­geztünk meliorációt, amely négy év alatt összesen 1800 hektárra terjedt ki, 12 mil­lió forintért. — A szakemberhiányon kívül, mert hogy inkább el­mentek, mint maradtak — szól közbe Nagy János el­nök —, az is nehezítette a helyzetet, hogy egyetlen kor­szerű gép sem volt a szövet­kezetben. így az elmúlt há­rom évben 30 millió forin­tért vásároltunk erő- és munkagépeket. Van már modern IH-vetőgépünk, bo­ronánk, és tárcsánk és akad­nak olyan eszközeink, me­lyekkel igényes, jó minő­ségű talajmunkát végezhe­tünk. Sikerült változtatni a szarvasmarha-tenyésztés hely­zetén is, miután tbc-mente- sítettük az állományt és 1983-ban elkészül az új, 300 férőhelyes telepünk is. Sokat javult a tenyésztői munka, melyek eredményeként az idén a korábbi kétezer liter helyett tehenenként elérjük a 4300 literes tejtermelést. Az utóbbi időben nyolc­vanötén visszajöttek a szö­vetkezetbe, főleg azok, akik korábban anyagi okok miatt hagyták ott a gazdaságot. — 1979-ben az egy tagra jutó jövedelem 37 ezer fo­rint volt — idézi vissza az akkori helyzetet Koncz Im­réné főkönyvelő. — Tavaly már 46 500 forint jutott egy dolgozóra, a bérek tehát 23 százalékkal emelkedtek. Meg­teremtettük az anyagi érde­keltséget, így örvendetesen sok embert vissza is hódítot­tunk a szövetkezetbe dolgoz­ni, főleg fiatal traktorosokat és szerelőket. Eredményeink is sokat javultak, melyek szintén kedvezően hatottak. Az idén például a búza 4,1, a kukorica 6,3, a napraforgó pedig 2,3 tonnát adott hek- táranként. A gépesítés és a kémiai növényvédelem meg­szervezése, a technológiai fegyelem betartása meghoz­ta gyümölcsét. Miután a veszteséges ágazatokat fel­számoltuk, száz asszony munkája felszabadult. Ezek foglalkoztatására hoztuk lét­Besenyei Illés főmezőgazdász: — Arra törekedtünk, hogy az ágazatok élére megfelelő szakértelemmel és képzett­séggel rendelkezőket te­gyünk. .. (Fotó: Szántó Györgyi re a műanyag, valamint a papírdoboz készítő üzemün­ket. A gyáli Szabadság Ter­melőszövetkezettel együtt­működve műanyag nyug­ágyakat, székeket, napozókat, a sasadi szövetkezettel együttműködve pedig sze­mélyautók után kapcsolha­tó lakókocsikhoz készítünk műanyag elemeket. Mindkét üzemünk nyereséges! A szövetkezetben már az 1983-as terv előkészületein dolgoznak. Erről az elnök beszél: — Gazdaságunk jövőre és hosszabb távon is a növény­termelés továbbfejlesztésére alapoz. Rövid idő alatt a korábbi kéttonnás búzahoza­mot 4,1 tonnára emeltük. Megdupláztuk a kukoricát is, háromról hat tonnára. Most már nehezebb lesz tovább növelni ezeket, csak szak­mai ismeretek javításával lehetséges. Kenyérgabonából 1985-ig szeretnénk elérni te­rületegységenként az ötton­nás eredményt. Nagyon sok rejlik a talajmunkában, a fajtacserében és a vizsgála­tokon alapuló műtrágyázás­ban. Mi ezeket tartjuk szem előtt megfiatalodott szakem­bergárdánkkal. A szarvas­marha-tenyésztésben az el­ért eredményeket akarjuk megtartani. Fő törekvésünk, hogy a gazdálkodásban még tovább csökkentsük a költ­ségeket, az ésszerűség hatá­rán belül, a mit, mennyiért szemelőtt tartásával! Azt hi­szem, kikerültünk a hullám­völgyből, ami a három falu tagságának összefogásával si­került. Az idén várhatóan hatmilliós nyereséggel zá­runk, amely nem kis ered­mény a korábbi nagy vesz­teségek után... Mentusz Károly A hét öröme-gondja Kömlőn Megújult az öregek napközije — Járda- és útépítés társadalmi segít­séggel - Bővül a vízhálózat - Bevált a komplex művelődési intézmény Hétfőn reggel Szabó Mik­lós kömlői tanácselnöknél kopogtattunk, hogy a tele­pülés gondjairól, a tanácsra háruló feladatokról tájéko­zódjunk. Az elnök elsőként arról adott számot, hogy ez évben Tiszanánával, Kiskö­rével közösen első fokú épí­tésügyi hatósági jogkörhöz jutottak, és ez megkönnyíti az építési, lakhatási, bontá­si, telekmegosztási engedé­lyek kiadását, nem kell az ügyfeleknek a járási szék­helyre utazgatniuk. Az első év ilyen irányú tapasztala­tait összegezi majd Sipos Lajos előadó tájékoztatója, amelyet jövő hétfőn vb-ülé- sen tárgyal a 2200 lelkes község tanácsának végrehaj­tó bizottsága. Ebből megál­lapítható, hogy az intézkedés hasznosnak bizonyult, már eddig tucatnál több esetben oldódott meg helyben építés­ügyi probléma. Ugyanazon az ülésen foglalkoznak a te­lepülés adózási helyzetével, amely igen kedvező. Köm­lőn jó az adómorál, amit alátámaszt, hogy alig van már kint 1982-es adóhátra­lék. Legjelentősebb a ház­táji és községfejlesztési hoz­zájárulás, amely összesen megközelíti a félmillió fo­rintot. — Az idén egyébként ép­pen ez utóbbinak köszönhe­tő, hogy sikerült az öregek napközi otthonát kibővíteni, felújítani a Május 1. Tsz építőinek közreműködésével. Naponta harminc idős köm­lői élvezi ennek az otthon­nak a melegét, Cseh József- né körültekintő gondosságát, és az ízletes étkezést, ame­lyet a községi óvoda bizto­sít — mondotta Szabó Mik­lós. — Éppen a napokban fejeztük be ugyancsak saját erőből a művelődési ház te­tőszerkezetének felújítását, valamint a Rákóczi és Egri utcák elavult gyalogjáróinak aszfaltozását. E gondok meg­szüntetését korábban Mol­nár János, Kiss Jenöné, Né­meth Elemér és Márkus Fe- rencné tanácstagjaink szor­galmazták, a tanácstagi be­számolókon elhangzott ész­revételek alapján. így nyert felújítást a Bocskai út egy szakaszának burkolata is! Említést érdemel, hogy Kömlőn már 1967-ben víz­mű társulat alakult, és kez­dettől élvezte a tanács ez ügyben is a helybeliek tá­mogatását. Ez nemcsak a tagérdekeltségként kirótt összegek befizetésében nyil­vánult meg, hanem széles körű társadalmi munkában is. Vagyis a közel 12 kilo­méternyi vízhálózat minden földmunkáját a lakosság vé­gezte el. Van azonban egy kis pótolni való, amit még a tél beállta előtt akarnak megoldani. Annak idején a hálózat építéséből kimaradt a József Attila, a Lehel, a Táncsics és a Fő utca egy szakasza. Most ehhez meg­vásárolták a nyomócsöveket, a vízmű vállalat hevesi üzemegysége, amely eddig is sok segítséget nyújtott a falunak, november végéig beépíti őket, közkifolyót lé­tesít, igény esetén pedig be is köti a vizet a lakásokba. Elmondotta Szabó Miklós azt is, hogy a hevesi járás­ban elsőként valósították meg három esztendeje az oktatás, a közművelődés in­tézményeinek összevonását, és ilyen formán a komplex intézmény irányítása Hang- rád Lajos iskolaigazgatóra tartozik, míg a művelődési ház a könyvtár, a filmszín­ház, illetve az itt működő szakkörök munkájáért Jurá­nyi István igazgatóhelyettes felel. A komplex intézmény ad otthont az 1926-ban ala­kult híres kömlői férfikórus­nak is, amelyet az egész kul- túrházzal együtt jelentős mértékben támogat Csáti Jónás tsz-elnök vezetésével a helyi közös gazdaság. Az összevonás, ahogyan hallot­tuk, sokat javított a telepü­lés közoktatásának, közmű­velődésének helyzetén, ösz- szehangoltabb az éves prog­ram, illetve előnyösebben tudják kamatoztatni a há­rommillió háromszázezer fo­rintra rúgó éves költségve­tést. Ennek a bizonysága, hogy az idén politechnikai műhellyel, fürdővel, röplab­dapályával bővült az iskola, hasznosítva a társadalmi erőket is. A közelmúltban pedig azért jártak Egerben, a megyei moziüzemi válla­latnál, hogy a filmszínházat többoldalúan próbálják hasz­nosítani. Arról van szó: kö­zös erővel átalakítanák a mozit, így téve alkalmassá sportolásra, az iskolai tor­naórák megtartására, a fia­talság szórakoztatására. (moldvai/)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents