Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 20., szombat

3.

Elismerés a lakosság körében:

Népi ellenőrök: népi ellenőrzés

A kedvező gazdasági lehetőségek a hozzáértő szorgalmas munka, talán az országosnál is jobb életkörülményeket teremtett itt a Mátra tövében, Gyöngyösön és a gyöngyösi járásban egyaránt« Ugyanakkor ezzel a gazdagodás^ gyarapodási, adottságokkal együtt — még ha ez ellentmondásosnak tűnik is — növekedett a visszaélések lehetősége, a törvények, a rendeletek megkerülésével próbálkozók száma is. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált, előtérbe került az ellenőrzés, a tulajdon védelmének szélesítése, a dolgozóknak az ellenőrzésbe való fokozottabb bevonása. Nőtt a népi ellenőrzés jelentősége, munkája, tevékenységének hatékonysága.

A gyöngyösi járási-városi népi ellenőrzési bizottság társadalmi bázisát 270 nyilvántartott és 40—45, esetenként bevonható népi ellenőr

képezi (a városnál 120-an, továbbá 25—30 szakértő). A népi ellenőrök közül 110 a párttag, 30—30 százalékuk nő és fiatal. A népi ellenőrök több mint fele felsőfokú, 35 százalékuk középfokú, 13 százalékuk pedig 8 általános iskolát végzett. A népi ellenőrök között 46 fizikai munkás tevékenykedik.

A népi ellenőrzési bizottságnak kilenc tagja van, akiket a helyi párt- és állami vezetés javaslatai alapján a megyei tanács választ ötévi időtartamra. A népi ellenőrzési bizottság és valamennyi népi ellenőr munkájának fő irányát, tevékenységük egészét és tartamát azok a párthatározatokból és állami rendeletekből adódó gazdasági, társadalmi feladatok képezik, amelyeket illetékességi területükön nekik kell végrehajtaniuk.

A széles körű feladatokról beszélgettünk Pethes Istvánnal, a járási és Kónya Lajossal, a városi pártbizottság első titkárával.

— Mi a véleményük: alkalmasnak tartják-e a járási-városi népi ellenőrzés társadalmi bázisának összetételét?

Pethes István: Igen, alkalmasnak tartom. A két párt- bizottság egyezteti véleményét a kiválasztásnál, valamennyi javasolt népi ellenőrt ismerünk. Végrehajtó bizottsági ülésünkön és pártbizottsági ülésünkön is úgy értékeltük, hogy a népi ellenőrzés társadalmi jellege járásunkban és városunkban kedvezően alakult, tovább erősödött a népi ellenőrzés társadalmi jellege, az ellenőri hálózat összetétele, politikai és szakmai alkalmassága.

Kónya Lajos: Véleményem szerint is: a népi ellenőrzés összetétele, politikai és szakmai felkészültsége alkalmas a követelmények ellátására, az olyan ellenőrzésekre, amelyek: a társadalmi feladatokon belül a helyi célkitűzések elérését is jól szolgálják. Időben jelzik a negatív jelenségeket és megszüntetésükre elfogadható, ésszerű javaslatokat fogalmaznak meg.

— Véleményük szerint a népi ellenőrök nem nagy csapata hogyan látja el ezt a feladatát? Hogyan érvényesül a népi ellenőrzés pártirányítása, illetve menynyi és milyen segítséget nyújt ez a fontos szerv a pártellenőrzésnek ?

Pethes I.: A népi ellenőrzés kapcsolatrendszerében meghatározó szerepe van a párt irányító, ellenőrző, segítő munkájának. Az ellenőrzési témák megfelelően kapcsolódnak a párt és az állami feladatokhoz, jól segítik az irányítás, a pártvezetés munkáját. Rámutatnak a munkákban tapasztalt gyengeségekre, hiányosságokra, következetlenségekre és javaslatot tesznek az eredményesebb munkára. A népi ellenőrzési bizottság munkaterve összeállításánál figyelembe veszi a párttól kapott feladatok mellett az állami és a társadalmi szervek javaslatait is és azok a pártbizottságokkal történt egyeztetés után tevékenységük, mindennapi munkájuk fontos részét képezik. Népi ellenőreink nagy körültekintéssel, felelősséggel és hozzáértéssel olyan témákat ellenőriznek — nem egy esetben pártbizottságaink javaslatára —, amelyek legjobban segítik célkitűzéseink elérését. A helyzet- és tényfeltáró értékelő munkájukkal a pártvezetőség számára az informálás, a visszacsatolás szerepét töltik be.

Kónya L.: Az előzőekkel egyetértve annyit tennék hozzá, hogy az állampolgároktól érkező közérdekű bejelentéseket a népi ellenőrzési bizottság mindenkor eljuttatja hozzánk, és ha az intézkedések személyeket érintenek, minden esetben egyeztetés történik velünk, a pártvezetéssel. Szerintem is: a népi ellenőrzés kapcsolatrendszerében meghatározóan érvényesül a pártirányítás. örvendetes, hogy az utóbbi időben tovább erősödött kapcsolatuk, együttműködésük a helyi, munkahelyi pártalapszervezetekkel is. Kétségtelenül hozzájárul az egyre eredményesebb és szorosabb kapcsolathoz, hogy mind a két végrehajtó bizottság értékelte a népi ellenőrzési bizottság tevékenységét, sőt a járási pártbizottság területe is megtárgyalta munkájukat és hasznos tanácsokat adott feladataik további ellátására.

— Az utóbbi évek vizsgálatairól és azok tapasztalatairól hallhatnánk valamit?

Pethes I.: A vizsgálatok száma évente 10—14 között van. Ebben az évben 10 nagyobb vizsgálatot folytatnak népi ellenőreink. Az utóbbi években átlagosan 90—100 gazdálkodó egységnél több mint 200 népi ellenőr bevonásával folyt vizsgálat a járásban és a városban. A legtöbb vizsgálatot a mező- gazdasági üzemeknél (15— 22) és az ipari vállalatoknál, üzemeknél (8—10) folytattak (pl. a horti Mezőgépnél és az apci Qualitál Vállalatnál, a műszaki fejlesztés helyzetét vizsgálták. Kirívó hiányosságot nem tapasztaltak). A munkaerő-gazdálkodást négy üzemnél ellenőrizték és valamennyi egységnél azt tapasztalták, hogy törekszenek a munkaidő jobb kihasználására, a törtnapi kiesések csökkentésére, a veszteségforrások megszüntetésére. Felmérték a létszámszükségletet, a szállítás, az anyagmozgatás helyzetét, foglalkoztak a munkanormák, a teljesítménykövetelmények elemzésével.

Kónya L.: Városunkban és a városkörnyéki községek területén — négy van ilyen — az elmúlt évben 30 gazdálkodó szervezetnél, összesen 23 tárgykörben végeztek ellenőrzést, amelyben 85 népi ellenőr vett részt, 250 nap ráfordítással. A vizsgálat főbb tapasztalatai szerint a gazdálkodó szervek többsége az érvényben levő rendeletek, határozatok és utasítások alapján gazdálkodik, a jogszabályokat betartják. Ahol a vezetői ellenőrzés jól szervezett, az ellenőrzési „lépcsőket” jól határozták meg, az információs rend kialakult és a beszámoltatás rendszere érvényesül, ott komplexen, gyorsan reagálnak a hibákra. Több helyen

A kőműves mikor örül...?

Vázlat Zsidai Káról portréjához

BVK, TVM, TAURUS

Kémikus

kisvállalkozók

A kisvállalkozások új formái közül a vegyiparban a vállalati gazdasági munka- közösségek alakítása iránt a legnagyobb az érdeklődés.

A vállalatok többségénél támogatják a dolgozók kezdeményezéseit. Gazdasági munkaközösségek főleg a karbantartási munkákra alakultak, a többi között a Magyar Viscosa Gyárban, a Borsodi Vegyikombinátban és a Taurusban. A Tisza- menti Vegyiművekben is egy nemrégiben alakult közösség tagjai vállalkoztak a nyersfoszfát-silók szellőző berendezésének régóta húzódó felújítására. A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál alakult két közösség nemcsak a karbantartók gondjain enyhít, a gyári lakótelepen is igénybe vehetik javító szolgáltatásaikat.

A gazdasági munkaközösségek másik csoportja a nagyértékű berendezések, technológiai sorok munkaidőn túli kihasználására, s ezzel az igények jobb kielégítésére, nem egy esetben importot helyettesítő termékek gyártására vállalkozott, mint például a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál és a Budapesti Vegyiműveknél. Ez utóbbi kísérleti üzemének dolgozóiból alakult kollektíva az eddigi egy műszak helyett két, illetve 3 műszakban állítja elő a gyógyszer- és növényvédő- szer-gyártáshoz nélkülözhetetlen szerves közbülső termékeket, intermediereket. Ezzel a többlettel is már nagy összegű külföldi vásárlástól mentesítik felhasználóikat.

„Megágyaztak“ a tiszai hajóknak

A Tisza magyarországi alsó szakaszáról téli állomáshelyükre, a szeged—tápéi

öblözetbe érkeztek a fürdő- és csónakházak, a tanyahajók, a vízibuszok, s bevontatták a „Szőke-Tisza” hajót is. *í

Bevontatásuk előtt „megágyaztak” a tiszai üdülőha- jóknak: a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat nagy teljesítményű kotróberendezése kitágította a téli kikötőt, mélyítették és szélesítették a bejárati szakaszt.

Ha a házakat, melyeket élete eddigi során épített, most sorba raknák és szépen elrendeznék — nem is akármilyen falu kerekedne belőle. Lenne benne legalább ötszáz jó családi ház, lennének iskolák, óvodák, gyógyszertárak. Lenne tanácsház, tűzoltószertár és minden, ami kell. Jó utakkal, járdákkal, célnak megfelelő kerítésekkel.

Zsidai Károly, aki ezen a vidéken sok község sok-sok rendes, törekvő lakosának, vezetőjének hosszú ideje már csak a „kedves Karcsi bácsi”. Az az ember, akitől mindig mindent — megva- lósíthatót, szükségeset, reálisat —— lehet kérni, az, aki most, november 21-én betölti 60. évét, s nyugdíjba vonul.

— Csak átmenetileg — mosolyodik el, amikor erre forog a beszéd. — Jó ideje dolgozom már, kis túlzással mondhatni: egész életemben. Hogy hasznosan-e vagy haszontalanul,, azt nem az én dolgom eldönteni. Persze, jóleső, megnyugtató érzés számomra, hogy hihetem, a munkám, meg az emberségem után nincsen sok haragosom, ha ugyan ez nem hangzik kérkedésnek.

Nem bizony, egyáltalán nem. Mindenekelőtt Karcsi bácsi szülőfalujában, Eger- szóláton tudják ezt s igazolják szívesen, de hasonlóképpen magáénak tudja és akarja Egerbakta, Szalók, Verpelét... Számos kisebb- nagyobb település, ahol keze munkájának nyoma van.

Most, a nyugdíjidő elér- kezte kapcsán gyors elszámolást végzünk együtt. Ö emlékezik és elmeséli, jómagam — mint mindennapi krónikás — jegyzem történetét.

Tehát: 22-ben született, november 21-én, Egerszólá- ton. Sokra kisgyerekként nemigen számíthat, édesapja egy ideig az erdészetnél cse- lédkedik, majd Braun Károly egri polgármester parádéskocsisa. Az elemi iskolákat otthon végzi, és továbbhaladni akkoriban nincs mód. Még nincs 13 éves, amikor Odri Dániel mézes- kalácsoshoz kerül kifutónak- mindenesnek, azzal az ígérettel, hogy ha megbecsüli magát, még tanuló is lehet

itt. Megbecsülte, mégsem lett belőle semmi — nem kívánt konkurrenciát nevelni önmaga számára a mester. Egészen 1938-ig tart ez a huzavona, ekkortól viszont már az egri főkáptalan szóláti birtokán szánt, vet, arat, majd a következő években ugyanezt a munkát végzi egy Csömör József nevezetű rendőraltiszt földjein.

Valahol itt, 1943 körül véget is érnek a „békés szolgai évek”, a katonaság Fiser László széleiből szólítja el, egyenesen Ung megyébe, Nagyberezda nevű faluba. Nem késet magára a hadifogság szerencsére szerencsés helyre, a Krím félszigetre kerül, és nevezetes dátum, július 14-e találja itthon néhány év múlva, 1948- ban.

Gyakorlatilag ekkor áll rá saját pályájára — hogy azután ehhez hűséges maradjon. Augusztus 1-én szegődik el Bota Károly szóláti kőművesmesterhez, és egy, az 50-es években kötelezőnek számító rövid kitérőtől eltekintve, azóta is hű mestersége címeréhez, a téglához, meg a kőműveskanálhofi. Ami még fontosabb: azokhoz, akikért szakmai — egyre gyarapodó ismereteit, keze erejét, szerszámait ősz. szesürítette — az emberekhez.

Így épült fel az a létező, szép falu, amelyet persze, a térképen hiába keresnénk, hiszen több település adja azt össze, amelyben kétezer ember is jól megférne, kellemes körülmények közt, kényelmesen.

— A kőműves házat épít, a pék kenyeret ad. Karcsi bácsi, a péknek nem mindegy, hogy éhesnek vagy jóllakottnak adja-e a szelet kenyeret. A kőműves mikor örül?

— Ha a rászorulót juttatja fedél alá, fiam. Nekünk — hiszen sokan vagyunk ebben a szép mesterségben, magam is 12 tanulót neveltem — az az öröm, ha olyan embereket tudunk házhoz segíteni, akiknek nagyon kell, akik a legesleginkább rászorultak, akiknek, mire elkészül az a szerény otthon, már csak tartozásuk marad, akik egy-két szobával boldogok, nem pedig hattal hivalkodnak.

javult a felügyeleti és a belső ellenőrzés, egyes területeken azonban a belső ellenőrzés ^színvonala még nem üti még a kellő mértéket. Mi úgy ítéljük, meg, hogy ösz- szességében a vizsgálatok minden területen segítették a párt- és a gazdaságvezetés munkáját.

— És mi történik a vizsgálatok után?

Kónya L.: Ezzel kapcsolatban azt mondhaton el, hogy az utóbbi időben a vizsgálatok realizálása egyre eredményesebb. A népi ellenőrzés felhívásait, javaslatait a vizsgált szervek vezetői elfogadták, a szükséges intézkedéseket megtették. Fegyelmi eljárást kilenc, szabálysértési eljárást kettő, kártérítési eljárást egy fővel szemben állapítottak meg. A társadalmi realizálás keretében összesen 13 üzemnél — termelési tanácskozáson — 890 dolgozó ismerte meg a vizsgálatok fontosabb megállapításait, tapasztalatait. A vállalati magatartásnak — és ez új jelenség — egyik jó tapasztalata, hogy ezeken a rendezvényeken ott voltak á gazdasági, társadalmi vezetők is, és a felvetődő kérdésekre tárgyilagosan válaszoltak.

Pethes I.: Hasonló a helyzet a járásban is. Itt fegyelmi eljárást, kártérítést tíz esetben kezdeményeztek a népi ellenőrök, a munkáltatói jogot gyakorló vezetőknél (építési tervrajztól való eltérés, pénzügyi és bizonylati fegyelem megsértése, kötelezettségszegés, vásárlók megkárosítása stb. miatt). A fegyelmi és szabálysértési eljárásoknál kifogásolható, hogy — véleményem szerint — azok nem mindig állnak arányban az elkövetett vétség súlyával.

— Mi a helyzet a közérdekű bejelentéseket illetően?

Pethes I.: Hazánkban az állampolgároknak alkotmányos joga a közügyekben való részvétele, egyben kötelessége a köz tisztaságának védelme. Ezzel többen élnek is, az állami és társadalmi rend védelme, a közösségi érdek érvényre jutása érdekében többen tesznek közérdekű bejelentést, jogos vagy vélt érdeksérelem esetén pedig panaszt. 1981-ben a járási-városi népi ellenőrzési bizottsághoz 51 beadvány (40 bejelentés, 11 panasz), 1982 első felében 32 beadvány (24 bejelentés, 8 panasz) — érkezett. A bejelentések 30 százaléka név(Fotó: Szántó György)

Sokan ráéreztek arra az elmúlt három és fél évtized alatt, hogy Zsidai Károly így gondolkozik, és sokan is éltek — nem pedig visszaéltek — a kitűnő kőműves szakember munka- és em- benszeretetével.

— Ha már itt tartunk, „öreg” fejjel, 39 évesen szereztem mesterlevelet Debrecenben, és jövőre lesz 20 éve, hogy kiváltottam az iparengedélyt, hogy önálló kisiparos vagyok. Jó csapattal dolgozom azóta is, és ezt nemcsak a közvetlen munkatársaimra értem, hanem azokra is, akikkel társadalmi munkásként, vagy ahogy mondják ránk, tanácstagonként igyekszünk tenni valamit a falunkért. Engem otttelen volt. Az ügyekkel egyforma alapossággal foglalkoznak népi ellenőreink.

Kónya L.: Tapasztalataink szerint az állampolgárok érzékenyen reagálnak a negatív jelenségekre, a gazdálkodásban mutatkozó fogyatékosságokra, a még mindig előforduló bürokratikus ügyintézésre, a visszaélések megnyilvánulására. Egyre többen tartják személyes ügyüknek a közösség előrehaladását, a közélet tisztaságát, a törvényesség érvényesülését. A közérdekű bejelentések — amelyek a szocialista demokrácia megnyilvánulásai is —, legfőbb vonása, hogy politikai töltésű- ek, a közösségi érdekek alapján születnek. Elvétve egyéni sérelmek is eljutnak hozzánk, de többségükben ezek is kötődnek valamilyen politikai, társadalmi vagy vezetői személyi kérdésekhez, magatartáshoz.

— Sok jót hallottunk a népi ellenőrök munkájáról. Vajon ezzel arányban van-e a népi ellenőrök tevékenységének elismerése?

Pethes I.: Mint ahogyan arról szóltunk a népi ellenőrök tevékenységüket párt- megbízatásként végzik, mi pedig kiemelkedő pártmunkaként értékeljük és ítéljük meg ezt a munkát. Amikor elismeréssel szólunk munkájukról, el kell mondanom, hogy erkölcsi megbecsülésük mellett — önzetlen, lelkiismeretes munkájukról tájékoztatjuk pártszervezeteinket, munkahelyüket, és lehetőségeinkhez mérten kitüntetésre javasoljuk őket — időnként, igaz szerény keretek között jutalomban is részesítjük őket.

Kónya L.: Mindezeken túl nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy az eltelt évek alatt a lakosság körében nagy elismerést vívtak ki népi ellenőreink. Az állampolgárok segítik tevékenységüket, tanácsért, vagy javaslattal fordulnak hozzájuk. Az utóbbi hetekben, amikor titkári értekezleteken a népi ellenőrzési bizottság munkájáról tájékoztattuk az alapszervezetek titkárait, többen tolmácsolták területük dolgozói, a lakosság elismerő szavait, a népi ellenőrök munkájáról. Summázva: becsülete, rangja van munkájuknak és nagy tekintélyük a népi ellenőröknek.

— Köszönjük a beszélgetést.

Papp János

hon, Szólátom 1964-ben tanácstaggá választottak, és jó ideje a népfrontban is tisztséget viselek, két éve elnöke vagyok a községben. Ha valakit ilyen társadalmi munkával bíznak meg, annak oka van. Azt várják tőle, hogy tegyen valamit a közösség érdekében.

Mi, akikre ezt bízták — hiszen vagyunk egynéhányan — Úgy érzem, tettünk is valamit. Tíz évvel ezelőtt Szólát 9 kilométeres úthálózatából 6—7 kilométer földút volt, most már „jó”, ha egy kilométer ilyen akad. Szólá- ton, az én falumbeli 1200 ember ma egészen más körülmények között él, mint amilyet 10—15 évvel ezelőtt esetleg csak remélt, de hinni nem meft.

Ezért megyek most én jó érzésekkel, nyugodtan nyugdíjba, és adom át bizakodva munkatársaimnak a kőműveskanalat. Mert ha nem csalódom: a szakma mellett sok emberséget is tanultak a munkában együtt eltöltött évek során, s ha nekem ebben csak egy kicsi részem is van, akkor ennek legalább úgy örülök, min a munkámért kapott kitüntetéseimnek.

★

Orvossal Zsidai Károly az utóbbi harmincöt évben mindig csak úgy beszélt, mint ember az emberrel, sohasem betegként Kívánjuk, sokáig így legyen.

B. Kun Tibor