Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 20., szombat Műgyűjtőknek Zsolnay porcelánok A világ huszonöt legrangosabb porcelángyárának termékei között a kézzel festett Zsolnay porcelán-fajansz tá- nyérkák is megtalálhatók abban a kollekcióban, amelyet az amerikai Franklin cég állított össze a szép porcelánokért rajongó műgyűjtők számára. A pécsi gyár hagyományos díszedényei most először jutottak el az Egyesült Államokba, a tengerentúli ország kereskedői korábban csak zöld eozinmázas dísztárgyakat és porcelán szobrokat rendeltek. Magán- antikvárium Magánantikvárium nyílt Pécsett. Tulajdonosa Szűkíts Zoltánné, aki a megfelelő szaktanfolyam elvégzése után kapta meg a működési engedélyt a Mű- * velődési Minisztériumtól és a Belkereskedelmi Minisztériumtól. Ezerkötetnyi könyvvel nyitotta meg hangulatos kis üzletét a város fő útvonalán, a Rákóczi úton, a pécsi tudomány- egyetem közelében. Noel Coward: Vidám kísértet Hétfőtől színházi évad Rendhagyó színháza évad kezdődik Egerben. Mint már többször is hírül adtuk, az Egri Gárdonyi Géza Színház felújítási munkák miatt bezárta kapuit. Thália ideiglenes otthonra a Há- mán Kató úttörőházban lelt. Hétfőn — november 22-én este hét órakor — itt gördül fel a függöny amikor is szellemidézésre, spiritiszta szeánszra készülnek a színpadon. Egy regényíró élménygyűjtés céljából kí- sértetet idéz, s ezzel útjára is indul a szellemes szellemjárás, amelynek szereplői többek között Komáro- my Éva, Kulcsár Imre, Pé- va Ibolya, Mátfié Éva és Varga Gyula. A Noéi Coward által ki- fundált vidám kísértetek Orosz György rendezésében indulnak útjukra, hogy mágikus erejükkel a színház új otthonába csábítsák a nézőket ★ A vidám kísértetjárás kellemes pillanatai (Fotó: Jármay György) Tudósítások a műhelymunkáról Már hagyomány az, hogy az egri Dobó István Vármúzeum rendszeresen megjelenteti vaskos évkönyvét, amelynek alapvető vonása — s ez is tradíció — az, hogy a műhelymunka érdekességeiből, a tudományos kutatás és vizsgálódás viszonylag friss eredményeiből ad ízelítőt. Hű volt ehhez az örökséghez a nemrég megjelent kiadvány szerkesztője Bodó Sándor és munkatársa, Csvffáry Gergely is. Olyan anyagot válogattak össze, amely a kívülállót is meggyőzi arról, hogy ebben az intézményben kitűnően felkészült, alkotómunkára érett emberek tevékenykednek. A publikált írások zöme erről vall, ezt igazolja, akkor is, ha nem mindegyik azonos színvonalú, ha nem valamennyi olvasmányos, ha néhányuk nem lep meg bennünket az újszerűség varázsával. Mégis valamennyit az igényességre törekvés jellemzi, s ez akkor Az egri vármúzeum XVIII is érdem, ha a tisztes szándék esetenként nem valósulhatott meg maradéktalanul. Kozák 'Károly régész a nevezetes erősség Árpádkori temetőinek feltárásával kapcsolatos ismereteit közli, méghozzá kifejező rajzokkal, illetve fotókkal szemléltetve. Hangsúlyozza: a relikviák elemzése nyomán új történeti adatok rajzolódnak ki. Feltételezr hető, hogy a várban már a X. század utolsó évtizedeiben is temetkeztek, azaz a hely már akkor lakott volt. Az is valószínű, hogy' az Almagyar név a Megyer- törzs esetleges jelenlétét emeli ki. Sugár István Az egri vár hadnépe 1552 őszén című tanulmányában az egykori számadások és más levéltári források révén veszi számba a hajdan harcoló közösséget. Szabó János Győző a megyeszékhely XVI. századi egyháztörténetéhez szolgáltat izgalmas . évkönyvéről adalékokat. A település jogi helyzetét a török kiűzésétől 1854-ig kíséri figyelemmel Löffler Erzsébet. Lénárt Andor azt a százéves térképet mutatja be, amely a föld alati erődrendszer feltárását segítette. Kiss Lajos egri internacionalista életútjának mérföldköveit sorolja Csiffáry Gergely, aki közléseit a históriai háttér felvillantásával formálja még érzékletesebbé. Úgy véljük: ez a dolgozat a diákok számára is kamatoztatható. Korompai János információi is közérdeklődésre számottartóak, ő ugyanis a Gárdonyi Géza hagyatékában fellelhető cédulák sorából — többek között a Göre-könyvekhez fűzött jegyzeteket hozza nyilvánosságra. Misóczki Lajos közművelődési szempontból is figyelemre méltó feladatra vállalkozott, hiszen a gyöngyösi műemlék könyvtár krónikáját fogalmazta meg, arról a bibliotékáról szól, amelynek gazdag anyaga még ezernyi meglepetést tartogat a búvárkodó szakemberek számára. Bakó Ferenc a keleti Tama-völgy falvait vizsgálja a néprajzos szemével. Megállapításai nemcsak hitelesek, megalapozottak. hanem újszerűségük révén is említést érdemelnek. Bariá István Berze Nagy János egyik kéziratát mutatja be, ellátva útbaigazító megjegyzésekkel. Ennek helyi aktualitása az, hogy azokat a hiedelmeket, szokásokat és babonás történeteket fűzi csokorba, amelyeket a századforduló táján őriztek a besenyőtelkiek. Az évkönyv — ez nem akármilyen érdem — a szak- berkeken túl a múlt iránt fogékonyaknak is kínál sok szempontból hasznosítható ismereteket. Meríthetnek belőle nemcsak a pedagógusok, hanem az elődök hagyatékát nagyra becsülő tanulók is. Pécsi István Alfréd Fűzik születésétől kezdve szerencsétlen flótás volt. És ezt mindenki tudta. Már a szülőotthonban kiesett a szülésznő kezéből. Amikor iskolába kezdett járni, ott is kísérte őt a bal- szerencse; ha készült az órára, észre sem vették, de ha csak egyszer nem tanulta meg a leckét, nyomban kihívták. Az örökös kudarc miatt betegesen félénk lett. A fizetése kicsi volt, ugyanis a lehető legszerényebb tisztséget töltötte be. Amikor elkezdtünk duruzsolni a fülébe, mondván, hogy az ő tapasztalatával a legmagasabb tisztségre is alkalmas lenne, Fűzik felsóhajtott és így dörmögött: — Ugyan, hová gondoltok ... isten őrizz, hogy felfigyeljenek rám, mert még ezt a helyet is elveszítem. Egyszer a születésnapja előtt sokáig tanakodtunk, hogy milyen ajándékkal lepjük meg őt. Sokféle javaslat elhangzott, de egyiket sem találtuk megfelelőnek. Végül Ignacij így szólt: — És mi lenne, ha csak egyszerűen adnánk neki egy kis pénzt? Tudjátok, hogy milyen szerényen él... — Nem — rázta meg a fejét Lojza. — Nem. A pénzt nem fogadná el, ezt illetlennek tartja. A probléma legideálisabb megoldására Jan jött rá. — A mi ünnepeltünk — mondta — egy kronométer pontosságával jár be a munkahelyére. Közvetlenül a megérkezése előtt letesszük a pénzt az irodánk bejárata előtti lépcsőre. Ott megtalálja. Ez nemcsak egyszerű ajándék lesz. Egy emberre életében először rámosolyog a szerencse, és — ki tudja talán ezután nem tartja magát örökös szerencsétlen flótásnak. A javaslatot nagy lelkesedéssel elfogadtuk. Ennek megfelelően összeszedtük az ötezer koronát, ami nem kis összeg olyan ember számára, mint Fűzik. Kartársunk születésnapján akkurátus kis csomagban leraktuk a pénzt a lépcső kellős közepére, magunk pedig elrejtőztünk a közelben. Eltelt néhány perc. Kinéztünk, a pénz sehol. Azt hittük, minden rendben van. Hiszen láttuk, hogy Fűzik elindult felfelé a lépcsőn. Elégedetten oszlottunk szét szobáinkban. Szokás szerint valamennyien együtt ebédeltünk. Megesszük az első fogást, de az ünnepelt egyre csak hallgat. Ignacij nem bírta tovább és megkérdezte: — Nem feledkeztél meg véletlenül a születésnapodról? — Nem — vonta fel a vállát Fűzik, és továbbra is hallgatagon kanalazta a levesét. — No és nem kaptál valamilyen ajándékot? Fűzik tagadóan rázta a fejét. Ekkor már én sem bírtam tovább: — És amikor ma jöttél a munkába, véletlenül nem találtál semmit sem? — Mit találhattam volna? — csodálkozott Fűzik. Aztán elmosolyodott és hozzátette: — Amikor ma reggel jöttem a munkába, hirtelen eszembe jutott, hogy már tizenöt éve járok egy és ugyanazon az útvonalon. Elhatároztam, kipróbálom, hogy be tudok-e jönni az irodánkba behunyt szemmel. És képzeljétek, pontosan idetaláltam ... 'Juhász Lászlé fordítása) November 22-én: Hofi-kabaré Egerben November huszonkettedikén, délután három, este fél hat és nyolc órai kezdettel az egri körcsarnokban Hofi Géza érdemes művész közreműködésével kabaréműsort rendeznek. A program keretében fellépnek még: Külkey László érdemes művész, Tarnay Gyula, Ütő Endre Lisztdíjas operaénekesek. Payer András zeneszerző és táncdal- énekes, Angyal János parodista, dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok, a birkózó szövetségi kapitány. A zenei kíséretet Havasi Viktor triója szolgáltatja. Változatos program, színvonalas műsorok Művészeti hét az egri járásban Az egri Megyei Művelődési Központ, az egri járási hivatal művelődésügyi osztálya, a TIT egri járási szervezete, valamint a Megyei Könyvtár — a hagyományokhoz híven — november 20-tól 27. ig ismét megrendezi az egri járási művészeti hét kulturális eseménysorozatát. Ez többek között lehetőséget ad a települések amatőr együtteseinek bemutatkozására. Emellett nem maradnak el a sokakat érdeklő, a színvonalasnak ígérkező programok sem. Andornaktályán az MMK irodalmi színpada 21- én, vasárnap délután háromtól viszi pódiumra a Hét- színvirág című mesejátékot. Ugyanitt 27-én este hat órától általános műveltségi vetélkedőt tartanak a képzőművészet és a zene témaköréből. Bizonyára megnyeri a bélapátfalviak tetszését — 24-én, délután öt órától — az a gyertyás házi muzsika, amelynek keretében Haydn, Beethoven, Mozart, Schubert és Dvofák műveiből ad ízelítőt az Egri Szimfonikus Zenekar, valamint vonósnégyese. Kerecsenden 20-án este 6 órai kezdettel Fajcsák Attila, a Népművészet Ifjú mestere nemcsak a népzene értékeiről beszél, hanem hangszerbemutatóval is szórakoztatja a közönséget. Makiáron — 24-én délután fél hattól — Schwalm Edit muzeológus elemzi Heves megye népi hagyományait. Mátraballán nemcsak könyvkiállítás várja az érdeklődőket, hanem a helyi fafaragók is jelentkeznek munkájukkal. Mátraderecs. kén — 21-én délután négy órától — a helyi amatőr együttesek kínálnak kellemes kikapcsolódást. A 21-i pé- tervásári folklóresten a siro. ki asszony-, a váraszói vegyeskórusok, valamint az er- dőkövesdi és a tarnaleleszi citeraegyüttesek lépnek színpadra. Az egri járási klubtalálkozót 27-én délután négy órai kezdettel rendezik, a recski Bányász Művelődési Házban. Az Interfolk-kon- certet műveltségi vetélkedő, majd diszkó követi. A siroki Mátra Művelődési Házban 27-én este hat órától a verpeléti színjátszó csoport Csepreghi Ferenc A piros bu- gyelláris című művét tolmácsolja. Ma: Ki mit tud? fórum A Ki mit tud? megyei vetélkedőjére készülőknek nyújt segítséget az úgynevezett KI mit tud? fórum. Megyénkben több városban és nagyközségben adnak majd tanácsot szakemberek azoknak, akik eredményesen óhajtanak szerepelni a nemes versengésben. Ma, Egerben, a Megyei Művelődési Központban délelőtt 10-től délután 2-ig fórumot tartanak azon jelentkezők számára, akik valamilyen kérdésben felvilágosítást kémek. Vokális zenei segn.»eget Tar Lőrinc, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola énekzene tanszékének adjunktusa, hangszeres zeneit Farkas István, az egri Szimfonikus Zenekar karnagya, néptáncot Tábori József, az egri Néptáncegyüttes tagja, vers- és prózamondást Juhász Csaba, az egri városi tanács köz- művelődési felügyelője, a bábosoknak Demeter Zsuzsa, a Harlekin bábegyüttes művészeti vezetője, a művészi tornára jelentkezők számára Szilva Jánosné, az egri tanárképző főiskola testnevelés tanszékének tanára ad. Mária Teréziától 52-t kapott nászajándékba Szelencedivatok Kiállítás a Nagytétényi Kastélymúzeumban Szelencedlvatok címmel kiállítás nyílik november 21-én, délelőtt a Nagytétényi Kastélymúzeumban. Az apró, zsebben hordható, bonbont, bumótot, krémet, vagy szépitőszereket tartalmazó dobozkák a XVIII—XIX. századi arisztokrácia öltözékének szinte elengedhetetlen kiegészítő kellékeinek számítottak. Divatjuk XIV. Lajos, a Napkirály udvarából indult el, s a krónikák szerint a korabeli francia udvarban kitüntetés helyett gyakran az uralkodó képmásával díszített szelencét kaptak ajándékba az odaérkező követek, diplomaták. Idővel valóságos „szelenceetikett” alakult ki, hiszen egy-egy gazdagabb udvarhölgy garderob- jában számtalan, az évszakhoz, sőt a ruha színéhez illő dobozka mutatta a tulajdonos jó ízlését, no meg jólétét. A szelence a kor egyik „státusszimbóluma” volt amikor Mária Antoinette férjhez ment XVII. Lajos francia királyhoz, anyjától, Mária Teréziától 52 szelencét kapott nászajándékba, ám a szigorú és diplomatikus mama pontos listával indította útnak gyermekét: előírta, hogy a francia udvarban kinek melyik szelencét adja ajándékba. A nagy uralkodók közül a porosz Nagy Frigyes, majd Napóleon vált szenvedélyes szelencegyűjtővé, és jelentős gyűjteményt hagyott hátra. A Nagytétényi Kastélymúzeum kállitásán az Iparművészeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum sze- lencegyfljteményének legszebb darabjai láthatók. (MTI)
