Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. november 20., szombat Shultz sajtóértekezlete „Adok-veszek folyamat” MOSZKVA December 2. és 10. között szovjet hadihajók egy csoportja hivatalos, baráti látogatást tesz Kubában. A szovjet hadihajók Vlagyimir Kurgljákov altengemagy vezetésével ellátogatnak a havannai és a cienfuegosi kikötőkbe. A látogatáson részt vevő flottaegység kötelékében található az „Admiral Iszakov” tengeralattjá- ró-elhárító hajó, a „Rezvij” őrhajó, egy tengeralattjáró és a „Genrih Gaszanov” tankhajó. DZSAKARTA A Jáva szigetén levő Galunggung-vulkán működése veszélyezteti a környék lakosságát. A vulkáni tevékenységet csütörtökön szökőár kísérte. A Galunggung- hegy közelében élő mintegy 30 ezer ember a láva* a vulkáni hamu és a napokon beliül eleredő monszun eső elől menekülve elhagyta otthonát. A hatóságok megkezdték a lakosság biztonságos helyre telepítését. STOCKHOLM Alva Myrdal asszony, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje és férje, Gunnar Myrdal kapták csütörtökön az 1981. évi Nehru-díjat. KAIRO Egyiptom változatlanul amerikai kapcsolatai számára biztosítja az elsőbbséget. anélkül azonban, hogy ez — részéről — kizárná normális viszony fenntartását a Szovjetunióval — fejtette ki Hős zni Mubarak államfő a The New York Times című amerikai lap tudósítójának adott interjújában. KIEL A Német Szociáldemokrata Párt kiéli országos párt- konferenciájának második, befejező napi vitájában Johannes Rau, az SPD elnök- helyettese kijelentette: a szociáldemokrata párt csak » átmenetinek tekinti az ellenzéki szerepet és vissza akarja szerezni a kormányhatalmat az NSZK-ban. A Reagan-kormányzatnak a Szovjetunióval szembeni politikájában nincs és nem lesz változás — ez volt a fő mondanivalója Shultz amerikai külügyminiszter csütörtöki washingtoni sajtókonferenciáján. Ennek szellemében — Washington igényeinek felsorolásával — azt fejtegette, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása „a szov. jet magatartás megváltozásától” függ. Shultz szerint az amerikai cél egyfajta „adok-veszek folyamat” megindítása a Szovjetunióval. A miniszter azonban csak azt sorolta, amit az Egyesült Államok „kapni” szeretne: szovjet engedményeket a hadászati fegyverekről és a középható. A kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztése, a problémák tárgyalásos rendezése, az „igazi” európai enyhülés mefllett foglalt állást a madridi találkozón pénteken Spanyolország képviselője. Biztosította a résztvevőket, hogy kormánya a találkozó rendezőjeként minden kötelezettségének a leglelkiismeretesebben eleget kíván tenni. A madridi találkozó pénteki. mintegy kétórás ülésén távolságú rakétákról folyó genfi, bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon és a madridi találkozón. Reagan elnök „mindig kész csúcstalálkozóra” — mondta egy ^kérdésre válaszolva Shultz, de rögtön lehűtötte a várakozásokat azzal, hogy rámutatott: a Bush alelnök társaságában Jurij Andro- povval folytatott moszkvai tárgyalásain ez a téma nem került szóba, s az amerikai elnök készsége csak arra az esetre vonatkozik, ha megítélése szerint „valóságos eredményre van kilátás”. Indulatosan válaszolt Shultz arra a kérdésre, hogy Franciaország végül is csatlakozik-e a kelet—nyugati keresmeghallgatták még Románia, Törökország, Portugália, Izland és Luxemburg képviselőinek felszólalását, majd elfogadták a következő munkahét programját, amelyben két plenáris ülés, a küldöttségvezetők egy nem hivatalos találkozója és a szerkesztőcsoport négy ülése szerepel. A találkozó továbbra is zárt ajtók mögött, a küldöttségek véleménye szerint tárgyszerű légkörben folytatja munkáját. kedelemről Washington és szövetségesei között állítólag létrejött megállapodáshoz: „ideje befejezni a vitát azon, volt-e megállapodás, s megkezdeni annak végrehajtását” — mondta. Shultz a Közel-Kelettel kapcsolatban közölte:. Washington Izrael gazdasági támogatását nem teszi függővé attól, hogy a Tel Aviv-i vezetők a megszállt területeken milyen mértékben erőltetik az izraeli települések létesítését. Egyidejűleg kénytelen volt elismerni: az izraeli telepítési politika erősen akadályozza az arab országoknak a Reagan-terv alapján elképzelt tárgyalási folyamatba való bevonását. Kína Változások a kormányban Vm Hszüe-csien és Csang Aj-ping személyében új külügyminisztert, illetve honvédelmi minisztert nevezett ki az V. kínai országos népi gyűlés állandó bizottsága pénteken befejeződött 25. ülésén. A kinevezésekre Csao Ce- jang miniszterelnök tett javaslatot. A hírt közzétevő Üj Kína hírügynökség nem indokolta Huang Hua eddigi külügy- és Keng Piao eddigi honvédelmi miniszter felváltását. Pekingi jól tájékozott körökben tudni vélik, hogy Huang Hua felváltásánál egészségügyi okok játszottak közre; sajtókörökben, hosz- szabb ideje tartották magukat a várható távozásáról szóló hírek. Keng Piao felváltásával Pekingben már a KKP XII. kongresszusának idején számoltak, mikor is nem választották be a központi bizottságba, és csupán a 172 tagú központi tanácsadó bizottságnak lett tagja. Csao Ce-jang miniszterelnök pénteken megismételte azokat a feltételeket, amelyekhez kínai részről a kínai—szovjet kapcsolatok fejlesztését kötik. Mint mondotta, a két ország közötti viszony javulása . attól függ, hogy a Szovjetunió megszünteti-e „Kínára nehezedő fenyegetését”. KISERT FALKLAND SZELLEME. Franciaországban, St. Nazaire kikötőben, argentin teherhajó rakodik; szállítmánya katonai felszerelés, benne a híres francia gyártmányú, legújabb Exocet rakétákkal (Népújság telefotó: AP — MTI — KSj Plenáris ülés Madridban —( Külpolitikai kommentárunk )— Tripoli dilemma LESZ VAGY NEM LESZ? Négy nappal az Afrikai Egységszervezet Tripoliba összehívott csúcstalálkozója előtt ez a drámai kérdés foglalkoztatja a líbiai fővárosban tárgyaló előkészítő bizottság tagjait, az afrikai államok külügyminisztereit. S az aggodalom egyre nő, a kompromisszumos javaslatok ugyanis sorra kudarcba fulladtak. A több mint félmilliárd embert tömörítő szervezet 19 esztendős históriája szinte megalakulása pillanatától ellentmond a nevében foglalt egységnek. Súlyos válságok már eddig is többször okoztak megrázkódtatást az AESZ berkeiben, de a jelenlegi megosztottság minden korábbinál drámaibb. Augusztusban kellett volna megtartani a 19. csúcs- találkozót, akkor azonban a Polisario Front által kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság részvételén meghiúsult a tanácskozás. Marokkó és húsz másik afrikai állam ellenezte az SZADK jelenlétét, mondván: nem szuverén állam, nincs helye az AESZ-ben. Tulajdonképpen már önmagában ez a körülmény meghiúsította a csúcstalálkozót — nem lévén határozatképes a 21 tagállam távollétében —, ám egy másik probléma is meghúzódott a SZADK- ügy mögött. Nevezetesen: egy sor tagállam ellenzi Kadhafi ezredesnek, a líbiai forradalom vezetőjének soros elnökké választását. Márpedig a szervezet alapokmánya kimondja: egy éven át a csúcstalálkozó házigazdája tölti be ezt a tisztséget. EREDETILEG MÉG AZ ENSZ SZEPTEMBERBEN KEZDŐDÖTT KÖZGYŰLÉSE előtt szerették volna összehívni az elhalasztott találkozót. Erre azonban nem került sor, bár időközben a Polisario Front elállt tervétől, s a SZADK távolmaradásáról biztosította a közvetítőként föllépő államokat. Végül is november 23-ára tűzték ki a 19. csúcs megnyitásának időpontját, ám most a csádi képviselet miatt vált kétségessé a találkozó megtartása. A 17 éve polgárháborútól szenvedő országból már augusztusban is két küldöttség érkezett Tripoliba, akkor azonban a többi ellentét miatt erre nem fordítottak különösebb figyelmet. Most viszont Csád ügyében tört ki a vihar. Tripoliban pillanatnyilag két csádi delegáció tartózkodik. Az egyik a négy hónappal ezelőtt hatalomra került Hisséne Habré állam- és kormányfő, a másik Goukouni Oueddei, a Nemzeti Egységkormány volt elnöke képviseletében, aki nemrég visszatért Csád északi, Tibesti tartományába, s ott megalakította az ideiglenes kabinetet. Lépése ismét fölszította a különböző gerillacsoportok közötti ellentétet. ÜGY TŰNIK, AZ AESZ TAGÁLLAMAINAK nagy többsége most Habrét támogatja. Líbia, a házigazda viszont Goukouni Oueddei mellett kötelezte el magát, s álláspontjától aligha áll el. Ha pedig a közvetítők nem járnak sikerrel, a keddre összehívott csúcs- találkozó meghiúsul. Akkor pedig az AESZ fennállásának legdrámaibb válságával találja szemben magát: a kontinens legégetőbb kérdéseire — például a namíbiai rendezés ügyére, a dél-afrikai fajüldöző rezsim elleni harc összehangolására — adós marad a válasszal. Ez viszont a kontinens szervezetének látványos széthullásához, a sokat hangoztatott, de valójában ritkán megvalósult egység látványos cáfolatához vezethet. Gyapay Dénes A szabadság jelképe A Don és a Volga közti sztyeppét 1942. november 19- én kora reggel hatalmas erejű tüzérségi sortűz rázta meg. Négyhónapos, sok véráldozatot követelő védelmi harcok után Sztálingrádnál megkezdődött a szovjet csapatok támadása a fasiszták ellen. A. Volga partján folyó nagy ütközet befejező szakaszába lépett. A szovjet csapatok bekerítették, majd 1943. február másodikára megsemmisítették az ellenség 330 ezer fős hadseregét. A sztálingrádi ütközet után egyre világosabban kirajzolódott a fasiszta Németország elkerülhetetlen veresége és azoknak a reményeknek a kudarca, melyeket a megszállott országok reakciós körei a hitlerizmus- hoz fűztek. A német fasiszták akkor még tizenegy európai országban uralkodtak, ★ I Emlékmű a hősök tiszteletére (Fotó: APN — KS) de már egyáltalán nem érezték magukat olyan biztonságban, mint korábban. Minden megszállt országban ilyen vagy olyan formában fegyveres harc folyt a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, mindenütt partizánosztagok működtek, melyek elviselhetetlenné tették a megszállók életét, kifejezték a nép megvetését és gyűlöletét. Jugoszlávia népei 1942 végére felszabadították országuk egyötödét. „A Vörös Hadsereg erejébe és legyőzhetetlenségébe vetett hit lelkesítő szimbólumot jelentett számunkra” — mondta akko-' riban Tito. A sztálingrádi győzelem a lengyel hazafiak ezreit mozgósította. „ Sztálingrád a szabadság és függetlenség reménye” — hangzott a Lengyel Munkáspárt plénumának határozata 1943 februárjában. Ugyanez év nyarára Lengyelországbap közel száz partizánosztag küzdött a fasiszták ellen. Egyre szélesebben bontakozott ki a Hitler-ellenes küzdelem Csehszlovákia egész területén. A volgai csata zaja megmozgatta az egész országot, melyet a német fasiszták „európai birodalmuk” földrajzi középpontjának tekintettek. Ez a harc vezetett a szlovák felkeléshez 1944- ben, majd a csehek fegyveres harcához, ami a cseh nemzeti demokratikus forradalom győzelmét eredméWL nyezte. Sztálingrád! Ez a szó jelszóvá vált a harcoló Európa számára. 1943. február 9-én a moszkvai rádió francia bemondója örömteli hangon jelentette: „Párizsiak, figyelem! Az a három hadosztály, amely 1940 júniusában bevonult Párizsba, nem létezik többé! Megsemmisültek Sztálingrád alatt.” Sztálingrád aktív életre keltette a „belső” frontot, amely a hitlerista koalíció országaiban, Németországban, Olaszországban, Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Finnországban alakult. Az USA és Anglia munkásosztálya 1942—43 során aktív kampányt folytatott a Szovjetuniónak nyújtandó segítség és a második front megnyitása érdekében, amelyet ezen országok kormányai minden lehetséges módon késleltettek. A hitleri Németország elleni harc súlyos terhét vállaló Szovjetunió a fasizmus ellen, a békéért és a függetlenségért harcoló valameny- nyi nép szervező erejévé vált. Tekintélye egyre nőtt. A háború előtt a Szovjetunióval 25 ország tartott fenn diplomáciai kapcsolatot, 1943-ra ez a szám harmincnégyre emelkedett (jelenleg 132). A világ népeinek tekintete Moszkvára irányult. És ezzel azoknak is számolniuk kellett, akik még nem is olyan régen távol tartották magukat a Szovjetuniótól, a „vörös Moszkvától”. Mihail Szemirjaga a történelemtudományok doktora
