Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 273. szám ÁRA: 1982. november 20., szombat 1,80 FORINT A bőség...? Hát szó, ami szó: a vadonatúj, valamint a felújított és az átalakított irodaházakból igazán nem szenvedünk hiányt. Aktagyártó nemzet lévén ennek egyrészt semmi különösebb jelentősége nincs, másrészt akár büszkék is lehetünk arra, hogy fittyet hányva a különböző kill- és belgazdasági nehézségeinkre nálunk, Heves megyében, ezen belül is elsősorban a megyeszékhelyen — egyre másra épülnek az újabbnál újabb, a szebbnél szebb — MÉSZÖV-, TE- SZÖV-székház, stb. — hogy csak az ártatlanabbakat említsük — irodaházak. Bizonyára szintén a bőség zavarának foghatjuk fel azt is, hogy immár hónapok óta áll üresen és vásárlóra várva az egri SZTK volt székháza. Az „eladó az egész világ” címmel meghirdetett árverésnek a bennfentesek szerint az első számú esélyese hónapokon át a megyei KÖJÁL volt, mely időközben ennél is nagyobb üzletet talált az egri Klapka utcában. Megtudták ugyanis, hogy a mélypontra jutott Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Klapka utcai irodaháza is eladó, ezért úgy döntöttek — bölcsességükre legyen írva —: lényegesen praktikusabb egy viszonylag új épületet megvásárolni, mint egy öreg házat felújítani. Hogy végül is ki lesz az említett régi és az új épület leendő tulajdonosa, azt ma még pontosan nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy már hónapokkal ezelőtt ráütötték azokra a hivatalos dokumentumokra a hivatalos pecséteket, amelyek alapján ötvenmillió forintért vadonatúj irodaházat építenek az egri vár bejáratától alig száz méterre a Kossuth Lajos utca végén levő üres telekre, a megyei tanács egyik hivatala számára. Űj irodaház a mai nehéz gazdasági körülmények között? Irodaház a világon mindenütt ismert egri vártól néhány méterrel arrébb? A hihetetlenül hangzó hírt egyelőre hiteles információnak kell tekintetni. Mert az arra illetékesek valóban úgy döntöttek, hogy az említett területre nem kereskedelmi, nem vendéglátó egységet, még- csak nem is egy újabb történelmi nevezetességű létesítményt építenek, hanem egy irodaházat. Az ország, a megye, a város szerencséjére valóban nem szűkölködik történelmi nevezetességekben Eger. És erre elődeink és mi is egyaránt joggal büszkék vagyunk. De vajon unokáink mit szólnak majd ahhoz, hogy az egri vár 'bejáratától néhány méterrel arrébb vadonatúj irodaházat készülnek építeni. Aligha lesznek rá büszkék... Koós József A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése , A legfőbb követelmény a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdítása A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével pénteken a Parlamentben megbeszélést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a legutóbbi találkozón született megállapodások teljesítésének helyzetét, és egyetértőén megállapították, hogy a közösen kijelölt feladatok végrehajtása rendben megtörtént, illetve folyamatban van. Ennek keretében a szakszervezetek a kormány felkérése alapján folyamatos segítséget nyújtanak a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását szolgáló programok végrehajtásához. A kormány a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve intézkedéseket tett a kereseti viszonyok javítására egyes szakmákban és munkakörökben. Kölcsönösen nagy figyelmet fordítottak az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő tapasztalatok elemzésére, s azoknak a pótlólag szükségessé vált intézkedéseknek a kiadására, amelyek a megváltozott körülmények között is biztosítják a lakosság egészségügyi, kulturális, kereskedelmi ellátásának- zavartalanságát. A megbeszélésen véleménycserét folytattak az 1982. évi terv várható teljesítésének értékeléséről és a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének feladatairól. Megállapították, hogy az 1982. évi tervben kitűzött feladatok végrehajtása a folyamatosan nehezedő külső feltételek között rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Egyetértettek abban, hogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdítása a legfőbb követelmény, s hogy ebből kiindulva kell meghatározni a termelés és az elosztás előirányzatait. Hangsúlyozták a termelés hatékonyságának, az exportképesség fokozásának, a ráfordításoki, különösen a fajlagos energia- és anyagfelhasználás csökkentésének, a takarékos gazdálkodás és az e célokat szolgáló programok következetes végrehajtásának fontosságát. A lakosság életszínvonalával összefüggő kérdésekről szólva egyetértés volt abban, hogy az 1983. évi tervben a nehezebbé váló körülmények között is figyelmet kell fordítani a teljes és hatékony foglalkoztatásra, valamint a gyermekes családok és az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzetének javítására. A vitában számos javaslat, észrevétel hangzott el, — többek között a bérarányokról és a nagyüzemi dolgozók helyzetéről —, amelyeket az illetékes állami szervek a lehetőségekhez képest hasznosítani fognak. A tanácskozás résztvevői áttekintették az 1983. évre tervezett bér- és árpolitikát, a terv végrehajtását szolgáló keresetszabályozási és munkaerőgazdálkodási intézkedéseket. Megállapították: mindezek a szabályozórendszer egészével együtt arra hivatottak, hogy fokozott ösztönzést adjanak a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, külgazdasági és belső egyensúlyi helyzetünk további javítására. Gazdasági feladataink megoldását, gondjaink leküzdését segíti, ha mindenütt azok részesülnek nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben, akik kezdeményezőek és a legtöbbel járulnak hozzá céljaink eléréséhez. A tanácskozáson részletesen megvitatták a kollektív szerződések 1983. évi módosításával összefüggő gazdasági és szakszervezeti teendőket. A kormány kérte a SZOT, az iparági-ágazati szakszervezetek és az üzemi kollektívák támogatását ahhoz, hogy a megnövekedett gazdasági követelmények és feladatok a kollektív szerződésekben is kifejezésre jussanak. A kormány és a SZOT vezetői bíznak abban, hogy a gazdasági feladatok megoldásában számíthatnak a dolgozók aktív közreműködésére és cselekvő támogatására. (MTI) A számítástechnika szerepe a mezőgazdaságban Megyei ankét Gvönavösön A tudományos-technikai forradalom egyik jelentős vívmánya a számítógép, és ennek alkalmazásával a számítástechnika térhódítása. Ez napjainkban, a felgyorsult gazdasági életűinkben egyre nagyobb szerepet tölt be az iparban és a mezőgazdaságban is. A számítógépek és a számítástechnika élelmiszergazdasági alkalmazására már eddig is tettek eredményes erőfeszítéseket hazánkban — állapították meg pénteken délelőtt Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Főiskolai Karán rendezett megyei ankéton. A Magyar Agrártudományi Egyesület és a KISZ Heves megyei Bizottsága által rendezett közös ankéton \dr. Mészáros Sándor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője tartott bevezető előadást. Visszapillantott a számítástechnika eredményeinek elterjedésére a KGST-országok mezőgazdaságában. Rámutatott, hogy a hetvenes évtizedben a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában alkal- miazták először a számítástechnika módszereit a tervezésben, a szervezésben, a mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszeripari vállalatoknál. Ezeket a megyei mezőgazdasági számi- tógéphálózat biztosította és biztosítja ma is. A Szovjetunióban is ilyen rendszer kialakításán dolgoznak. Magyarországon és Bulgáriában a KSH megyei igazgatóságok által irányított számítógépes központok végzik ezt a munkát Kifejtette, hogy különösen az elmúlt három évben egyre több úgynevezett mikroszámítógép jelent meg mezőgazdasági és fagazdasági üzemeinkben, valamint az élelmiszeripari vállalatoknál. Ezek a gyors információáramlást tették lehetővé. A jövőt tekintve a hazai gyártás révén még több számítógép kerülhet az üzemekbe olcsóbb áron, társulásos alapon. Több gazdaság összefogva előnyös feltételekkel vásárolhat számítógépet, melyet közösen működtethetnek. Beszélt a számítógépek alkalmazásának lehetőségedről, a tervezésben, az irányításban, a könyvelésiben, a nyilvántartásban és a gazdasági elemzésben. Kitért arra is, hogy hazánkban az ötéves középtávra szóló komplex nagyüzemi tervek számítógépes kidolgozásában jelentős eredményeket ért el a Debreceni Agrártudományi Egyetem. Az éves vállalati tervek kialakításában az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a gépparkok tervezésében pedig a MÉM Műszaki Intézete tudhat magáénak komoly sikereket. Délután konzultációkkal folytatódott a program. Marselek Sándor, Miller György és Magyart István gyöngyösi főiskolai adjunktusok tartottak előadást. A takarmányfelhasználás számításairól, a gépesített szántóföldi és szállítási munkák szervezéséről, továbbá az 1983. január 1-től eletbe lépő új közgazdasági szabályozók várható hatásairól szóltak Heves megye termelőszövetkezetedben. Egymillió pár a Dunából Formára kerül a női félcipő. A gépnél Lengvórl Anikó A Duna Cipőgyár kerekharaszti gyáregységében az elmúlt időszakban nem kis gondot jelentett a folyamatos termelést akadályozó alap- anyaghiány. Az importból származó műanyag rendszertelen szállítása. Ennek elleSzalagon sorakoznak a lábbeli-alkotórészek. Prokai Katalin ellenőrzi őket • Horváth Ferenc a sarkalógépnél Egy „csokor” a megmunkált felsőrészekből Vajas Ágnes kezében (Fotó: Szabó Sándor) nére a kollektívák vállalták, hogy az idei tervben szereplő 960 500 pár női, férfi, gyermekcipő és -csizma az év végéig elkészül. Belföldi és export szállításaikat egyaránt teljesítik.
