Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Semmiség Tulajdonképpen nem nagy ügy az egész. Csak arról van szó, hogy láttam az Izzó gyöngyösi gyára központi épületének folyo­sóján néhány ajtón egy táblát. (Minden táblán csak ennyi volt a szöveg: Dohányzásmentes iroda. Az első pillanatra -még mosolygásra is késztethet bárkit a különös közle­mény. Kit érdekel, hogy ott, az ajtó mögött senki sem dohányzik? Az íróasz­talnál ülőknek nem az a feladatuk, hogy „kinyilat­koztatást” fogalmazzanak meg. A munkájukat nem az minősíti, hogy dohá­nyoznak-e vagy sem. Füs­tölhet cigaretta a szájuk­ban és attól még kiválóan végezhetik a feladataikat, de füst nélkül is előfordul nem is egy kifogás a tevé­kenységük ellen.. Hogy . ki dohányzik, ki nem, teljesen magánügy. Talán nem illene itt ilyet kijelentenem, de sze­rintem attól még egy em­ber sem nyomja el az égő cigarettáját, mert bizonyos propaganda azt sugallja neki, hogy így cselekedne helyesen, ez tenne jót az egészségének. Bizonyára nincs igazam. Mert bizo­nyára akadtak már olya­nok, akik éppen ennek a propagandának a hatására hagyták abba tüdejük szennyezését. Bevallom, magam is azok közé tarto­zom, akik valamikor niko­tinnal fertőzték magukat és a környezetüket. Aztán... egy reggel, az első slukk után... Egyszóval: van ta­pasztalatom ebben az ügy­ben is. De nekem eszem ágában sem volt a dohányzás ár­talmairól elmélkedni. Ez a bizonyos táblácska, azzal a bizonyos felirattal csak ürügy arra, hogy kimond­jam: jobban kellene ügyel­nünk egymásra. Mert azt szinte mindenki természe­tesnek tartja, hogy bármi­kor, bárkinek a társaságá­ban rágyújtson. Esze ágá­ban sincs megkérdeznie a nikotin rabjának, hogy egyáltalán rágyújthat-e? Vagy ha mégis megteszi, csupán azért, mert ezzel is jelezni akarja, hogy 6 ud­varias. Tudja jól, mi illik és mi nem. De fel sem té­telezi, hogy a költőinek szánt kérdésre nagyon is konkrét válasz érkezik, így: Kérem, ne gyújtson rá. De nemcsak a fölösleges cigarettafüsttől kell kímél­nünk egymást, hanem a fölösleges idegeskedéstől, a fölösleges időrablástól, a fölösleges jelenléttől, a fö­lösleges munkától, a fölös­leges tanácskozásoktól, a fölösleges kiküldetésektől, és még egy sor olyan fö­lösleges dologtól, amivel nemcsak a magunk, hanem mások egészségét is ron­gáljuk. Méghozzá teljesen fölöslegesen. Akkor nem kellene sem ilyen, sem olyan táblács­kát kitenni az ajtóra. Mert természetes, magától értetődő dolog lenne, hogy mindig, mindenki kíméli a másikat a szügségtelen kel­lemetlenkedésektől. Még otthon is. Micsoda álom. Hány táblácska kell még addig? G. Molnár Ferenc Magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába A küldöttség búcsúztatása (Népújság telefotó, MTI: Wormser Antal felv. — KS) Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szomba­ton magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszk­vába, hogy részt vegyen Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a kiváló szovjet államférfi­nak, a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségé­nek temetésén. A küldöttség tagja Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjet­unióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozik a búcsúztatásukra ,a Keleti pályaudvaron megjelent Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkárai^ a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Közpon+1 Ellen­őrző Bizottság elnöke, Vdr­konyi Péter, a Központi Bi­zottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke; Szűrös Má­tyás, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Horváth 1st ván, belügy-, Púja Frigyes külügyr, Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi mi niszter, a Központi Bizott­ság tagjai. Jelem volt Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. NOVEMBER: KÖZLEKEDÉSI HÓNAP Látni és látszani... Társak vagyunk-e az úton? - Minden negye­dik balesetnél: alkohol — Kiszűrik az agresz- szív járművezetőket — Felkészülés az őszi-téli időszakra pest — tavaly 441 személyi sérüléssel járó baleset tör­tént — csökkenés tapasztal­ható, mégis sok a közúti baleset. Főként a gyöngyösi járás területén emelkedett a balesetek — köztük a ha­lálos kimenetelűek — száma, elsősorban a sebesség hely­telen megválasztása, a sza­bálytalan előzés, valamint az ittas vezetés miatt. A szeszes italok fogyasztása nemcsak az autósokra, ha­nem segédmotorosokra, mo­torkerékpárosokra és a két­kerekűn közlekedőkre is jellemző. Sajnos, a közleke­désrendészetieknek — mi­után a jó sző nem használt — szigorítaniuk kellett az intézkedéseiket az ellenőr­zések nyomán. Míg az el­A ..fekete statisztika” önmagáért beszél: az év első kilenc hónapjában 386 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt megyénkben. Az elmúlt Időszakhoz képest 19 százalékkal nőtt a ha­lálos kimenetelű karambo­lok, ütközések száma: nap­jainkig csaknem negyvenen lelték halálukat az ország­utakon. fis ami még rend­kívül figyelmeztető tény: az elmúlt évben még csak minden nyolcadik, ma már minden negyedik baleset vizsgálatakor derül ki, hogy a járművezető ittas volt... Ezeket a számokat és té-. nyékét Huszár Mihály r. őrnagy, a Közlekedésbizton­sági Tanács megyei titkára idézte. A statisztika elemzé­sekor kieimelte, hogy Heves­ben a korábbi évekhez ké­A szabálytalan előzés klasszikus példája — egy korábbi Traffipax-felvételen Féléves gyerektől a nagyszülőkig Most kapják meg a beutalókat a szakszervezeti bizottságok SZOT-üdültetés 1983-ban Hányán, mikor és kik mehetnek jövőre kedvezménye­sen üdülni? Az ilyen és az ehhez hasonló kérdések azért aktuálisak, mert az 1983. évi SZOT-beutalókat a kőzépszervek és az alapszervezetek november elején veszik át az iparági-ágazati szakszervezetektől. A szakszervezeti közpon­tok szeptember 15-én kap­ták meg az üdülőjegyeket a SZOT-tól. Az elosztás a 19 szakszervezeti központ kö­zött a taglétszám arányában, üdülési típusonként, tájegy­ségenként, évszakonként, va­lamint az üdülőépületek há­rom komfortossági kategó­riája szerint is differenciál­tan történt. A jegyelosztás többféle tényezőjének rend­szerezése már évek óta csak számítógéppel lehetséges. Az üdülői férőhelyek mintegy 100 ezer alapadata a feldol­gozáskor 1 millióra, a jegy­készítés során mintegy 7 mil­lióra bővült. A következő esztendőben az ideivel azonosan összesen 390 ezer személy részesülhet kedvezményes SZOT-üdülte- tésben. A TOT-tál kötött megállapodás alapján ön­költségesen további 3 ezer termelőszövetkezeti tag be­utalására is lehetőség nyí­lik. Az összes üdülőjegyből mintegy 300 ezer a felnőtt- és 90 ezer a gyermekbeutaló. Nem mindenki előtt köztu­dott, hogy a féléves gyere- . kéktől a nagyszülőkig, min­den korosztály részesülhet a kedvezményben. A társadal­mi igények figyelembevéte­lével 1983-ban szociális el­látás keretében üdülhet a vendégek háromnegyede és mindössze csak egynegyede részesül egyéb beutalásban. Jelenleg már minden har­madik beutaló családos üdülésre érvényes, öt esz­tendeje még csak 80 ezren vehették ezt igénybe, 1983- ban 124 ezerre növekszik ez a szám. A beutalt családok többsége a nyári iskolai szü­net alatt a főszezonban, ki­sebb része az év többi hó­napjaiban üdülhet. Ez lesz a harmadik év, amikor a fő­szezonon kívül a nagyszülők, unokáikkal együtt kaphatnak családi beutalót. Családos üdülésnél a gyermekek alsó korhatára két év, de műkö­dik négy olyan „kisbabái üdülő”, amely féléves kortól fogatúja az apróságokat. A nagycsaládoknak 12 fa­házas összkomfortos üdülő­telep áll rendelkezésére. Jövőre 93 ezren kaphat­nak kéthetes gyógybeutalót. A szanatóriumi üdülés há- romhetes, de orvosi javas­latra meghosszabbítható, il­letve egy héttel csökkenthe­tő. Az üdülőszanatóriumok­ban mintegy 10 ezren gyó­gyulhatnak. Külföldi csereüdülésre 11 országba összesen 18 ezren utazhatnak. Ennek a lét­számnak mintegy fele 6 na­pos hajóüdülésen vehet részt. A szakmunkástanulók csaknem 10 százalékát, azaz 16 ezer fiatalt lehet jövőre SZOT-üdülésre küldeni. Kö­zülük a szakmai és tanulmá­nyi versenyek győztesei az NDK-ba, és Lettországba utazhatnak jutalomüdülésre. Mintegy 41 ezer általános iskolás diák csoportos gyer­meküdülésben vehet részt. A belföldi, valamint a külföldi hajóüdülési térítési díjak változatlanok. Csak a külföldi turistaüdülés árai módosulnak — az utazási költségek növekedését figye­lembe véve — csekély mér­tékben. Ez az országtól, az úttípustól és az időtartamtól függően 2—700 forint közöt­ti többletköltséget jelent a beutalható kilencezer kül­földre utazó számára. Mindig az alapszervezetek- tíen dől el, hogy kik kapják a beutalójegyeket, mivel a beutalás joga — a bizalmiak egyetértése mellett — a szakszervezeti bizottságoké. A jövő évi SZOT-beutalók korai — novemberi — átvé­tele miatt jócskán marad idő az alapos kiválasztásra, a szabadságok ütemezésére. Mindössze a januári és feb­ruári beutalók odaítélése igényel azonnali intézke­dést. imáit esztendő első félévé­ben 293, addig az idei első hat hónapban 355 jogosít­ványt vontak be, ebből 273- at ittassáp miatt: 32,5 száza­lékkal többet, mint koráb­ban! Lényegesen szigorúbban jártak el a durva szabály- sértések elkövetőivel szem­ben is: 479-ről hétszázra emelkedett a szabálysértési feljelentések száma, s ez ismét csak nem kis arányú emelkedést jelez. Több irá­nyú intézkedést követelt az a tény is, hogy sok volt a gyalogosok hibájából* tör­tént baleset. A megfelelő propaganda, a körültekin­tőbb figyelmeztetés és ellen-' őrzés eredményeként a ta­valyi 37-ről 19-re csökkent ez a szám... A megelőzésnek fontos szerepe van a közlekedés- biztonsági munkában, ezért a megyei KBT kiemelt fel­adatokat tűzött maga elé. Főként a novemberi közleke­dési hónapban, amikor pél­dául harmadik éve szerve­zik meg a Volán forgalom- biztonsági tanácsával azt az előadássorozatot, amelyeket a hivatásos járművezetőkön túl a gyalogosoknak, a gyer­mekeknek, a pedagógusok­nak, illetve a szülőknek tar­tanak meg rendszeresen. Megszervezték a Látni és látszani... elnevezésű akci­ót, amelynek a lényege: minden jártnűnek megfelelő legyen a világítása, a fény- visazaverés mind tökélete­sebb látást biztosítson a köz­lekedőknek, s hogy a gyalo­gosok a megvilágított átke­lőhelyeken menjenek át az utca, az úttest másik olda­lára. Rendkívül fontosnak tartották a közlekedésbiz­tonsági szakemberek a hely­zetelemzés alapján szerve­zett megyei ellenőrzési ak­ciókat, hogy kiszűrjék a gyors hajtókát, a szabályta­lanul előzőket, a veszélyes helyzeteket teremtő járműve­zetőket a forgalomból. Az eredmény máris tapasztal­ható: a gyorshajtások szá­ma az első félévben 9,5 szá­zalékkal csökkent! A KBT megelőző munká­jához tartozott az idős em­berek, a gyermekek hetének megszervezése: több mint kétszáz előadáson hozzávető­legesen 12 ezren vettek részt a megyében. Külön bemu­tatókat, játékos rendezvé­nyeket tartottak a KRESZ- parkokban, autóklubokban, s az iskolai szülői értekezle­teken. A minden településre kiterjedő propagandamunka eredményeként, a megyében összesen mintegy 41 ezren hallgatták meg azokat a ta­nácsokat, amelyekkel az őszi­téli közlekedési ismereteket bővítették, j a veszélyforrá­sokat, helyzeteket tárták fél. Valamennyi bemutató­nak, előadásnak, illetve helyszíni ellenőrzésnek egy volt a célja, tudatosítani va­lamennyiünkben : járművel, vagy gyalog — az úton tár­sak vagyunk!

Next

/
Thumbnails
Contents