Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa A közös cselekvés .felbecsülhetetlen értékű támasza országépítő munkánknak A Parlament kongresszusi termében szombaton megkezdődött a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa. A szervezet egymillió kétszázezer tagját képviselő hatszáz küldöttet és meghívott vendégeket, köztük a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint a külföldi testvérszervezetek képviselőit Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke köszöntötte. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Duschek La- josné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint politikai, társadalmi, tudományos életünk számos képviselője. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet, dr. Ahmad Abu-Goura, a Nemzetközi Vöröskereszt Állandó Bizottságának elnöke és Hans Hoegh, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkára. Az első sorokban a kongresszus külföldi vendégei, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK-beli, az osztrák, a román és a szovjet testvérszervezetek képviselői ültek. Erősebb a gyengét Ne hízelegjünk magunknak: ezúttal sem fedeztünk fel semmi különöset. Illetve... — talán mégis. Valahogy ahhoz az önmagunkhoz lehetne hasonlítani az egészet, aki meghallván, hogy X vagy Y valahol valamilyen ügyben, valami nagyon egyszerű, kézenfekvő eljárást talált, így szól önmagahoz, illetve környezetéhez: — Nagy dolog... ezt én is tudtam volna. Állítólag néhány fűzfaköltő így volt annak idején Petőfi és Arany „egyszerű” verseivel. .Mielőtt azonban a költészet keserves útjaira tévednénk, gyorsan szögezzük le: nem rímekről és nem is verslábakról lesz szó ezúttal, hanem ama bizonyos egyszerű felfedezésről, amit tulajdonképpen mindig mindenki tud, csupán csak annyi kitétellel, hogy — valakinek ki kell mondani, előtte. Az erősebb segítse a gyengét. Ennyi az egész, és esetünkben termelőszövetkezeteinkről van szó. Sokasodván a gondok, eszünkbe jutott valami ősi, valami nagyon egyszerű megoldás. Az hogy — segíteni... Félreértés ne essék, szó ne érje a ház elejét: a világért sem szeretnénk a felfedezés jogosságát megkérdőjelezni. Csupán ama természetes, fentebb már említett reagálásról van szó, hogy ezt tudtuk, tudhattuk volna. Konkrét adatokkal mutatható ki az eredmény. Mint ahogy sajnos, az is, ha nem így történik. Éppen ez utóbbi miatt üdvözölhetjük a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén elfogadott, nagyon határozott javaslat: A magas színvonalon gazdálkodó üzemek legyenek kezdemény ezöek az „erősebb segítse a gyengét” mozgalom gyakorlati megvalósításában. Konkrét kivitelezési módot is ad a javaslat. Az egész nagyon egszerű: a magas és az alacsony jövedelmű, illetve veszteséges gazdaságok hozzanak létre közös társulásokat. És ez nem csupán ötlet,. hanem nagyon gyorsan megvalósítandó követelmény. Példákat tudunk arra, hogy Hevesnél kedvezőbb természeti adottságokkal rendelkező megyékben — gondoljunk például a hajdú-bihari Nádudvarra — ez az egész már élő, és konkrét eredményeket hozó gyakorlat, szűkebb hazánkban pedig a detkiek nyújtanák segítséget a szomszédos, gyengébb feltételek között gazdálkodó termelőszövetkezeteknek. A baj csak az, hogy mondhatni: egyedi, majdhogynem elszigetelt esetekről lehet csak szó pillanatnyilag. Éppen ezért is sorolhatjuk az ugyan igencsak természetes, nagyon kézenfekvő, mégis múlha- • tatlan „felfedezések” közé a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzottakat: az erősebb segítse a gyengét! B. Kun Tibor Az elnöki megnyitó után megválasztották a kongresz- szus munkabizottságait, majd Hantos János, a MaHantos János beszédében elmondotta: a kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések, a küldöttértekezletek értékelése szerint megállapítható: végrehajtották a legutóbbi kongresszus határozatait. Azóta — öt esztendő alatt — a Vöröskereszt alapszervezeteinek száma több mint másfélezerrel, az aktív tagok száma több mint száztízezerrel gyarapodott. Hangsúlyozta: szervezetünk munkájára jellemző, hogy tervszerűen és tudatosan vesznek részt szocialista társadalmunk humanista feladatainak teljesítésében. Az eddigieknél eredményesebben támogatták a hátrányos helyzetű egyéneket és családokat. Az eredmények közt említette, hogy a lakosság egészségügyi elgyar Vöröskereszt főtitkára előterjesztette az országos vezetőség beszámolóját és határozati javaslatát. látásához szükséges vért az önkéntes véradók több mint félmilliós tábora adta, térítést nem várva. — Az utóbbi öt év kiemelkedő .eseménye volt — mondotta a főtitkár — a a szervezet megalapításának 100. évfordulója. A centenárium alkalmából Budapesten megrendezett III. európai regionális konferencián elfogadott hét ajánlás bizonyította az európai Szintű együttműködés továbbfejlesztésének valóságos lehetőségeit. A főtitkár a továbbiakban hangsúlyozta: azok az eszmék és alapelvek, amelyeket a Vöröskereszt képvisel és tevékenységével gyakorlattá igyekszik tenni, megkívánják a mozgalom egyértelmű közvéleményfar,máló szerepének növelését. Ezt főleg a Vöröskeresztnek, a béke jelentős tényezőjének hatékonyabb érvényre juttatása indokolja. Meggyőződésünk: hogy a Vöröskereszt tagsága mozgósításával és nevelésével demonstrálhatja, hogy a békés alkotó munka pártján áll az emberi életeket pusztító háborúkkal szemben. A nyílt és határozott állásfoglalás nem kerülhető el, ha csúfosan megsértik az emberiség alapvető erkölcsi törvényeit és a nemzetközi jogként elfogadott genfi egyezményeket. Hallgatással vagy homályos fogalmazásokkal nem adhatunk felmentést a népirtást elkövetők bűntetteire. A Nemzetközi Vöröskereszt első békekonferenciáján, 1975-ben elfogadták ugyan a Vöröskereszt a béke tényezője akcióprogramot, véleménykülönbségek a béke fenntartásához való hozzájárulás módjával kapcsolatosan azonban ma is léteznek. Ezért is szükséges a Vöröskereszt II. béke-vi- lágkonferenciájánák összehívása. Az erre irányuló javaslatot több nemzeti társaság támogatta a XXIV. nemzetközi konferencián, de megfelelő döntés nem született. A Magyar Vöröskereszt álláspontja, hogy a II. békevilágkonferenciájának belátható időn belül tanácskoznia kell — mondotta beszéde befejező részében a főtitkár. Ezután Elekes István, az Országos Számvizsgáló Bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita. Kongresszusi vita Elsőként Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Beszédében elmondta, hogy hazánknak és népünknek nagy szüksége van a Vöröskereszt humánus tevékenységére. Az önkéntesen végzett, áldozatos munka kapcsolatot teremthet a különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek között, ez pedig a kölcsönös megértést és a közös cselekvést teszi lehetővé, s nemcsak az egyén egészségének védelmét, hanem az egész társadalom erősödését és szocialista szellemiségünk fejlődését is szolgálja. (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt évtizedekben, Heves megyében is jelentős sikereket/ért el a véradómozgalom: az évente összegyűjtött másfélezer liter vér szinte teljes egészében térítésmentes véradóktól származik. A vér túlnyomó többségét centrifugál ássál szétválasztva, alkotónként használják fel a megye kórházaiban. Fotó: Kőhádi Imre Hantos János beszámolója Végig a répa útján Lesz eleiendi cukor Fejlesztik a cukorgyárat Selypen Ahogy sorjában beszámoltunk a mezőgazdasági munkákról, a betakarításokról, úgy múlt el észrevétlenül a nyár, ® köszöntött be az ősz. Először elindultak a borsót szüretelő kombájnok, aztán betakarították az őszi árpát, majd a búzát is. Mire aztán a szüreti, cufcorgyári beszámolókra kerül sor, bőven október közepén járunk. Ügy mint most is, amikor végigkísértük a répát a termelő gazdaságtól, a végső terméket előállító cukorgyárig, ahol az idei „termést” kockacukor formájában a kávénkba is tehettük. A zagyvaszántói Zagyvavölgye Termelőszövetkezet elnöke, Varga János arról beszélt, hogy a környéken mindig volt répaföld. A valamikori uradalmi birtokon, az úgynevezett Vörösmajor földjén ugyanis a répa cukorszázaléka mindig jobb volt az átlagosnál. — Az idén 241 hektáron termeltünk cukorrépát — mondta. Az időjárás sajnos nem kedvezett, s így csak 280—300 mázsát takaríthatunk be hektáranként. Igaz, ai tervezett árbevétel — a 7 és fél millió forint — így is meglesz, de jövőre száz hektárral csökkentjük a répa termőterületét. Ugyanis még tavaly a legjövedelmezőbb növényünk a répa volt, addig ma már nem biztos az sem, hogy az első hely valamelyikét a répának tudhatjuk a rangsorban. Nekünk is követnünk kell a piaci igényeket. Ráadásul a tavalyinál átlagban 2 cukorfokkal gyengébb az idei termés minőségié, ami 9—10 forinttal alacsonyabb értékesítési árat jelent. S mindezt annak reményében mondom, hogy továbbra is változatlan marad a kiváló partneri kapcsolatunk a szomszédságunkban levő selypi cukorgyárral. A szomszédban már kedvezőbb híreket hallottunk Kovács András főmérnöktől. Elmondta, hogy szeptember 8-án kezdtek a répa feldolgozásához, s a kampány végére 360 ezer tonnát kell feldolgozniuk. Ebből 38—39 ezer tonna cukrot kell előállítani a tervek szerint. Jelenleg teljes kapacitással dolgoznak, s napi 3 ezer tonna répát dolgoznak fel átlagosan, s a minőségA kampány végére 360 ezer tonna répát kell feldolgozni tői függően 300—330 tonna cukrot állítanak elő naponta. A Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cukorgyára a kész. terméket Heves megyén kívül Nógrádban és Budapesten értékesíti. Sőt, kisebb mennyiségben ugyan, de még a Szolnok megyeiek is ezt fogyaszthatják. A gyárba folyamatosan érkezik a répa. A legtöbb, mintegy háromnegyed része vasúton, a többi közúton. Az átvételi cukortartalom 15 százalékos, 3 százalék melaszt készítenek, a gyártási veszteség 0,8 és 1 százalék között mozog. A répa 10—11 százalékát tudják cukorként raktározni. Persze ezek az adatok napról napra változnak. Mint a répái cukorszázaléka is. A nagyüzemre való felkészülés az év 7—8 hónapját teszi ki. Ilyenkor egy műszakban dolgoznak, a kampányban viszont szombaton és vasárnap is három műszakos a termelés. Műszaki hibák eddig még nem gátolták a munkát, ami azt bizonyítja, hogy jól felkészültek. Ide tartozik az is, hogy határidő előtt elkészült a gyár répameehanizációs fejlesztésének első üteme. A végső beruházás 1983-ban készül el, de az első ütem berendezései már ebben a szezonban termelhetnek. Ez azt jelenti, hogy 15 millió forinttal növekszik a selypiek árbevétele. Kis Szabó Ervin Postai világnap Szombaton, a Posta-vezérigazgatóságon ünnepség keretében emlékeztek meg a Postai Világnapról, a Nemzetközi Posta létrejöttének, az Egyetemes Postaegyesület (UPU) megalakulásának 108. évfordulójáról. A Nemzetközi Postaszolgálat egységes szabályok és jogelvek alapján történő megszervezésére 1874. október 9-én írták alá huszonkét ország — közöttük hazánk — meghatalmazottai az Általános Postaegyesület létrehozását kimondó nemzetközi szerződést. Négy évvel később Egyetemes Postaegyesületre változott a neve, mivel megalakulásától kezdve számos független ország és gyarmat is csatlakozott a szervezethez. Az UPU az ENSZ egyik legrégibb és legnagyobb szakosított szervezete. A 164 országból álló nemzetközi szervezet elsőrendű feladata, hogy a világ minden országában biztosítsa a postaszolgálat jobb megszervezését és állandó fejlesztését. (MTI) Országos nemzetiségi közművelődési konferencia A váci Madách Imre Művelődési Központ ad otthont október 16—17-én az I. országos nemzetiségi közművelődési konferenciának. A tanácskozás célja a nemzetiségi közművelődés fejlődésének értékelése, az időszerű problémák megvitatása és a további munka fő vonalainak meghatározása. A konferencia munkájával kapcsolatban a művelődési minisztérium nemzetiségi önálló osztályán elmondották: a kétnapos eszmecsere alkalmat ad arra, hogy a résztvevők a kultúráról — mint a nemzetiséget összetartó és a nemzetiség lényegét hordozó tényezőről — kicseréljék gondo- lataikát. Különös tekintettel arra; hogy a művelődés különböző formáiban a nemzetiségi és a többségi kultúra kölcsönösen hat egymásra. A több száz éve önként betelepült szórvány nemzetiségek kultúrája, nyelve ugyanis rengeteg ősi elemet tartalmaz. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy tudatosítsák: minden nemzetiségnek érdemes megőriznie, ápolnia egyetemes értékeket is hordozó kulturális örökségét.
