Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-10 / 238. szám

1,

NÉPÚJSÁG, 1982. október 10., vasárnap

Reagan ismét „lépésekre” készül

Ülést tartott a szejm

Szombaton, röviddel reggel 9 óra után folytatódott a szejm kétnapos ülése.

A szombati ülés első napirendi pontjaként Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke előterjesztette a tanácsokról és a lakóhelyi ön- kormányzatról szóló törvénytervezetet, amely első olvasásban került a parlament elé. A tervezet a ko-, rábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a tanácsoknak, anyagi vonatkozásban is. A többi között azt tartalmazza, hogy a lakosságtól és a gazdálkodó egységektől beérkező adók és egyéb befizetések egy részével a jövőben a helyi tanácsok önállóan rendelkeznek, tehát saját körzetükben, saját pénzekből fedezzék a különféle helyi beruházásokat.

Jablonski a törvénytervezet lényegét kiemelve hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a helyi önkormányzat további bővítéséről van szó, amelynek keretében a lakosság — nem vetélytárs- ként, hanem cselekvő alkotóként — részt vesz a helyi ügyek intézésében. A tanácsok tehát — a tervezet értelmében — a jövőben nem kizárólag az állam központi politikájának helyi megvalósítói lennének, hanem legalább ugyanilyen súllyal a közvélemény akaratát tükrözve, e politika alakítói is. Ennek egyik legfontosabb tétele az az előírás, hogy a központi államigazgatási szerveknek a jövőben bármilyen átfogó jellegű intézkedés meghozatala előtt ki kell kérniük a vajdasági (megyei) tanácsok véleményét.

Az ülés napirendjét két ponttal egészítették ki. Ezek szerint a nap folyamán a parlamentben beszédet mondott Wojciedh Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök, továbbá változtatásokra került sor a Minisztertanács összetételében.

A parlament kétnapos ülésének utolsó napirendi pontjaként képviselői kérdések és interpellációk hangzottak el.

★

— Ronald Reagan amerikai elnök „válaszul arra, hogy a lengyel parlament feloszlatja a Szolidaritás Szervezetet, valószínűleg újabb lépéseket jelént be Lengyelországgal kapcsolatban” — közölte a Fehér Ház szóvivője.

A szóvivő nem közölte, milyen fajta „lépéseket” határozott el az amerikai elnök, de a Fehér Ház tisztségviselői nem utasították el újságíróknak azt a feltevését, hogy az elnök gazdasági szankciókra készül.

JUGOSZLÁVIA

Benzinkorlátozás

A Jugopetrol, az egyik legnagyobb jugoszláv ben- zimgyártó és-forgalmazó vállalat október 11-től, hétfőtől kútjainál az ország egész területén korlátozza az üzemanyag eladását. Páros és páratlan napokon csak a megfelelő végződésű rendszámmal rendelkező gépkocsiknak szolgáltatnak ki egy-egy alkalommal 600 dinár felső értékű üzemanyagot. A korlátozás nem vonatkozik a külföldi személygépkocsikra.

A Jugopetrol tájékoztatta a légiszállítókat, hogy kerozint csak a rendszeres járatokon közlekedő repülőgépeknek tud biztosítani. A charter-járatok gépeit, továbbá azokat a repülőgépeket, amelyek műszaki okokból szállnak le a belgrádi repülőtéren, további közlésig nem szolgálják ki üzemanyaggal.

A HÉTEN TÖRTÉNT

HÉTFŐ: Afgán párt- és állami küldöttség érkezett Budapestre Babrak Karmai vezetésével — Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter Ismét találkozott New Yorkban — Megalakult az új bonni kabinet, tagjai letették a hivatali esküt — Kohl, az új kancellár villámlátogatást tett Párizsban.

KEDD: Leonyid Brezsnyev és Truong Chinh vietnami államfő tárgyalása Moszkvában — Kohl kancellár Brüsszelben járt, ahol részt vett a nyugat-európai Kereszténydemokrata Pártok vezetőinek találkozóján — A Biztonsági Tanács tűzszünetre szólította fel Irakot és Iránt.

SZERDA: Kínai—szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultáció kezdődött Pekingben — Genfben kéthónapos szünet után felújították a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalást.

CSÜTÖRTÖK: Kohl kancellár Bonnban megbeszélést folytatott Mihail Szolomencevvel, az Oroszországi SZSZK miniszterelnökével — Mubarak, egyiptomi elnök „baráti” üzenetet küldött Begin izraeli miniszterelnöknek — A libanoni hadsereg folytatja Nyugat-Bejrútban a tisztogató hadműveletet, amely során sok száz személyt tartóztattak le.

PÉNTEK: Az új libanoni kormány megtartotta első ülését: szigorú gazdasági intézkedéseket jelentett be, köztük a svéd korona leértékelését Palme, az új svéd kormányfő — Befejeződött a Brit Konzervatív Párt kongresszusa — Mitterrand francia elnök Kinshasában, 42 afrikai ország vezetőivel együtt, a fekete földrész gazdasági helyzetéről tárgyalt.

SZOMBAT: a lengyel parlament, a szejm. döntött a szakszervezetek jövőjéről — Véget ért a bajorországi választási kampány — A vietnami külügyminiszter Helsinkiben tárgyal — Reagan elnök találkozott a megválasztott, de csak decemberben hivatalba lépő mexikói elnökkel, Miguel .de la Madriddal — Az USA újabb lengyel-ellenes intézkedésekhez folyamodik.

A tizenhat NATO-állam miniszterei Kanadában kétnapos értekezleten beszélték meg az USA és nyugat-európai szövetségesei között az utóbbi időben felmerült ellentéteket.

(Telefotó — AP—MTI—KS)

★

Prágában Gustáv Husák, a CSKP főtitkára fogadta Németh Károlyt, az MSZMP KB titkárát, a Politikai Bizottság tagját. (Telefotó — CTK—MTI—KS)

Andrej Gromiko New Yorkban, az ENSZ közgyűlése alkalmából, külföldi kollégáinak sorával konzultált, közöttük Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK új kormányának külügyminiszterével.

(Telefotó — AP—MTI—KS)

Monoklis oroszlán

Anthony Tibane 30 esztendős dél-afrikai mezőgazdasági munkás, puszta kézzel vette fel a harcot egy rátámadó oroszlánnal. Ügy menekült meg, hogy szabályos horogütéssel monoklit ragasztott a fenevad szeme alá.

Tibane, aki a Krüger Nemzeti Park meUett, egy gazdaságban dolgozik, a kórházban elmondotta: hétfőn este hazafelé tartott, amikor egy — szerinte „nagy és igen éhes” — oroszlán bukkant fel vele szemben a bozótból. Az állat morogva nekitámadt, belemart a Jobb kezébe és földre rántotta. „Esés közben felragadtam egy kővet és teljes erőből elkezdtem verni a pofáját. Egyre csak vertem, az meg egyre fenyegetőbben morgott, karmait mellembe és a hátamba vájta”. „Akkor egy nagy ütéssel szemen vágtam. Erre elengedett és otthagyott”.

Kábítószer-kereskedésért

halál

A hőt végén Malaysiában kábítószerrel való kereskedésért felakasztottak egy 51 éves asszonyt — a távolkeleti ország történetében ez az első eset, hogy egy nőt a legsúlyosabb büntetéssel sújtottak.

A kínai nemzetiségű Lim Boey Nooit, 1980-ban ítélte halálra a bíróság, mert négy kilogramm heroint találtak nála. Idén júniusban a legfelsőbb bíróság elutasította fellebbezését, mint hogy a ma- laysiai igazságszolgáltatás néhány év óta drákói szigorral igyekszik felszámolni a kábítószerek forgalmát. A törvény értelmében kábítószer-kereskedőnek számít minden olyan személy, akinek a birtokában 100 grammnál nagyobb mennyiségű heroin van. Büntetése csak halál vagy életfogytiglani szabadságvesztés lehet.

Egy 22 éves francia lány. Beatrice Saubin, idén augusztusiban még elkerülte a halálbüntetést: a legfelsőbb bíróság életfogytiglanra mérsékelte az elsőfokú ítéletet, de nála csak 53 deka heroint találtak.

Meghiúsult

az „évszázad csalása**

Jugoszláv bankalkalmazottak ébersége hiúsította meg „az évszázad csalását”, amely sikere esetén összesen több mint 500 millió dollárral rövidített volna meg számos jugoszláv vállalatot.

Két grazi üzletember egy zágrábi bűntársuk közreműködésével autóbuszokat, tehergépkocsikat, előre gyártott házakat, konténereket, kórházi berendezéseket és egyéb árukat próbált meg

exportálni Jugoszláviából — nemlétező venezuelai és panamai bankokban levő „folyószámláik” terhére. A három szélhámos tavaly már egyszer rajtavesztett: akkor éppen készruhákat akartak „vásárolni” több mint egymillió dollár értékben. A szlovéniai Muraszombaton megkezdődött a lebukott nagystílű csalók pere, akik közöl az egyik osztrák „vállalkozó” még nem került rendőrkézre.

1 Kinek üzlet?

Az új libanoni elnök megtisztelő meghívást kapott. Sietett is elfogadni: október 18-án, Washingtonba várják. A Fehér Házban „munkalátogatást” tesz, ami ezúttal azt jelenti, hogy Ronald Reagan elnöktől átveszi az utasításokat. Mégis, Amin Gemajelről az a hír járja, hogy kevesebb hajlandóságot mutat az Izraellel való teljes együttműködésre, mint ameny- nyit feltételezni lehetett korábban a megválasztott de merénylet áldozatává lett becséről, Pierre Gemajelröl. Amin Gema- jel viszont csak úgy egyszerűen nem akar kötélnek állni. A különbéke gondolatát ez ideig elutasította.

De... Nem árt tudni, Amin Gemajelröl hogy — üzletember! Nincs kizárva, hogy az amerikai—izraeli—libanoni alkut alkunak képzeli el. Nem lehetetlen, hogy valamilyen árat követel, az elején talán magas árat, amiből aztán az alku kedvéért engedhet.

Az USA és Libanon katonailag és gazdaságilag persze nem tartozik egy súlycsoportba. Reagan elnöknek lesznek „érvei” az alkuhoz: „pénz, paripa, fegyver”... Gemajel csak a levantei alkudozás művészetét vonultathatja fel, hogy valamit ő is nyerhessen az üzleten, amely egyébként csak az USA és Izrael számára igazi üzlet.

P. J.

antiszemita

merénylet

Merényletet követtek el a római zsinagógánál. A templomnál levő őr igazoltatni akart két fiatalembert szombaton délben, akik válasz helyett azonnal tüzet nyitottak, majd több kézigránátot dobtak az épületbe.

Az első információk szerint, hét sérültje van az antiszemita támadásnak, köztük gyerekek. Két sebesült állapota válságos. A rendőrség lezárta a környéket, de a tetteseknek sikerült elmenekülni. Az olasz hírügynökség szerint, rögtönzött és igen heves tüntetés fogadta a helyszínre érkező Spado- lini miniszterelnököt, valamint a rendőrség főparancsnokát

Új inkvizíció?

Eredeti elképzeléssel állt elő egy jelentős és világszerte forgatott lap, a Newsweek, amikor azt latolgatja, hogy nem kellene-e ismét bevezetni a kínzásokat. A szerző. Michael Levin New York-i filozófus professzor írásának lényege: itt az ideje, hogy a kínzás bevonuljon az „igazságért” és az „emberi jogokért” küzdő társadalmaik fegyvertárába.

Levin professzor szerint „vannak olyan helyzetek, amelyekben a kínzás nem csupán megengedhető, de erkölcsileg kötelező is”. Meglepő állításának alátámasztására három elképzelt helyzetet ír le:

— egy terrorista atombombát rejt el New York szívében, a robbanás előtt két órával elfogják, de nem hajlandó bevallani, hol rejtette el a bombát;

— az elfogott terrorista nem hajlandó bevallani, hogyan lehet hatástalanítani az utasokkal teli óriásgépen elhelyezett pokolgépet;

— terrorista csoport a kórházból elrabol egy újszülöttet.

Mindhárom helyzet elég drámai ahhoz, hogy szélsőséges érzelmeket keltsen az olvasóban, és a szerző „humánusan” hangsúlyozza, hogy nem büntetésként javasolja a kínzások bevezetését, csupán mint az emberi életek megmentésének, a még nagyobb bajok megelőzésének elfogadható eszközét. Levin úr szerint, ha a rendőrség ártatlan emberek életét emberrablók vagy terroristák kínzásával meg tudja menteni, akkor köteles „alkalmazni az elektródokat”.

A derék filozófus természetesen tisztában van fizzál,

hogy bizonyos kellemetlenséget jelenthet, ha ártatlanok sorát kínozzák meg, de úgy véli, ez nem lényeges probléma. Szerinte jogilag tiszta határvonalat lehet vonni, mikor és milyen esetekben lehet megkínozni a gyanúsítottakat és meggyőződése, hogy ez még csak nem is ellentétes a jogrenddel és demokráciával.

A Newsweeket mégsem érheti az a vád, hogy támogatja az inkvizíció szellemének felélesztését: egy hónappal Levin professzor írása után megjelentette Simon Leys vitacikkét, amelyből ez a mondat kívánkozik kiemelésre: „az ilyen mentalitás megjelenése társadalmunkban számomra ezerszer ijesztőbb, mint mindazok a fenyegetések és veszélyek, amelyektől a jó professzor meg szeretne óvni minket.”