Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 3., vasárnap Babrak Karmai életrajza Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke 1929. Január 6- án született Kabul közelében, Kamari faluban. 1948-ban érettségizett, majd a politikai tudományok főiskoláján közgazdaságtanból és jogból szerzett dip. lomát. 1965. január 1-én, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt alakuló kongresszusán — mint a párt egyik szervezőjét, alapítóját — a központi bizottság tagjává, s a kb főtitkárhelyettesévé választották. Ugyanebben az évben Kabul választókörzet delegálta a nemzetgyűlésbe, s 1989-ben képviselőként újraválasztották. Miután 1967-ben pártjában szakadás következett be, Babrak Karmai tíz éven át — az újraegyesülésig — a többségben levő szárny főtitkára volt. 1978. április 26-án a párt központi bizottságának más tagjaival együtt letartóztatták, de a másnap kirobbant forradalom kiszabadította börtönéből; a forradalmi tanács elnökhelyettesévé és miniszterelnök-helyettessé választották. Három hónappal később Ha- flzullah Amin tevékenysége révén ismét szakadás történt a pártban, s Babrak Karmait Prágába nevezték ki nagykövetnek. Megbízatása két hónapig tartott, majd emigrációba vonult. Az 1979. december 27-i felkelés az afganisztáni forradalom újabb szakaszát Indította meg. Babrak Karmait megválasztották az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárává, a forradalmi tanács elnökévé. 1981. júniusáig a minisztertanács elnökének funkcióját Is betöltötte. 1981. június 11-én a forradalmi tanács rendkívüli ülésén az elnökség elnökévé választották. Babrak Karmai, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására — párt- és állami küldöttség élén — hétfőn érkezik Magyarországra, első alkalommal látogat hazánkba. (MTI) A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Losonczl Pál látogatása Portugáliában — A kereszténydemokraták nem Jutnak többséghez, a szabaddemokraták megsemmisítő vereséget szenvednek a hessenl választásokon — A japán kormányfő Peklngben KEDD: Lázár György megkezdi bécsi tárgyalásait — Púja Frigyes felszólal az ENSZ általános vitájában — New Yorkban találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter — A brit munkáspárt konferenciája SZERDA: Leonyld Brezsnyev fogadja Phomvlhane laoszi miniszterelnököt — Kormányalakítási tárgyalások Svédországban — Vasutassztrájk Belgiumban — Lemond a nyugatnémet FDP főtitkára Üt; Az ElnSki Tanács elndke a héten Portugáliában tett hivatalos látogatást. Képünkön: Lo- sonczi Pált Lisszabonban vendéglátója, Re- malho Eanes államfő (jobbról a második) üdvözölte CSÜTÖRTÖK: Genfben folytatódnak a szovjet- amerikai tárgyalások az európai nukleáris fegyverzetről — Amin Gemajel libanoni elnök egyesíti a főváros keleti és nyugati szektorát, megindul a bejrúti légi közlekedés PÉNTEK: Gromiko beszéde az ENSZ-ben — A bonni parlament a szabaddemokrata képviselők egy részének átállásával Schmidt helyett Kohlt, a CDU vezérét választja kancellárrá — A közös piaci tizek és a PFSZ hivatalos megbeszélései — Bulgáriában befejeződött a Pajzs—82 közös hadgyakorlat SZOMBAT: A NATO-külügymlniszterek kanadai értekezlete — A szejm elé terjesztik az új lengyel szakszervezeti törvényt — A harcok élénkülése Irán és Irak között A nyugatnémet parlament ülésén kancellárrá választott Helmut Kohl, a keresztény uniópártok parlamenti csoportjának elnöke keresztény-liberális kormányt alakított. Felső sor (b-j): Helmut Kohl. Hans-Dietrich Genscher, a Szabaddemokratapárt elnöke, alkancellár és külügyminiszter, Friedrich Zimmerman (CSU) belügyminiszter. Alsó sor (b-j): Hans Engelhard (FDP) igazságügyminiszter, Gerhard Stol- tenber (CDU) pénzügyminiszter és Otto Lambsdorff (FDP) gazdasági miniszter ENSZ-fogadást tartottak New Yorkban. A képen: Holla! Imre (jobbról) a közgyűlés elnöke Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter üdvözli (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) AFGANISZTÁN Harc a holnapért 150 KILOGRAMMOS BOMBA Robbanás Teheránban Néhány hete Mazar-i- Sharifba látogatott Babrak Karmai. Ez az afgán nagyváros nemcsak ipari üzemeiről híres; itt található Alinak, Mohamed próféta vejének, a síiták szentjének sírja. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke itteni beszédében újólag megfogalmazta a pártvezetés célját. Szólt az iparosítás szükségességéről, a mező- gazdaság és a vízgazdálkodás fontosságáról, majd a külpolitika kérdéseire tért át. „Afganisztán, mint el nem kötelezett, szabad és független állam, a szocialista országokkal, a nemzetközi munkásmozgalommal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal együtt fontos szerepet játszik a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban” — mondotta. Nyilvánvaló, miért tartja fontosnak az afgán vezetés a szocialista országok politikájának, az építőmunkában szerzett tapasztalatainak megismerését. Karmai már felkereste a legtöbb szocialista országot, a Szovjetunióban több alkalommal is járt, a közeljövőben pedig hazánkba látogat. A gazdasági munka nem csekély erőfeszítést követel ebben a távoli országban, amelyet nem egy nyugati kommentár a világ szegényházának minősít. A statisztikák valóban nagy elmaradottságról tanúskodnak, szemléletesen mutatva a több száz évig fennállt monarchia, majd az 1973 és 1978 közötti korrupt köztársasági vezetés nehéz örökségét. Az írástudatlanság 90 százalék feletti. A csaknem 16 milliós országban mindössze nyolcszáz orvos van. Hatalmas a csecsemőhalandóság; ezer gyerek közül ötéves kora előtt kétszáz meghal. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet száz dollárra becsülik. Az adatok azonban riasztóbbak, mint a valóság. A nincstelenség másként jelentkezik, kevesebb a szélsőség. Itt a gazdag is szegény, de a szegény is ritkán éhezik. A naturálgaz- dálkodás még mindig elterjedt. Ilyen körülmények között a nemzeti jövedelem mutatóját nem lehet európai szemmel mérni. Mellesleg hinnünk kell a geológusoknak, akik nem holdbéli, kopár tájakat látnak az irdatlan sziklákban, hanem kincseket ígérő bányákat. Hogy mi található erre? Egy szovjet geológus tömör válasza: „Az egész Mengyelejev-táblázat”. A legnagyobb ígéret a réz, de van bőven vasérc, földgáz, szén, ólom is. Persze mindez a holnap gazdagsága — előbb meg kell birkózni a jelen gondjaival. Mit ér a réz, ha nincs hozzá energia, ha a bányához nem vezet út, ha nincs szakképzett munkaerő? Az afgán pártvezetésnek nagyon mélyen kell kezdenie az épület alapozását. Ez még békés körülmények között sem egyszerű, hisz nemegyszer évszázados beidegződéseket kell leküzdeni. Közben pedig egy pillanatra sem szünetel a belső felforgatás, a kormányellenes fegyveres akciók sora. Ma ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a konszolidáció, az országépítés zavartalan legyen. A helyzet nem mentes a furcsa ellentmondásoktól Ahogy Karmai a Mazar-i- Sharif-i beszédében figyelmeztet: „Az új társadalom építése rendkívül kusza világpolitikai helyzetben zajlik, s az imperializmus erői ügynökeik révén hadüzenet nélküli háborút folytatnak Afganisztán ellen”. Az Egyesült Államok és szövetségesei szinte valamennyi nemzetközi fórumon felvetik az afgán kérdést. Sürgetik az ellenforradalmi akciók meghiúsítására Afganisztánban levő szovjet katonai kontingens távozását, s közben mindent elkövetnek azért, hogy ne szűnjenek meg azok az okok, amelyek miatt e csapatokat be kellett hívni. A kabuli kormány politikai rendezési javaslatait rendre figyelmen kívül hagyják. A holnap építése tehát nem könnyű Afganisztánban. De a munka folyik. S — miként az ország miniszterelnöke egy interjúban fogalmazott — mind több ember tudja meg, milyen előnyökkel járt és még milyenekkel jár majd a győztes forradalom. Halász György Púja Frigyes és Gromiko eszmecseréje NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter az ENSZ közgyű- sének 37. ülésszakán New Yorkiban találkozott Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszterrel, akivel eszmecserét folytatott a nemzetközi élet főbb eseményeiről és a világszervezet napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. A megbeszélésen jelen volt Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője is. Az első szputnyik (Fotó — TASZSZ—MTI—KS) Negyed- százada született a Szputnyik Az űrkutatás időszámításának kezdeteként legtöbbször 1957. október 4-ét jelölik meg, amikor a világ először hallotta az űrből érkező bip-bip hangot és megismerkedett a „szputnyik” szóval. Teherán központjában, pénteken egy ötemeletes szállodáiban történt nagy erejű robbanás több személy halálát és százak sebesülését okozta — jelentette a londoni BBC a teherá- ni rádió adására hivatkozva. A robbanás a környező épületeket is megrongálta, csakúgy, mint a szálló előtt éppen elhaladó három autóbuszt. A szenzáció óriási volt, bár akkor még nem mindenki értette meg az esemény súlyát. Ma, mindössze 25 év után az űrrepülőterek indítási grafikonját a légikikötők menetrendjéhez lehet hasonlítani. A Komosz- típusú műholdak száma immár megközelíti a másfél ezret, s rajtuk kíyül persze még egész sor űrobjektum létezik. Megéri a pénzt Az űrkutatás hasznáról folyó vita hevében egy amerikai író, Arthur Clark, kijelentette, hogy a távközlési és a természeti kincsek kutatására használt szput- nyikok önmagukban igazolják az űrkutatásra fordított pénzt. Akkoriban az író inkább érzelmeire támaszkodott, mint a tényekre. Most, amikor Leonyid Brezsnyev kitüntette a Földre nemrég visszatért Szojuz—T—7 űrhajó legénységét, ezt mondotta: „Volt olyan idő, amikor az emberek azt a kérdést tették fel, mit ad gyakorlatilag az űrkutatás? Ma ezt senki nem kérdezi. A csillagászat, a meteoroA halottak a szálloda, s az Imám téren levő kávéházak és éttermek vendégei, valamint az autóbuszok utasai közül kerültek ki. Pontos jelentés mindeddig nem áll rendelkezésre. Mindössze annyi ismeretes, hogy 400 sérültet a Torfeh-kór- házba szállítottak. A teheráni rendőrfőnök kijelentette, hogy a pokolgép 150 kilogramm robbanóanyagot tartalmazhatott. lógia, az orvostudomány, a biológia, a mezőgazdaság, s az emberi ész és kéz által birtokba vett számos más terület igényli azokat az adatokat, amelyeket csak az űrkészülékek segítségével léhet beszerezni. Az űrkutatásra fordított összegek kezdenek kamatostól megtérülni.” Műholdrendszerek Az első műhold tervezője, Szergej Koroljov akadémikus, lelkes híve volt a nép- gazdasági műholdrendszernek. ö tervezte a Molnyija hírközlő műholdat. Segítségével gyorsan és olcsón terjeszthette ki adását a szovjet központi televízió az ország nagyobb részére. (Ma már a Molnyija harmadik nemzedéke működik.) A Horizont szputnyik biztosítja az összeköttetést a tengeri hajókkal és a repülőgépekkel. A Szovjetunió, Kanada, az USA és Franciaország közösen fenntart egy olyan műholdrendszert is, mely a bajba jutott hajókon és repülőgépeken segít. Letartóztatták Gemajel merénylőjét? Falangista milicisták letartóztatták Basir Gemajel- nek, Libanon megválasztott elnökének állítólagos merénylőjét — jelentette pénteken az Al-Amal című bejrúti falangista lap. A lap szerint a merénylő bevalot- ta tettét. Elmondta, hogy szeptember 14-én, 35 kilós robbanószerkezetet helyezett el a falangista párt főhadiszállásán és felrobbantotta, A robbanásnak Ge- majellel együtt 22 halálos áldozata volt. A lap állítását a libanoni kormány mindeddig nem erősítette meg. Szovjet műholdakkal 1971 óta működik az Interszput- nyik rendszer; tagjai először az európai szocialista országok, valamint Mongólia és Kuba voltak. Az utóbbi években csatlakozott hozzá Afganisztán, Laosz, Vietnam, a Jemeni NDK és Szíria. Rajtuk kívül további húsz ország veszi igénybe az In- terszputnyik szolgálatait Természetkutatás A Meteor-műholdak vámár szintén a második nemzedék — naponta kétszer adnak meteorológiai információt a Föld egész felületéről. Továbbfejlesztésük., a természetkiutató műhold- rendszer távlati feladata, a cél, hogy naponta ötször- hétszer adjon információt a mezőgazdaságnak, az erdészetnek, a halászoknak. Mindez persze csupán töredéke a műholdak tevékenységének, amely nélkül a ma és a holnap népgazdasága már nehezen létezne. Mihail Csernyisov (APN — KS) Több százezres tömegtüntetést rendeztek Tel Avivban. A felvonulók a bejrúti vérengzés miatt támadták a Begin-kormányt (Fotó: AP—MTI—KS)
