Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 232. szám ÄRA: 1982. október 3., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácsi segítséggel: Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban Szövetkezetek is osztoznak a lakásfelújításokon Kecskekő A föld nemzeti tulajdon. Akárcsak a mélyében rejtező természeti kincsek garmadája. Hányszor leírtuk, elmondtuk ezt, hivatkozván az ide vágó, törvénybe foglalt rendeletekre. És mégis hányszor, hányán vétettek már a jól körvonalazott, szankciókkal kiegészített törvénykezés ellen. Vétkeztek úgy, hogy parlagon hagytak ígéretes táblákat. Vétkeztek akként, hogy veszendőbe engedtek félig kiaknázott bányavágatokat, vagy éppen forró, gyógyító termálvizeket, forrásokat. Ez a nemzeti tulajdon, a talpunk alatti, vagy éppen művelésbe vett föld azonban más kincsekkel is viselős. A kéreg alatt, sokszor csak alig húsz-harminc centi mélységben, elmúlt évezredek kultúrái nyugosznak. Műkincsek, máskor egyszerű használati eszközök. Emberek, állatok csontmaradványai. Lakhelyül szolgált házikók fundamentumai, vagy éppen tűzhelyek, őskohók, amelyek előbbre vitték évszázadról évszázadra az emberi kultúrát. A miénket, magyarokét. De azo- két is, akik előttünk éltek a Kárpát-medencében. És akkor vagyunk igazán hű sáfárai a kezünkre bízott földnek, ha mindezzel számolva, védjük és mentjük, ha a közvagyon szintjére emeljük a mélység eme kincseit. De tesszük-e? Törek- szünk-e arra, hogy eleddig földkéreg alatt megbúvó javak kerüljenek múzeumainkba? Vannak erre jó példák. Ugyanakkor szomorúan kell konstatálnunk, hogy törvényismeretre kötelezett intézmények, vállalatok, gazdaságok tiporják sárba a rendeleteket, vagy mulasztanak vétkesen kultúrjavaink dolgában. Csak egy példa erejéig! Szeptember elején Gyöngyöspatáról, megyénk e kiemelkedő történelmi, régészeti lelőhellyel bíró falujából kapott jelzést az egri vármúzeum, miszerint földmélyi kincsekkel szolgált ismét a Kecskekő keleti dombhajlata. A muzeológusok ott is termettek napokon belül, és a felvégi temetőnél olyan kultikus leleteket hoztak felszínre, amelyek az első itt megtelepedett magyar népcsoport életéhez vittek közelebb. A feltárás azonban a hetedik sír után megrekedt, mert a helyi tsz egyik vezetőjének ígérete ellenére gépek estek a Kecskekőnek, hogy ta- lajegyengetést végezzenek. Ez a munka a nemzeti vagyon olyan értékeitől fosztott meg bennünket, ami után most már csak sírhatunk. Taksony vagy Géza hajdan itt, a Kecskekő oldalában honos népcsoportjának e ritka kincseket ígérő temetkezőhelye már a gépek, a felelőtlenség martaléka. Moldvay Győző Épületállományunkban országszerte meglehetősen terhes örökséget őrzünk. S az igazsághoz tartozik, hogy a legkorszerűbbnek, legkifo- gástalanabbnak vélt létesítmények is öregszenek, veszítenek hajdani értékeikből, szépségükből, előbb vagy utóbb föltétlenül renoválásra, felújításra szorulnak. A tatarozás, az épületek modernebbé tétele szükefob hazánkban is hosszú évekig a szakma „szűk keresztmetszetét” jelentette. A lehetetlen helyzeten most úgy kíván változtatni a megyei tanács, hogy városainkban jelentős anyagiakkal segíti a munkára alkalmassá tehető szövetkezetét. Egerbe, Gyöngyösre és Hatvanba egyaránt 4—4 millió forintot adott fejlesztési alapjából az idén a tevékenység fokozására. Vajon hol, mire használták a támogatást, s mit vállaltak a kapott összegekért? — Ékre kerestünk választ a napokban. Egerben, az Épületkarbantartó Szövetkezet főmérnökétől, Ungvári Imrétől arról értesültünk, hogy a II. negyedév során biztosított pénzből egyrészt építőipari segédberendezéseket, gépeket, szállítóeszközöket, másrészt épületgépészeti eszközöket, szakipari és különféle más kisegítő felszerelést vásároltak, illetve vesznek, A lombhullató ősz a nagy vadászatok kezdetének ideje. Hogy elérkezett, annak csalhatatlan jele a szarvasa maguk erejéből is hozzájárulván a kiadásokhoz. Megnövelt kapacitásukkal pedig — amely a korábbihoz képest általában évi 8 millió forinttal nagyobb értékű feladat elvégzésére ad módot — az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat gondjain iparkodnak osztozni. Megállapodásuk értelmében még az idén hozzálátnak a megyeszékhelyi Jókai utca 4. számú házának rendbetételéhez, aztán pedig a 8-as, 10-es, majd a Dobó út 22., 26„ a Dózsa György tér 6., a Dobó tér 8., illetve a Kossuth Lajos utca 5. számú épülete következik. A szövetkezet dolgozói 1982—85. között így együttesen 35 milliós megbízást teljesítenek, s a számlázáskor — mint a többi támogatott szervezet — ötszázalékos engedményt adnak a hruttó haszonkulcsból. Gyöngyösön, a Mátravidé- ki Építő- és Szakipari Szövetkezetből Bodócs János elnök válaszolt kérdésünkre. Az egriekhez hasonlóan, szintén pályázat alapján kapott pénzt kis gépkocsikra, gyorsfelvonókra, ablakdarura, kis betonkeverőkre, s egyéb hasznos kiadásra fordítják. Ebben az évben a Honvéd, illetve Szövetkezet utcák együttesen 37 lakását renoválják, teszik megfelebőgés. Az erdő csendjét mostanság fegyverdörrenés is gyakrabban felveri. Kapitális, trófeaérett szarvasbikák, többé 8 millióért, jövőre pedig további 15,1 milliós feladat megoldásával a Lenin, a Rákóczi, a Verseny utakon 79 lakás felújításával végeznek 28 hely gáz- és vízmunkáival együtt. Utána a Kossuth Lajos utca 6-ban, a Verseny utca 8-ban és 10- ben 10,8 millióért együttesen 58 család otthonát teszik méltóbbá a mához. Míg 1985-ben a Móricz Zsig- mond, a Verseny, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utcák 58 lakásában végeznek munkát 10,5 millió forintért. Ahid azt jelenti, hogy az V. ötéves terv időszakához képest, mintegy 3—4-szeresével növelik ilyen jellegű tevékenységüket^ A Hatvani Építőipari Szövetkezet elnöke, Kiss János is tájékoztatott bennünket igyekezetükről. Ahogyan elmondotta: már ők is megkezdték felszerelésük kiegészítését, gyarapítását, s ígéretük szerint az idén 3,5 millió forintos megbízásnak tesznek eleget. Jövőre 3,8- ra, aztán 4,1-re nő ez az érték, 1985-ben pedig eléri a 4,4 milliót. A város tanácsi lakásain túl Petőfibányán kereken félszáz családi fészek újjávarázsolásán munkálkodnak majd, jelentős részben még szintén ebben a középtávú tervidőszakban. muflonok, vaddisznók esnek áldozatul a nemes szenvedélynek. Puskavégre kerülnek az apróvadak is — fácánok, nyulak, vadkacsák, gerlék —, vagy éppen élve befogva hoznak hasznot a tervszerű vadgazdálkodásnak. Szeptembertől egészen január végéig tart a szezon, s ez alatt megyénkben sok külföldi vadászvendég is megfordul. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bérvadászatból, a leadott vadak bevételéből, egyéb vadászati szolgáltatásaiból 13.5 millió forint jövedelemre számít. Jákói Sándor vadászati felügyelő sorolja a számokat; idén 1260 nagyvadat lőnek, mintegy 30 ezer hektáros üzemi területükön. A nyugatnémet és osztrák vendégeket 100 szarvasbika, 50 őzbak, 100 muflonkos és 150 vaddisznó terítékre hozásával csábítják. A pillanatnyi helyzet: —- Eddig 52 bika esett, köztük két aranyérmes tró- feájú. Az egyiket a felsőtár- kányi, a másikat a verpeléti erdészet területén ejtették el. Egy ilyen kilenc kilogrammos agancsért, a sikerélményéért 6800 nyugatnémet márkát kell leszurkolni. Jelenleg hatvan külföldi vadász cserkészi a mi vadjainkat, a számuk év végére eléri a kétszázötvenet. Érezhetően már Nyugaton is kevesebben tudják megfizetni a passzió költségeit, csökkent a kereslet a korábbi évek átlagához képest. Gyónj Gyula Jó élőhelyet talált az utóbbi években telepített dámszarvas a Mátra északi lankáin. Képünkön; erejüket próbálgató fiatal dámbikák a Mátra Múzeum Vadásztársaság területén Nagy vadászatok — Olaszok „apróban” — 80 muflon hóesés után — Fácánok, nyulak és társaik Erdők, mezők valutája Heves megyében BRIGÁD A GAGARINBÓL Karbantartók a téli csúcs élőt Munkában és műszak után is együtt Az ország energiaszükségletéinek egynegyedét a vison- tai Gagarin Hőerőmű adja. Ezért is rendkívül fontos — különösen a téli csúcs előtti, amikor a legnagyobb az energiafelhasználás —, hogy az erőmű berendezései, több A szelepek „nagymestere”: Takács István kilométernyi csőhálózata kifogástalanul működjenek. Képriportunk a Lenin I. szocialista brigádról készült: ellenőrzik és javítják a csőhálózatot, az armatúrákat. Munkájuk elismeréseként tavaly megkapták az aranykoszorús címet. Egyszer fönt... ..egyszer lent (Szántó György képriportja) Ennek hatásaként a vendégek a vadászat sportjellegét helyezik előtérbe, s a kevésbé értékes állatokból lőnek többet. Hogy megtartsa vonzó jellegét ez a vidék, olcsóbbá tették a vaddisznózást, s olyan kiegészítő szórakozási lehetőségeket teremtettek vendégeiknek, mint a lovaglás, a sétakocsikázás, a pisztrángozás. A minőség javítására, vérfelfrissítésre, a híres somogyi szarvasokból telepítettek Felsőtárkány 100 hektáros zárt kertjébe né- ány példányt. Dámvadat telepítettek a parádfürdői erdészet területén, az állatok szépen szaporodnak, de vadásztatásukra még négy-öt évet várni kell. A vadászati színvonal emelését szolgálja a MAVOSZ-szal közös vaddisznótelep, ahol a terrierfajta kutyákat, valamint a vérebeket képezik ki. A hó leeste után 80 mátrai muflon befogását tervezik: egy jerke tízezer, egy kos 18—20 ezer forintért kel el. A Füzesabonyi Állami Gazdaság számára is jövedelmező a vadgazdálkodás, ezt mutatja az évi öt és fél millió forintos árbevétel. Apróvadas területükön vadkacsázó bérvadászokat fogadtak az esti és hajnali húzásokra, október 15-től fácánok kerülnek terítékre. Élővadbefogással szintén foglalkoznak : háromezer nyálra van szerződésük. Heves megye 35 vadász- társaságában az elmúlt években kezdett emelkedni a bérvadásztatás aránya. A MAVOSZ megyei szervezetének titkára, dr. Gyula Zoltán számokkal bizonyítja: — Míg 1976-ban csak hatvan, addig 1981-ben 189 nagyvadat és 5500 apróvadat lőttek a vendégpuskások. Idén a felajánlás nagyvadból 240 darab. Az említett időszakban 11-ről 19 millió forintra nőtt a vadásztársaságok összbevétele, s ennek 25 százaléka a bérvadászatból folyt be. Egyébként a pénzt mindenütt új telepítésre, téli etetésre, vadgazdálkodásra fordítják. Mint elmondta még: olasz vadászok is gyakori vendégek, akik inkább az apróvadakat részesítik előnyben. A külföldiek általában háromöt nap alatt a vadőrök, vadászmesterek segítségével elejtik az igényüknek, a pénztárcájuknak megfelelő nagyvadat. Érdekességként említjük, minden egyes fegyverhasználatért fizetni kell: ha a lövedék csak sebzett, vagy ha nem talált, akkor is. Élővadbefogással fácán és nyúl kerül a vadásztársaságok hálójába, s vele együtt nem kevés haszon. Egy élő nyálért például 800 forint körül fizet a MAVAD. A vadállomány nemzeti kincs, a magyarországi az egyik legértékesebb Európában. Van mit óvni, védeni. A látszat ellenére a vadászat is ezt szolgálja: a tervszerű vadgazdálkodást, az állomány szabályozását, szakszerű selejtezését. Budavári Sándor
