Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 30., szombat Tájékoztató a LEMP KB üléséről: Elsőbbség a fogyasztásnak ENSZ-FELSZÓLALÁS „flz emberiség javára”... Az ENSZ-közgyűlés 1-es számú — politikai és biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságában a leszerelési kérdések vitájában pénteken felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ- képviselője. Hangsúlyozta, hogy a tudományos-technikai forradalom újabb eredményeinek és felfedezéseinek békés célokat, az emberiség javát kell szolgálniuk és meg kell akadályozni, hogy azokat tömegpusztító fegyverek újabb fajtáinak kifejlesztésére használják fel. Kácz Pál sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyes nyugati országok a genfi leszerelési bizottságban lehetetlenné tettek olyan kormányszakértői csoport felállítását, amely a tömeg- pusztító fegyverek újabb fajtáit eltiltó egyezmény tervezetének kidolgozására lenne hivatott. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülésén a résztvevők alapjában véve helyesnek minősítették az 1985-ig tartó időszakra előirányzott gazdasági terveket, de úgy foglaltak állást, hogy azok egy részét nem a hároméves terv során, hanem hosszabb távon lehet csak megvalósítani. Az NSZK és Nagy-Bri- tannia kormányának teljes nézetazonosságát tükrözte a Bonnban megtartott kétnapos nyugatnémet—brit csúcstalálkozó. Helmut Kohl és Margaret Thatcher a tárgyalások befejeztével pénteken tartott rövid sajtóértekezletén rendkívül elégedetten nyilatkozott a „barátinak és gyümölcsözőEzt közölte Manfred Gorywoda, a kb titkára, aki pénteken az ülés előkészületeiről és lefolyásáról tájékoztatta a szocialista sajtót. Elmondotta, az ülésen sok szó esett arról, hogy a feltétlenül szükséges beruházásokat nem lehet tovább csökkenteni, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a beruházások részaránya a nek” minősített megbeszélésekről. A nézetazonosság elsősorban a NATO 1979-es határozatával kapcsolatban jelentkezett. A két konzervatív politikus megerősítette, hogy amennyiben a Szovjetunió nem tesz engedményeket az európai közép-hatótávolságú rakéták csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon, úgy 1983 végén nemzeti jövedelmen belül a következő három évben ne növekedjék. Egyszóval: a kb-ülés a hároméves terv azon változata mellett foglalt állást, amely a fogyasztás védelmére irányul. Eszerint a következő három évben az egyéni, azt követően azonban a társadalmi fogyasztásnak kell elsőbbséget biztosítani. mindkét ország kormánya támogatni fogja az amerikai rakéták nyugat-európai telepítését. Margaret Thatcher pénteken délután Nyugat-Berlin- be utazott. Bár a város nem része az NSZK-nak, a nyugatnémet fél hivatalos jelleget akart kölcsönözni ennek az útnak azzal, hogy a brit kormányfőt Kohl kancellár is elkísérte. A nézetazonosság jegyében GYŐZELEM. Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt vezetőié a választási győzelmet bejelenti az utcán várakozó híveinek (Népújság telefotó — AP—MTI—KSj Az osztrák szocialisták: Igénylik az enyhülés, a béke politikáját Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) XXVII. kongresszusa zárónapján, a vezető testületek és főbb tisztségviselők megválasztása után megvitatta a kongresszushoz beterjesztett 26 határozati javaslatot és mintegy 91 indítványt. Zömük a munkahelyek biztosítására, a kormány foglalkoztatási, béke és oktatási politikájának támogatására, valamint az Ausztriáiban is jelentkező újfasiszta meg- megnyilvánulások visszaszorítására vonatkozott. A külpolitikai kérdésekről elfogadott dokumentum egyebek között megállapítja: sajnálatos módon nemcsak a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai váltak feszülttebbé az eltelt időszakban, hanem a meglevő válsággócok mellé újak is jelentkeztek a világ különböző térségeiben. Az osztrák szocialisták ezért ismételten állást foglaltak a konfliktusok békés úton történő rendezése mellett és felszólítják az európai kontinens kormányait, hogy térjenek vissza a béke és az enyhülés politikájához. Az SPÖ XXVII. kongresz- szusa Fred Sinowatz alel- nök zárszavaival ért véget. —( Külpolitikai kommentárunk j— Földcsuszamlás Hispániában EURÓPA negyedik legnagyobb országában hamarosan elfoglalja bársonyszékét a kontinens legfiatalabb kormányfője: Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt negyvenesztendős vezére. Pártja — és ezzel a spanyol baloldal — olyan sikert aratott, amely minenképpen új korszak kezdetét jelenti egy olyan országban, amelyben a második világháború véres főpróbájaként Hitler és Mussolini juttatta hatalomra Francisco Bahamonde Franco ge- neralisszimuszt és ezzel — a katonai erővel szétzúzott köztársaság romjain — a temető sok évtizedes csendjét. Azzal, hogy egy háromszázötven tagú nemzetgyűlésben (ismert spanyol nevén: a cortezben) nem kevesebb, mint százkilencvennyolc mandátumot kapott a szocialista párt és koalíciós kölönc nélkül egyedül alakíthatja meg a Spanyol Királyság kabinetjét, ismét recsegve-ropogva összeomlott egy mesterséges mítosz. Amikor az Egyesült Államokban Ronald Reagan, az Egyesült Királyságban pedig Margaret Thatcher került hatalomra, egy jól olajozott propagandagépezet óriási erővel zendített rá annak hirdetésére, hogy „világszerte válságban van a baloldal és a jövő a konzervatív, sőt, ultrakonzervatív irányzatoké”. ELŐSZÖR A GALL KAKAS kukorékolt harsány ébresztőt az effajta álmodozóknak: Francois Mitterrand személyében Franciaország történetében először választottak szocialista párti államfőt. Az újabb bizonyság egy másik nyugat-európai ország, a Svéd Királyság választási eredménye volt: a szavazók visszajuttatták a bársonyszékbe Olof Palme szocialista pártvezért. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN került sor a hispá- niai földcsuszamlásra. Igaz, Franco egykori minisztere, a Fraga Iribarne által vezetett, úgynevezett Népi Szövetség is alaposan megerősödött, ez azonban csak aláhúzza az NSZK-ban is jól érzékelhető folyamatot: azt, hogy nem jobboldali előretörésről, hanem a centrum széteséséről van szó. Arra, ami Spanyolországban történt, nem túlzás a „történelmi” minősítő jelző használata. Ezt pontosan tudja a spanyol és a nemzetközi reakció is és a tét nagyságának megfelelően minden eszközzel megpróbálja megnehezíteni a NATO-tagságról népszavazást és belpolitikai reformokat ígérő új kormányzat munkáját. Harmat Endre MAGYAR-BOLGÁR KAPCSOLATOK Tovább mélyüli barátságunk M agyarország és Bulgária kapcsolatai minden területen kiegyensúlyozottan, eredményesen fejlődnek, és teljes összhangban vannak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt politikájával, közös érdekeinkkel. Politikai kapcsolataink hagyományosan barátiak és sokoldalúak. Fejlesztésükhöz az 1948-ban megkötött és 1969-ben meghosszabbított magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés nyújt jogi alapot. A két testvéri ország kapcsolatait is nagymértékben meghatározzák nemzetközi kötelezettségeik : mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. A hagyományos magyar- bolgár barátságot tovább mélyítette az utóbbi három és fél évtizedben, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai szilárd történelmi alapokra, a szocialista internacionalizmus elveire épülnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt a marxizmus—lenini zmus elveitől vezérelve alakítja egymással kapcsolatait; kétéves munkatervek alapján tervszerű, érdemi az együttműködés. Rendszeresek a két testvéri szocialista ország különböző szintű párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatásai. Megkülönböztetett jelentőségűek és a kapcsolatok egészére mindig ösztönzőleg hatnak a legfelsőbb szintű párt- és állami vezetők találkozói. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára legutóbbi, 1979. júniusi látogatásakor jóváhagyták a két ország együttműködése fejlesztésének fő irányait 1990- igÁllamközi kapcsolataink széles körűek. Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével 1981 októberében magyar küldöttség is részt vett Szófiában a bolgár államalapítás 1300. évfordulójának központi ünnepségén. Országaink kormányfői rendszeresen találkoznak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke legutóbb 1981 februárjában tett hivatalos látogatást a Bolgár Népköz- társaságban. A találkozó során kijelölték a következő időszak fontosabb feladatait és aláírták az 1981—85. évi hosszú lejáratú árucsere- forgalmi jegyzőkönyvet, valamint az 1981—85. évi tudományos, oktatási és kulturális együttműködési munkatervet. Most ezt a látogatást viszonozza — a magyar kormányfő meghívására — a hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkező Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek Magyarország és Bulgária együttműködésében. A magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 1982. február 15. és 17. között Budapesten tartotta legutóbbi, XVII. ülésszakát, amelyen áttekintették a két ország gazdasági együttműködését; s kielégítőnek értékelték a korábbi ülésszak határozatainak a kormányfők találkozóin megfogalmazott feladatok végrehajtásának menetét. Az előző, 1976—80-as tervidőszak áruforgalmi előirányzata mintegy 770 millió rubel volt, amelyet jelentős mértékben túlteljesítettünk, megközelítve az 1 milliárdos értéket. Jelenleg 15 kooperációs szerződés ad alapot gazdasági együttműködésünk fejlettebb formáihoz. A kölcsönös áruszállítások mintegy 30 százalékát — főleg gépipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított és kooperációban gyártott termékek jelentik; egyharmad részben anyag- mozgató gépek, s nagy tételekre vonatkozó megállapodásaink vannak a járműipar, a számítástechnika és a vegyipar területén is. Az 1981—85. évi hosszú lejáratú magyar—bolgár árucsere-forgalmi egyezmény 1,45 milliárd rubel forgalmat irányoz elő, s ez — az előző tervidőszakhoz képest — 53 százalékos növekedést jelent. Az idén a kölcsönös szállítások 60 százalékát gépek és berendezések alkotják. A belkereskedelmi együttműködésünk állandóan bővül, a választékcsere dinamikusan fejlődik. 1982- re 21,9 milliárd rubel értékben kötöttünk szerződést. Sajátos szín gazdasági kapcsolataink palettáján, hogy — 1964-ben aláírt kormányfői egyezmény alapján — két közös vállalat működik: az Intranszmas és az időközben több oldalúvá fejlesztett Agromas; s mindkét vállalat munkája pozitívan értékelhető. Kulturális együttműködésünk ugyancsak eredményesen fejlődik. E területen a kapcsolatokat sokrétűen alakítja, koordinálja a kulturális és tudományos együttműködési vegyes bizottság, amely ez év májusában Budapesten tartotta legutóbbi ülésszakát, s a közoktatás, a közművelődés és a képzőművészet terén megvalósuló együttműködésről tárgyalt. Gazdag programmal emlékeztünk meg tavaly Magyarországon is a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról. 1981-ben Szmoljanban megnyílt a Nagy László Múzeum. A Kodály-évforduló megemlékezései újabb Ehetőségeket nyújtanak a magyar zeneművészet népszerűsítésére Bulgáriában. Politikai jelentőségének megfelelően emlékeztünk meg itthon az idén júniusban Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról.; a Szófiában központi ünnepségként megrendezett dimitrovi tudományos elméleti konferencián magyar küldöttség is részt vett. Eredményesen működik Budapesten a bolgár, Szófiában a magyar kulturális intézet. Az oktatás területén 15 magyar felsőoktatási intézmény áll közvetlen kapcsolatban bolgár társintézményével. Jelenleg mintegy 140 bolgár diák tanul hazánkban, 20 magyar egyetemi hallgató pedig Szófiában, illetve Plovdivban. Zavartalanul fejlődik az országaink közötti turista- forgalom, az 1980 júniusában Budapesten aláírt, öt évre szóló idegenforgalmi megállapodás alapján. Tavaly például 420 ezer bolgár állampolgár érkezett hazánkba és 430 ezer magyar járt Bulgáriában. (T, F.) NAGY CSEMPE VÁSÁR 1982. november 3-tól telepeinken 20—70 százalék árengedmény AMÍG A KÉSZLET TART! ^'ILAL^
