Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1982. október 29., péntek Nyugatnémet—brit csúcstalálkozó LEMP-KB Központi kérdés a reform Gazdasági, társadalmi és politikai kérdések egyaránt szerepeltek a LEMP KB tizedik ülésének csütörtöki plenáris vitájában. A gazdasági témájú felszólalások jelentős része a reformmal foglalkozott. Kazimierz Sze- pelak hegesztő, a KB tagja hangot adott annak a véleményének, hogy a helyi gazdasági vezetők és műszakiak részéről ez idő szerint nem tapasztalhatók kellő erőfeszítések a reform eredményes, gyors megvalósítására. Jerzy Blaszak, a kb tagja, a „Bátory” kohómű egyik műszaki vezetője hangsúlyozta, hogy a reform hatékony megvalósításához elengedhetetlen a munkások tömeges támogatásának megnyerése, a pártnak erre kell törekednie. Wladyslaw Jonkisz, a kb tagja, a LEMP Czestochowai Vajdasági Bizottságának első titkára azt hangsúlyozta: a válságból való kijutás kulcsfontosságú tényezője a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés élénkítése Stanislaw Kociolek, Lengyel- ország moszkvai nagykövete ugyanezt emelte ki, hozzátéve, hogy Lengyelországa szocialista országoknak is el van adósodva. Megfogalmazása szerint a lengyel ipar sajnos egy helyben topog, sőt, bizonyos termékek vonatkozásában még vissza is esett, az ország nem tudja teljesíteni szerződési kötelezettségeit, és ennek megvannak a következményei. A gazdasági terv vezérfonalául a külkereskedelem fejlesztését, a gazdaság export-orientáltságát kell választani — mondotta Kociolek. Több felszólaló határozottan elítélte azokat a korlátozó intézkedéseket és beavatkozási kísérleteket, amelyeket az Egyesült Államok, s több NATO-tagállam tesz Lengyelország ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága csütörtökön este négy határozatot fogadott el. Margaret Thatcher brit kormányfő csütörtökön este kétnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. Tíz napon belül ez lesz a második nyugatnémet—brit csúcstalálkozó, az elmúlt héten Helmut Kohl kancellár tett villámlátogatást Londonban. A tárgyalások középpontjában a Közös Piac költség- vetéséhez való brit hozzájárulás szabályozása, az Egyesült Államok és NyugatDr. Bruno Kreisky kancellárnak, a párt elnökének közel kétórás beszámolójával folytatta munkáját csütörtökön Bécsben az Osztrák Szocialista Párt XXVII. kongresszusa. Az osztrák államférfi elemzésében részletesen foglalkozott a világgazdaság és a nemzetközi politika váltoEurópa kapcsolatai, valamint a kelet—nyugati viszony áll majd. London és Bonn közös célja, hogy a szovjet—nyugateurópai földgázvezeték ellen elrendelt amerikai embargó miatt megromlott amerikai— nyugat-európai viszonyt megszabadítsák az ellentétektől. Ezért mindkét kormány szorgalmazza, hogy a Nyugat dolgozzon ki közös politikai és gazdasági koncepciót a szocialista országokkal való érintkezésben. zásaival, valamint azoknak az osztrák belső helyzetre gyakorolt hatásaival. Az osztrák kormányfő az előző nap vendégszónokához, Helmut Schmidthez hasonlóan élesen bírálta az Egyesült Államoknak a szocialista országok ellen irányuló embargópolitikáját. Szavaz az esélyes Spanyolországban, az általános választáson leadja szavazatát a 40 éves Felipe Gonzalez, a győzelemre esélyes Szocialista Munkáspárt vezetője. A szavazatok számítógépes összegzése után az első — nem végleges — eredményeket a ma hajnali órákra várták (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az Egyesült Államokban: Brezsnyev beszédének visszhangja Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének szerdai beszéde vezető hir az amerikai sajtóban. Az ABC-hálózat reggeli tv-híradója csütörtökön első helyen közölte a jelentést, hogy a Szovjetunió a Reagan-kormányzat erőszakos fegyverkezési irányvételére adott „hármas válaszként” kijelenti: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy a fegyverzetek tekintetében, amerikai fölény alakuljon ki, igyekszik javítani kapcsolatait más országokkal, köztük a Kínai Népköztársasággal, s mindent megtesz az enyhülés felelevenítése érdekében a Nyugattal, akkor is, ha a jelenlegi amerikai kormánnyal nem tud zöldágra vergődni. „Az üzenet teljesen félreérthetetlen és arra vall, hogy a szovjet vezetés minden szóbeszéd ellenére a helyzet magaslatán áll” — nyugtázta az ABC kommentárja a moszkvai beszámolót. Fényképes, címoldalas tudósításban számol be Leonyid Brezsnyev beszédéről a csütörtöki The New York Times. A Szovjetunió — állapítja meg a lap — a maga részéről kész további erőfeszítésekre az enyhülés érdekében, ám az amerikai fenyegetések ellensúlyozásához „nemcsak szavak”, hanem katonai erő is szükséges, ezért mind a szovjet hadsereg harckészültségét, mind pedig fegyverzetének minőségét javítaná fogják. Weinberger amerikai hadügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén részletesen foglalkozott Leonyid Brezsnyev beszédével, amely véleménye szerint a „Reagan- kormánynak az atomfegyverek befagyasztásával szemben elfoglalt álláspontját igazolja”, s Reagan elnök fegyverkezési programjának „helyességét húzza alá”. Nem egészen egy héttel- a nagyfontosságú időközi választások előtt, Weinberger szavai ismételten bizonyították, hogy a republikánus kormány nem hajlandó rugalmasságra a nemzetközi biztonságot érintő fontos kérdésekben. Ha az Egyesült Államok elfogadja az atomfegyverek befagyasztását, akkor a Szovjetunió nem fog tárgyalni a csökkentésről — jelentette ki Weinberger, jóllehet szovjet részről az eltelt két évben több ízben biztosították az Egyesült Államokat ennek ellenkezőjéről. Kreisky az embargópolitika ellen Kuvait - az ezeregy olajkút országa Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Jaber Al-Ahmed Al-Sabah sejknek, Kuvait állam emírjének a meghívására hamarosan hivatalos, baráti látogatásra Ku- vaitba utazik. Nem is olyan rég — három éve sincs még — egy nyugat-európai ország államfője látogatott Kuvaitba. Az energiaválság kellős közepén a vendég államának fővárosában ekkoriban a pislákoló lámpák épp csak emlékeztettek a főutak hajdani fényárjára — a gépoől letekintve viszont csupa-fény kontúrokból láthatta maga alatt a sivatagi várost. Kuvait hirtelen-nőtt vas- betanépületeit színes lámpafüzérekkel díszítették, mesebeli látvánnyá varázsolva nappal jóval szürkébb útjait. A kontraszt mintegy jelképe is volt a sivatagi csodának: a hirtelen-jött gazdaságnak, ennek az ezeregyéjszaka történeteibe illő históriának — csak éppen nem pengő aranyak kerültek elő a kincseskamrából, hanem értékes kőolaj a beduin törzs földjéről. Amikor 1756-ban Carsten Niebuhr dán utazó az öböl partján fekvő városba látogatott, mintegy tízezer emberre becsülte a település — kereskedelemmel, hajózással, gyöngyhalászattal foglalkozó — lakóinak számát Ma viszont — hála a kőolajnak — nagyjából egymillió ember él az alig több mint 17 ezer négyzetkilométeren olyan jólétben, amelyről az apák nemzedéke még csak nem is álmodhatott. Kuvait sorsának fordulatát több tényező egybeesése hozta meg: a kőolaj kincs felfedezése, a gyarmati rendszer összeomlása, amely az angol protektorátusnak 1961-ben meghozta a politikai függetlenséget, a kőolajexportáló országok szervezetének megalakulása, az energia- válság, a fekete arany árának megsokszorozódása, , s mindemellett az ország stabilitása a Közel-Kelet politikai viharaiban. Az ország alkotmányos emirátus, Jabel Al-Sabah sejk a kinevezett miniszterelnök, és miniszter- tanács révén kormányoz. Politikai pártok sincsenek, viszont minden kuvaiti joga közvetlenül az uralkodónoz fordulni ínyeiben. A beduin törzs életét gyökeresen átalakította a kőolajgazdaság. Bár mindig él a nosztalgia a sivatagi életforma szabadsága iránt, a kereskedő nép gyorsan alkalmazkodhat az új helyzethez. A lakosság zöme a gyorsan korszerűsödő fővárosban települt le — a kormányzat a jövedelem jelentős részét a lakásépítkezésre, az infrastruktúra megteremtésére ruházta be. Ingyenes az egészségügyi ellátás és az oktatás — és ami igen nagy vívmánynak számít az Arab-félszigeten, Kuvait élenjárt abban, hogy a nőkre is kiterjesztette a közoktatást. Igen sok külföldi áramlott az országba — elsősorban Iránból, Irakból, Indiából, Pakisztánból, illetve a környező arab országokból, hogy elvégezze az iparosítással járó szakmunkákat, biztosítva a munkaerőt a nagy építkezésekhez. Sok palesztm, egyiptomi él és dolgozik Kuvaitban, míg az üzleti életben, a szakértői posztokon számos nyugati menedzser, mérnök található. A kuvaiti állampolgárság megszerzése sok külföldi álma — hiszen rendkívüli jogokkal jár —, de ez a kiváltság keveseknek jut osztályrészül. (Ma a lakosság nagyobbik része bevándoroltakból áll, ők adják a személyzetet a luxushotelekben, az éttermekben őket látni az aszfaltozó gépek mögött, amelyek utat fektetnek a sivatagba. Java részük egyedülálló férfi, aki keresetét — amely messze meghaladja az odahaza elérhető szintet — hazautalja családjának: Kuvait gazdagsága így sugárzik ki az egész térségre. Ami a gazdasági életet illeti, a kuvaiti kőolajtársaságot államosították, és így a kormány ellenőrzi a termelést — a kutatásban természetesen nagy szerepe van a külföldi társaságoknak is, amelyek koncessziókat kapnak. Egyébként külföldi nem birtokolhat földet az oirszág- ban, és vállalatot csak kuvaiti állampolgár nevén — azzal közösen — alapíthat. Így sok kuvaiti vált dúsgazdaggá. Ma az egymilliós országban több mint negyed- millió gépkocsi fut, mind nagy amerikai személyautó. A benzin természetesen olcsóbb, mint másutt, s az ország nagyszabású beruházási programot kezdett, már most gondolva arra, hogy a hat- van-hetven évre elegendő kőolajkincs kitermelése után is megmaradjanak a jólét alapjai. Mesevilág? A gazdasági világválság és a szomszédos közel-keleti térségben dúló súlyos háborúk (az ország Irakkal határos, az öböl túlsó partján Irán iszlám forradalma jelent kihívást, s nagy szerepet játszanak vendégmunkásai között a palesztinok) beárnyékolják Kuvait láthatárát is. A kőolaj- jövedelmek a kereslet hanyatlása miatt hosszú évek óta először csökkennek, meg kell húzni a nadrágszíjat az ezeregy kőolajkút országában is. Persze: kevésbé, mint másutt. A csoda — amellyel igyekeznek okosan gazdálkodni — tovább tart Kuvaitban. Baracs Dénes —( Külpolitikai kommentárunk )— Fény az alagút végén? BIZTATÓ JEL, hogy a salvadori harci jelentések monoton zuhatagához szokott olvasó a minap minőségileg új fejleményről értesült. A közép-amerikai országban gerillalhadviselés folytató forradalmi erők javaslatot tettek közzé a válság tárgyalásos rendezésére, s ezúttal — úgy tűnik föl — a belső és a külső körülmények egyaránt kedvezőbbek a békés megoldáshoz, mint korábban. Senki sem állíthatja persze, hogy a hazafiak eddig nem kezdeményeztek volna tárgyalási kísérletet az Egyesült Államok támogatását élvező szélső jobboldali juntával. Korábbi javaslataik azonban tartalmaztak olyan elemeket, amelyeket a rezsim — legalábbis nyilvánosan — mindannyiszor elutasított. A Mexikóvárosban közzétett legutóbbi indítvány szerint a hazafiak feltételek nélküli, közvetlen tárgyalást szorgalmaznak, mégpedig a végrehajtó hatalom, az alkot- mányozó nemzetgyűlés és a fegyveres erők képviselőivel. A távlati oél megjelölése — részvétel a hatalomban és valamennyi fegyveres erő egyesítése — tehát lekerült a napirendről. Tagadhatatlan, hogy most számos tényező a tárgyalásos megoldás irányába mutat. Mindenekelőtt az, hogy a forradalmi erők katonai helyzete kedvező. Utoljára talán az 1981 elején indított nagy offenzí- va idején volt ennyire előnyös, azzal a különbséggel, hogy a kormánycsapatoknak most nincs reális esélyük a sikeres ellentámadásra. Sőt, a junta egységeinek harci morálja mélypontra süllyedt. Érlelődőben van továbbá egyfajta új gyakorlat a kormány katonák körében, aminek beszédes jele az amerikai Newsweek által említett példa. Egy bevetésről nemrég 18 fogollyal tértek vissza a junta fegyveresei, holott eddig soha „nem ejtettek fogságba ellenséges gerillát” — mind megölték őket „harc közben”. A főtisztek közül néhányan — titokban vagy féllegálisan — a kiegyezés mellett törnek lándzsát. VANNAK HÍVEI már a tárgyalásos megoldásnak az idei év elején „választott” 60 tagú alkotmányozó nemzetgyűlésben, sőt a junta — egyébként hatalmi torzsalkodás által megosztott — köreiben. De ami talán még lényegesebb az amerikai külügyminisztérium élén végbement személycsere minden jel szerint ösztönözheti a politikai rendezést. Shultz — elődjével, Haiggel szemben — a salvadori megbékélésnek, illetve Közép-Amerika demilitarizálásának a szószólója. Nézetei, bár ellentmondásosan, de bizonyára érvényesülnek a washingtoni hivatalos álláspontban. SALVADOR SOKAT SZENVEDETT NÉPE békét akar. Az idén még egy természeti csapás — árvíz — súlyosbította a megpróbáltatásokat, elmosva az exportra szánt termés 30 százalékát. A munkanélküliség Salvador városaiban 40, egyes vidékein 70 százalékos. A fegyverek szakadatlanul dörögnek. Meddig még? Ha hazafiak legutóbbi, igazán nagyvonalú és építő szándékú tárgyalási javaslatára eddig nem érkezett hivatalos válasz... KÜRTI GÁBOR Mátravidéki Felvételre keresünk: Fémművek, a fém csomagolófiatal építészmérnököt, eszközök gyára tervezői munkakörbe; bemutatja termékeit Egerben, a Technika Házában (a Park Szállóval szemben), kezdő vagy képesítés nélküli műszaki rajzolókat, szerződéses próbaidővel. október 30-án és Jelentkezés hétköznapokon 31-én. reggel 1/2 8 órától 9 óráig. Nyitva: SZÖVTERV Heves megyei délelőtt 10-től Iroda, Eger, Rózsa K. u. délután 16 óráig. 10. sz. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei Parancsnoksága felvételt hirdet: az egri vám- és pénzügyőri szakaszon való szolgálati feladatok ellátására alkalmas azon férfi fiatalok számára, akik hivatásuknak tekintik a vám- és pénzügyőrségi szolgálatot Felvételi követelmény: középiskolai érettségi, sorkatonai szolgálat és 30 év alatti életkor. A felvétellel kapcsolatos bővebb felvilágosítást az érdeklődők személyesen megtudhatják az egri vám- és pénzügyőri szakaszon (Eger, Beloiannisz u. 3. szám alatti hivatalnál).
