Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 254. szám ÁRA: 1982. október 29., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA MÁK LAPJA Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács a csü­törtöki -ülésén felhívta az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés őszi üléssza­kán elhangzott képviselői felszólalásokban tett indítvá­nyok megvalósításának lehe­tőségeit, s arról 30 napon be­lül tájékoztassák az ország- gyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselő­ket. A kormány a Gazdasági Bizottság tájékoztatója, va­lamint a KNEB jelentése alapján áttekintette az ener­giagazdálkodási program végrehajtásának gyorsítását szolgáló intézkedések tapasz­talatait, megerősítette, hogy a kiegyensúlyozott energia- ellátás fenntartásának a to­vábbiakban is elengedhetet­len feltétele a takarékosság fokozására előirányzott fel­adatok következetes végre­hajtása. A Minisztertanács egyidejűleg jóváhagyta a té­li fűtési időszakra való fel­készülés feladatait is (MTI) Szembenézni önmagunkkal A történelemben számta­lan példa található kiváló­an küzdő népekről, nagy­szerű harcosokról, akik mindenkit legyőztek és végül abba pusztultak be­le, hogy a saját hibáikat nem tudták legyőzni. Tu­dunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoport­jában mindenkit elsöpört, végül pedig nikotinmérge- zésben halt meg, mert kép­telen volt leszokni a do­hányzásról. A sportvilág­ban se szeri, se száma azoknak az egykori bajno­koknak, akik mindig le tudták győzni az ellenfelei­ket, de alulmaradtak az alkohollal szemben. Orvo­sok százai egész életükön át harcoltak valamilyen emberi hibából eredő be­tegség ellen, míg végül a saját hibájukból abba a betegségbe estek, aminek egy életen át legyőzői vol­tak. Az erősebbet nehéz le­győzni, de mindenki más­nál nehezebb legyőzni ön­magunkat — a saját hibá­inkat. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küzdelmet vívott a szocia­lista társadalom építésé­ért. Az eredmény nem két­séges. Legyőztük a nyo­mort, a tudatlanságot és a nagy távolságokat. Mosta­náig nem tudtuk azonban legyőzni azokat az embe­ri hibáinkat, amelyek min­dig lefelé húztak, visszatar­tottak bennünket a fejlő­désben. Nem tudtuk példá­ul legyőzni áz önzést, a hanyagságot, a lustaságot, a felelőtlenséget, a kö­zönyt, a csalásit, a húzódo- zást, a fegyelmezetlenséget. Sőt, e rossz tulajdonsága­ink, a jobb életünkkel összefüggésben új emberi hibákkal szaporodtak. Közrejátszanak a nehéz­ségek növekedésében az is­meretes külső, tőlünk füg­getlen objektív tényezők. A legnagyobb akadály mé­gis bennünk, a saját hibá­inkban rejlik — amint azt vezető pártfórumokon is megállapították. Ha nem tudjuk legyőzni a vezetés­ben, a tervezésben, a mun­kaszervezésben, a pazarlás­ban, a korszerűtlen, rossz minőségű termékekben megnyilvánuló hibáinkat, akkor nem javul a gazda­sági mérlegünk és veszély­be kerülhet az életszínvo­nalunk. Nemcsak figyel­meztetők, drámaiak is ilyen összefüggésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósítunk és min­denkit harcba hívunk a jobb termelési eredménye­kért, akkor nem árt szám­ba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek — tób- bé-kevésbé — egész társa­dalmunk életére kihatnak. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a saját élete — hiába mutat mást a látszat — tartósan és vég­legesen csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze, az egész népgazdaság na­gyobb eredményt ér el. Ehhez pedig mindenkinek fegyelmezettebbnek kell lennie, nagyobb felelősség­gel kell dolgoznia. Minden­kinek le kell győznie saját hibáit, hogy a tettei alap­ján bátran szembenézhes­sen önmagávaL (G.J.) Az SZMT elnöksége tárgyalta A munkaverseny-mozgalom eredményei és tervei az Izzó Gyöngyösi Gyárában Tegnap ülést tartott Egerben, az SZMT székházá­ban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksé­ge. Az ülés fő napirendi pontjaként az elnökség rész­letesen elemezte és számba vette a szocialista munka­verseny-mozgalom üzemi eredményeit, majd a legfon­tosabb tennivalók kerültek megfogalmazásra. A szocia­lista brigádok munkájáról és célkitűzéseiről a gyöngyösi gyár gazdasági és politikai vezetői adtak számot az SZMT elnökségének. Magyar—bolgár gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság társelnöke meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett Sztanis Bonev bolgár minisz­terelnök-helyettes. A ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság társel­nökei megbeszéléseken át­tekintik a két ország gazda­sági kapcsolatai fejlesztésé­nek időszerű kérdéseit. A kül- és a belföldi piachoz igazodva A szövetkezeti erdőgazdálkodás feladatairól Pétervásárán tanácskozott a TESZöV elnöksége A Komszomol küldöttsége hazánkban Heves megyében a terme­lőszövetkezetek tulajdonában 23 612 hektár erdőterület van. Lényegében valameny- nyi közös gazdaság rendel­kezik kisebb-nagyobb erdők­kel, 4 hektártól 2360 hek­tárig. A szövetkezeti erdő- gazdálkodás helyzetét, a fejlesztés feladatait értékelte csütörtökön délelőtt Péter­vásárán, a nagyközségi ta­nácson a Heves megyei TESZÖV elnöksége. A testület Tóth Mihály el­nökletével megállapította, hogy különösen a 70-es évti­zed második felében jelen­tősen fejlődött a nagyüze­mek erdőgazdálkodása. A te­rület 1456 hektárral, a faki­termelés 18 ezer köbméterrel növekedett. Ennek megfele­lően az erdőgazdálkodásból adódó árbevétel 12 millió fo­rinttal volt több, mint ko­rábban. A legdinamikusab­ban a faipar fejlődött, hiszen árbevételét 41 millióval nö­velte. Rámutattak, hogy a VI. öt­éves terv elején, 1981-ben további 767 hektárral emel­kedett megyénkben a szö­vetkezeti erdőterület, amely bizonyítja az ágazat jelen­tőségét a közös gazdaságok munkájában. A szövetség kezdeményezésére már ko­rábban Bodony és Pétervá- sára székhellyel nyolc szö­vetkezet, valamint a TSZ- KER társulást hozott létre. A pétervásáriakhoz az idén nyáron csatlakozott a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság is. A sok előnyös le­hetőség kihasználása mellett a közös érdekeltségű fejlesz­tési elképzelések megvalósí­tására, az együttes célokat szolgáló termelőberendezé­sek létrehozására eddig nem került sor. Ezért az elnökség szorgalmazza, hogy az erdő- gazdálkodás folyamatossá­gát és a korszerű technika alkalmazásának lehetőségeit bővítsék tovább az érintett üzemek. Hangsúlyozták, hogy a bél­és a külpiaci igényekhez jobban igazodó termékszer­kezet kialakítására van szük­ség. A fakitermelés komplex gépesítésére törekedve főleg a nehéz fizikai munkát igénylő szállítást és rako­dást gépesítsék. Javításra vár a fafeldolgozás műszaki feltételrendszere is. Rámu­tattak, hogy a jövőt illetően a szövetkezetek a kölcsönös érdekeltség alapján töreked­jenek a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdasággal való jobb együttműködésre. A szövetség elnöksége ez­után megtárgyalta a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek szakember- és szak­munkásellátásának helyzetét, figyelemmel az MSZMP He­ves megyei Bizottságának 1979. augusztus 21-én ho­zott határozatára. A KISZ KB meghívására hazánkban tartózkodó szov­jet Komszomol-küldöttség szerdán Veszprém megyébe látogatott, ahol találkozott a megye párt- és állami veze­tőivel. Ismerkedett a me^ve gazdasági és kulturális ered­ményeivel. A vendégek Nagy érdeklődésre és vitá­ra számot tartó téma kerül ezekben a hetekben a helyi tanácsi testületek elé. A la­kosság képviselői rendkívü­li tanácsüléseken tekintik át a lakásgazdálkodásról, a lakáselosztásról, a lakbérek­ről, a lakáshasználati díjak­ról, a kedvezményekről, va­lamint az állami ingatlanok helyi értékesítéséről szóló ta­nácsi rendelet tervezetét. A közérdekű napirend elő­terjesztésére a megye- székhelyen tegnap, csü­törtökön délután került sor a városi tanácson, ahol programja csütörtökön Bu­dapesten folytatódott: a küldöttséget — amelyet Vik­tor Misin, a Komszomol KB titkára vezet, fogadta Fejti György, a KISZ KB első tit­kára. A delegáció találkozott a DÍVSZ vezető munkatár­saival is. a dr. Varjú Vilmos el­nök vezette ülésen dr. Ko­vács Agnes igazgatási osz­tályvezető ismertette a ter­vezetet. (A rendkívüli ta­nácsülés napirendjéről ké­sőbbi lapszámunkban részle­tesen is beszámolunk.) Ha­sonló témájú testületi ta­nácskozásra került sor a héten Hatvanban és Füzes­abonyban. Ugyancsak teg­nap terjesztették elő a ta­nácsrendelet tervezetét Gyöngyösön, holnap pedig a hevesi nagyközségi tanács tagjai tűzik napirendre a té­mát. A tanácsi testületek előtt: a lakásrendelet Az egri Finomszerelvénygyár kompresszorai nemcsak Itthon, a szocialista, hanem a tőkés országokban is keresett termé­kek. A svéd és nyugatnémet világcégekkel együttműködve, egyre több kompresszor kerül a nagyvilág piacára az egri gyárból. Képünkön: „nyúzópróba” alatt az egyik berendezés Világszínvonalon... Hogy a mai világunkban mennyit és mit ér a világ- színvonal, valamint, hogy milyen termékekkel lehet esélyesen, s főképpen nye­reséggel versenyben marad­ni a szakma legjobbjaival, arra sem itthon, sem Nyu­gaton és Keleten nincsenek fix értékű erkölcsi és anya­gi iránymutató mértékegy­ségek. Abban viszont szerte a nagyvilágban teljes az egyetértés: a jók közül csak a jobbak számíthatnak az elsőségre, vagyis a megkö­tött üzletek forintban, dol­lárban, rubelban mért na­gyobb hasznára. Mert a mi­nőség, a megbízhatóság, a szakmai garancia és a pon­tos szállítás ma nélkülözhe­tetlen „kellékei” az igazi üzleteknek. Reméljük aligha kell bár­kinek is bizonygatni: a ma­gyar népgazdaság alapvető érdeke, hogy minél több gazdaságosan gyártott hazai termékünk kerüljön ki a világpiacra. E gyártmányok közt ott vannak Heves me­gye üzemeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek termékei is. Ez már önmagában is azt bi­zonyítja, hogy bár a világ­piac változó értékei és mér­céi szinte naponta változ­nak, de több megyei termé­künk a korábbinál lényege­sen nagyobb konkurrenciá- val is versenyképes és állja az összehasonlítást, a világ legjobbjaival is. Az alábbi három képünk is azt bizo­nyítja: mi is tudunk világ- színvonalon termelni és dol­gozni ,.. Szöveg: KOÓS JÓZSEF - Fotó: PERL MÁRTON A jövő évben már 165 síkköszörű-vezérlőberendezést gyárt az NDK ré­szére a VILATI egri gyára. Felvételünkön Juhász Ottó a berendezés mű­ködését ellenőrzi A KAEV egri gyárának cipőfelsőrészeket gyártó berendezései iránt első­sorban a szocialista országok piacain nagy a kereslet. A képünkön látható berendezéseket egyébként a közelmúltban megtekintették a KGST köny- nyűipari szekciójának szakemberei is

Next

/
Thumbnails
Contents