Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 28., csütörtök Elismerés a szovjet hadseregnek és a haditengerészeti flottának Hazánkba érkezik Grisa Filipov Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Grisa Fili­pov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A „kettős válságról“ Schmidt az Osztrák Szocialista Párt kongresszusán „Ausztriáért — az osztráko­kért" mottó jegyében szer­dán a bécsi Stadhelleban megkezdte munkáját az oszt­rák kormánypárt, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) XXVII. kongresszusa. A dél­előtti ülésén elsőként kapott szót a kongresszus vendég­szónoka, Helmut Schmidt, volt nyugatnémet kancellár, az SPD alelnöke. A bonni politikus beszédé­ben nem részletezte előző napi döntését — azt, hogy miért, milyen megfontolások­ból nem jelölteti magát kancellárjelöltként a legkö­zelebbi parlamenti választá­sokon. Ezzel szemben alapos elemzést adott a nemzetközi politikai és gazdasági hely­zetről. Fejtegetésének a „kettős válság” nevet adta, azaz a nemzetközi feszültsé­get összefüggésbe hozta a vi­lággazdasági válság kihatá­saival. Egyébként figyelmez­tette az osztrák testvérpárt kongresszusi küldötteit: ta­nuljanak a bonni példából és verjék ki fejükből a koalíció bármely lehetőségét. A volt nyugatnémet kancel­lár kijelentette, hogy a ke­let-nyugati kapcsolatrend­szerben jelenleg meglevő fe­szültség komoly formában veszélyezteti a világbékét. A leszerelési erőfeszítések csak­is akkor vezethetnek ered­ményre — mondotta —, ha a nagyhatalmak tárgyaló, és szerződéses partnernek tekin­tik egymást, s ha kölcsönösen elfogadják egymás létezését. A békét egyetlen ország is megbonthatja, megőrizni azonban csakis közös erővel, kelet—nyugati összefogással lehet — fejezte be beszédét Helmut Schmidt, az SPÖ bécsi kongresszusán, amely a KB-titkárok beszámolóival folytatta munkáját. A veszélyesen kiéleződött nemzetközi helyzetről, a Kínához fűződő kapcsolatok javításának igényéről és időszerű belpolitikai kérdé­sekről, köztük a szovjet had­sereg és haditengerészeti flotta előtt álló feladatokról szólt szerdán Moszkvában elmondott beszédében Leo­nyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőhb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a szovjet had­sereg és haditengerészeti flotta parancsnoki állomá­nyának a Kremlben megtar­tott tanácskozásán szólalt fel. Bonyolult időszakban élünk, amikor a nemzetközi helyzet arra kényszerít ben. nünket, hogy megkétszerez­zük, megháromszorozzuk a béke védelme, a nukleáris háború veszélyének elhárí­tása érdekében tett erőfeszí­téseinket — állapította meg Leonyid Brezsnyev. A nemzetközi helyzet bo­nyolultabbá válásának oka­ként, az SZKP KB főtitká­ra, az amerikai vezető körök által a szocializmus ellen in­dított politikai, ideológiai és gazdasági támadást, a minden korábbinál erőteljesebb ame­rikai háborús készülődést je­lölte meg. Ilye n körülmények között nem kis jelentősége. van a Kí­Varsóban szerdán délelőtt megkezdte munkáját a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának két­napos ülése, amely a KB ti­zedik tanácskozása a múlt év nyarán tartott rendkívüli pártkongresszus óta. Az ülés témája: az ország társadalmi­gazdasági fejlődésének kulcs­kérdései. köztük főként a válság leküzdésével kapcso­latos tennivalók. Az ülést Wojciech Jaru­zelski, a KB első titkára nyi­totta meg. Jaruzelski hangsúlyozta: mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy mielőbb teljesüljenek az emberek el­várásai, s hogy minél gyor­sabban, eredményesebben megoldhatók legyenek a kü­lönféle gazdasági problémák. A napirend első pontja­nához fűződő viszonynak - mondotta az SZKP KB fő­titkára. — Mi őszintén kí­vánjuk kapcsolataink nor­malizálását ezzel az ország­gal és minden tőlünk tel­hetőt meg is teszünk ennek érdekében. A Kínai Nép- köztársaság külpolitikájá­ban egyelőre nem fedezhe­tők fel elvi jelentőségű vál­tozások, de az észrevehető új vonásokat nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk. A Szovjetunió gazdasági helyzetének elemzése után Leonyid Brezsnyev elismerő szavakkal szólt a szovjet hadseregnek és haditengeré­szeti flottának, azok parancs­noki állományának tevékeny, ségéről, megállapítva, hogy az ként Manfred Gorywoda, a KB titkára előterjesztette a politikai bizottság referátu­mát, amelynek címe: „A párt feladatai az ország 1983 —85-re szóló társadalmi­gazdasági fejlesztési terve legfőbb célkitűzéseinek való­ra váltásában”. Stanislaw Bejger, a politikai bizottság póttagja, a gdanski vajdasági pártbizottság első titkára a tengergazdálkodás és a hajógyártás helyzetét, szerepét vázolta. Az ülésen szintén részt vevő Janusz Obodowski, a miniszterelnök első helyette­se kifejtette a kormány ál­láspontját a napirenden sze­replő kérdésekről. Délután hat tematikus munkacsoportban folytatták tanácskozásukat a KB-ülés résztvevői. utóbbi évek nagy hadgya­korlatai kedvező eredménye­ket hoztak, s ezekből sok fontos következtetést lehetett levonni a jövőre nézve. Az SZKP KB főtitkára vé­gezetül a hadsereg anyagi felszereltségének kérdései­ről szólt. Kijelentette: a katonai-műszaki téren vívott küzdelem nagyon kiélező­dött, s gyakran alapvetően új jelleget ölt Ezen a te­rületen megengedhetetlen a lemaradás. Számítunk rá, hogy tudósaink, tervezőink, mérnökeink, műszaki szak­embereink, minden lehetsé­gest megtesznek az e terü­leten felmerült feladatok si­keres végrehajtása érdeké­ben. Egymilliárd 31 millió Kína lakossága Kína lakosainak száma július elsején nulla órakor 1 milliárd 31 millió 882 ezer 511 fő volt — jelentette be szerdán a kínai állami sta­tisztikai hivatal, közzétéve az idei népszámlálás első ada­tait. Kína lakosaihoz szá­molták Tajvan, Csinmen, Macu és más szigetek, vala­mint Hongkong és Macao lakóit is, nélkülük Kínában 1 milliárd 8 millió ember él. Az 1964-es népszámlálás óta, 18 év alatt Kína lakossága több mint 313 millióval nőtt, az évi átlagos növekedés több mint 17 millió, azaz 2,1 százalék. A lakosság 93,3 szá­zaléka kínai (han), 8,7 szá­zaléka nemzeti kisebbség A LEMP-KB ÜLÉSE Gazdasági tervekről Spanyolország ma választ Jobboldali katonai össze­esküvés, terrorista merény­letek árnyékában, politikai válság közepette készült Spa­nyolország a ma megtartan­dó idő előtti parlamenti vá­lasztásokra. A jelenlegi helyzetet a kormánypárt, a Demokrati­kus Centrum Unió UCD el­húzódó belső válsága idézte elő, melynek következtében a párt egykori alapítója, Adol­fo Suarez volt miniszterel­nök kivált az UCIJ-ből, és Demokratikus és Szociális Centrum (CDS) néven új pártot alapított. A kor­mánypárt elveszítette parla­menti többségét, s Calvo Sotelo miniszterelnök nem tehetett mást, mint hogy I. János Károly királyt a parlament feloszlatására és az idő előtti választások ki­írására kérje. A feszült politikai légkör sok olyan választót befolyá­solhat, aki már nem bízik az UCD-ben, de nem is kíván­ja a francoizmus visszatéré­sét. Pozitív változásokra vágynak végre az országban, amelyben 15 százalékos az infláció, a munkaképes la­kosság 16 százaléka állásta­lan, a külkereskedelmi defi­cit 11 milliárd dollár, a fi­zetési mérleg hiánya 5 mil­liárd dollárra rúg, s melynek 30 milliárd dollár adósságot kellene törlesztenie. E tö­megek számára választási le­hetőségként a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt (PSOE) kínálkozik, élén Felipe Gon- zález Márques-szel. Madridi politikai megfi­gyelők Felipe Gonzálezt és pártját tartják a csütörtöki választások legnagyobb esé­lyesének, s a PSOE győzel­mét jósolják a különböző közvéleménykutatások is. A PSOE 1979 óta tör elő­re, miután Felipe González követelésére kiiktatták a párt szervezeti szabályzatából a marxizmusra való utalást. A párt sikereiben nem kis ré­sze van Felipe González fő­titkár megnyerő, tömegeket mozgósító személyiségének is. Pártja elutasít bármifaj­ta együttműködést a spanyol kommunistákkal, így ideoló­giailag közelebb áll a nyu­gatnémet vagy svéd szociál­demokratákhoz, mint a fran­cia szocialistákhoz. A PSOE azt ígéri, ami fő jelszava: változást. Az inflá­ció és a munkanélküliség csökkentését, szociális refor­mokat, a magánkezdeménye­zés és -beruházás fellendíté­sét. A PSOE ambiciózus fő­titkára át akarja szervezni a hadsereget, annak feladatkö­rét a külső védelemre kíván­ja korlátozni, s eredménye­sen akar fellépni a terroriz­mus ellen. Mindez a párt szerint leg­alább 25 éves szocialista kor­mányzást követel. A főtit­kár ígéretei közé tartozik az is, hogy népszavazást tarta­nak az ország NATO-tagsá- gáról és felülvizsgálják az Egyesült Államokkal kötött katonai szerződéseket, köz­tük a spanyolországi támasz­pontok amerikai használatá­ról szóló, spanyol részről még ratifikálásra váró új egyezményt. A PSOE ezen­kívül szorgalmazza a belé­pést a Közös Piacba. Felipe González nagyszabású ter­vei megvalósításában stabi­lizáló tényezőként I. János Károly király segítségére számít. Bár összesen mintegy 92 párt indul a választásokon, a PSOE és Felipe González igazi vetélytársa a Manuel Fraga lribame volt fran- coista miniszter vezette jobb­oldali tömörülés, a Népi Szövetség (AP). Fraga Iri- barne nagy népszerűségnek örvend a kormánypárt fel­bomlásától és a szocialisták választási győzelmének kilá­tásától megrémült konzerva­tív körökben. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a Népi Szövetség más jobboldali erőkkel összefogva az új par­lament második legerősebb csoportjává válik, s akkor Fraga lribame lenne az el­lenzék vezetője a 350 tagú alsóiházban. Ha a PSOE nem szerzi meg az abszolút többséget a vá­lasztásokon, akkor koalí­ciós partner után kell néznie — figyelmeztetnek madridi politikai körökben. Adolfo Suarez, illetve pártja, a CDS hajlandóságot is muta­tott a szocialistákkal való szövetkezésre. A szocialisták abszolút többségét feltételezve is ko­moly erőpróba vár a szocia­listákra. Szembe kell néz­niük a hadsereg esetleges újabb puccskísérletével, meg kell birkózniuk az erős par-. lamenti jobboldallal és szá­molniuk kell a konzervatív nagytőke ellenállásával. A PSOE így csak felszíni re­formokra szorítkozhat, azaz úgy-ahogy rendbe hozhatja a gazdaságot, felszámolhatja a korrupciót, és esetleg megrendszabályozhatja a hadsereget. Lehet, hogy a NATO-tae- Ságról tartandó népszavazás is csak szép ígéret marad, hiszen az Egyesült Államok jelenlegi vezetése minden bi­zonnyal mindent megtesz majd azért, hogy a stratégiai szempontból oly fontos Spa­nyolország végérvényesen — mind politikailag mind ka­tonailag — a nyugati szövet­ségbe integrálódjék... (L. P.) —( Külpolitikai kommentárunk )— Kinek használ? AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS elvetette a Vietnami Szo­cialista Köztársaságnak és tíz más országnak a man­dátumvizsgáló bizottság elé terjesztett javaslatát. E javaslat lényege az volt, hogy a közgyűlés vegye el végre Kambodzsa képviseletének jogát a Pol Pot-féle rezsimtől. Néhány nappal ezelőtt az ENSZ napja alkalmából a világszervezetet méltató cikkek emlékeztettek arra, hogy e szervezet nem lehet független a változó vi­lág realitásaitól. Ez olyan értelemben is igaz, hogy a New York-i üvegpalota nemcsak a változást tükrözi, hanem azoknak az erőknek — sajnos, nem egyszer sikeres — erőfeszítéseit is, amelyek a mozdulatlan­ságot, sőt a visszahúzást szolgálják. A Kambodzsával kapcsolatos javaslat elvetése újabb bizonyság arra, hogy ezek az erők az East River partján is léteznek, hatnak és ideig-óráig életben tarthatnak veszélyes előítéleteket. A cui Prodest? (kinek használ?) ősi kérdése nem­csak a bűnüldözésben, de a politikai oknyomozásban is megbízható iránypont. A mostani döntés biztosan nem használ a kambodzsai népnek és a világnak. Ez az egyszerű, kizárásos módszer azt jelenti, hogy csak azoknak használhat, akik ideológiai és politikai mu­níciót keresnek a szembenállást, a konfrontációt szor­galmazó — tehát az ENSZ alapokmányának betű­jével és szellemével ellenkező — magatartásuk tá­mogatására. Az előzmények közismertek. Egy viszonylag virág­zó kis indokínai országot Washington háborúba so­dort. E háború nyomán rövid időre hatalomra jutott egy csoport, amely vérfürdőkben ugyancsak nem szű­kölködő századunk egyik legiszonyúbb népirtását produkálta. Ezt a rezsimet söpörte el a kambodzsai népmozgalom Vietnam támogatásával és rendkívüli nehézségek között hozzálátott a sebek begyógyításá- hoz, az élet újrakezdéséhez. Az emberi jogokról oly szívesen szónokoló Nyugat nyomására a világszerve­zeti képviselet jogát mégis megtagadják a romokon új életet teremtő mostani kormányzattal és odaadják a gyűlölt, ma egyébként is csak határmenti bandák formájában létező korábbinak. Ezt viszont — a támogatók új „leleménye” ez — már nem Pol Pót neve fémjelzi,' hanem a hercegé, Norodom Szihanuk egykori államfőé. Aki egyébként pedig maga is Pol Poték áldozata volt (családjának több tagját ölték meg a vörös khmer hóhérai), de akiről bebizonyosodott, hogy népénél és az igazság­nál jobban szereti a hatalmat, sőt annak szánalmas látszatát is — és aki néhány hónapja „koalíciós együttműködést” vállalt korábbi rabtartóival. AZ ENSZ EGYIK ALAPVETŐ FELADATA, hogy a maga eszközeivel segítsen a tűzfészkek kioltásában. Ezúttal sajnos nem egy szörnyű tragédia után, végre fellélegző nép jutott oxigénhez — hanem egy mester­ségesen felizzított zsarátnok. Harmat Endre •>:>¥>:> mmmmmr WWW——Bgsa—I .WWW—W^Wi Leonyid Brezsnyev beszél a szovjet hadsereg és haditenge­részeti flotta parancsnoki állományának a Kremlben megtar­tott tanácskozásán (Népújság telefotó — TASZSZ— MTI—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents