Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 22., péntek Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (IV/4.) Hz új hitelfeltételek „Együttműködésünk tartalmas és eredményes“ Beszélgetés a csuvas szakszervezeti delegáció tagjaival Török Gyulától, az OTP ügyvezető igazgatójától, a lakásépítési és -hitelezési igazgatóság vezetőjétől elsőként azt kérdezzük, hogy melyek a lakásépítés, illetve lakásvásárlás új hitelfeltételei. — Lényeges' változás — mondotta —, hogy ezentúl a lakásépítés pénzügyi feltételeiben nem kell a különböző településpolitikai célokat, építési formákat kiemelten figyelembe vennünk a hitelezésnél. Ugyancsak megszűnik a foglalkozástól függő kiemelt hitelnyújtás és állami támogatás gyakorlata is. Nem teszünk különbségeket a telepszerűi egyedi és csoportos korszerű lakásépítés között, s nem lesz különbség az állami, vállalati munkásnak adható állami támogatás, valamint az egyéb kedvezményes akciók — állami gazdaságok dolgozói, pedagógusok stb. részére szóló kedvezmény — között. A javuló pénzügyi feltételekkel (szociálpolitikai kedvezmény kiterjesztése a csa- ládiház-építőkre, magasabb hitel) ugyanis értelmetlen lett volna ezeket fenntartani, mivel az új feltételek őket is kedvezőbb helyzetbe hozzák. Az állami vállalatok munkásainak dotációját viszont a vállalatok válthatják ki kamatmentes kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással. Csökken a családiiház-építés és több szintes lakásépítési formákban nyújtott hitelösszegek közötti különbség, egységessé válik a kamatláb és a hitelek visszafizetési ideje. Ez növeli a lakáshoz jutás társadalmi esélyegyenlőségét, s egyben régi társadalmi probléma oldódik meg. Űj dolog az is, hogy az adható hitel összege aszerint változik, hogy mekkora a család, ami a jelenlegi rendszernél lényegesen igazságosabb. Alaphitel és kiegészítő bankkölcsön — A meglevő ellentmondásokat feloldják-e az új intézkedések? — Igen, azzal, hogy a kis és nagy lakásokhoz ezután nem azonos összegű a hitel felső határa. Jelenleg például több szintes építésnél 320 ezer forint. Ez egy kis méretű lakás értékének a jogszabályban lehetővé tett 75 százalékos hitelezési aránya. Ugyanakkor már egy-két szabás lakás esetén mintegy 50 százalékos, ha énnél nagyobb lakást építenek vagy vásárolnak, az arány fokozatosan csökken. Most ezt a problémát az új hitelezési gyakorlat megoldja. Az alaphitel és az adható nagyobb kamatú kiegészítő 'bankkölcsön az eddigi hitelezési rendszerhez képest ugyancsak új lehetőségeket nyújt. Azok számára, akik családnagyságukhoz mérten, átlagos minőségű lakást építenek, vagy vásárolnak, az alaphitel lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt kötelező saját részből (általános esetekben több szintes építésnél 30 százalék, családiházépítésnél 40 százalék), valamint az adható állami támogatásból (szociálpolitikai kedvezmény) megvalósíthassák terveiket. Akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb lakást akarnak, kiegészítésként bankhitelt vehetnek fel, természetesen nagyobb kamattal és rövidebb visszafizetési határidővel. Fontos változás, hogy az alapkölcsönt és a kiegészítő bankkölcsön kérelmet az OTP egyénenként bírálja el, figyelembe véve a hitelt igénylő jövedelmét, és vagyoni helyzetét. A fizetőképesség vizsgálata tehát az eddiginél nagyobb szerepét kap. — Mi teszi ezt szükségessé? — Az, hogy az új szabályok a jelenleginél összegükben is és a hitelfajták formáját tekintve is több lehetőséget adnak, például kezes, vagy kezesek bevonására, a hitelvisszafizetés biztosítékaként. Ezt eddig hosszú lejáratú hiteleknél általában nem igényeltük. El lehet tekinteni a kezességtől, ha a hitelt felvevő személy vagy család jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik. Kiterjed a családiházépítőkre is — Melyek azok a szociálpolitikai elemek, amelyek a hitelnyújtásban számításba vehetők? — Legfontosabb, hogy az a szociálpolitikai kedvezmény, amelynek összege gyermekenként 30 ezer forint, eltartott családtagonként 20 ezer forint, kiterjed majd a családiház-építőkre is. A jogszabályok lehetőséget teremtenek az OTP-törlesztés részleteinek átmeneti — ötéves — mérséklésére, illetve, bizonyos esetekben másfél-, kétéves felfüggesztésére. Ezekben az esetekben például elfogadható ok a sorkatonai szolgálat, a gyes, a rokkantság stb. Fontos, hogy segítsük a fiatal házasokat, három- és több gyermekes családokat. Ezek esetében indokolt lehet az általános elvektől eltérő hitelezés is. — Milyen szerepe, munkája van az OTP-nek az elő- takarékosságban ? — Az előtakarékosság egyik legismertebb és legközkedveltebb formája az ifjúsági takarékbetét. Ez igen kedvező feltételeket teremt a fiataloknak, mert az elhelyezett betét után magasabb összegű kamat jár. Lakásépítés, -vásárlás esetén ezzel egyező összegű, hosszú lejáratú kölcsönt kaphatnak kedvezményes kamatozással (3 százalék), az "egyébként adható hitel felső határ ösz- szage felett. A tanácsoknak is joguk lesz átmeneti lakások kiutalásakor a bérlőt elötákaré- kosságra kötelezni. Vagy a jobb és nagyobb lakásba való költözést csak akkor teszik lehetővé, ha az éhhez szükséges összeget rendszeres takarékossággal gyűjtik ösz- sze. Az OTP jelenleg foglalkozik különböző előtaka- rékossági formák kidolgozásával, amelyek 'lakásépítésnél, vásárlásnál, hitelfelvételi előnyökkel járna. Egyedi hitelbírálat, nagyobb felelősség — Az OTP-nek, mini „népbankénak megnövek- szik-e a munkája az új lakáspolitikai törekvések szolgálatában? — Az Országos Takarék- pénztár munkája összetettebb, felelősségteljesebb lesz. Minden hitelbírálat egyedivé válik, hiszen az eddigi gyakorlattal szemben — amikor is a hitelek nagy részét garantáltan nyújtottuk — vizsgálja a hiteligénylő családok létszámát, jövedelmi, vagyoni helyzetét, tehát a családok hitelképességét. Ez nyilvánvalóan több és más jellegű munkát jelent; ennek ellenére szeretnénk elkerülni a hitelbírálatok átfutási idejének növekedését Az új hitelfeltételek szélesebb körű, változatosabb hitelfelvételi lehetőségeket nyújtanak. Ezért nyilván nagyobb lesz a kísértés a minél nagyobb eladósodásra. Ügy érezzük; a takarékpénztár felelőssége abban is megnyilvánul, hogy megakadályozza a lakosság mértéken felüli eladósodását, mivel az a családok létbiztonságát veszélyeztethetné. Szeretnénk, ha óvatosságunkat józan ítélőképességünket a lakosság megértéssel fogadná; mert csak így alakulhat ki a lakásépítők, vásárlók és a takarékpénztár helyes, a társadalmi célokkal is egybevágó partneri kapcsolata. Cserhalmi Imre Csaknem egy hetet töltött megyénkben a Csuvas ASZSZK Szakszervezeti Tanácsának küldöttsége, amelynek tagjai a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeit tanulmányozták az SZMT-nél, szűkebb hazánk párt- és állami vezetőinél, s számos ipari, mezőgazdasági üzemünknél. Érdeklődéssel informálódtak a szakszervezeti nevelőmunka helyi feladatairól, eredményedről, valamint azokról az egyre szorosabbá fonódó kapcsolatokról, amelyek a csuvas és a Heves megyei vállalatokat, üzemeket, gyárakat kötik össze. Anatolij Arsentyevics Arsentyev, a Csuvas Szakszervezeti Tanács titkára és Mihail Ivanovics Ivanov, a Csebokszári Házépítő Kombinát brtgádvezetője, a Szocialista Munka Hőse erről a baráti, testvérmozgalmi kapcsolatról így nyilatkozott: — Együttműködésünk mind az egyes kollektívákat, mind pedig a két szakszervezeti tanácsot illetően tartalmas és eredményes. Nem az udvariasság mondatja velünk: kitűnően éreztük magunkat, felülmúlhatatlan baráti fogadtatásban volt részünk mindenütt. A megye — és ezen belül Eger — rendkívül szép, s megható az az igyekezet, ahogyan az itt élők óvják, vigyázzák és a hagyományok ápolására felhasználják a történelmi értékeiket. Mindezt szép feladatnak tartjuk... — Miután megismerkedtek megyénkkel, s az itteni szak- szervezeti munkával, kérjük: tájékoztassanak bennünket az önök mozgalmi feladatairól, terveiről. — Csuvasiában most a legfontosabb: teljesíteni az SZKP XXVI., illetve a szak- szervezetek XVII. kongresz- szusának határozatait. Szerveznünk kell a tömegeket az ipari tervek megvalósítására, a szocialista munkaötezer divatos nutriapré- met kínál eladásra; az e héten zajló lipcsei szőrmeauk- ción a Sárszentmihályi Állami Gazdaság. A Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzem nem először jelentkezik a szocialista országok egyik legnagyobb prémpiacának számító aukción. Már tavasszal is ott voltak, s A. A. Arsentyev verseny bővítésére, a versengő brigádok vállalásainak teljesítésére. Óriási feladat mind a szakszervezeti mozgalomban, mind pedig a gazdasági munkáiban a versenyszellem fokozása, a termelés helyi irányítása és megszervezése. — A Szovjetunió jelentős évfordulót ünnepel, fennállásának 60. esztendejéhez érkezett. Miként emlékeznek meg a jubileumról? — Az előbbiekből már kitűnt: nálunk mindenütt munkával ünnepiünk — mondja A. A. Arsentyev. — Meghirdettük a 60 év—60 kiváló hét elnevezésű munkaversenyt, amelyben egyaránt részt vesznek az üzemek, a brigádok és a dolgozók. Hetente informálódunk, hogy miként teljesítik a vállalásukat az iparban, a kereskedelemben, a mező- gazdaságban és az élet más területein a kollektívák és az elvtársaink. De nemcsak gazdasági teendőkről van szó, az ideológiai munkánk is éppoly fontos: én ötven éve születtem, átéltem hazánk történelmének nehéz időszakait, nekünk tehát most a mai fiatalokhoz kell szőrméik mind egy szálig elkeltek. Az állami gazdaság az idén itthon és külföldön negyvenezer nuitriaprémet értékesít. Az igen jó minőségű szőrmék nagy részét a kistenyésztőktől vásárolja fel, ugyanis csaknem az egész országban koordinálja a nutriatenyésztést. Tíz M. I. Ivanov (Fotó: Perl Márton) szólnunk, azokhoz, akik csak a filmekből, az irodalomból, a színművekből értesült ezekről az évtizedekről. Nekik kell őszintén és az igazságot tükrözően elmondanunk a történeteket, fejlődésünk nehezebb és könnyebb lépteit bemutatni abban a munkában, amelyet úttörőként végeztek elődeink. Az ünnepi készülődésről mondta — kiegészítésként — M. I. Ivanov: — A házépítő kombinát négyezer lakást épít évente, a mi brigádunk 37 tagja évi 800—850 új otthont ad át. Azt vállaltuk, hogy a szovjet alkotmány napjáig teljesítjük a 2 millió 19 ezer rubeles tervünket. Ezt túlteljesítettük: nemcsak több, hanem jobb minőségű munkát végeztünk Csebokszári - ban, és a köztársaság más településein. Hasonlóan szép lakásokat, házakat építettünk, mint amilyeneket itt láttunk az egri Csebokszári- lakótelepen, amely nekünk •nagyon-nagyon tetszett... — Köszönjük a beszélgetést. Szilvás István mezőgazdasági nagyüzemmel s huszonkét áfészon keresztül négyezernél több kistermelővel van együttműködési szerződése. Ezek a megállapodások mindkét fél részére igen előnyösek. A tenyésztők tenyészanyaghoz, kedvezményes árú táphoz jutnak, s biztos értékesítési lehetőséget találnak. Aukción a sárszentmihályi prémek A nőfelelős \ V annak, akik fiatal korukban „eljegyzik” maigúkat a közélettel, s az ilyen emberek nem is tudnak meglenni anélkül, hogy valamit ne tegyenek a szokásos munkán túl is — másokért. Mészáros Józsefné, Szerencsés Ilona, éveit számlálva alig jutunk túl a harmincon; mégis már több mint egy évtizedes közéleti „múltra” tekinthet vissza. Szinte igyenmekfejjel került 1970- ben a helyi tanácsba. Azután — felsorolni is elég — aktívája volt egész sor társadalmi szervnek, a népfrontnak, a nőmozgalomnak, a helyi áfésznek. De igazán a legfontosabbnak közülük, a nők érdekében végzett munkát érezte, érzi. 1975-ben, amikor egyesültek a három község — Lőrinci, Zagyvaszántó és Apc — termelőszövetkezeted, már mint gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezőre, rábízták a nőfelelős akkori viszonyok közötti nehéz feladja tát. .— Ez volt számomra az igazi mélyvíz — emlékezik vissza a cseppet sem köny- nyűnek mondható kezdetre. Három falu asszonyainak gondjával kellett törődnie, ráadásul alig ismerte őket. Mi egy nőfelelős munkája? A kérdésre tulajdonképpen röviden össze lehet foglalni a választ: törődni mindennel, ami kapcsolatban áll a nőkkel. Ez pedig sokmindent jelent, a foglalkoztatástól a szociális gondokig, a munkahelyi körülményektől a családi dolgokig. S bár szél« a skála, azért egykettőre „konkretizálni” tudjuk az elmúlt évek munkáját. — Az egyesüléskor — mondja — a növénytermesztésben 180 asszony dolgozott. Ma nyolc. Ebből egyenesen következett a nőbizottság feladata, figyelemmel kísérni, hogyan gondoskodnak a növénytermesztésben feleslegessé vált munkaerő elhelyezéséről. A megoldást a téesz termelési ágainak átszervezése, egyiknek, másiknak fejlesztése jelentette. Növelték az állattenyésztést, így a baromfinevelésben is, a tehenészetben is szükség lett az asszonyokra. Persze ezzel együtt sem volt könnyű a 180 nő foglalkoztatását megoldani. Akadt, aki megfáradva a munkában, nyugdíjaztatását kérte. Voltak szép számmal, akik megbarátkoztak az új munkával, sőt tanulni is kezdtek. Mivel a baromfitelepen nem bizonyult elegendőnek az otthon keltetett 50—100 csirke felnevelésének tapasztalata, megszervezték a betanított- munkés tanfolyamot. Hasonlóan a fejőknek is egyet. Mind a kettő jól sikerült, s ma ezek az asszonyok, megfelelő szakértelemmel, a baromfitenyésztésben 3—3500, a tehenészetben 4—4500 forintot keresnek, ötnapos munkahéttel... A következő lépés, a szakmunkástanfolyam szervezése lenne ... — Az asszonyok zöme, negyven-ötven év közötti — magyarázza nagy gondját, mely nem csupán nőpolitikái gond. Ez jó, ' mert magaibí- róak, még sokáig dolgozni tudók. De másfelől épp koruk okozza a problémát. Nem akarnak már tanulni, s mivel sokan közülük nem végezték el annak idején a nyolc általánost, enélkül nem vehetnek részt a szakmunkástanfolyamon. Korukra, családjukra hivatkozva nem vállalják, hogy újból beüljenek az iskolapadba. Valljuk be, valójában nehéz vitatkozni érveikkel. Bármit mondjunk, a falvakban még ma is az asszonyoké a nagyobbik teher, a gyermeknevelés, a család ellátása és legtöbbször a háztáji minden gondja. Ezek mellett, túl a negyedik X-en, tényleg nehéz rászánni magukat a tanulásra. És ráadásul anyagi előnyt sem hoz. Fiatalon vállalni egy naigy létszámú kollektíva asszonyainak gondját, szép dolog. Lehetőleg mindenben elegeit is tenni e vállalásnak, dicséretes. De ennek a fiatal asszonynak mindezen -felül még arra is maradt energiája, hogy a három falun túl élő asszonyok gondjaiból is részt kérjen. A termelőszövetkezetek tanácsénak nőbizottságaiban is dolgozik; s ezek után kerül sor arra, hogy beválasszák a Magyar Nők Országos Tanácsába. Mint fiatal és új tag, a családjogi bizottság munkájában topott feladatokat. Ott volt, amikor kidolgozták a javaslatokat a gyes sürgetően szükséges korszerűsítésére. Az apa joga a gyermekápolási táppénzre, a lehetőség a gyes idejének megosztására, ma már törvény biztosította lehetőség és jog. Persze maradt még olyan javaslat, melynek valóravál- tása az ország pénztárcájától függ egyelőre. — Mire telik még egy fiatal asszony energiájából? — faggatom. — Van két kislányom. Nemrég fejeztük be a ház építését. Készülök a mérlegképes tanfolyam vizsgájára. A válaszból úgy tűnik, sok mindenre. Még arra is, hogy figyelje és felmérje, kiket lehet bevonni a közéleti munkába. — Az asszonyok nehezebben vállalják a közéleti munkát — mondja —, mert naigyon komolyan veszik, s ha vállalják; mindenképpen el is akarják végezni. Ezért mérlegelik olyan sokáig, hogy valóban megbirkóznak-e vele. Sajnos az a baj — teszi még hozzá —, hogy nálunk nem keresik eléggé a közéletre alkalmas asz- szonyokat Ha egyet találnak, arra aztán ezerféle funkció vár. ö is így járt, ámbár a maga részéről csökkenteni kezdi, hogy a megmaradt egy-kettőt annál jobban végezhesse. Keresi segítőit, akik egyik-másik poszton felváltják. A sokféle munka közepette most egy újra is készül. Közeledik a III. országos nőkonferencia, melynek egyik résztvevője lesz. Gyűjti a tapasztalatokat, a véleményeket, hogy legyen mit a köz elé támi, a Zagyva-menti asszonyok életéből. Deák Rózsi
