Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 21., csütörtök A felforgatás jegyében Amerikai „program” Washingtonban kedden be­fejeződött az a kétnapos konferencia, amelyen ameri­kai szovjetológusok és „ke­let-szakértők” vitatták meg, mit tehetnének a „kommu­nista országok demokratizá­lásáért” — vagyis a szocia­lista országok belső fejlődé­sének befolyásolásáért. A konferencia Reagan el­nöknek a szocialista országok elleni felforgatás fokozására irányuló „programja” kere­tében tanácskozott. Ezt a ter­vet az elnök júniusban a brit parlamentben körvonalazta. Mint Elliot Abrams, az amerikai külügyminiszté­rium illetékes államtitkára keddi sajtótájékoztatóján je­lezte, a konferenciát továb­bi hasonló rendezvények kö­vetik. Így november elején ugyancsak Washingtonban rendezik meg a „szabad vá­lasztásokkal” foglalkozó nemzetközi értekezletet, amely ismét csak a hivatalos amerikai értelemben vett de­mokrácia fogalmát ki nem elégítő társadalmi rendsze­rek ellen irányul. Abrams arról is beszámolt, hogy a Reagan-kormány is­mét fokozni kívánja a Car­ter által megindított „embe­ri jogok” kampányát; ehhez mindenekelőtt a november 9-én folytatandó madridi ta­lálkozót tekinti megfelelő fórumnak. BUDAPEST A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására október 13—20-a között lá­togatást tett Mongóliában a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának küldöttsége, élén Petrák Ferenccel, a KEB titkárságának tagjával. RÓMA Olasz politikai körökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek Vagyim Zaglagyinnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemzetközi osztálya helyet­tes vezetőjének szerdán kez­dődő látogatása elé. Zagla- gyin Bolognában kezdi meg hivatalos programját: a Gramsci intézet meghívására előadást tart a Szovjetunió külpolitikájáról. Az OKP nemzetközi politikai kérdé­sek tanulmányozásával fog­lalkozó központja (CESPI) felkérésére, csütörtökön ugyanerről a témáról a fő­városban beszél a szovjet politikus. JERUZSÁLEM Az izraeli parlament ked­di szavazásán 56 képviselő támogatásáról biztosította, 50 képviselő pedig elvetette az izraeli kormánynak azt az álláspontját, hogy vissza­utasítja Reagan amerikai elnök közel-keleti tervének kulcselemét, nevezetesen a Jordánia, valamint Ciszjor- dánia' és a Gáza-övezet kö­zötti föderáció megteremté­sének gondolatát. BELFAST Szerdán reggel megkezdő­dött a szavazás Észak­írországban. Az új tartomá­nyi gyűlés 78 mandátumáért mintegy 20 politikai párt és szervezet 184 jelöltje verseng. Az úgynevezett arányos vá­lasztási rendszer jellegéből adódóan egy és ugyanaz a párt a 12 választókerület bármelyikében több jelöltjét is mandátumhoz juttathatja. BUDAPEST Megérkezett Kabulba a Magyar Szolidaritási Bizott­ság segélyszállítmánya. A MALÉV — gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, élelmiszereket, ruhaneműket szállító — repülőgépét a kabuli repülőtéren a Nem­zeti Hazafias Frönt és a Béke- és Szolidaritási Bi- . zottság vezetői fogadták. Jelen volt - Kiss Dezső, ha­zánk kabuli nagykövete. Nicaragua, Zimbabwe, Hollandia, Málta és Pakisztán fl Biztonsági Tanács új tagjai Az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó 37. ülésszaka kedden, a szavazatok túl­nyomó többségével Nicaragu­át választotta a Biztonsági Tanács új, nem állandó tag­jává. A BT újonnan válasz­tott, nem állandó tagjai ezenkívül Zimbabwe, Hollan­dia, Málta és Pakisztán. A Biztonsági Tanácsnak, mint ismeretes, öt állandó tagja van (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország és Kína) és tíz nem állandó tagja, amelyek közül ötöt — kétéves időtartamra — minden évben újraválaszta­nak. Nicaragua megválasztását politikai megfigyelők úgy ér­tékelik, hogy az a haladó sandinista kormánnyal való széles körű nemzetközi szo­lidaritás bizonyítéka. A la­tin-amerikai országot ugyan­is annak ellenére választot­ta meg a közgyűlés, hogy Washington minden áron meg akarta akadályozni a nicaraguai tagságot. Nicaragua összesen 104 szavazatot kapott, szemben a másik latin-amerikai jelölt­tel, a Dominikai Köztársa­sággal, amelyre 50 szavazat esett. Az újonnan megválasztott államok, 1983. január elsejé­től két évre válnak a BT új nem állandó tagjaivá. Kohl londoni megállapodásai NSZK kormányülés A nyugatnémet és a brit kormány — a NATO és az Egyesült Államok célkitűzé­seinek megfelelően — kizá­rólag a szovjet és az ameri­kai szárazföldi rakéták csök­kentését támogatja. Egyelő­re nem kívánják, hogy a genfi tárgyalások témaköré­be bevonják a tengeri telepí­tésű rakétákat, valamint har­madik országok, vagyis Nagy-Britannia és Franciaor­szág eurostratégiai nukleáris erőit — jelentette ki Helmut Kohl kancellár londoni tár­gyalásairól a bonni kormány szóvivője. Helmut Kohl és Margaret Thatcher brit kormányfő egyetértett abban, hogy foly­tatni kell a madridi találko­zót, mindketten támogatják egy európai leszerelési érte­kezlet összehívását. A bonni kabinet szerdai ülésén — a londoni találko­zón kívül — megvitatta a Nyugat-Európa és az Egye­sült Államok között folyó „acélháború” ügyét is. Mitterrand— Gemajel találkozó Francios Mitterrand fran­cia elnök szerdán ebéden látta vendégül Amin Gema­jel libanoni elnököt, aki washingtoni látogatását befe­jezve szerdán délben érkezett a francia fővárosba. Gemajel az Elysée-palotá- ból távozva kijelentette, hogy két kérdésben kérte a francia kormány segítségét: politikai támogatást ahhoz, hogy a Libanont megszálló külföldi haderők mielőbb el­hagyják az ország területét, s helyükre a libanoni had­sereg léphessen; továbbá pénzügyi és technikai segít­séget az ország újjáépítésé­hez. Gemajel hozzátette, hogy a francia elnökkel tar­tott megbeszélése után „de­rűlátóan” tekint a jövőbe. Michel Vauzelle, az Ely- sée-palota szóvivője a talál­kozó után azt mondotta, hogy Franciaország „ készség­gel rendelkezésre áll”, haj­landó részt venni Libanon újjáépítésében, s nem fog beavatkozni az ország bel- ügyeibe. A francia szóvivő szerint a libanoni elnök kér­te a Bejrútban állomásozó több nemzetiségű haderő lét­számának növelését. Francia ■részről tudomásul vették ezt a kérelmet, de még nem hoztak döntést. Nem hatá­rozták meg azt sem, hogy Franciaország milyen ösz- szeggel vesz majd részt Li­banon újjáépítésében. Brooklyn kikötőjében vesztegel az a hajó, amely a General Electric cégnél gyártott turbinaalkatrészeket szállította volna a Nuovo Pignone nevű olasz vállalatnak. A vámhatóság a szállítmányt lefoglalta, pedig azt az olasz cég nem a szibé­riai gázvezetékhez, hanem Algéria számára rendelte meg. Az olasz kormány tiltakozott az Egyesült Államoknál (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— Ázsiai találkozók Valami mozgásba lendült Ázsiában? Mi tagadás, nehéz ilyen távolról felmérni egy-egy találkozó kö­vetkezményeit, még nehezebb kiszámítani, hogy az egyes államok közti feszültség lanyhul-e vagy éppen éleződik e hatalmas kontinensen. Mindenesetre az utóbbi időben jelentősebb hangsúlyt kaptak azok a törekvések, amelyek a térség biztonságát kívánták elősegíteni. Ebből az aspektusból ítélve figyelemre méltó Ziaul Hak pakisztáni elnök pekingi tárgyalása, valamint az ottani bejelentés, hogy november elsején Űj-Delhiben találkozik Indira Gandhi indiai kormányfővel. Ami Pakisztán és Kína kapcsolatait illeti, a két állam között hagyományosan jó a viszony. Közismert, hogy Peking és Washington között a párbeszéd meg­kezdésében Pakisztán jelentős szerepet vállalt magá­ra, mint közvetítő. Az is közismert, hogy az afga­nisztáni események megítélésében a két ország azonos álláspontot képvisel. S a Pakisztánban amerikai köz­reműködéssel felállított kiképzőtáborokban az afgán ellenforradalmárok fegyverei részben kínai eredetű­ek. .. Üjabban egyre több szó esik arról, hogy a pekingi külpolitikában bizonyos hangsúlyváltozások történ­tek. Ziaul Hak elnök talán nem véletlenül hangoztat­ta pekingi sajtóértekezletén, hogy Pakisztán és „az afgán párt” képviselőinek genfi találkozóján „jó ha­ladást” értek el. Meglehet, a kínai vezetőkkel folyta­tott eszmecseréken fokozottabban figyelembe vették az afganisztáni helyzet konszolidálódását. Ha igen, akkor ebből a megfelelő következtetéseket is le kel­lett vonniuk. A pakisztáni—indiai viszony nem mondható zavar­talannak. Gyakoriak a határvillongások, amelyek be­árnyékolják a két szomszédország kapcsolatát. Af­ganisztán megítélésében, a délkelet-ázsiai térség problémáiban ugyancsak eltérő Ziaul Hak és Indira Gandhi véleménye. Ha a november elsejei — igaz, rövidre tervezett — pakisztáni—indiai csúcstalálkozó létrejön, az még­is annak a jele, hogy pakisztáni részről a korábbinál reálisabban ítélik meg a helyzetet. Erre utal az is, hogy a csúcstalálkozót követően, még az év vége előtt, a két külügyminiszter is tárgyalást folytat majd. Mint minden személyes találkozó, Ziaul Hak pe­kingi eszmecseréi és bejelentett új-delhi megbeszélé­se is azt tükrözi, hogy a politikusok keresik az együttműködés új formáit, a kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeit. Különös fontossága van ezeknek a találkozóknak Ázsiában, ahol egyes országok között feszült a viszony, s a térség biztonságát gyakran ezek az ellentétek fenyegetik. Bizonyos, hogy a személyes találkozók hozzájárul­nak az álláspontok közelítéséhez — India és Pakisz­tán esetében —, Ziaul Hak pekingi látogatása pedig talán elősegíti az úgynevezett afgán kérdés reálisabb megközelítését. Ázsia biztonságának mindenesetre ez felelne meg a leginkább. Gyapay Dénes Az export—import egyensúly javításáért Magyar-brazil kapcsolatok Évente 180—230 millió dollár értékben importálunk Braziliából szójadarát, kávét. Exportunk azonban több mint egy évtizede képtelen meghaladni az évi 10—20 millió dollárt. Mozdonyok, úszódaruk, gyógyszerek és más kemikáliák jelentik hagyományosan Magyaror­szág braziliai exportkínálatát. A lista bővítése, a mennyiség növelése egészen a legutóbbi időkig min­den erőfeszítés ellenére lehetetlennek bizonyult. A világpiaci helyzet vál­tozása, a világgazdaság erő­vonalainak átrendeződése azonban az utóbbi hónapok­ban alapvetően új helyzetet teremtett. A szójabab keve­sebbet ér, akárcsak a káné; a feldolgozóipari termékek ára pedig az előállítás költ­ségeihez képest csökkent. A Dél-Amerikában jelentős gazdasági és politikai tekin­télyt kivívó Brazüia is csak akkor tudja megőrizni ebben a helyzetben viszonylagos gazdasági stabilitását, ha erőteljesen növeli ex portké­pességét. S ennek számukra is legkézenfevőbb útja a me­zőgazdasági termelés és ez­zel együtt az élelmiszerex­port gyors mértékű és nagy léptékű fejlesztése. Annál is inkább így van ez, mert az ország természeti adottsá­gai kiválóak; jó a klíma, számos növényi és állati ter­mék előállítása lényegesen olcsóbb, mint Európában. Gond azonban, hogy Brazí­lia legnagyobb részén még ma sincs kialakult, fejlett mezőgazdasági kultúra. Ép­pen ezért nagyszabású bra­zil tervek fogalmazódtak meg e helyzet megváltoztatására. Ennek köszönhető, hogy a dél-amerikai ország az utób­bi időben fokozott érdeklő­déssel fordult hazánk felé. Tavasszal Faluvégi Lajos, miniszterelnök-helyettes ve­zetésével magyar kormány- küldöttség járt Brazíliában és a látogatás során a ma­gyar export jelentős mérté­kű bővítésének lehetőségei körvonalazódtak. A kétolda­lú tárgyalások során kidol­goztak egy csomagtervet, amely három-, illetve ötéves távlatokban meghatározta a magyar részvétel lehetősége­it a brazil mezőgazdaság fej­lesztésében. Ennek értelmé­ben a magyar import az ed­digi szinten marad, viszont az export akár négy-ötszö­rösére is emelkedhet. És a növekedés korántsem a hagyományos feldolgozó- ipari termékek nagyobb tö­megű szállításának lesz kö­szönhető, hanem elsősorban annak, hogy Brazília kész­nek mutatkozik komplett magyar mezőgazdasági rend­szerek megvásárlására. A csomagterv tartalmaz egy olyan 15 millió dolláros keretmegállapodást, amely­nek érdekében a brazil bel­ső fejlesztési minisztérium­hoz tartozó állami vállalat, a Codevasf három, szarvasi rendszerű, központi halkelte­tő állomást vásárol tőlünk. A szerződés értelmében mi szereljük fel az állomásokat, szállítjuk a halivadékot és persze a technológiát. Az állomás körül létesített ha­lastavakhoz sertéstelep és kacsatelep épül; ugyancsak magyar tervek alapján. S ez korántsem minden. A nyáron brazil meghívásra magyar szakemberek tanul­mányozták a helyi adottsá­gokat, s megállapodás szü­letett egy háromezer hek­táros mintafarm létesítésére. A gazdaságban többek között a kukoricatermesztés nádud­vari technológiáját próbál­ják ki. Ha a kísérlet bevá­lik, legalább 40—50 ezer hektáron meg lehet kezdeni a nagyüzemi termesztést. A csomagterv másik része az ország egyik legjelentő­sebb kereskedőházával, a Costa Pintóval való üzleti kapcsolat bővítésének módo­zatait tartalmazza. Eddig ettől az évi 800 millió dollá­ros exportot lebonyolító ma­gáncégtől kizárólag szóját vásároltunk. Most alakuló­ban van egy olyan közös vállalat, amely a szójater- melés együttes fejlesztését valósítaná meg. A magyar fél szállítaná a technológiát, a gépeket, adná a szakembe­reket, a brazil fél pedig a földet és a munkaerőt. Foly­nak a tárgyalások egy má­sik közös vállalattal is, amely a magyar gépeket, technológiákat alkalmazná a brazil mezőgazdaságban, s alkalomszerűen fellépne harmadik piacon is. A Costa Pinto 80 ezer hektáros bir­tokán a kukorica, a napra­forgó, a cukorcirok, a kü­lönböző zöldségek és gyümöl­csök termesztésében a nád­udvari KITE technológiáit kívánják bevezetni és tár­gyalások folynak velük is magyar halkeltető állomá­sokról, sertés- és kacsatele­pekről. A nagyszabású brazil me­zőgazdaságfejlesztési tervek e két keretmegállapodáson kívül is jelentős exportlehe­tőségeket teremtenek. Bra­zília középső részén egy­millió hektárnyi szűz sza- vannás terület művelését kezdik meg a közeljövőben, de itt kultúrnövények ter­mesztése csak öntözéssel lehetséges. Az előzetes tárgyalások sze­rint a brazil partner legalább ötszáz önjáró öntözőberende­zést szándékozik vásárolni. A kormány az ilyen beruhá­zásokat jelentős adó- és vámkedvezményekkel támo­gatja. Folynak a tárgyalá­sok az öntözőberendezések kooperációs gyártásáról és a szervizhálózat kiépítéséről. Megnőtt a brazil érdeklődés a magyar paradicsom- és hagymabetakarító gépsorok*, valamint az édesvízi halászat magyar technológiái iránt is. A jelek szerint a magyar —brazil kereskedelem im­már krónikussá vált kiegyen­súlyozatlanságán változtat­ni lehet; az együttműködés új lehetőségeinek feltárásá­val máris nagyot léptünk előre. Ezt igazolja Antonio Aureliano Chaves de Men- donca brazil alelnök ma­gyarországi látogatása is, amelynek során a tavasszal Brazíliában megkezdett tár­gyalások „ Magyarországon folytatódhattak. Gádor Iván

Next

/
Thumbnails
Contents