Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 21., csütörtök 3 Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (IV/3.) Az igénylés szabályai Malomstiklitől a temetőgondnokságig Egy hatvani NEB-ellenőr emlékezik Soltész Lászlótól, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kom­munálisügyi főosztályának vezetőjétől elsőként arra a sokakat érdeklő kérdésre kértünk választ, hogy a Mi­nisztertanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. — A tanács által elosz­tandó lakásra, tehát tanácsi bérlakásra vagy tanácsi ér­tékesítései és tanácsi vevő­kijelölésű lakásra az igény­lést vagy az igénylő állan­dó lakóhelye, vagy az állan­dó munkahelye szerint il­letékes elsőfokú lakásügyi hatóságnál kell benyújtani — mondta. — A főváros­ban a lakásigénylés csak akkor vehető nyilvántartás­ba, ha az igényig igazolja, hogy az állandó lakóhelye legaláb öt éve Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, il­letve szolgálati viszonyban, vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi tagsági vi­szonyban. Más város eseté­ben a fővárosra vonatkozó rendelkezések nem alkalmaz­hatók. Azt azonban a ta­nácsrendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városok­ba áramlást azzal is, hogy a tanácsi elosztású lakások kiutalásánál legyen feltétel a meghatározott időtartamú (például ötéves) helybenla- kás vagy állandó munkavi­szony. V Az együttlakók számától függ — Az új jogszabály sze­rint, miről kell nyilatkoznia az igénylőnek kérelme be­nyújtásakor? — Az új jogszabály előír­ja; nyilatkoznia kell arról, hogy lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be, volt-e koráb­ban olyan tanácsi vagy vál­lalati bérlakása, amelynek a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében le­mondott, továbbá korábbi tanácsi bérlakás kiutalásakor kapott-e, illetőleg mely sze­mélyek után kapott szociál­politikai kedvezményt? — Megtagadható-e fiatal házaspár igénylésének nyil­vántartásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásigénylé­sének nyilvántartását nem tagadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem töröl­heti, még ha a fiatal há­zaspár az igénye kielégítésé­ig — Ideiglenesen — a la­kásügyi hatóság működési területén kívüli településre (például szülei, hozzátarto­zói tulajdonában levő hét­végi házba) költözik. — Ugyancsak Igen soka­kat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a la­kásigény mértéke? — Nagy jelentősége van a jogos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kí­vánják kielégíteni, akár a magánlakásépítéssel. A ta­nácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértékének alsó, illetőleg felső határa az együtt lakó személyek számától függően a következő: Két személyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba —, négy személy esetében: kettő-há­rom lakószoba —, öt személy esetében: két és fél-há­rom és fél lakószoba —, hat személy esetében: három­négy lakószoba —, hét sze­mély esetében: három és fél­négy és fél lakószoba —, nyolc személy esetében: négy-öt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bérlővel együtt lakó sze­mélynek tekinteni? — Az új jogszabály ki­mondja, hogy a tanácsi bér­lakás kiutalására irányuló kérelemben a bérlővel együtt lakó személyt csak akkor lehet figyelembe ven­ni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jelleggel együtt laktak és a bérlővel együtt költözik a lakásba. — A fiataloknál a szüle­tendő gyermekeket is Így. minősítik? — A fiatal házaspárok számára kedvező az a ren­delkezés, mely szerint az együtt lakó személyek szá­mának megállapításakor legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehe­tő, ha a tanácsi bérlakást á fiatal házaspár emeletráépí­tés, tetőtérbeépítés, toldalék­építés, műszaki megosztás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakításával vagy más módon létesíti, illetőleg a bérlő halála esetén a lakás- bérleti jogviszonyt a fiatal házaspár folytatja. Abban a kérdésben, hogy a lakást igénylő milyen . mértékben elégíthető ki, a rendelkezés­re álló lakások, továbbá az igénylők száma és összeté­tele stb. figyelembevételével — a rendeletben foglaltak alapján — a lakásügyi ható­ság jogosult dönteni. A la­kásalap jobb kihasználása indokolttá teszi, hogy a la­kásigény kielégítése a mér­ték felső határán túl még akkor sem teljesíthető, ha az együtt lakó személyek­nek járna (egészségi állapo­tuk, munkakörük stb, cí­mén) külön szoba. A letét összege — A szóban forgó intéz­kedésekkel került a köztu­datba ez a kifejezés, hogy: „igénylési letét”. Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a mindenkori lakásigénylések­ről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilván­tartással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek kö­telezettségüknek, s a lakás­igényléssel kapcsolatos vál­tozásokat a tanácsoknál be­jelentsék. Ez azonban gyak­ran elmarad. Ezért a lakás­igénylések pontosítása cél­jából, a Minisztertanács rendelete lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, me­gyei városi), illetőleg a köz­ségi tanács rendelete a la- kásdgénylés benyújtása, ille­tőleg az 1983. január 1. nap­ját követő megújítása ese­tére egyszeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteikben az igénymegújítást, illetőleg az új igénylés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbe helye­zéséhez köthetik. A letét előtakarékosságul is szolgál, amit kamataival együtt a lakáshasználatbavételi díj, illetőleg az előtörlesztés megfizetésére kell felhasz­nálni. A lakásigénylés visz- szavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget ka­mataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igény­lési letét? — Ennek mértékét, továb­bá a megfizetésével, illető­leg elengedésével stb. kap­csolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete álla­pítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, to­vábbá az igényelt lakás jel­legétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően — eltérő mértékű lehet. Az igénj^lési letétet — az e cél­ra nyitott számlán — az Országos Takarékpénztár kezeli és ha egy éven belül felhasználják, évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 száza­lék kamatot térít. — Mi történik, ha vala­kinek akár csak átmeneti időre is, de szüksége volna az így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarékbetétet az OTP- től? — A letéti számlát meg­szüntetni vagy a számlán levő összeget időközben más célra felhasználni csak a lakásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való törlé­sét követően lehet. Fontos tudni tehát, hogy ha a le­téti összeget más célra hasz­nálják fel, a lakásigénylés megszűnik. 1983. január 1*e és június 30-a között — Mikor kell a lakás­igényléseket megújítani? — A lakásellátás új rend­szerének kialakításához a tanácsoknak pontos adatok­kal kell rendelkezniük a la­kásigénylésekről, illetőleg arról, hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltétele­it megismerve — fenntart­ja-e lakásigénylését, s ha igen, milyen lakásellátási formára ? Ezért az új ren­delet előírja, hogy az 1982. december 31-én fennálló igénylések esetében 1983. január 1-e és június 30-a között a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújí­tás gyakorlati lebonyolításá­nak módját a tanácsok ha­tározzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj révén az igénylés puszta megújítása is pénzbe fog kerülni? — Ott, ahol az illetékes tanács így határoz. Erről a tanács jogosult dönteni. Az állami lakások körébe a jövőben is a tanácsi bérla­kások, a vállalati bérlakások, a szolgálati lakások, továb­bá — 1985 végéig — a taná­csi beruházásban állami tá­mogatással értékesített, úgy­nevezett tanácsi értékesítésű lakások tartoznak. 1985 után a tanácsi beruházásban épü­lő lakásokat állami (közpon­ti) támogatás nélkül — a pénzügyi feltételekre vonat­kozó általános rendelkezések szerint — értékesítik. A ta­nácsi bérlakásokért az ar­ra való jogosultság alapján differenciált összegű — a lakások alapterületének fi­gyelembevételével megálla­pított — 1981-től érvényes lakáshasználatbavételi dí­jat kell fizetni. Előny a fiataloknak, a nagycsaládosoknak — Hogyan érvényesül a lakáselosztás és -gazdálko­dás új rendszerével szem­ben a jogosan támasztható követelmény, hogy összhang­ban legyen társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel, életszínvonal-politikánkkal? — A lakásügyi jogszabá­lyokat a Központi Bizottság­nak és a Minisztertanács­nak az 1982. április 7-i ha­tározatával jóváhagyott irányelvek alapján vizsgál­ják felül és egészítik ki. Az elmúlt időszak tapasztalatai indokolttá tették a lakás­ügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgá­latát, a jogalkalmazás gya­korlatának egységesebbé té­telét s a lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsítését. A társadalmi igazságosság szel­lemében alapvető követel­mény, hogy elsősorban a családalapító fiatal házaspá­rok és a több gyermekes csa­ládok juthassanak jobb fel­tételek mellett lakáshoz. ■ Ezért a tanácsi lakáselosz­tásban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, hogy a tanácsok valamennyi lakásellátási formára kiterjedően vegye­nek részt a központi lakás­gazdálkodási elvek kialakítá­sában és helyi alkalmazá­sukban. Cserhalmi Imre Lassan huszonöt esztendeje szolgálja a népi ellenőrzés ügyét Berkes József né, a Nemzeti Bank hatvani fiók­jának hitelügyi előadója. Bankosként kapcsolódott a mozgalomba, ismerője a számszaki dolgoknak, tehát ilyen képességét jól haszno­síthatták előbb a közgazda- sági, majd a szociális és egészségügyi csoport tevé­kenységében. Munkálkodása a kezdet kezdetéhez kapcso­lódik, hiszen már 1958-ban — közérdekű bejelentések alapján — rábízták a helyi malomnál föllelhető stiklik, pénzügyi szabálytalanságok kibogozását. Aztán az elsőt követte a második, majd a többi feladat. Ahogy, idézve a múltat, fölemlíti: évente két-három több napos vizs­gálatban vett részt, és olyan lelkes, hozzáértő segítői vol­tak, mint Körmöczi Lajosné tanítónő, Kókai Jánosné vé­dőnő, a tanácstól Heutschy Csabáné, vagy éppen dr. Szabó Gábor, a csoport je­lenlegi vezetője.., o Az emlegetett munkatár­sak, hivatásukból eredően, sejtetik, hogy miféle felada­tok kísérték Berkes József - né népi ellenőri tevékenysé­gét, s az eltelt közel huszon­öt esztendőt. Jól emlészlk, milyen széles körű és haszon­nal járó volt az a célvizsgá­lat, amelyet a helyi gyer­mekintézményekben folytat­tak, az élelmezés minőségét kutatva. Megkapják-e pél­dául a kisiskolások a napkö­zi konyháján azt a vitamin­mennyiséget, ami életkori sajátosságaiknak megfelel? Bizony az első nekifutás több helyütt fonákságokat tárt fel. Az átvizsgált étla­pok arról vallottak, hogy a gyermekek kosztja szegényes. Amikor a napközi otthonok férőhelyeinek kihasználtsá­gát mérték fel, akkor a túl­zsúfoltság volt jellemző a hatvani intézményekre. A szociális otthonban tett láto­gatásuk pedig az épület és annak felszereltsége dolgá­ban derített fel pótolnivaló­kat. Hogy aztán mire vezet­tek a vizsgálati jegyzőköny­Szövetkezetek együttműködése Adatfeldolgozás, szolgáltatások társulásban (Tudósítónktól) A fogyasztási szövetke­zetekben az elmúlt évek so­rán a gazdasági együttműkö­désnek különböző formái alakultak ki. Így többek kö­zött gazdasági társulás, áru­beszerző és értékesítő együtt­működés, különböző szolgál­tatások közös szervezete. A Heves megyei fogyasztási szövetkezetben jelenleg ilyen formában dolgozik a gyön­gyösi sósrúdgyártó üzem, az egri Áfész Aruház, a sarudi húsüzem és működik két árubeszerző társulás is. Meg­alakult egy társulás Füzes­abonyban édesipari üzem létrehozásában. A közös munka lehetővé tette a nagyobb fejlesztések összehangolását, a közös fej­lesztési alap gazdaságos fel- használását. A megyében kialakultak az együttműködés egyéb formái is. A parádi áfész építő rész­lege például az egri körzet­ben végzi az üzletek építését, felújítását. Az egri áfész ugyanakkor elvégzi más szö­vetkezetek gépjárműinek ja­vítását. A lőrinci áfész be- tonáruüzeme elsősorban a szövetkezeti telepeket látja el termékeivel. Szabó Lajos vek? A közelesen jubiláló népi ellenőr jó érzéssel álla­pítja meg, hogy az utóvizs­gálatok általában a tenni- akarást, a gondok egészséges orvoslását tükrözték. A konyhák főztje megjavult, a napközik zsúfoltsága mérsék­lődött, a szociális otthon öreg lakóin pedig a KIOSZ kisiparosai segítettek. o Az egymást követő évek és a szaporodó vizsgálatok egyébként oly értelemben is haszonnal jártak, hogy bő­vült Berkes Józsefné szak­mai ismeretanyaga, és a kü­lönböző tapasztalatokat — oda-vissza alapon — mind a munkahelyén, mind a NEB- vizsgálatoknál kamatoztathat­ta. Utóbbi vonatkozásban egy friss, alig pár hete lezajlott ellenőrzés célját, sajnálatos konzekvenciáját említi meg. A városi tanács költségveté­si üzemének temetőgondnok­ságánál, illetve a temetkezé­si vállalat helyi kirendeltsé­génél tárt fel komoly prob­lémákat a vizsgáló csoport. A sírhelyek értékesítése, az egyéb szolgáltatások bizony­latolása súlyosan sérti a pénzügyi fegyelmet, illetve a visszaélés gyanúját meríti ki. Emiatt javasolták is, hogy a tanács illetékes osztálya mi­előbb tételes pénzügyi vizs­gálatot foganatosítson. Az üzem a szigorú számadási nyomtatványok bevezetése mellett készíttessen a teme­tőkről katasztert, térképváz­latot, amit a rendeletek már korábban előírtak. És annak is elejét kell venni, hogy a sírhelyárak megváltoztatása bizonyos esetekben jogtalan haszonnal járjon. o Hogy miként ítéli meg a népi ellenőri munka jelentő­ségét Berkes Józsefné? És mennyire érzi 25 esztendős tevékenykedésének az elis­merését? Amikor ezekről kérdezzük, a legtermészete­sebben fogalmazta meg, hogy valamennyien társadalmi hasznú munkának hiszik- vallják, amit vállaltak. És Vettem egy lámpát. Lát­szólag ez magánügy, senki másra nem tartozik. A tény — igen. De a körülmé­nyek. ..! Bementem a Gyöngyszöv Áruházba és kiválasztottam magamnak azt a bizonyos „fényforrást". Az eladó kész- ségeskedett is körülöttem. Igaz, 60-as izzót nem tudott adni hozzá, ahogy egy mé­ternyi villanyvezetéket sem külön, de belecsavart a fog­lalatba egy 40-es égőt, aztán odament a fali táblához, a villásdugót belenyomta az aljzatba, megfogta a kapcso­lót, a gombot benyomta és...! .. .és semmi. A lámpa nem világított. Talán a foglalat... gondolhatta a fiatal eladó. Kicsavarta az izzót, elővett egy csavarhúzót, igazított az érintkezést szolgáló lemeze­ken, a biztonság okából a lámpát külön is kipróbálta, aztán ismét a kapcsolótábla, megint az a bizonyos gomb és megint semmi. — A kapcsolóval lehet a baj — állapította meg csen­desen. Mit szólhattam erre? — Kicserélhetem egy má­sik ilyen lámpára, de... úgy látom, nincs több ilyen. Ak­kor a kapcsolót, ha... Beleegyezően bólintottam. Ekkor derült ki, hogy a lámpa kapcsolója nem csti­(Fotó: Szabó Sándor) soha eszükbe nem jut, hogy tetteikért, a legkülönbözőbb ügyes-bajos dolgok felderíté­séért valamire is számítsa­nak. Elég, ha hivatali ten­nivalóik alól mentesítik őket egy-egy vizsgálat alkalmá­val, azt is úgy ütemezvén, hogy -a kenyérkereső munka értéke ne csorbuljon. Ami pedig a mozgalom lényegét, a NEB-vizsgálatok tartalmát illeti: soha nem leleplezni, nem számonkérni akarnak az ellenőrzés önkéntesei. Inkább az vezérli valamennyit, hogy elejét vegyék mindazon sza­bálytalanságoknak, kilengé­seknek, amelyek esetleg na­gyobb kárhoz vezethetnek. Megbecsülés. A hatvani jubiláns azért ennek sincs hiányában. A közel 25 esz­tendő tisztességes helytállá­sát, és a számszaki munka útvesztőiben való igazságke­resést, a közvagyonért vál­lalt törődést a felettes szer­vek többször méltányolták Berkes Józsefné esetében is. Hat esztendeje a KNEB em­lékplakettjével tüntették ki, két évvel később elismerő oklevélben, több alkalommal november 7-i ajándékban részesült, egy esetben pedig jutalomüdülésre utazhatott. Ha mindez nincs, talán föl­mondja a szolgálatot? Nem ilyen ember a Nemzeti Bank hitelügyi előadója. Csinálná akkor is, plakett és okleve­lek nélkül is, mert neki az ügy a fontos. A cél* amit szolgál. A feladat, amiben jobbára azok is segítséget éreznek, akikhez a vizsgálati megbízólevéllel időnként be­kopogtat ... varozható szét. Valakik úgy szerkesztették meg és sze­relték össze, hogy azt többet normálisan szét ne lehessen szedni, csak széttörni. — Sajnos, nincs más hát­ra — sóhajtott megadóan a fiatal eladó. Ez sem ment könnyen. Az a fránya műanyag is pont ilyenkor tud olyan kemény lenni, mintha vasból lenne. Percek jöttek és percek men­tek, beletelt egy félóra is, mire a lámpa működőképes lett — az eladó jóvoltából és készségességéből. Hogy miért nem műkő-, dött a lámpa kapcsolója? Csak azért, mert az egyik zsinórt nem csavarozták hoz­zá a kapcsoló érintkezőjéhez. Valaki elfelejtette ezt az ap­róságot elvégezni. Persze, az illető megfelelő órabért kapott úgy is, hogy egy csavart nem húzott meg, ennek következtében egy lámpa..., egy kapcsoló..., egy fél óra..., és...? Mi-„ nek folytassam? Köszönhető pedig mindez a Szarvasi Vas. és Fémipari Szövetkezetnek, ö a felelős, A lámpa típusa: Szv—809i Nekik nem köszönöm meg, de az áruház eladójának igen, hogy annyit fáradozott. Mások hibájából. Ahogy egy jó kereskedő teszi ilyenkor. (gmf) Moldvay Győző Nemcsak lámpa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents