Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 20., szerda 3. Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (IV/2.) II lakásépítés finanszírozása, pénzügyi feltételei A megyei tanács vb tárgyalta Hasznosnak bizonyult az integráció Nyilvánvaló, hogy a Mi­nisztertanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő és orien­táló pénzügyi következmé­nye van, több új, ilyen vo­natkozású jogszabály, rende­let lát majd napvilágot Néhány alapvető tudnivaló­ról kérdeztük Németh Zol­tánt, a Pénzügyminisztérium közlekedési, építésügyi és la­káspolitikai főosztályának vezetőjét: Építkezés saját erőből — A lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve a szo­ciálpolitikai kedvezmények­kel kapcsolatban manapság gyakran használt fogalom: az úgynevezett saját erő. Mit értenek ezen? — Mindenekelőtt azt hogy a lakásépítési (vásárlási) kölcsönöket csak az építtető (vásárló) saját anyagi esz­közeinek kiegészítésére le­het nyújtani — mondotta. Ez egyrészt azt jelenti, hogy há valaki meglevő ingatla­nát eladja vagy lakásbérleti jogáról térítés ellenében le­mond, sí emellett épít vagy vásárol másik lakást, akkor az eladási árat vagy térí­tést a lakás építésére (vá­sárlására) köteles költeni. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a költségeket (az állat), akkor a fennmaradó kiadásaira kölcsönt kaphat. Másrészt azt is jelenti ez a szabály, hogy nem kaphat kölcsönt, akinek nincs fe­dezete az őt terhelő költség- hányadra. A meglevő anya­gi eszközöket viszont az építtető (vásárló) akkor is köteles a lakásra fordítani, ha ezzel túllépi a saját erő­ből befizetendő kötelező ösz- szeg minimális mértékét. Nem lehet tehát úgy új la­kást építeni (vásárolni), hogy a meglevőt eladva az árából csak a kötelező részt fizetik be az új építésére (vásárlására) és az azon fe­lüli összeget másra fordít­ják. — Végül is mekkora az úgynevezett saját erőből fe­dezendő minimális hányad? — Ezt a következő táblá­zat jól ábrázolhatja: Munkáltatói támogatás van: nincs: Építési (vásárlási) forma Családi ház 20% 40% Többszintes vagy csoportház 10% 30% A táblázatban közölt száza­lékos mértékek csak mini­mumok, — Kérem, mutassa be ezt egy példa segítségével. — Szívesen. Mondjuk, egy lakás építési költsége (el­adási ára) 580 ezer forint. A hitelpolitikai irányelvek alapján nyújtható legmaga­sabb összegű kölcsön példá­ul családi házra 300 ezer forint, többszintes épületek­nél 360 ezer forint. Ez esetben a saját erő pénzben kifejezve kétgyermekes há­zaspár számára a következő: költség 580 000 Ft kedvezmény 60 000 Ft 520 000 Ft saját erő családi házra 220 000 Ft többszintes építkezésnél 160 000 Ft Ha esetünkben a munkálta­tó a költség 20 százalékának megfelelő 104 ezer forint összegű támogatást nyújt, akkor a saját erő családi háznál 116 ezer forint, több­szintes építkezésnél 56 ezer forint. — De az építtetők egy ré­sze a „saját erőt” házilagos munkával is teljesíti. — Így van. Ezért lehetsé­ges, hogy az építési költsé­gek terheit az építtetők, kü­lönösen a szerényebb kere­setű fiatalok saját munká­val csökkenthessék. A fél­kész-ház kivitelezési módszer lényege, hogy általában az épület szerkezeti részeit szervezett kivitelező; s a be­fejező szakipari munkákat az építtető készíti el. Tanácsi értékesítései lakások — Mit kell tudni az úgynevezett tanácsi beruhá­zásban értékesítés céljára épített lakások vásárlásáról? •— A vevőt a lakásügyi hatóság határozattal jelöli ki, a jóváhagyott lakás- igénylési névjegyzékre fel­vett és ilyen lakásra jogo­sult igénylők közül. A la­kásügyi hatóság a kisajátí­tottak vagy szanáltak elhe­lyezésére is juttathat ilyen tanácsi lakást az erre vo­natkozó szabályok szerint. Ezeknek a lakásoknak az eladási árát az építtető ta­nács végrehajtó bizottsága az építési költség alapján álla­pítja meg. Az üzlethelyisé­gek, garázsok és más, nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek, melyek a tanácsi ér- tékesítésű lakásokkal együtt épültek, csak készpénz elle­nében értékesíthetők. — Az ilyen lakások vá­sárlásához is nyújtható álla­mi támogatás? * — A tanácsi értékesítésű lakások egy részénél — ha a tanács a kontingensből er­ről rendelkező határozatban jelöli ki a vevőt — állami támogatást kell nyújtani, átmenetileg 1985. december 31-ig. — Mekkora lehet az ál­lami támogatás mértéke? — Egy szobás lakás ese­tében 60 ezer forint, más­fél szobás lakás esetében 70 ezer forint, kétszobás lakás esetében 80 ezer forint, két és fél szobás lakás esetében 90 ezer forint, háromszobás lakás ‘esetében 100 ezer fo­rint. Az állami támogatást legfeljebb a vásárló jogos lakásigényéhez mérten a fel­ső határnak megfelelő szo­baszámú lakásra lehet meg­állapítani. Munkáltatói támogatás — Már több mint tíz éve létezik a dolgozók lakásépí­téseinél a munkáltatói támo­gatás. Csak milliárdokkal mérhető az eddig így nyúj­tott segítség. Most még job­ban előtérbe kerül ez a forma. — Az 1983. január 1-től hatályos új jogszabály kidol­gozása során lényeges szem­pont volt, hogy a munkál­tatók pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyo­zottabbá váljék, a támoga­tásra felhasználható eszkö­zökkel rugalmasabban lehes. sen gazdálkodni, bővüljön a támogatható építési, formák köre, növekedjék a társadal­mi ellenőrzés. A munkálta­tó pénzben!, valamint egyéb és természetbeni támogatást is adhat. A pénzbem támo­gatóst — lakásépítési alap­jából — a következők sze­rint nyújthatja: hosszú le­járatú kamatmentes kölcsönt ad, vissza nem térítendő tá­mogatóst ad, a tanács vagy az OTP részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésére alkalmas lakóépületeket, la­kásokat épít, vagy ilyen la­kások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi munka el­lenértéke is lehet forrása a munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességé­től függetlenül is ad lehe­tőséget a lakásépítés tá­mogatásához. Ezért vélemé­nyünk szerint, a szakszer­vezetnek, a KlSZ-szervezet- nek egy-egy munkáltatónál az eddiginél lényegesen na­gyobb részt kellene vállal­nia, az ilyen munkák szer­vezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az iga­zi öntevékenység a kollek­tíva segítsége lenne. — Bizonyára időben meg­jelennek majd azok a jog­szabályok, amelyek előírják, hogy a gazdasági egységek­nél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismereté­ben a munkáltató szervek­nek vagy a kollektív szerző­désben, vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzatban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, lehetősé­geknek és a jogszabály elő­írásainak megfelelően milyen támogatást nyújtanak dol­gozóik lakásproblémáinak megoldásához. Hitel; felújításra, tatarozásra — Áttérve egy másik, közérdekű témára: mire le­het még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, la­kások műszaki megosztására vagy kisebb lakások össze­vonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővíté­sére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közmű­vesítésre, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszi­getelésére, valamint a gaz­daságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — Persze, hitelek eddig is léteztek. Mekkora összegben? — A nagyságrendeket ér­zékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980), . mint­egy 180 ezer olyan felújí­tásra, korszerűsítésre, bő­vítésre került sor, amelyhez, több mint nyolcmilliárd fo­rint kedvezményes állami hitelt vettek igénybe. A hi­teligénylők száma s a hite­lek összege dinamikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek össz­hangban kell, hogy legyenek a népgazdaság teherbíró ké­pességével. Ezért a kedvez­ményes állami kölcsön felső határát az évenkénti Hitel - politikai Irányelvek határoz­zák meg. A kedvezményes állami kölcsön általában leg­feljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható, kama­ta évj három százalék, tör­lesztési ideje legfeljebb 15 év. Lakóingatlanok vásárlása — Kapható-e a kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igén, a nem állami tu­lajdonban levő lakóingatla­nok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfelelő fizetőképességű, ingatlan­szerzésre jogosult állampol­gárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénz­tártól. — Nem ritka az az eset, amikor a magántulajdonban levő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmé­nyek között él, mint a tu­lajdonos, akit ráadásul a tulajdonával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás-karbantartás, de a lakbér erre távolról sem elég. Ez az új OTP- kölcsön enyhíthet ezen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlők és a tulajdonosok közötti feszült­ségek oldódhatnak és a bér­lő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellent­mondásos, gyakran nyilván­valóan igazságtalan helyze­tek. A lakóingatlanok meg­vásárlásához egyébként az OTP legfeljebb tíz évre nyújt kölcsönt. Cserhalmi Imre A megyei tanács végre­hajtó bizottságának tegnapi ülése egy kicsit az egész­ségügy jegyében zajlott. Először a megyei tanács egészségügyi osztályának tevékenységéről esett szó — az elismerés hangján, majd „A megyei kórházhoz tarto­zó egészségügyi integráció hatása” címmel került jelen­tés a testület elé. Mind az írásos anyag, mind a vitában hozzászólók hangsúlyozták, hogy a szo­cialista egészségügy alapel­veinek teljes körű megva­lósításához szükséges volt, illetve ma is az: a gyógyí­tó, a megelőző intézmény- rendszer szervezetének és működésének továbbfejlesz­tése, s ennek jelentős esz­köze az integráció. Megyénk­ben a gyógyító, a megelő­ző" ellátást végző egészség- ségügyi intézetek integráció­ja — részlegesen — jóval az ezt célzó rendelet előtt megtörtént. A megyeszék­helyen például már 1952 óta egy szervezeti egységben működik a kórház-rendelő­intézet. 1976 óta az üzem­egészségügyi szolgálat is a megyei kórházhoz integrá­lódott, majd ezt követte Egerben 1979-ben a gyer­mek körzeti, ez év elején a felnőtt körzeti orvosi szol­gálat megyei kórházhoz va­ló csatolása. S miután ezek a szerveze­ti intézkedések mintegy kétszázezer ember egész­ségügyi ellátását, illetve annak javítását szolgálják, érthető, hogy a végrehajtó bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított e téma tárgyalására. Általános megállapítás volt, hogy az integráció hasznosnak bizonyult. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a szervezeti intézke­dések következtében jelen­tősen csökkent a párhuza­mos vizsgálatok száma. Az integráció hatására javult a megyei kórház és a más területeken dolgozó orvosok kapcsolata, növekedett az oktató és továbbképző mun­ka hatékonysága. Csökkent a kórházi és kórházon kívü­li ellátás elkülönültsége, előrelépés történt a szakmai szempontok egységes érvé­nyesítésében mind a meg­előzésben, mind a gyógyí­tásban, mind az utókezelés­ben Sok előnyét lehetne még sorolni az integrációnak, de ahogy a gondok is megfo­galmazódtak a testületi ülés kapcsán. Például az, hogy az integráció tartalmi vonatko­zásainak továbbfejlesztésé­vel további lépéseket szük­séges tenni az egységes, fo­kozatos betegellátási rend­szer kiépítéséért, a feltéte­lek megteremtéséért. Mint ahogy az eddiginél még többet kell tenni a megelő­zésért, illetve a gondozásért. A lényeges azonban az, hogy az integráció — éppen a betegek érdekében — be­vált, s reméljük a jövőben még eredményesebb lesz. Kaposi Levente Kiállítás az SZMT-székházban A mai Szovjetunió A megyénkben vendéges­kedő csuvas szakszervezeti delegáció tagjai — Arsen- tyev Anatolij, a Csuvas Szakszervezeti Tanács titká­ra és Truda Ivanov, a Cse- bokszári Házépítő Kombinát brigádvezetője, a Szocialis­ta Munka Hőse — tegnap, kedden fotókiállítást nyitott meg a Szakszervezetek egri székházában. A mai Szov­jetunió című tárlat számos, művészi képalkotáson mu­tatja be a baráti, testvéri ország lakóinak életét, min­dennapjait (Felvételünk a megnyitón készült.) (Fotó: Perl Márton) A Csuvas szakszervezeti delegáció további programja üzemlátogatással folytatódott a Cement- és Mészművek Bél­apátfalvi Gyárában, ahol az üzem vezetői kalauzolták és tájékoztatták az SZMT ven­dégeit. Hét napig friss a „Pesti Kenyér“ Megszűnik egy hiánycikk Háton vihető sátor... Üj termék, a háton* vihető sátor — csővázas, kétszemé­lyes, hátizsáknak összehajt­ható túrasátor — mintapél­dányai készültek el a So­mogy megyei tabi kemping­cikkgyárban. Az ízléses ki­vitelű terméket — mely az őszi BNV-n is sikert aratott — két hálózsákkal is ellát­ták, s összecsomagolva mind­össze hét kiló húsz dekát nyom. így bárki könnyen viheti. Előnye az is, hogy felállításához, lebontásához sem kell különös ismeret, annyira egyszerű. A több zsebbel — élelem és külön­böző holmik tárolására — rendelkező sátorcsomag megkíméli tulajdonosát kü­lön csomagok cipelésétől. Az Ezermester és Űttörőbolt Vállalat máris háromezret rendelt belőle, hogy a fiatal, kispénzű túrázók néhány na<pra, vagy hétre olcsón kölcsönözhessenek belőle. A gyártáshoz elegendő alap­anyaggal rendelkeznek, így minden hazai igényt ki tud­nak elégíteni. Üj, tartósított kenyérfajta, a Pesti Kenyér próbagyártá­sát kezdték meg a hét ele­jén a Váci úti kenyérgyár­ban. Hétfőtől péntekig napi tíz órán át járatják a nem­régiben vásárolt osztrák gyártóvonalat, s ha az üzemi próbák sikeresek lesznek, akkor a fővárosiak a jövő héttől már megvásárolhatják a boltokban az új kenyeret. Magyar tervezésű alumíni­umolvasztó, öntőkemence és öntőgép kezdte meg a fo­lyamatos termelést kedden a Székesfehérvári Könnyűfém­műben. Az ALUTERV Fejlesz­tési és Kutatóintézet, a mis­kolci Tüzeléstechnikai Kuta­tóintézet, valamint a könnyű­fémmű közös tervezésű és gyártású egyedi berendezése kiváló minőségű ötvözött Eddig a Fővárosi Sütőipari Vállalat kapacitáshiány miatt szombatra és vasár­napra már a hét közepétől folyamatosan előre sütötte a kenyeret, panasz volt azért is, mert a boltokban záróra tájékán már nem volt ke­nyér. A szögletes alakú, szele­telt, fóliába csomagolt tar­tósított kenyérből naponta 16 tonnát készítenek majd. alumínium tuskókat önt, az eddigi kemencéknél másfél­szer termelékenyebben. A kemencékhez a TÜKI olyan takarékos gázégőket fejlesz­tett ki, amelyek az eddigi­eknél 20 százalékkal keve­sebb energiát használnak fel, miközben óránként 12,5 ton­na alumíniumot olvasztanak meg. Korszerű öntödei berendezések

Next

/
Thumbnails
Contents