Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXm. évfolyam, 242. szám ARA: 1982. október 15., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai szarkák Rájár a rúd a szarkákra! Természetesen átvitt értelemben — a szarkákra. Nem a csirregő-csörrögő hangú madarakról lesz ugyanis az alábbiakban szó, hanem a hozzájuk hasonló tulajdonságú — vagyis: tolvajlásra felettébb hajlamos — kétlábúakról. Azokról a jómadarakról, akik a világ legtermészetesebb dolgának tartják, hogy — amennyiben a legkisebb esélyük adódik rá — a munkahelyükön megtalálható kisebb-nagyobb értékek közül egészítsék ki, persze, meg nem engedett módon, jövedelmüket, avagy házi szerszám- és anyagkészletüket, esetleg így töltsék fel egyébként sem szegényes éléskamrájukat. Az üzemi (pontosabban: munkahelyi) szarkák hosszú évek során a lehető legrafináltabb módszereket fundálták ki: a gyár kerítése alá ásott alagúton kicsempészett kompresz- szoroktól, mosdókagylóktól a motorülés alatt, teherautó vezetőfülkéjében vagy kettős fenekű táskákban elvitt holmikon át egészen a testüregekbe elrejtett apró cikkekig. Sorolhatnám tovább, a számomra legmegdöbbentőbb eset az iméntieknél mégis sokkalta egyszerűbb volt, és kevésbé fáradságos. Egy jugoszláviai autógyárban — olvashattuk alig néhány hete a hírt a lapokban —, radioaktív anyaggal telitöltött szelencét vágott zsebre és vitt haza az egyik munkás. A szépen fénylő doboz megtetszett neki, s nem sejtvén, hogy mit tartalmaz, súlyos veszélybe sodorta mások és a saját életét. Ha profánok akarunk lenni, azt mondjuk: lám, ma már tolvajkodni sem érdemes, mert sosem tudhatja az ember, miféle veszedelmek leselkednek rá. Pusztán ez a gondolkodásmód természetesen nem lehet elégséges visszatartó erő! Különösen napjainkban nem, amikor a statisztikák éppen arról árulkodnak, hogy bizony nincs mindenütt kellő biztonságban a társadalmi vagyon. Gondoljunk csak például sok helyen építőipari telephelyeink védelmére, pontosabban annak hiányosságaira, vagy a közterületeken őrizetlenül hagyott felhasználásra váró anyagokra. Az említettek és még számos más hasonló tény szinte csábítja a mai szarkákat is káros szenvedélyük folytatására. Ennek ellenére is elmondhatjuk, az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek a legtöbb, erre alkalmat adó munkahelyen üzelme- ik meggátolására, s eredményeik sem lebecsülendők. A különféle közösségek tagjai is egyre jobban tudják, mit is kell tenniük, ha meg kívánják fékezni mohóságukat. A most következő lépés az volna, ha maguk is rádöbbennének az igazságra: aki a köz javait dézsmálja, az saját magának is tolvaja. Szalay Zoltán Magágyelőkészítés Szüretelnek és vetnek a földeken Segít az eső A hajrához érkeztek a munkákkal megyénk gazdaságai. A szeptemberi szinte nyáriasnak mondható időjárásban gyorsabban haladtak a betakarításokkal, viszont nehezebben ment a talajművelés, a vetőágyak elkészítése, a jövő évi termés java részének a földbe juttatása. Kocsis Gyulától, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettesétől arról érdeklődtünk, hogy hol tartanak a gazdaságok az őszi hajrában, mi az, amit már elvégeztek, s mi jelent még munkát a földeken? — Gyakorlatilag csak októberben köszöntött be az ősz, a változékony, csapadékos időjárás — mondta. — Az ebből a hónapból eddig eltelt két hét során 20—40 milliméter eső hullott, amire szükség is volt. Elsősorban az őszi növények kelését segítette, de nagyban megkönnyítette a talajmunkálatokat is. A betakarítást pedig ez a csapadékmennyiség még jelentősen nem gátolta. — Hol tart a kukorica, cukorrépa betakarítása, s d szőlőszüret? — Megyénkben 22 ezer hektárról kell betakarítani a kukoricát. Ennek mintegy fele területéről már biztos helyen tudhatjuk a termést. Eddig 25—30 százalék volt a szemek víztartalma, ami szintén jónak ítélhető annak ellenére, hogy a mesterséges szárítás elengedhetetlenül fontos. A munka befejezésére november 10-e körül van remény. — A cukorrépa betakarítási munkálatai is túljutottak a félidőn. A kétezer-kétszáz hektárnyi területről már több mint ezer hektáron felszedték a cukornakvalót. A gépek nagy nehézségekkel küzdve dolgoztak a szárazság miatt, de az eső fokozatosan megkönnyíti a munkát. Persze csak akkor, ha nem esik több a kelleténél. Jelenleg ez a két legfontosabb betakarítási feladat. Némi munkát jelent még a gyökérfélék és a káposzta betakarítása, de ezekről már nem jelentős az a mennyiség, ami még kint van. — A gyümölcsösökben 80— 85 százalékát betakarították már az almának. A csányi, füzesabonyi, gyöngyös—do- domoszlói gazdaságokban inkább a válogatás s a szállítás jelenti a feladatot, ugyanis az idén jó termést raktározhatunk el a vitaminszegény téli hónapokra. (Fotó: Perl Márton) — Jól és lendületesen haladt eddig a munka a szőlőültetvényeken. A 6500 hektárnyi területről már leszedték a szintén bőséges termés 65—70 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a kistermelők a háztájikban már befejezték a szüretet, de a nagy- gazdaságok is végezhetnek 2—3 héten belül. Amíg nem volt csapadék, fokozatosan javult a minőség is, az elmúlt két hétben már 16—18 mustfok volt a jellemző. — Hasonló jó hírekről számolhatunk-e be az őszi vetéseket illetően is? — Megyénkben 68 ezer hektáron kell földbe juttatni a vetőmagvakat. Ebből a legtöbb területet, mintegy 66 ezer hektárt, a búza foglalja el. Itt is azt tudom mondani, hogy a féidejéhez érkeztek a munkákkal. Több mint 27 ezer hektáron már a földben van a jövő évi ke- nyérnekvaló. Az őszi árpa helyenként már zöldell is a határban. Nem sok munkát jelent már, s a 7500 hektáron elmondhatjuk, hogy elvetettük a tervezett mennyiséget. A repce már szeptemberben földbe került, szépen fejlődik is, használt az eső. — A legtöbb gazdaságban soros munkafolyamatokkal lehetett csak a talajt megművelni, a szárazság miatt, ami nem kis erőfeszítést igényelt. összességében azt mondhatom, hogy az őszi mezőgazdasági munkáknak több mint a felével végeztek a gazdaságok, s ha az időjárás kedvez, úgy a tervek szerint fejezhetik be a még hátralévő teendőket... Kis Szabó Ervin Túl a cukorrépa betakarításának felén... Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Egyidejűleg megbízást adott a Gazdasági Bizottságnak, hogy gondoskodjon az ülés határozatainak végrehajtásáról. A kormány hozzájárult, hogy a munka színvonalának és hatékonyságának növelése érdekében 1983. január 1-től a kereskedelmi egységek meghatározott körében olyan új — jövedelem- érdekeltségen alapuló — üzemeltetési rendszert vezessenek be, amely növeli az üzletvezetők önállóságát, rugalmasabbá teszi a gazdálkodást, és fokozza az érdekeltséget a vevők színvonalas kiszolgálásában. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tevékenységéről. Megállapította, hogy a tanács rendeltetésének megfelelően, eredményesen tölti be érdekvédelmi funkcióját és hasznos segítséget nyújt a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. A kormány fontosnak tartja, hogy az állami szervek és a TOT továbbra is szorosan együttműködve, egymás munkáját támogatva oldják meg a közös feladatokat. A Minisztertanács megerősítette a Gazdasági Bizottság határozatát, amelyben az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán elhangzott javaslatok hasznosításáról intézkedik. (MTI) Aczél György látogatása Csepelen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a 89 ezer lakosú Csepel életével, munkájával ismerkedett. A vendéget Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Bölcsey György tanácselnök fogadta a Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. A tanintézet vezetői tájékoztatást adtak az 5 szakma elsajátítását segítő iskola mintegy 800 tanulójának elméleti és gyakorlati képzéséről, a technikusképzés lehetőségeiről. Bemutatták a korszerű autó- és repülőgépszerelő tanműhelyeket. A program következő állomása a Magyar Posztógyár volt; itt az 1600 dolgozót foglalkoztató vállalat vezetői a gyár termelési és értékesítési feltételeiről, a párt- szervezet munkájáról számoltak be. Bemutatták a vendégnek a korszerűen felszerelt szövő-előkészítő és fonodaüzemet, valamint a jó minőségű, BNV-díjat is nyert szöveteket. Ezt követően Aczél György meglátogatta a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola budapesti tagozatát; ismerkedett a 750 leendő tanár képzésének tárgyi feltételeivel, a korszerű alkotómunka módszereinek elsajátítását szolgáló didaktikai stúdió munkájával. A látogatás a városrész vállalatai és a Csepel Vas- és Fémművek összefogásában épült munkás-lakótelepen folytatódott, ahol ebben a tervidőszakban 1700 új otthonba költözhetnek be a családok. Végül a Központi Bizottság titkára aktívaülésen találkozott a kerületi párt-végre- haj tóbizottság tagjaival, a tömegszervezetek vezetőivel, valamint a tanács tisztségviselőivel, s időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. (MTI) Budapestre érkezett az angol külkereskedelmi miniszter Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Peter Rees angol külkereskedelmi miniszter csütörtökön Magyarországra érkezett. (MTI) Megkezdődött a takarékossági világnap eseménysorozata Méhes Lajos beszéde Csütörtökön a Láng Művelődési Központban rendezték az OTP, a SZÖVOSZ és a posta dolgozói a takarékossági világnap esemény- sorozatának hagyományos megnyitó ünnepségét. Szirmai Jenőnek, az OTP vezér- igazgatójának megnyitója után Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartott beszédet. Elmondta: az elmúlt évtizedek tapasztalatai többek között arra is megtanítottak bennünket, hogy a takarékosság gondolata ma már nem szűkíthető le csupán a pénztakarékosságra, mert az napjainkban az anyagra, energiára, munkaerőre, azaz a népgazdaság minden területére egyaránt érvényes. A takarékossági világnap évről évre visszatérő számvetési alkalom annak átgondolására, megfelelően költjük-e el jövedelmünket, alaposan átgondaljuk-e, hogy mire mennyit fordíthatunk. Valamennyiünk feladata, hogy a takarékosságot a legtágabban értelmezve éljünk, dolgozzunk, s a megtermelt javakat jó gazdaként osszuk — hasznosítsuk. Méhes Lajos külön szólt arról, hogy a külgazdasági egyensúly javulásának kezdeti eredményeiben különösen nagy jelentőségűek az energiatakarékosság terén tett eddigi erőfeszítések. A jövőbeni eredmények azon is múlnak, sikerül-e az energiafelhasználás további racionalizálása, s ezzel egyidejűleg a közelmúltban kidolgozott anyagtakarékossági program megvalósítása. A lakossági takarékbetétekről szólva Méhes Lajos elmondta, hogy azok kedvezően alakulnak. A betétállomány az idén több mint 7 milliárd forinttal nőtt, s meghaladja a 168 milliárdot. A számítások szerint év végén mintegy 175 milliárd forintja lesz a lakosságnak a takarékban. Túl az őszi munkák felén V ,.V '«•- \ v * »V * , v . J . ' > < « V * v ' , > ~> ✓ <k#f V *>.V.V •• . X ■* * <X . * • • ** ' • .Jfc •* & ' «? • v .
