Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 15., péntek PEKING Csütörtök délután a Fran­cia és a Kínai Kommunista Párt képviselői tárgyalást folytattak Pekingben. Georges Marchais és Hu Jao- pang, az FKP, illetve a KKP főtitkára tájékoztatást adott országuk politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, párt­juk tapasztalatairól, felada­taikról. A francia küldöttség október 26-ig marad Kíná­ban, innen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik. HAVANNA Kubai—vietnami tárgyalá­sok kezdődtek szerdán Ha­vannában Fidel Castro és Truong Chinh elnökök veze­tésével. A találkozón elemez­ték a Közép-Amerikában és a Karib-térségben kialakult feszült helyzetet, s megbé­lyegezték az Egyesült Álla­mok militarista politikáját. Megtárgyalták az el nem kö­telezett országok mozgalmá­val összefüggő kérdéseket, köztük a jövő év márciusá­ban Űj-Delhiben megtartan­dó VII. csúcsértekezlet elő­készítését. MOSZKVA Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Szpirosz Kiprianu. a Ciprusi Köztár­saság elnöke október végén a Szovjetunióba látogat a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meg­hívására. LISSZABON Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter-helyettes Lisszabonba érkezett, hogy a Portugáliának folyósítandó amerikai katonai segélyről és az Azori-szigeteken levő légi támaszpont használatá­nak a meghosszabbításáról tárgyaljon. Carluccit pénte­ken fogadja Antonio Ramal- ho Eanes elnök és Francisco Pinto Balsemao kormányfő. FUKUOKA A tizenkilenc éves Christie Ellen Craridge amerikai szí­nésznőt és manekent koro­názták szépségkirálynővé a japáni Fukuokában rendezett „Miss International ’82” szép­ségversenyen. A 170 centi­méter magas hölgy alakjá­nak legfontosabb adatai: 89 —56—84 centiméter. A 43 induló közül egy 18 éves spanyol hölgy szerezte meg a második helyet, míg egy 19 éves osztrák szépség lett a harmadik. MOSZKVA Század eleji villamos je­lent meg a napokban Lenin- grád utcáin, s a város neve­zetességeihez viszi körsétára a turistákat. A Néva-parti városban 1907. szeptember 29-én jelent meg az első vil­lamos, s annak hű mása közlekedik ezután a nosztal­giajáraton. Szovjet—NSZK gazdasági együttműködés *«,• Eredményesen fejlődött a Szovjetunió és az NSZK közti gaz­dasági együttműködés — állapították meg a két ország együttműködési vegyes bizottsága 11. ülésszakán, Bonnban. A szovjet küldöttség vezetőjét, Leonyid Kosztandovot, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesét fogadta Helmut Kohl, az NSZK kancellárja (Népújság telefotó — MTI—KS) Szovjet orvoscsoport utazik a palesztinok segítségére Csütörtököm Bej rúttól délkeletre kiújultak a har­cok Valid Dzsumiblatt bal­oldali vezető drúz harcosai és a falangista milícisták között. 'Mint a drúzok képviselői elmondták, a napok óta tar­tó összecsapásokat az rob­bantotta ki, hogy a faian- gisták — a befolyásuk alatt álló konmányhadsereg nyu­gat-bejrúti akcióihoz ha­sonlóan — a környékbeli drúz falvakban is megpró­bálták lefegyverezni a la­kosságot és letartóztatni né­hány helyi lakost. A bejrúti állami rádió csütörtökön közölte, hogy a libanoni hadsereg hozzálát Kelet-Bejrút átfésüléséhez. Eddig ez csak a főváros nyu­gati részében folyt, ami ki­hívta a libanoni baloldal és a palesztin mozgalom kép­viselődnek bírálatát. A Libanonban élő palesz­tin lakosság nehéz helyzeté­ről tárt fel megdöbbentő adatokat két francia ügyvéd. Maurice Buttin és Antonie Comte, akik egy társadalmi szervezet megbízásából jár­tak a helyszínen, párizsi saj­tóértekezletükön elmondot­ták, hogy a libanoni palesz­tin lakosság a legnagyobb nélkülözések közepette él. Nyolovanötezer palesztin mindenét elvesztette. Mint a TASZSZ Moszkvá­ból jelenti, pénteken Szíriá­ba indul egy szovjet orvos- csoport, hogy segítséget nyújtson az izraeli agresszió palesztin áldozatainak. ROGERS: ,»Többet kell költeni a katonai védelemre“ A katonai célokra fordí­tott összegek további emelé­sére szólította fel a NATO tagországait Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főpa­rancsnoka szerdán Washing­tonban tartott beszédében. Az amerikai tábornok szer­dán Washingtonban nyilat­kozott, és a katonai kiadá­sok reálértékben évi 4 szá­zalékos növelését szorgal­mazta. A NATO tagállamai — emlékeztetnek Washington­ban — engedve az amerikai nyomásnak, korábban már beleegyeztek abba, hogy ka­tonai költségvetésüket éven­te három százalékkal emelik. A tábornok a mostani beszé­dében azonban kijelentette, hogy „mindenképpen többet kell költeniük a védelemre”. A magas rangú katonatiszt szerint az Egyesült Államok­nak élen kell járnia a kato­nai kiadások növelésében, és ezért „egyes programokat fel kell áldoznia”. Rogers nyilván az amerikaiak mil­lióit érintő szociális és gaz­dasági programokra gondolt. Rogers követelte a NATO- országoktól, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a ha­gyományos fegyverzet növe­lése érdekében, de ezzel egy­idejűleg legyenek készek „az atomfegyver gyors alkalma­zására is”. Kohl kormány- nyilatkozatának visszhangja A nyugatnémet tőkés gaz­dasági és pénzügyi körök helyeslő támogatással fogad­ták Helmut Kohl kancellár szerdai kormánynyilatkoza­tát. A Német Gyáriparosok Szövetségének értékelése sze­rint a keresztény-liberális koalíció programja azt az elhatározást tükrözi, hogy az új kormány véget akar vet­ni a gazdasági és pénzügyi politikában a korábbi, hosz- szú ideig tartott, hibás fej­lődésnek. Ez a határozott és következetes politika — így az ipari szövetség nyilatko­zata — végré felszámolhatja a bizonytalanság nyomasztó korszakát. A ciprusi látogatáson tar­tózkodó Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke az ADN hírügynökség kérdésére válaszolva csütör­tökön állást foglalt Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kormánynyilatkozatát ille­tően. — Ha Kohl kancellár a szövetségi gyűlés előtt azt mondja, hogy az Ameriká­val való szövetség a német államérdek központi ténye­zője, nos, akkor ebben az NSZK politikájának egész ellentmondásossága meg­nyilvánul. „Nagy-Németor- szág” NSZK-beli híveinek — bármint vélekedjünk is ró­luk — az aligha kerülte el a figyelmét, hogy az NSZK kancellárja természetesen csak az NSZK nevében be­szélhet. A német birodalom a hitleri háború tüzében, és különösképpen a Vörös Had­sereg csapásai alatt elenyé­szett. A háború következmé­nyei és a háború utáni kor­szak eseményei másképpen alakultak, mint Bonn jelen­legi veszélyes álmai. — Ami különösen fontos: német területen most két szuverén, egymástól függet­len állam van — a szocialis­ta NDK és a tőkés NSZK. A második világháború ham­vaiból nem megosztott Né­metország született, hanem két német állam. Nem is szólva arról, hogy helyreál­lították Ausztria független­ségét és szuverenitását is, tehát egy olyan államét, amelyben szintén németül beszélnek, és amellyel az NDK-nak jó kapcsolatai vannak — fejezte be nyilat­kozatát Erich Honecker. rC Külpolitikai kommentárunk )— Kettős béklyóban MINTHA EGY KAPTAFÁRA HOZTÁK VOLNA az amerikai elnöknek az utóbbi időben elhangzott valamennyi beszédét. Legutóbb a tévében próbálko­zott Reagan azzal, hogy elődeire, illetve a demokra­tákra hárítsa a felelősséget a jelenlegi gazdasági ba­jokért. Szónoklataiban a másik, állandóan visszatérő elem az, hogy nagy hangsúlyt kapnak az eredmények — az infláció mérséklése és az adócsökkentések —, miközben aránylag kevés szó esik a negyvenéves rekordot döntögető, immár több mint tízmilliós (11 százalékos) munkanélküliségről és a gazdaság pangá­sáról. Bár elemzés még nem készült a tengeren túl Rea­gan legutóbbi beszédéről, érdemes felidézni, miként vélekedik a tekintélyes Time magazin október 11-i száma az elnök egyik korábbi, richmondi fellépésé­ről. A hetilap szerkesztői bizonyára visszafogták a tollúkat, amikor olyan enyhén fogalmaztak, hogy Reagan „megbocsáthatatlanul tévesen kezelte a gaz­dasági statisztikákat”, és „félrevezető nyilatkozato­kat” tett. Az elnök ugyanis azt mondta, hogy az utol­só négy negyedévben növekedett a nemzeti összter­mék (GNP) az USA-ban, s hogy a munkanélküliség már 1980-ban, a Carter-kormányzat utolsó hat hó­napjában jelentősen fokozódott. A Time viszont hal­kan, ám rendkívül tárgyilagosan kénytelen közölni, hogy a GNP bizony négy negyedév közül kettőben éppen hogy csökkent, s hogy 1980 második felében kevesebb volt a munkanélküli, mint korábban (7,8 helyett 7,4 százalék). MINDEBBEN egyébként legfeljebb annyi az újdon­ság, hogy korábban az elnökjelöltként tett ígéretek értéktelenségét lehetett nagy biztonsággal megjósolni, most már a valóság utólagos kozmetikázására tett elnöki kísérleteknek lehetünk tanúi. Az efféle „téve­dések” azonban természetesen nem állíthatják meg a választási kampány immár teljes erővel működő gépezetét. November 2-án az amerikai polgárok vok- sai nyomán teljes egészében megújul a 435 tagú kép­viselőház, újjáválasztják a 100 fős szenátus 33 tagját, több szövetségi államban új törvényhozás és kor­mányzó kerül hivatalba. AZ AMERIKAI BELPOLITIKA e fontos eseményé­nek jelentősége túlnő az eddigi — minden második évben esedékes — alkotmányos gesztusaként. Nem egészen három hét múlva a szavazók magának az elnöknek az alkalmasságáról is véleményt mondanak. A Fehér Háznak nem a külpolitikáját, hanem a gaz­dasági vonalvezetését teszik elsősorban mérlegre. Ezért beszél mostanában oly sokat az elnök a gazda­ság állapotáról. Csakhogy a tények makacs dolgok. Reagan ugyan soha nem fogja elismerni, de az ame­rikai polgárok közül egyre többen jutnak el egy fon­tos következtetéshez. Ahhoz, hogy az infláció és a munkanélküliség kettős béklyójának szorításából ez a kormányzat sem tudott kibújni, legfeljebb lazítani volt képes az egyik köteléken, miközben húsbavá­góan megfeszítette a másikat. Kürti Gabor Gdanski mérleg Gdanskban a hétfői és a keddi zavargások következ­tében három és fél millió zloty értékű anyagi kár ke­letkezett. A rendbontók százötven négyzetméternyi útburkolatot és járdakövet szedtek fel, 720 négyzetmé­ter kirakatüveget zúztak be. Egy személykocsit felgyúj­tottak, többet megrongáltak. Számos betört kirakatot ki­fosztottak. A keletkezett anyagi ká­rok nagy részét a városi ta­nácsnak saját költségvetésé­ből kell fedeznie, ami csök­kenti városgazdálkodási ke­retét. A tengermelléki városiban szerdán és csütörtökön rend és nyugalom volt — közöl­ték Varsóban, hozzátéve, hogy minden gdanski üzem­ben és vállalatnál rendes munka folyt. A FINOMSZERELVÉNYGYÁR FELVÉTELT HIRDET GÉPESÍTÉSI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI ÁGAZATON VÉGZETT VILLAMOSMÉRNÖKÖK, VALAMINT KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLÁT VÉGZETT GYORS- ÉS GÉPÍRÓK RÉSZÉRE, elektromos tervező, gyors- és gépíró, kereskedelmi előadó munkakörök betöltésére. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán. Telefon: 11-911/108. Pánik Shef leidben Doreen Clarkban meghűlt a vér. Vasárnap volt és a Shef Ield-i „Haliam" rádiót hallgatta. A lágy zenét a műsorközlő szavai szakí­tották meg: „Kapcsoljuk Londont, a hadügyminiszté­rium fontos bejelentést tesz”. A helyi bemondó hangját ezután egy másik, keményebb hang követte: „Számítógéphiba miatt orosz rakéták és bombázók tar­tana k London felé”. Mrs. Clark néhány má­sodpercig meredten állt, majd rohant a telefonhoz. Londoni rokonait hívta. Közben még mindig a had_ ügyminisztérium bejelenté­se tartott. Így telt el' 50 másodperc — majd az is­mert hangú műsorközlő csillapító szavait hallotta: „Kedves hallgatóim, pánik­ra, riadalomra semmi ok! Önök a Haliam-fórumot hallják. Vitát közvetítünk az atomfegyverkezésről.” Mrs. Clark nem hallgat­ta meg a vitát — ezzel szemben pert indított a „Haliam” nevű független rádióadó ellen. „Túlságosan valóságos volt — mondotta — nagyon sok emberben kelthetett szörnyű félel­met”. Keith Skues, az adó prog­ramigazgatója vizsgálatot indított és „felelőtlen új­ságírói fogásnak” minősítet­te a „túl jól sikerült” vi­taindítót. A rendező nevét elhallgatta, mondván: in­kább felelőtlenségről, sem­mint szándékosságról van szó. Az adó másfél millió embernek sugároz műsort a környéken. Az eset egy másik igazi pánikot idéz fel: 1938-ban Orson Welles realista szel­lemben rendezett rádiójá­téka, a „Világok harca”, okozott földindulást New Yorkban. Az embereken úrrá lett a féleűem, amikor azt hallották a rádióból, hogy a marslakók elözön- lötték a Földet. Irak és Irán kibékül? Ali Khamenei, iráni elnök szerdán üzenetet intézett az Egyesült Arab Emírségek államfőjéhez, s a táviratban leszögezte: „Nem lehet két­ség afelől, hogy az (iráni) Iszlám Köztársaság nem az (iraki—iráni) háború foly­tatásában, hanem az igazsá­gos békében érdekelti, még­hozzá minden más ország­nál inkább”. Irán kész a több mint két éve tartó háborúskodás be­fejezésére — írta az iráni elnök. Mint jelentettük, a napok­ban Szaddam Husszein ira­ki elnök is megerősítette, hogy országa kész a háború befejezésére. A frontról szerdán mind­két fél sikereket jelentett Iraki részről azt közölték, hogy a határmenti, iraki te­rületen levő Mandali város közelében indított újabb irá­ni támadást is visszaverték és több mint 200 iráni kato­nát megöltek. Iraki jelentés szerint az iráni tüzérség lőtte Bászra és Kasa-Zerba- tijeh térségét, de az ágyúzás csak kisebb anyagi károkat okozott. Az iráni rádió azt közölte, hogy az iráni offén- zíva közben kedden több mint 500 iraki katona el­esett, illetve megsebesült, további harcok közben pe­dig mintegy 400 iraki kato­na esett el a front középső részén.

Next

/
Thumbnails
Contents