Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 241. szám ARA: 1982. október 14., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elcsábítva és elhagyatva? Kinek dolgozik az idő? Ezt azért is kérdezzük, nehogy a cím valakit félrevezessen. Nem ártatlanságukat sirató lányokról van szó, s kissé talán merész is a párhuzam: kisüzemeinknél szerzett tapasztalatokat akarunk papírra vetni. 'Olyanokét, amelyek egy- egy nagyvállalat eddig pá- tyolgatott gyermekeként most már önállóan kényszerülnek szembenézni az élet viharaival. Csábító volt a lehetőség: önállóan dolgozni. Végre megmutathatják, mit tudnak, föltárhatják képességeiket, megvalósíthatják ötleteiket. Rugalmasabban gazdálkodhatnak közvetlen érdekeltséggel, bátrabban vállalva természetesen a kockázatokat is. A gyáregységek, üzemek önálló vállalattá alakulása népgazdaságunk számára igencsak időszerű volt. Hiszen most éppen a rugalmasabb, a vállalkozásban mozgékonyabb cégek hozhatnak valamit a közös konyhára. Ám nemcsak nagyobb lehetőségek bontakoztak ki, de eddig nemtapasztalt gondokkal szembe kell nézniük az önállóság útjára most lépett üzemeknek. Nehéz körülmények az export-piacokon, többször is utána kell szá- \ molni, hogy nyereséget hozzon egy-egy termék, az alapanyagok szállítói sem jelentkeznek maguktól ajánlataikkal. A gyors megújulás ígéretét nehéz teljesíteni ilyen feltételek között. Mint utaltunk rá, megyénk több üzeme került az idén ilyen helyzetbe. Friss felszabadulásukban, szabadabb gazdálkodásukban mintha gondjaikkal is magukra maradtak volna, s legfeljebb az vigasztalhatja őket, hogy más, régebben önállósult vállalatok is hasonló cipőben járnak. Elcsábítva és elhagyatva? Jöhetett volna jobbkor is a „nagykorúság,” ez így igaz. Ha meggondoljuk, sajnálkozás helyett mégis inkább azt kellene monda- ] nunk: előbb is szabadon engedhették volna őket, járjanak csak magukban a gazdaság nem mindenütt veszélytelen ösvényein. Ott, 1 ahol sokszor nem is "‘tud- j ták, nem is tudhatták, mit, , mennyiért termelnek, mit i tehettek volna az éssze- ; rűbb, olcsóbb gazdálko- ; dásért? Az is igaz viszont, hogy j az átmeneti nehézségeket , — s ilyenekből bizony ez idő szerint akad jócskán — í nehezebben viseli el egy ; kisvállalat, amelynek ter- j mészetszerűen a tartaléka j is csekélyebb. Ehhez való- \ ban kell hitel, lendületet j adó támogatás. Támogatás a jobb gaz- ] dálkodáshoz. De nem a jó ' gazdálkodás helyett. Az idő is azoknak dolgozik, akik > erre hamar rájöttek, s nem csupán külső segítségre 1 számítanak, ök ma sincsenek magukra hagyatva ... Hekeli Sándor Több millió kárba vész A fedetlen fedél históriája Már két évvel ezelőtt kellett volna Év végére várható a végleges megoldás Egerben, a Csebokszári-lakótelepen az úgynevezett E— 20-as, E—30-as jelű épületek lakóinak 266 800 forintot kell különböző törlesztési formákban kifizetniük, mire végleg magukénak tudhatják a lakásokat. A beköltözéskor, mint mindenhol, Itt is mindenki ünnepelt, örült a szép új otthonnak. Mert ugye nem kis dolog lakáshoz jutni. Ebben az esetben azonban jócskán vegyült üröm is az örömbe. Tekintélyes kis dosszié gyűjtötte össze a Csebokszári Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezetben a két említett épület problémáit. Az átadás után ugyanis két, illetve három évvel beáztak a lakások. Mint az iratokból kitűnik, a kivitelező — a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — megpróbált kibújni a felelősség alól, holott a beruházó már jelezte: a kivitelezésben történt hiányosságok miatt jelentkezett a hiba. Mivel az ügyben érdemleges előrelépés nem történt, csak a levelek szaporodtak, s a lakások továbbra is áztak, a lakásfenntartó szövetkezet keresetet nyújtott be az Egri Megyei Bíróságnál, amelyben kérték a kivitelező felelősségének megállapítását, s a hibák kijavítását. Az ügy sürgősségére való tekintettel ezzel egyidőben dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési minisztert is tájékoztatták az ügyről. Hét és fél fiónappal ezelőtt (!) a miniszter levélben utasította a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatot, hogy a két épület tetőszigetelését ideiglenesen azonnal oldja meg. A végső javítást pedig az időjárástól függően, két hónapon belül (!) végezze el. Közben a ki- lencemeletnyi magas E— 20-as épület úgy beázott, hogy még a harmadik emeleti lakásokban is folyt a víz, most már nemcsak a falakon, hanem a villany- kapcsolókban is. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet vizsgálata megállapította, hogy a kivitelező a technológiai utasításokat nem tartotta be, valamint a miniszter utasítására elvégzett ideiglenes javítást sem szakszerűen vé*' gezte. Ez év júniusában újra miniszteri segítséget kellett kérni. Ezt követően kezdődött csak az érdemi munka: műszaki bejárás, tervek elkészítése, anyagok beszerzése. Megállapították azt is, hogy a két tető újraszigetelése, illetve a hibák kijavítása 2 228 338 forintba kerül. A szakértői vélemény sem lesz 30—40 ezer forintnál olcsóbb. Nem beszélve arról a kárról, ami a lakókat érte. Ezt majd csak a munkák végleges elkészülte után tudják csak felmérni. A hét elején — tehát október 11-én — felvonultak a munkások, az építkezés megkezdődött. Szamos Gábor, a HÁÉV közelmúltban kinevezett igazgatója mindehhez annyit tett hozzá, hogy amióta ezt az ügyet ismeri, azon van, hogy mielőbb elvégezzék a munkát. — Ha már egy hiba előkerült, akkor azt mielőbb ki kell javítani — mondta —, még mielőtt nagyobb probEsőben nehéz a szigetelők munkája — de volt egy hosz- szú, száraz nyár (Fotó: Perl Márton) lémák nem adódnak belőle. Ebben az esetben ezen sajnos már túljutottunk. Szakmai meggyőződésem viszont, hogy ezt a szigetelőanyag okozta gondot megszüntetni nem lehet. Tehát más szigetelési eljárással, új techno- giával készítjük az új tetőt. Ehhez azonban új tervek, szakvélemények, gépek kellettek. Hétfőn is csak úgy tudtuk megkezdeni a munkát, hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat segítségünkre sietett. Kölcsönadta a felhasználásra kerülő anyagot, gépet. Ebben az évben mindenféleképpen pontot akarunk tenni az ügy végére. Hogy a felmerülő nem csekély költségek kit vagy kiket terhelnek, ezen most nem vitatkozunk. Majd eldönti a bíróság, miután végleges fedél került 330 család feje fölé ... Kis Szabó Ervin Több millió forint már így is „elázott”. A HÁÉV új vezérkara mindenesetre rugalmasabbnak mutatkozik a megoldásban. Várjuk a folytatást, s az ügy, pontosabban az újra szigetelés mielőbbi befejezését. II szejm küldöttsége az Egyesült Izzóban A lengyel parlamenti küldöttség — amely Staniszlaui Gucvtanak, a szejm elnökének vezetésével az országgyűlés vendégjeként tartózkodik hazánkban — Apró Antalnak, a magyar törvényhozó testület elnökének kíséretében szerdán az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket a nagyvállalat vezetői fogadták, majd Dienes Béla vezérigazgató adott tájékoztatót az 1896- ban alapított, ma már mintegy 30 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem tevékenységéről. Hangsúlyozta: a nagymúltú gyár termékei — fényforrásai, elektronikai alkatrészei és komplett termelő berendezései — a világpiacon is állják a versenyt, hiszen a vállalat termelésének 70 százalékát külföldön, több mint száz országban értékesíti. A vezérigazgató szólt arról is, hogy Lengyelországgal évtizedek óta kooperációs kapcsolatot tartanak fenn; a magyar cég termelőberendezéseket, gépekét szállít a lengyel fényforrásgyár- tó üzemek részére, és a műszaki-tudományos együttműködés szép példájaként rendszeres a fényforrásaik fejlesztéséhez nyújtott segítség is. A tájékoztatást követően a küldöttség a fényforrás- gyár munkájával ismerkedett. Itt Kiss László igazgató kálauzolta a vendégeket, akik érdeklődéssel szemlélték a PAR 38-as automata gépsort, amelynek végtermékei kirakatok központi megvilágítására és víz alatti világításra egyaránt alkalma®, korszerű fényforrások. A gyárlátogatás az Izzó lakótelepén ért véget. A Fóti úton 1968-ban kezdték építeni az új otthonokat, s eddig több mint kétezer család költözhetett már be. A tervek szerint további háromezer lakás épül fel itt a közeljövőben. (MTI) Havasi Ferenc látogatása az Operaháznál Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán megtekintette az Operaház rekonstrukciós munkálatait. A látogatásra elkísérte Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Dreczin József művelődési miniszterhelyettes. Somogyi László, a generál kivitelező középületépítő vállalat igazgatója számolt be a vendégeknek a munkálatokról. Az építők jelenleg az NDK-tbeli szerelőkkel közösen a színpadtéri technikai berendezések szerkezeti eleméinek szerelését és a nézőtéri műemlékdíszek igényes restaurálási munkáin dolgoznak. A végleges fűtési rendszer megépítésével most a tervszerű téli munka feltételeinek megteremtésére készülnek. A vendégek elismeréssel fogadták a tájékoztatást arról, hogy a rekonstrukció a meghatározott ütemterv szerint folyik. (MTI) A termékek egyharmadára gyártót találtak Befejeződött az AGROTEK-HUNGEXPO- kiállítás A kőbányai vásárvárosban szerdán befejeződött az AGROTEK és HUNGEXPO „Gyártót 'keresünk" közös kiállítása. A bemutatott 800 féle nehezen beszerezhető, illetve hiánycikknek számító mezőgazdasági alkatrész és részegység közül 280 termék gyártására jelentkezett vállalkozó. Némely hiánycikk előállítására több vállalkozó is akadt. A kiállítást azért szervezték meg, mert jó néhány alkatrészből tartós a hiány. A kiállításon kitűnt, hogy sok hazai iparvállalat, szövetkezet és kisiparos, szívesen vállalkozna e hiánycikkek előállítására, de az azonnali konkrét üzletkötéseket több probléma is gátolta. Nem tisztázott a gyártás megszervezéséhen résztvevők érdekeltsége. A vállalkozók szükségesnek tartják esetleges hitelek igénybe vételét is, amire az Állami Fejlesztési Bank máris ajánlatot tett. A „Gyártót keresünk” bemutatót szélei körű piackutatás is megelőzte, s ennek alapján 450 vállalkozót kerestek meg a szervezők. A bejelentett szabad kapaci-' fásokat számítógéppel feldolgozták. A zárás előtt néhány üzletkötésre is sor került, így például a Monori és a Szolnoki Mezőgép Vállalat évi 20—20 millió forint értékű alkatrész gyártására szerződött az AGROTEK-kel. A szervezők a mostani kiállítás sikere után más ágazatban is meg kívánják szer veznj a „Gyártót keresünk” bemutatóit. (MTI) Építőipari energiaésszerűsítési kollokvium Az utóbbi három évben biztató eredményeket hozott az építőipari energiaésszerűsítési célprogram hazánkban. Mint a Székesfehérváron megrendezett, s szerdán befejeződött háromnapos országos építőipari energiaracionalizálási kollokviumon kiemelték, ma már nálunk is rendelkezésre állnak a megfelelő hőszigetelő és energiatakarékos építőanyagok, szerkezetek, illetve a fűtés-szellőztetés-hővissza- nyerés új berendezései és korszerű módszerei. Széles körű alkalmazásukat azonban erősen akadályozz» a beruházók, a tervezők és kivitelezők még gyakran tapasztalható érdektelensége. Elmondták a tanácskozáson azt is, hogy a hazai építőipar évi 1,6 milliárd forint értékű energiaköltségét 10 százalékkal lehet csökkenteni a betongyártás, az anyag- szállítás és az építkezések téliesitésének ésszerűsítésével, illetve a rendelkezésre álló hatékonyabb módszerek felhasználásával, nagyobb szilárdságú I betonacélok használatával pedig évente 65 ezer tonna acélt lehet megtakarítani.
