Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
2* NÉPÚJSÁG, 1982. október 14., csütörtök Magyar vezetők üdvözlő távirata a JNDK nemzeti ünnepe alkalmából A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és' Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése és Miniszter- tanácsa elnökének. (MTI) Kohl kormánynyilatkozata Az új nyugatnémet kormány kül- és biztonságpolitikájának alapját az NATO és az amerikai—nyugatnémet barátság képezi, a keresztény-liberális koalíció azonban a szocialista országokkal is párbeszédre és együttműködésre törekszik — jelentette ki Helmut Kohl kancellár a Bundestag szerdai ülésén elhangzott kormány- nyilatkozatában. Az új bonni kormány az amerikai—nyugatnémet kapcsolatokat meg akarja szabadítani az eddigi árnyékoktól. Az új kormány „minden fenntartás nélkül” támogatja a NATO 1979-es kettős határozatát, annak tárgyalási és rakétatelepifési részét egyaránt. A kormánynyilatkozat vitájában — amely előreláthatólag három napig, vagyis péntekig tart — a szociáldemokrata párt nevében Horst Ehmke, az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese, visszautasította Kohlnak azt a megjelölését, hogy kabinetje a „politikai közép” kormánya, s ehelyett „jobboldali koalíciónak” minősítette azt. Ehmke súlyos hibának nevezte, hogy Kohl szeptemberben nem fogadta el Schmidt javaslatát új választások azonnali kiírására. Alva Myrdal és Alfonso Garcia Robles kapták a Nobel-békedíjat Lengyelországban folynak az előkészületek az új szakszervezetek létrehozására Lengyelország számos részéből arról érkeznek jelentések, hogy folynak az előkészületek az új szakszervezetek létrehozására. Az opo- lei vajdaságban például eddig több mint ötszáz kezdeményező csoport jött létre, sőt, néhány helyen már az alapító bizottságok is megalakultak. A csoportok, a bizottságok tagjai között ott vannak a volt „Szolidaritás”, valamint az ugyancsak megszűnt ágazati és autonóm szakszervezetek képviselői. Az ostrolekai vajdaságban pártértekezletek sorozatán tanácskoznak az új szakszervezetekről szóló törvényről. Lódzban társadalmi konzultációs iroda jött létre. Létrejöttek már a kezdeményező csoportok, illetve az alapító bizottságok több varsói, krakkói, koszalini és toruni üzemekben is. A ten- germelléki hármasvárosból is hasonló jelentések érkeztek. Mint a PAP hírügynökség megjegyezte, vannak olyan vállalatok, ahol a kezdeményező csoportok létrehozását a kollektíva tartózkodással, sőt bizalmatlansággal kíséri. Gdanskban például egyes üzemekben az alapító bizottságok mindössze néhány, vagy legfeljebb tíz-egyné- hány emberből állnak egyelőre. Megkezdődött viszont a szakszervezetek szervezése számos állami gazdaságban. A hétfői és keddi gdanski incidensek, úgy tűnik, negatív kivételt jelentenek az ország többi körzetéhez képest, amelyekben nyugodt körülmények között folyik az új, üzemi szintű szakszervezetek alakítása. A gdanski események egyébként nem voltak váratlanok : számítani lehetett arra. hogy a városban, s főként abban az üzemben, ahonnan 1980 nyár végén a „Szolidaritás" útjára indult, nem megy majd minden zökkenő nélkül a „Szolidaritás” megszüntetése. Mint a hadsereg lapja, a Zoinierz Wol- nosci írta: bizonyos mértékig meg lehet érteni a gdanski hajógyár fiatal munkásait, akik most úgy érzik, hogy elvesztettek valamit, egy szervezetet, amelyhez reményeket fűztek. Az utcai zavargásokat, magángépkocsik felgyújtását, üzletek megrongálását azonban semmivel sem lehet igazolni. Az 1982. évi Nobel-békedíjat — megosztva — a nukleáris leszerelés két. nemzetközi tekintélyű harcosának, a svéd Alva Myrdal asszonynak és Alfonso Garcia Robles volt mexikói külügyminiszternek ítélték oda — jelentette be szerdán a norvég Nobel-bizottság. Mindketten kiemelkedő szerepet játszottak az ENSZ leszerelési tárgyalásain. A testület döntésének' indoklásában hangsúlyozta, hogy Alva Myrdal a genfi leszerelési tárgyalásokon, valamint más nemzetközi fórumokon és műveiben nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy ráébresszék a világot a nukleáris fegyverkezés veszélyeire. Garcia Robles — mutatott rá a bizottság — kiemelkedő szerepet játszott az ENSZ leszerelési munkájában, mind a genfi tárgyalásokon, mind a világszervezet rendkívüli leszerelési ülésszakain és a Latin-Ame- rikát atomfegyvermentes övezetté nyilvánító 1967-es tlatelocoi egyezmény előkészítésének motorja volt — mutatott rá a bizottság. Alva Myrdal 1902-ben született Uppsala egyetemi városban. 1934-ben férjhez ment Gunnar Myrdalhoz, aki 1974-ben közgazdasági Nobel- díjat kapott A szociáldemokrata politikusasszony számos felelős posztot töltött be Svédországban és nemzetközi szervezetekben. 1962— 1973. között a genfi leszerelési tárgyalásokon a svéd küldöttséget vezette, 1966— 73 között egyben leszerelési kérdésekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter is volt. Érdemei elismeréséül számos díjat kapott, köztük 1980-ban elsőként az Einstein Békedíjat. A legnagyobb elismerést jelentő Nobel-békedíjra már évek óta jelölték. A 71 éves Alfonso Garcia Robles életének jelentős részét a leszerelés kérdéseinek szentelte. Számos művet írt, elsősorban az atomfegyvereknek a latin-amerikai földrészről való kitiltásáról és más, a térséggel kapcsolatos problémákról. Az utolsó fellépés Szuzuki Zenko, japán miniszterelnök, aki lemondott pártja vezetői posztjáról, s emiatt távozik a kormány éléről is, sajtóértekezleten indokolta meg váratlan lépését (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk Nem sorrendi kérdés... BAR A LIBANONI BEKAA-VÖLGYBEN, csaknem hatvannapos szünet után, isimét eldördültek a fegyverek, a Közel-Keleten most mégis inkább diplomáciai, mint katonai téren folyik a harc. Jól érzékelteti ezt a Husszein—Arafat-tárgyalás puszta ténye. Nem olyan régen még elképzelhetetlen lett volna, hogy a palesztinok elleni, tizenkét esztendővel ezelőtti véres mészárlás főszereplője, a hasemita uralkodó és a palesztin mozgalom vezetője között személyes megbeszélésre kerüljön sor — ráadásul olyanra, amelyet az ammani közlemény „barátinak és testvérinek” minősít. A kérdés jogos: mi tette lehetővé, sőt szükségessé ezt — a világszerte megkülönböztetett figyelemmel kísért — tárgyalást? Kissé leegyszerűsítve a következő választ adhatjuk: 1. a libanoni helyzet és a palesztin mozgalom katonai és politikai szétszóródása; 2. a fezi ariab csúcsértekezlet határozata; 3. a Közel- Kelettel kapcsolatos Reagan-terv és 4. Husszein király szeptember 20-i beszédé. MIND A REAGAN-TERV, mind a Husszein-beszéd lényege az ä — voltéképpen már Camp Davidben megalapozott — koncepció, hogy a palesztin kérdés megoldása valamiféle palesztin—jordániai föderáció keretében képzelhető el. Eleinte ezt a koncepciót sem palesztin, sem izraeli részről nem fogadták el. A PFSZ — nőm egészen alaptalanul — úgy érezte, hogy egy ilyen föderáció eleve csorbítaná a teljes függetlenségen alapuló államalapítási igényét, a Begin—Sharon vezetés pedig a szokásos harcias választ adta: „Ott van a palesztinoknak Jordánia.” Azóta azonban a helyzet változott. A PFSZ-t ért megrázkódtatás érthető kompromisszumra késztette a realitású-érzékéről ismert Anafatot, akinek azonban számolnia kell a mozgalom más személyiségéinek, kü- löWböző szárnyainak ellenállásával, Beginéknek viszont szembe kell nézniük a változó amerikai vonallal, amelynek lényege: a palesztin kérdést a konzervatív arab országok erősítésével párhuzamosan kell megoldani. A KOMPROMISSZUMNAK természetesen Arafat számára megvannak a határai. A palesztin vezető konstruktívnak és hasznosnak minősítette a Husszeinnel folytatott megbeszélést, dé hangsúlyozta, hogy föderációról csak két létező állam köpött lehet szó. Ahhoz tehát, hogy a jordániai—palesztin államszövetség megvolósuljon, előbb (és ez korántsem időrendi, hanem lényegbeli, minden további haladást meghatározó kérdés!), létre kéll hozni az önálló palesztin államot. Utána — de csak utána — jöhet a föderáció... HARMAT ENDRE Vízügyi Építő Vállalat Építőipari Gépjavító Üzeme, FŐMŰVEZETŐT keres felvételre kiskörei lakatosüzemének vezetésére. Jelentkezés: Eger, Kistályai út 10. Levélben Pf. 126. A IK sz. Téglagyár lakatos szakmunkásfelvételt hirdet azonnali belépéssel. Jelentkezés a II. sz. Téglagyár, Eger, gyárvezetőjénél. 301. sz. Tüzép-telep, Eger, felvételt hirdet az alábbi munkakörökben: eladási ügyintéző, középiskolai végzettséggel; árukiadó; targoncavezető; vagonrakó. Jelentkezni lehet: 301. sz. Tüzép-telep, Eger, Kistályai út. Telefon: 10-224. MÁV Kitérőgyártó Üzem, Gyöngyös felvételre keres kazánkovácsot, géplakatosokat, segédmunkásokat. Védelmünkben - védelemmel Milyen célokat szolgált a Pajzs ’82? 2. Az Egyesült Államok felkészült arra, hogy bármilyen típusú elhúzódó háborúban győzzön. Növelni akarja tehát az amerikai erők létszámát és jobban fel akarja őket szerelni, mint ahogy vannak. A jelenlegi erőket további 10, egyenként. 20 ezer emberből álló — hadosztállyal kell növelni a földi erőben és tengeri gyalogos egységeknél, további nyolc repülőgép-anyahajót és ennek kísérő egységeit kell beállítani, s 14 harcászati, harci repülőosztályt kell felállítani. Ez az erőfeszítés közpénzek tömegméretű befektetését igényli, vagyis a következő 6—7 évben összesen mintegy 2500 milliárd, tehát 2,5 billió dollárt jelent, egyben feltételezi a sorkötelezettség valamilyen formában történő visszaállítását” — idézte Michael T. Klare Weinberger elgondolásait. Az USA hadügyminisztere persze tudja, hogy odahaza is, a világ más tájain is nagy ellenállásba ütköznek ezek az iszonyatos tervek és terhek. Ezért is írt magyarázkodó levelet Európa, Ausztrália és Amerika 40 újságjának Washington nukleáris stratégiájáról, hadi- technikájának fejlesztéséről. Erre válaszolt a Die Zeitben Theo Sommer, a jeles nyugatnémet publicista, aki hetvenes évek első felében a Bundeswehr stratégiai tervező részlegének vezetője volt. Sommer visszautasítja azt a képtelenséget, hogy az Egyesült Államok lemaradt a Szovjetuniótól haditechnikájának fejlesztésében. Ezt tényekkel-számokkal bizonyítja, majd megállapítja: „Az Egyesült Államok még mindig tekintélyes erőt élvez ama kilencezer hadászati atomfegyverével, amely potenciált, az új fegyverkezési programok segítségével még tovább akarják bővíteni. Másrészt az amerikai hadászati robbanófejek száma megháromszorozódott az utóbbi 10—12 év folyamán, amióta egyazon hordozóra több robbanófej felszerelésének technikáját bevezették. És miért is ne zárkóznának fel a szovjetek, ahogyan mindig is tették, ha Amerika megelőzte őket? Történt az legutóbb a több robbanófejes technika vonatkozásában, ám hamarosan a cirkáló rakétákat illetően is, amelyeket ön most ezrével akar hadrendbe állítani! Az amerikaiak lépnek egyet, a keleti szuperhatalom szintén lép egyet a nyomukban — indokolt emiatt rossz szándékkal vádolni a szovjeteket? Soha nem ötlött fel önben, hogy szovjet kollégája, Usztyinov védelmi miniszter, bízvást beszélhetne az ön szavait kölcsönözve az amerikaiak hadászati fegyverkezéséről: »Egyre több atomfegyvert gyártanak, oly nagyszámban, amely messze elmegy az elrettentés következmény eiit«?” Mindezek fényében ítéljük meg, indokolt-e ennyi tudást- energiát-pénzt fektetnie a haditechnikába a Varsói Szerződés tagállamainak? Ügy vélem, nem lehet más válasz, mint amit az önvédelem reflexei diktálnak. Ránk kényszerített tempó ez, amelytől szeretnénk szabadulni, de legalább csökkenteni. A Szovjetunió nem egy békejavaslata igazolja állításomat. A Pajzs ’82 hadgyakorlat valóban az új, a legkorszerűbb technikai eszközök bevetésével zajlott. Szólhatnánk például a MÍG 27-es repülőgépekről, amelyek háromszoros hangsebességet érnek el, fedélzeti fegyvereik olyanok, hogy a pilótának csak észlelnie kell radarernyőjén az ellenséges célt — sőt célokat — s megnyomva egy gombot, a számítógépek- mlőszerek már mindent elvégeznek, a támadó repülőgépek megsemmisítéséig. De említhetnénk a T 72-es harckocsit is, amely lézerirányítású rendszereivel kétségkívül a világ legmodernebb harckocsija. Vagy itt vannak azok a tengeri partraszállító légpárnás hajók, amelyek vízen is, sőt a szárazföldön is'— megfelelő körülmények mellett — 120 kilométeres sebességgel közlekednek. Napjaink stratégiai terveit, s kivitelezését alapvetően befolyásolja a rádiótechnika fejlettsége, hiszen a felderítéstől a modern harceszközök irányításáig óriási szerepet kapott az „éter”, a rádióhullám.- Gondoljunk csak egy rakétára — s ma már a kézi rakéták is ilyenek —, amelynek testébe olyan rádiólokációs rendszert építettek, ami nemcsak a cél felderítésére képes, hanem annak követésére, fizikai és egyéb cseleinek az ellensúlyozására is. A rádiótechnika mérhetetlen-félelmetes eszköz a felderítés szolgálatában. Bízvást mondhatjuk a Pajzs ’82 tapasztalatai alapján is, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek rádió- technikája a mai — elképesztő — háború minden igényét képes kielégíteni. Folyton háborúról esik szó e sorokban, holott irtózik tőle, beleborzong minden józan ember. Mégis, azoknak, akik' hivatásul választották és kapták a „fegyverforgatást”, állandóan együtt kell élniük a háború fogalmával és mindazzal, ami ehhez kapcsolódik. Együtt kell élniük, vagyis gondoskodniuk kell arról, hogy az erőegyensúly ne billenjen el, fennmaradjon, s a szocialista országok hadseregeinek eszközökben és tudásban meglegyen mindaz, ami közösségünk védelméhez szükséges. Mert csak az lehet a biztosítéka annak, hogy ne szabaduljanak el a NATO-ban mind gyakrabban megnyilatkozó alantas szándékok. Ellenkezőleg : a józan észre apellálva sor kerülhessen a fegyverkezés megfékezésére, a valódi leszerelésre. Szabó László (VÉGE)
