Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 13., szerda 3. Még következetesebb, színvonalasabb munkával Van-e jövője az értékelemzésnek? Beszélgetés dr. Scholcz Rezsővel, az értékelemzési tanács elnökhelyettesével A népi ellenőrzés tartalmi munkájában, vizsgálati mód­szereiben az utóbbi években jelentős változás következett be. Részletesen elemeztük azokat a íeladatokat, ame­lyek a munka hatékonyságá­nak fokozására irányultak. A megyei párt-végrehajtó­bizottság a közelmúltban tárgyalta a megyei NEB munkáját és megszabta a legfontosabb teendőket. A népi ellenőrzési munka — különösen az utóbbi években — azokra a témák­ra irányult, amelyek legjob­ban kapcsolódtak a megyei pártvezetés, illetve a leg­fontosabb gazdaságpolitikai és társadalompolitikai fel­adatokhoz. Ennek alapján széleskörűen vizsgáltuk pél­dául az építőipari kapacitás és az építési igények össz­hangját, a munkaerő-gazdál­kodás helyzetét, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek termelőalapjainak felhasz­nálását, a megnövekedett létszámú általános iskolák­ban az oktatás minőségét és a gyermekétkeztetés színvo­nalát. Három éve — központi szervezésben — rendszeresen figyeljük az energiagazdál­kodás javítására tett intéz­kedések hatékonyságát. Nem­régen fejeztük be például az olajkályhák helyettesíté­sére tett intézkedések fel­mérését. Az említetteken túl ez év­ben megvizsgáltuk a húster­melést, a -felvásárlást és a -feldolgozást, a dolgozók munkahelyi körülményeit, az egészségügyi integráció hatását a gyógyító munkára. A közeljövőben elemezzük a munkaidő utáni ügyinté­zés megszervezését, valamint a bejelentésekről, panaszok­ról szóló törvény végrehaj­tásának tapasztalatait. Feladataink között szere­tjei változatlanul a népi el­lenőrzéshez érkezett közér­dekű bejelentések és pana­szok feldolgozása. Évente mintegy 300 érkezik hoz­zánk. A tapasztalatok szerint az állampolgárok érzéke­nyen reagálnak a környeze­tükben — a munkahelyen, a lakóterületükön — tapasz­talt negatív jelenségekre. Ál­talában valós és közérdekű kérdésekkel foglalkoznak, és így segítik a közéleti tiszta­ság kialakítását. Még min­dig van azonban — főleg a névtelenek között — olyan bejelentés, amelyet egyéni érdek, vagy más szubjektív érzelem sugall, vagy sok­éves késéssel kerül az asz­talunkra. Ilyenkor már ne­héz segíteni. A bejelentések okai közül elsődlegesen említem, hogy a munkahelyeken az illeté­kes vezetők — az esetek egy részénél — nem reagálnak megfelelően a szóvá tett hiányosságokra. Ezen túl alapvető hiba az is, hogy a vállalati, a szövetkezeti bel­ső és felügyeleti ellenőrzés nem mindig tárja fel a bel­ső problémákat. így lehető­ség van a szabálytalanságok, visszaélések elkövetésére. Sajnos a névtelen panaszok Űj hűtőgépeket fejlesz­tett ki és részben már gyárt a Jászberényi Hűtőgépgyár. A háztartási hűtőgépcsalád legújabb tagja a 280 literes kéthőfokozatú háztartási hűtőszekrény, a legnagyobb, amelyet valaha is gyártot­tak. A jelenleg gyártott kompresszoros hűtőszekré­nyekkel azonos alapterüle­tű készülék alsó, 220 lite­res része mélypince hőmér­sékletet biztosít, a hatvan literes! felső fagyasztótér pe­dig mínusz 18 Celsius fok alatti hőmérsékleten tartó­sítja a benne tárolt élelmi­száma évek óta 30 százalék körül van, és ezek csaknem egyharmada alaptalan. Az utóvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a fel­vetett hibák jelentős több­sége megszűnik, a legtöbb helyen intézkednek. Voltak azonban visszatérő, „vissza­köszönő” gondok, elsősorban az ipari szövetkezeteknél. Például a Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezetnél és az egri Épületkarbantartó Szövetkezetnél a helyi és a felügyeleti illetékes szervek a hiányosságok teljes meg­szüntetéséről, a felelősségre vonásról nem gondoskodtak. Azokban az ügyekben ne­hezebb intézkedni, amelyek­ben a vizsgálat súlyosabb szabálytalanságot, vissza­élést tár fel és személyeket is érint. Néhány ilyen eset­ben még a felügyeleti szerv felszólítása is hatástalan. Az utóbbi három évben 155 fe­gyelmi és 49 kártérítési el­járást is kezdeményeztünk, és több esetben tettünk bűn­vádi feljelentést. Munkánk alapján két esetben történt gazdasági bírság kiszabása. Jogtalan árképzés és jogta­lan haszonszerzés miatt az illetékes bíróság a mátrade- recskei Rákóczi Termelőszö­vetkezetet 481 ezer, a bátori Bükkvidéke Termelőszövet­kezetet 1 millió 600 ezer fo­rint gazdasági bírsággal sújtotta. Jó hatású, ha a vizsgált szerv dolgozói is megisme­rik a népi ellenőrzés megál­lapításait, ezért erre az utóbbi időben nagy gondot fordítottunk. A népi ellenőrzési munka tervezésében jelentős tartal­mi változások következtek be. Mindenekelőtt abban, hogy a vizsgálatok nagy többsége a komplexebb kér­désekre irányult, s jobban kapcsolódott a helyi felada­tok megoldásához. A másik lényeges változás, hogy ke­vesebb téma került napi­rendre. Munkánkban új módszer­nek számít az elfogadott ja­vaslatok megvalósításának figyelemmel kísérése, ha in­dokolt, intézkedünk gyorsí­tására. Jó példa erre az ál­talános iskolai tantermek fejlesztése. Érvényesül nálunk is a „kevesebbet, de jobbat” elv. Három év alatt a vizsgála­tok 25 százalékkal csökken­tek és jelentősen növekedett az utóvizsgálatok száma. A népi ellenőrzés munkája társadalmi bázisra épül — a legjobb szakemberekre, akiknek emberi magatartá­suk is kiváló. A népi ellenőrök csaknem fele kommunista. A múlt évben a vizsgálatokban részt vett népi ellenőrök 18 szá­zaléka munkás, 31 százalé­ka nő, 32 százaléka pedig fiatal szakember. A népi ellenőrzés közelgő 25. évfordulójára még szín­vonalasabb, következetesebb munkával készülünk. Csepelyi Károly, a Heves megyei NEB elnöke szert. A két tér hűtését energiatakarékosságból egy kompresszor végzi. A jégré­teg az üzemszünetekben önmagától leolvad. A fogyasztók igénye egy­re jobban eltolódik a na­gyobb mélyhűtőtérrel ren­delkező háztartási készülé­kek iránt. A vásárlói szük­ségletnek megfelelően még az idén elkészül egy új, 285 liter űrtartalmú, kétajtós, kéthőfokozatú hűtőszek­rény nullszériája. Az új készülék alsó fagyasztó ré­sze 125 liter, a felső része 160 liter űrtartalmú lesz. (MTI) Több évvel ezelőtt egyik nagyvállalatuk értékelem. zési tapasztalatcserére hívott meg. Az előadók derűlátón arról számoltak be, hogy a gyártmányterve- zésibén széles körben tá­maszkodnak az értékelem­zés módszerére és a viszony­lag szerény ráfordítások várhatóan nagy eredményt hoznak. A hatvanas évek­ben —, de különösen at 1973—74-es nyersanyagár­robbanást követően — világ­szerte előtérbe került annak a vizsgálata, hogy a termék- funkciók megőrzése, illetve bővítése miként oldható meg kevesebb anyag-ener­gia és munkaráfordítással, azaz, hogyan közelíthető meg egy termék, tevékeny­ség műszaki—gazdasági op­timuma. E vizsgálat a szak- irodalomba értékelemzés címszóval került be. Az ér­tékelemzés módszere a tő­késországokban — különö­sen a nyersanyagokban sze­gény államokban — futó­tűzként terjedt el. Hazánkban az értékelem­zési módszert központilag „importáltuk” és az OMFB és a szakminisztériumok a hetvenes évek elejétől aján­lották a vállalatoknak. Ügy tűnt, hogy a vállalatok gaz­dálkodásában e módszer ha­marosan gyökeret ver. Ezt erősíteni látszott, hogy a tapasztalatcseréken külön­böző sikerbeszámolók hang­zottak el. — Mi történt e módszer­rel az elmúlt 10 év során? Erre kerestem választ az értékelemzés koordináció­ját irányító, dr. Scholcz Re­zsőnél, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetőjénél, aki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság el­nöksége mellett működő ér­— A mostani megbeszélés és a közelmúlt üzleti tár­gyalásai is azt bizonyítják: megnőtt az önök érdeklődése az ország, közelebbről az eg­riek iránt. Milyen lehetősé­geket lát a Philip Morris Magyarországon? — Az együttműködés 1978- ban kezdődött. A Marlboro cigaretta volt az első gyárt­mány, amelynek licencét az egriek megvették. Nekünk alapvető érdekünk, hogy a márkajelünket viselő ter­mék mindig kiállja a minő­ség próbáját, ennek ellenőr­zésére régen kialakítottuk a hálózatunkat. A dohány és a csomagolás minőségét kü­lön szakértői csoport vizs­gálja. Mivel az egiek tartják a meghatározott “ minőségi szintet, közös megegyezés alapján fokozatosan többet használhatnak fel magyar alapanyagokból. Ez nyilván­valóan az itteni érdek. — Az eltelt évek alatt ki­terjesztettük az együttműkö­dést más gyártmányokra is. Mostani látogatásunk célja a következő esztendő tervei­nek egyeztetése, a minőségi tékelemzési tanács elnök- helyettese. — Az értékelemzési mód­szer alkalmazására hazánk­ban is számos eredményes példát lehet említeni. Pél­dául a Taurus Gumiipari Vállalat minimális ráfordí­tással 40 millió forintot spó­rolt azzal, hogy a termékek funkcióját megvizsgálta, s gyártási folyamatban fel­kutatta a megtakarítás le­hetőségeit. Ennek ellenére a módszer inkább csak az ér­tekezleteken, a tanácskozá­sokon vált divatossá, gya­korlati elterjedése lassúbb a vártnál, a szükségesnél — mondta a Pén zügyminis z- térium értékelemzési „fő­nöke”. — Ml az oka a szavak, a lehetőségek és a tettek kö­zötti jelentős különbségnek? — Erre csak saját véle­ményemmel válaszolhatok. Testületi álláspontot nem tudok képviselni — mon­dotta Scholcz Rezső. — Ez pedig nem a teljes és talán vitatható is. Az értékelem­zés elterjedésének korlátja, hogy a vállalatainknál a mai nehéz gazdasági felté­telek ellenére sem alakult ki olyan kényszer, amely rá­szorítaná a vezetőket az elemzésre. Arra, hogy a ter­mékeket, a gyártástechnoló­giát, a szervezést vizsgálat alá vessék, ennek alapján módosítanák. A kényszer hiánya azonban szorosan összefügg azzal isi, hogy a vállalatok vezetői ■ jobbára elégedettek az elért ered­ményei, a különböző anyag- és energiafelhasználási mu­tatókkal, sőt a termék-minő­séggel is. Ezt támasztja alá, hogy áltáléiban nem ütköz­nek lényeges gazdasági ne­hézségeket okozó értékesíté­si nehézségekbe, s ha igen, akkor azt igyekeznek vál­követelmények mgbeszélé- se. Az a véleményem, sok lehetőségünk van még a kö­zös munka továbbfejleszté­sében. Tapasztaltuk, hogy az egri gyár vezetői fontosnak tartják az állandó technikai, technológiai fejlődést, ami pedig a minőség alapja, s így a jövőben sem marad­nak el a versenyben. A ci­garetták megfelelnek a ve­vők igényeinek. — Ezek szerint szó lehet a gyár megjelenéséről a nyu­gati piacokon is? — A Marlborót több or­szágban gyártják licenc­szerződéseink alapján. Nem hiszem, hogy a cigarettát a nyugati országokba innen exportálni lehetne. Készek vagyunk viszont arra, hogy a licenc-díjakat más áruval ellentételezzék, például do­hánnyal. így kialakulhat az egyensúly az üzletben. A gyár által előkészített do­hányt megvásároljuk, s gon­dolom, ebben a magyar kor­mány szervei is segítségünk­re lesznek. — Egy-egy magyar válla­latnak, amely szeretné bőví­lalaton kívülálló objek­tív okokkal magyarázni, a közgazdasági szabályozá­sokra hivatkozni, s nem ér­dekeltek kellőképpen a vár­ható megtakarításban sem. Az értékelemzés vállalati módszer és bármilyen aktív is legyen az értékelemzési tanács, mindaddig nincs re­mény a széles körű gyakor­lati alkalmazásira, amíg ah­hoz nem fűződnek vállala­ti létérdekek. (A termékszer­kezet alakulására vonatko­zó vizsgálatok bizonyítják, hogy a hazai gyártmány- szerkezetben az új termékek száma minimális, a gyárt­mány életkora pedig igen magas.) — A módszer terjedésé­nek útjába áll az is. hogy kevés a vállalatoknál a szakképzett értékelemző. A személyi és szervezeti felté­telek megteremtése nélkül aligha várható az érték- elemzés gyors elterjedése. <— Sok vállalat a módszer alkalmazását „csodafegy­vernek” tekinti és attól azonnal óriási, látványos eredményt vár. Pedig az ér­tékelemzés csak akkor adja a többleteredményt, ha az a vállalati gazdálkodás szem­léleti rendszerébe beépül, s ha az a gyártás minden sza­kaszában megjelenik. A részleges és nem következe­tes alkalmazás hamar csa­lódást okozhat. — Mi a kiút ebből a stagnáló állapotból? Az ér­tékelemzési tanács munká­ja nyomán központilag ve­zérelhető lesz-e az érték- elemzés gyorsabb elterjesz­tése? — A kiút olyan gazdasá­gi közeg kialakítása, amely­ben a piaci kényszer, a ve­zetők érdekeltsége fokozot­teni az exportját, a minőség követelményei mellett jelen­leg sok egyéb nehézséggel is meg kell küzdenie a külföldi piacokon. A mai, állandóan növekvő versenyben — az önök nemzetközi tapasztala­tai alapján kérdezzük — ho­gyan maradhat talpon egy vállalat? — Ha például az egriekről beszélünk: biztos vagyok benne, ebben a mostani helyzetben is van lehetőség a továbbfejlődésre. Nem­csak a víz fölött maradhat­nak, de feljebb is emelked­hetnek. Az kétségtelen, az ár­folyamok szinte naponta vál­toznak, a nyersanyagárakkal nehéz szinkronban tartani a termékek árait. A nemzetkö­zi piacon mindenütt küzde­ni kell az inflációval. A leg­fontosabb a folyamatos fejlő­déshez, hogy az inflációt el­lensúlyozzák. Mi a feladatuk ilyenkor a vállalatoknak? Mi a dohánytermesztésbe, a ter­melés automatizálásába és egyéb műszaki-technológiai fejlesztésekhez milliókat fek­tetünk be. Nem szabad er­ről most a nehezebb helyzet­tabban szorítja a vállalato­kat a módszer alkalmazásá­ra. Ennek elősegítésén fá­radozik a testület. — A széles körű alkalma­zás egyik akadályozó ténye­zője a személyi és a válla­lati érdekeltség nem kielé­gítő szabályozottsága. A vál­lalatok többsége nem él még a jelenlegi szabályozás adta lehetőséggel sem. Né­mely vezető nem vállalja azt sem, hogy az értékelem­ző csoport tagjait, akik többleteredményit hozó javas­latokat dolgoznak ki, az át­lagtól eltérően nagyobb anyagi és erkölcsi elisme­résiben részesítse. Ehelyett a főhatóságoktól várnak uta­sítás jellegű pénzügyi sza- ibályozást. Az értékelemzés bevezetése és alkalmazása a vállalatoknál az önkén­tesség, és önfinanszírozás elvének betartásával és nem hatósági utasításra tör­ténik. Az elmúlt évtizedben több vállalatgazdálkodási mód­szer született, vált a szak­irodalom hevesen vitatott, vagy támogatott témájává, s végül elhalt a vállalati gyakorlat konzervativiz­musa miatt. Nem kell külön bizonygatni, hogy még ma sem kerül nehéz helyzetbe az a vállalat, amelyik a vélt, vagy tényleges központi „el­várásoknak” megfelelően tevékenykedik és tartózko­dik a kockázatok vállalásá­tól. Ilyen körülmények kö­zött az értékelemzés mód­szerének nincs nagy jövő­je, s az értékelemzési ta­nács munkája is csak akkor lehet értelmes és hasznos, ha a vállalatok saját érde­kükből követik e módszert. ben sem lemondani, még azoknak sem, akiknek szű­külnek a piaci lehetőségeik. Az egrieknek, ha kívánják, mi ehhez a tapasztalatok ki­cserélésével is segítünk. Az a véleményünk, hogy fejlet­tebb technikával itt is sok devizát takaríthatnának meg. Jó cigarettát gyártanak, s ez már nemcsak licenc kérdése, itt egyéb követelményekről is szó van. — Több új cigarettamárka jövőjéről is szó volt a mos­tani megbeszélésünkön. Ez is bizonyítja, hogy ki akarjuk terjeszteni a kapcsolatain­kat. Mi igyekszünk alaposan megismerni a magyar do­hányipar helyzetét és úgy döntöttünk, egyelőre más magyar cégekkel nem ter­vezzük az együttműködést. Természetesen nyomdai ter­mékek, reklámanyagok készí­tésében ugyancsak részt ve­hetnek a dohánygyár közve­títésével más magyar válla­latok is. Nekünk a legfonto­sabb, hogy megfeleljenek a minőségi előírásainknak ... Hekeli Sándor Háztartási hűtőgépújdonságok Wiesel István CSAK A LEGJOBB MINŐSÉG ELFOGADHATÓ „Füstből” jött üzlet A Philip Morris-cég elnöke az egriekről Nemrég járt Egerben a dohánygyár vendégeként Valter Thoma, a Philip Morris-cég európai, afrikai és közel-keleti érdekeltségei­nek elnöke. A nagy nemzetközi vállalatnak ezt az óvilág felőli részét Svájcból kormányozzák. Innen jött különrepülőgéppel, ter­mészetesen szakértők társaságában egy napig tartó látogatásra az elnök. A cég érdekeltsége hazánkban az Egri Dohánygyárra korlá­tozódik; licenc eladások nyomán alakult ki az együttműködés, amely úgy tűnik, még tovább is fejlődhet. Legalábbis az érdeklő­dés erre utal. A gyárlátogatás mellett szerepelt még a program­ban rövid találkozó az érintett külkereskedelmi vállalattal, illet­ve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több vezetőjé­vel is. Valter Thoma a rövid egri látogatás Igencsak feszesre ter­vezett programja végén válaszolt kérdéseinkre.

Next

/
Thumbnails
Contents