Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 240. szám ARA: 1982. október 13., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hz érdek K. község párttitkára só­hajtozik: Nyolc szakembert hozhattak volna egyszerre a helyi téeszbe, ha hirtelen­jében ugyanannyi összkom­fortos lakást építhettek vol­na — akár a városi lakó­telepeken — egy tömbbe. „Egy egész volt kollégiumi szoba jött volna hozzánk feleségestől-férjestől, de hát itt...” Széttárja a karját. Déli határőrközségünket, D-t említem, ahol ma már húsz ilyen lakást laknak a termelőszövetkezet legkü­lönbözőbb beosztású dolgo­zói. „Nálunk ez elképzelhetet­len — mondja a párttitkár — megpróbáltuk közgyű­lés elé vinni, elmagyarázni, hogy van pénz is, építőbri­gád is. Még azt is javasol­tuk, hogy ha már belefo­gunk, építsünk rögtön 12 lakást, akkor más is társul­hatna a tsz-ből, de felállt az egyik tagunk és azt mondta: szerinte az egész játék arra megy ki, hogy a vezérkar olcsó lakáshoz jusson, hiszen csak az új elnökünknek, meg nekem nincs még saját házunk. Mit mondhattunk volna er­re? El kellett vetni az egé­szet. A nyolc jelentkező kö­zül meg csak egy jött ide végül, őt viszont az ösztön­díj-szerződése egyébként is ide köti. Nem szívből jött, hanem érdekből: másképp 40 ezer forintot kellett volna visszafizetnie.” K. község politikai veze­tője tehát élt a gyanúval, hogy a fiatal agrármérnök, miután a remélt lakás ter­ve kútba esett, csupán ér­dekből „jött haza.” De vajon mi szégyellni való van az érdek szerinti cselekvésben? Miért baj az, ha a szakember a munka­helyváltoztatásnál — amennyiben teheti — előnyben részesíti azt a munkahelyet, ahol korsze­rű lakást kínálnak fel neki. És miért lenne baj az, ha a téesz által áhított szak­emberekkel együtt a veze­tők is lakáshoz jutnának? Ki járhat emiatt rosszul? Hiszen éppen az a lényeg itt, hogy két érdek találko­zásával egy harmadik — a legfontosabb — érvényre juthat. Persze értem én a K-fa­lubeli tsz-tag bizalmatlan­ságát is, amely minden va­lószínűség szerint megelő­ző rossz tapasztalatok hosz- szú során hízott rosszindu­lattá. Mert nem akkor van baj, ha a társadalmi, a cso­port- és az egyéni érdek egymásra talál, egybeötvö­ződik, hanem akkor, ha az egyéni érdekek maguk alá gyűrik a nagyobb közösség érdekeit. Ha leoldjuk érdekviszo­nyainkról a fölösleges sze­mérem — sok esetben csu­pán az álszemérem — amúgy is szakadozott fáty­lát, akkor a különböző ma­nőverek helyett energiáin­kat a tisztán és a világosan kinyilvánított érdekek mindenkit kielégítő egyez­tetésére fordíthatjuk, annak veszélye nélkül, hogy a közvélemény elítélné azo­kat, akik a közösségért sa­ját érdekből is cselekednek. K. E. P. Garancia: a jól végzett nyári munka Már fűtik a lakásokat Tízmillió köbméter földgáz Egerben - Új beruházással Gyöngyösön Mint azt már szombati számunkban hírül adtuk: az elmúlt hét utolsó napjaiban megyeszerte megkezdődött a távfűtő művek szolgáltatása. Ez azonban gyakorlati­lag még csak a próbaüzemet jelenti, hiszen a fűtési szezon kezdete október 15. Több probléma, panasz ér­kezett szerkesztőségünkbe is, amik szerint nincs meleg a lakásokban, hidegek a fűtőtestek, csöpög a radiátor, s még sorolhatnánk az észrevételeket. Ezekre keres­tünk választ az egri Ingatlankezelő, Közvetítő és La­kásberuházó Vállalat távfűtő művénél, valamint Gyön­gyösön. Tóth Simon az egri táv­fűtőmű vezetője elmondta, hogy az elmúlt hét péntekén megkezdték a csaknem 3500 lakás fűtését. Ebben az idő­szakban azonban meglehető­sen sok probléma jelentkezik. De elsősorban a rendszer lég- telenítése okoz gondot. Er­re számítottak, felké­szültek, s szombaton és va­sárnap is ügyeletet tartot­tak, hogy mielőbb kijavítsák a hibákat. Több lakóépület­ben azonban nem tudnak be­jutni a garázsokba, illetve a szerelőszinti tárolókba. Ezért azt kérik, hogy a tu­lajdonosok jelezzék, hogy a leghamarább hol érhetők el, vagy a házfelügyelőknél ad­ják le a kulcsokat. Az ügyfelektől türelmet kérnek, mert ilyenkor, a fű­tési szezon kezdetén, bizony el kell telnie hozzávetőleg két hétnek is, amíg a rend­szer úgymond beáll a meg­Guba István kazánkezelő a műszerek adatait jegyzi (Fotó: Perl Márton! szokott nagyüzemre. Az eg­ri ingatlankezelőnél a na­pokban értékelték a fősze­zonra való felkészülést, s úgy ítélik meg, hogy az elő­ző éveknél jobban sikerült. Ezt bizonyítja, hogy lénye­gesen kevesebb mostanság a hibabejelentések száma, mint az előző évek hasonló idő­szakában. Azt is megtudhattuk, hogy a kazánkapacitás bizto­sítja a rendeletben megha­tározott hőmérséklet betar­tását. Egyet azonban nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk : előfordulhat, hogy hi­degek lesznek a radiátorok. A rendelet ugyanis arra vo­natkozik, hogy tartsák a hő­mérsékletet a lakásokban. Mégpedig a szobákban 20, a füdőszobákban 24, a kony­hákban 16 Celsius fokot. Nem biztos, hogy ezért állan­dóan fűteni kell majd. Erre vállalkoztak is, erre futja erejükből, mivel az energia­takarékosság a fűtőművekre is vonatkozik. Csak érdekes­ségképpen érdemes megem­líteni, hogy az egri távfűtő­mű az idén 10 millió köbmé­ter földgázt rendelt a TI- GÁZ-tól. Ha rendkívüli ese­mény — áramkimaradás, gázszünet, csőtörés —, nem jön közbe, akkor folyamato­san, kiesés nélkül biztosíta­ni tudják a meleget egész télen, a meghatározottak szerint. Erre garancia a nyá­ri felkészülés során elvég­zett jó munkájuk. Gyöngyösön az országban elsők között kezdtek el fűte­ni a helyi ingatlankezelő vállalat kazánházai. Mint azt Tóth János igazgató elmond­ta, az annak köszönhető, hogy az idén tértek át az olajtüzelésről a földgáz fel- használására, s így előbb szükség volt a próbaüzeme­lésre. A gyöngyösiek érde­me, hogy az erre a célra az Ipari Minisztériumtól kapott 14,5 millió forintos állami támogatásból — az előzetes költségvetés szerint —, meg is tudtak takarítani. Sőt, még arra is maradt idejük s ener­giájuk, hogy egymillió forint értekben gőz-távvezetékcse- rét hajtsanak végre saját költségvetésükből. Szintén a nyári karbantartás sikeres végrehajtásának, valamint az új beruházásoknak könyvel­hető el, hogy a próbaüzem jól sikerült, s nyugodtan várhatja a 2500 lakástulajdo­nos az október 15-i fűtéssze­zon kezdetét. Kis Szabó Ervin Tartalmas tanácskozás, gyümölcsöző tapasztalatcsere Befejeződött Egerben a nemzetközi oktató­televíziós szeminárium Pillanatkép a tanácskozás zárásáról (Fotó: Szántó György) Kedden délelőtt — a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságának nagytanács­termében — a műsorbemu­tatók után értékelték az öt­napos konferencia tapaszta­latait. Dr. Tunkli László pszichológus az A szekcióban végzett munkáról számolt be. Ebben a körben a fel­nőtteknek szóló produkció­kat elemezték, illetve mél­tatták. A szakember film­részletekkel szemléltette megállapításait. Ajánlásai­ban javasolta: az alkotóknak nagyobb műfaji változatos­ságra kell törekedniük. Cél­szerű lenne az eddigieknél sokrétűbben felhasználni a különböző művészeti eszkö­zöket, illetve az értékes mű­veket a családi nevelés haté­konyságának fokozására. Utalt arra: a kollégiumi fia­talok sorsáról mintha meg­feledkeztek volna a televí­ziósok, holott gondjaik szá­mottevőek és számos vonat­kozásban még mindig meg­oldásra várnak. Dr. Vekerdi Tamás pszi­chológus a B-szekció képvi­seletében a gyermekekhez szóló adások erényeit és hi­báit taglalta, aláhúzva: az egyes műsorok készítőinek a fejlődéslélektani szempon­tokat következetesebben kel­lene érvényesíteniük mun­kálkodásuk során. Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnökhelyettese megköszönte Eger, valamint a megye párt- és állami ve­zetőinek sokoldalú segítsé­gét, majd Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője, a tanácskozás elnöke mondott zárszót. Munkatársunk őt kérte fel arra, hogy készítsen mérle­get az elmúlt napokról. — Megvallom: a szervező bizottság eleinte kétkedett, s attól tartott, hogy nem lesz megfelelő érdeklődés. Kellemesen csalódtunk, hi­szen jóval többen érkeztek, mint amennyi résztvevőre számítottunk. Ügy érzem, a bizakodással ideutazók elé­gedetten távozhatnak, hiszen — ezt az egyik szakember fogalmazta meg rendkívül tömören — az Egerben töl­tött idő kisugárzó együttlét volt, azaz olyan összejövetel, amelynek tartalmasságát mindenki hangsúlyozta. Jól jártak a pedagógusok, s öt­letekkel gazdagodtak a tévé­sek is. Kollégáim számos olyan tippre figyelhettek fel, amelyeket mindennapi munkájuk során sokrétűen kamatoztathatnak. Rájöhet­tek arra, hogy a közös ügy érdekében össze kell fogni, s csak akkor születhetnek ma­radandó sikerek, ha alapoz­nak a- nevelők javaslataira, ha mind színvonalasabb művekkel jelentkeznek. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a vendégek — 18 or­szág képviselői — nemcsak megismerkedtek egymással, hanem olyan barátságokat kötöttek, amelyek a népek közelkerülését, az ifjúság ja­vát szolgálják. Egyébként az itt elhangzottak — ezt hatá­rozottan ígérhetem — köz­kinccsé válnak, ugyanis az anyagot, az észrevételeket kiadvány formájában meg­jelentetjük, s a tévé is su­gározza azt a programot, amely átfogó képet nyújt a szemináriumról. A helybeliek meglátásait tolmácsolja dr. Nagy Andor kandidátus, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszéké­nek vezetője, aki az elmúlt esztendők során is igen so­kat tett a hasonló jellegű nemzetközi tapasztalatcse­rék sikeréért. — Jó néhány érdekességet emelhetnék ki, többek kö­zött utalhatnék az iskola- és a családlátogatások újszerű­ségére. Mindez jelzi: jó úton járunk, épp ezért bízvást állíthatom, hogy az itt fel­vetett gondolatok nemcsak valamennyiünkben formá­lódnak tovább, hanem meg­könnyítik a gyakorló peda­gógusok nevelő-oktató tevé­kenységét, azaz mindennapi helytállását is. Pécsi István Csütörtökön játszik az egri Harlekin Bábművészek világtalálkozója Pécsett Pécsett, a Nemzeti Szín­házban-kedden ünnepélye­sen megnyitották a VI. nem­zetközi felnőttbábfesztivált. A megnyitón az angol Mar­tin Bridle „Puch és Judy,” az Állami Bábszínház „Tár­gyak és emberek,” valamint a pécsi Bóbita Bábszínház Bartók—Kodály est című előadásait láthatta a közön­ség. A világ legjobb felnőtt bábszínházai és együttesei háromévenként ■ adnak talál­kozót egymásnak a mecsek- alji városban, a felnőtt bábjátszás egyetlen állandó nemzetközi fórumán, amely­nek házigazdája a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Báb­színháza. Az idei fesztiválon kilenc külföldi és ugyan­ennyi hazai együttes vesz részt. Az angol, egyesült ál­lamokbeli, holland, japán, jugoszláv, NSZK-beli, ro­mán, svájci és szovjet mű­vészek, továbbá a budapesti és a pécsi bábszínház, vala­mint az egri Harlekin, a bé­késcsabai, a budapesti, a kecskeméti, a sárospataki, a szekszárdi és a tiszakécskei bábegyüttesek előadásait a következő napokban négy helyszínen rendezik meg. Az egriek csütörtökön találkoz­nak közönségükkel. A fesztivál alkalmából két kiállítás is nyílt. A bábmű­vészek nemzetközi szövetsé­gének, az UNIMA-nak kiad- ványi és tanácsadó bizottsá­ga is a fesztiválvárosban tartja ülését. (MTI) A Kereskedelmi Kamara a határmenti árucsere-forgalomért Tanácskozás Egerben A májusban újjászerve- vezett Magyar Kereskedel­mi Kamara észak-magyar­országi összekötő bizottsá­gának elnöksége kedden délelőtt Egerben, a bor- gazdasági kombinátnál tar­totta soron következő ülé­sét. Dr. Énekes Sándor, a bizottság elnöke köszöntöt­te. a Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád me­gyék ipari, valamint me­zőgazdasági üzemeiből érkezett elnökségi tagokat, továbbá a három megyé pártbizottságainak és ta. nácsainak képviselőit is. A testület Csollák Gá­bor titkár előterjesztésében megvitatta az észak-magyar­országi összekötő bizottság feladatait. Felhívták a figyel­met arra, hogy a kamara, mint érdekképviseleti fórum, a jövőben nyújtson nagyobb segítséget Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a politikai és gazdasági irányítótestületek munkájához Nyilvánítson véleményt az egyes vállalatok tevékenységéről, azok eset­leges átszervezéséről, illet­ve ha szükséges, tegyen ja­vaslatot megszüntetésükre is. Elemezze az üzemi, vál­lalati méretek sajátosságait, a technológiai lehetősége­ket, a korszerűbb termelés megvalósítására. Ezután dr. Csűri Ferenc elnökségi tag számolt be a kamara szervező mukájáról a csehszlovák kishatármen- ti forgalomban. Aláhúzta ennek jelentőségét Észak- Magyarország három me­gyéjének áruellátásában, a választék bővítésében. Ki­térít arra is, miként tehetik eredményesebbé ezt a kap­csolatot a jövőben. Az előterjesztéseket vita követte. Felszólalt Dancz Pál, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója, Kovács Im­re, az egri Finomszerelvény- gyár kereskedelmi igazgató­ja, Orosz István, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén és Kürtösi Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa, Túli Lajos, . a Magyar Kereskedelmi Ka­mara osztályvezetője, Páz- mándi Gyula, a Borsodi Ve­gyikombinát kereskedelmi igazgatója és Sötét Kérőig, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgató-helyettese is. Az elnökségi ülés dr. Éne­kes Sándor összefoglaló zár­szavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents