Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-05 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 5., vasárnap Életünk a statisztika tükrében A VILÁGBÉKÉÉRT, A POLITIKAI ENYHÜLÉSÉRT Szolidaritási akciósorozat Komplett szállítás több haszon Politikai fórumokkal, gyűlésekkel, kiállítás9kkal is törekszik a Magyar Szolidaritási Bizottság arra, hogy közvéleményünk minél szélesebb körben ismerje és értse meg a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet összefüggéseit, a békéért, a politikai enyhülésért, a leszerelésért folytatott világméretű küzdelem fontosabb eseményeit, a társadalmi haladásért, a nemzeti felszabadulásért küzdő népek harcát. É célokért a bizottság — éves programja és hagyományai szerint — szeptember 1-től az idén is meghirdette az antifasiszta világnap őszi szolidaritási akciósorozatát. Az akciósorozat mindig időszerű gondolatának napjainkban külön jelentőséget ad, hogy a második világháború befejezése óta talán a legfeszültebb kapcsolatok időszakát éljük. A bizottság is felhívja a közvélemény figyelmét : határozottan ítélje el az Amerikai Egyesült Államok és szövetségeseinek agresszív, a világbéke szempontjából beláthatatlan következményekkel járó kon- frontációs politikáját. Tiltakozzon Izrael közel-keleti agressziója, a Palesztinái és a libanoni nép elleni támadásaival szemben. Emelje fel szavát a latin-amerikai népek és Afrika déli részének haladó és felszabadítási mozgalmai elleni helyi háborúk, a független államok bel- ügyeibe történő beavatkozás és a reakciós erőknek nyújtott támogatás ellen. Biztosítsa szolidaritásáról Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeit békés építőmunkájukban, s tiltakozzon a nemzetközi imperializmust támogató kínai hegemonizmus és a térség más reakciós erőinek törekvései ellen. Nyilvánítsa ki szolidaritását az afgán néppel, ítélje el az afgán forradalom külső és belső ellenségeinek a politikai kibontakozást akadályozó provokációit. Az utóbb időben a nemzetközi élet alakulására rányomta bélyegét az imperialista erők kiélezett támadása a Szovjetunió, a szocialista országok és a haladásért küzdő népek ellen. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet alapvető oka az imperializmus szélsőséges köreinek agresszív politikája, az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert és ezáltal a maguk javára változtassák meg a történelmileg kialakult nemzetközi erőviszonyokat. A nemzetközi imperializmus a befolyása alatt álló fejlődő országokban kiépített katonai támaszpontrendszerével, a gyorshadtestek felállításával, végletekig kiélezett progpagandahadjá- ratával, a nemzetközi jogot és az alapvető emberi jogokat sárbatipró rendszerek agresszióinak támogatásával, az ellenük' emelt szankciók végrehajtását akadályozó vétókkal súlyosan veszélyezteti Afrika, Ázsia és Latin- Amerika népeinek szabadságát, függetlenségét és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladó és demokratikus országok által kitűzött céjok elérését. Ez a veszélyes nemzetközi helyzet megköveteli a nemzeti felszabadító mozgalmaknak nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatás kiszélesítését, a politikai függetlenségüket elnyert és a neokolo- nialista törekvések ellen küzdelmet folytató országok ösz- szefogásának erősítését. Elsőrendű feladat tehát ráirányítani a közvélemény figyelmét azokra az imperialista törekvésekre, amelyek a fegyverkezési verseny fokozásával a katonai erőfölény megszerzésére irányulnak. Hangsúlyozni kell a Szovjetunió és a szocialista országok újabb kezdeményezéseit, amelyeket az enyhülés eredményeinek megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása érdekében tesznek. Ezért kéri fel a Magyar Szolidaritási Bizottság titkársága a tagszervezeteket, hogy az őszi akciósorozat politikai céljaiért minél több önálló, helyi kezdeményezésre épülő akciót szervezzenek. R. T. J. Mennyivel egyszerűbb úgy házat építtetni, ha az ember nem maga futkos ce- • mentért, homokért, mészért, tégláért, s egyéb építőanyagért, nem ő maga kilincsel a kőművesnél, ácsnál, s más szakiparosoknál, hanem mindezt a vállalkozóra bízza. Arra, aki rutinból kevesebb utánjárással képes megoldani ezeket a feladatokat. Ugyanígy a gazdasági életben: mennyivel egyszerűbb a dolga annak a megrendelőnek, aki, ha gyárat akar építtetni, olyan partnert talál, aki nem csupán egyikét munkafolyamat elvégzését vállalja, hanem komplett berendezések, létesítmények kulcsrakész szállítását. S ma már' a vevő — különösen ha kemény valutával fizet, mindinkább ilyen formában várja megrendelései teljesítését. Az export-fővállalkozás hathatós módszer kivitelünk növelésére és a jövedelmezőség javítására, következésképpen a gazdaságirányítás eddig is ösztönzött elterjesztésére. A fővállalkozás, a különféle termékek és szolgáltatások elaprózott kivitele helyett a szellemi tőke és a gyártási kapacitás összpontosításával többet hozhat a konyhára, mintha egyenként adnák el a terveket, berendezést, technológiát. Igaz, a rizikó is nagyobb, hiszen a fővállalkozónak alvállalkozók tucatjával kell egyezkednie, s a tervezők, kivitelezők tevékenységéért is őt terheli a felelősség. A kockázatért cserébe azonban nagyobb a haszon egyebek közt azért is, mert így a fővállalkozásba olyan szállítmányok, szolgáltatások is bekerülhetnek, amelyek — miután az építés helyszínén is beszerezhetők — önmagukban eladhatatlanok lennének. Az ecsetelt előnyök ellenére sem eléggé elterjedt forma nálunk a fővállalkozás. Miért? Nemrégiben tapasztalatok, érdekeltségi formák összegzésével erre keresett választ egy szakemberekből álló munkabizottság. A vizsgálatok kiderítették, hogy például a gépgyárak közül csak kevés képes komplett technológiát ajánlani. A belső piaci feszültségek miatt — érthető módon — az építőipari vállalatok csak az utóbbi években kaptak kedvet a külföldi fővállalkozásokhoz. Lassan viszont hagyományai vannak az állattenyésztési telepek és a komplett mező- gazdasági rendszerek exportjának. Tervezőirodáink is exportálnak terveket,, de ehhez nem szervezik meg — a valószínűleg busás haszonnal járó — kivitelezői hátteret. A munkabizottság elemzései során fény derült arra, hogy vannak fővállalkozóink, akik komplett beruházások megtervezésére, kivitelezésére törekszenek, ám az alvállalkozókat gyakorta nem a honi, hanem a külföldi cégek között keresik. Az indok: a hazai közreműködők szállítási készsége kifogásolható, külföldi partnerekkel biztonságosabb a feladatok pontos teljesítése. Miközben idehaza mérséklődött a beruházási javak iránti igény, a fejlődő országok jó lehetőséget kínálnak a kihasználatlan kapacitás lekötésére. Ám ezekre az országokra az jellemző, hogy nem egyes gépeket, berendezéseket vásárolnak, hanem valamilyen termék teljes technológiai és szervezési rendszerének szállítását várják a partnertől. Méghozzá oly módon, hogy az eladó — a fővállalkozó — ne csupán a műszaki eredményeket szavatolja, hanem szervezze meg a kezelőszemélyzet betanítását, az üzemeltetést, valamint közreműködjön a vállalat- vezetésben és az értékesítésben. A magyar cégek zöme, részben az éles piaci verseny, részben produktumuk nívójánál fogva, zömmel a fejlődő országok megrendelőinek igényeit képes kielégíteni. Következésképpen nagyobb teret, több lehetőséget kell adni azoknak a cégeknek, amelyek vállalják a komplett szállítások kockázatát. A hazai vállalatok érdekében a munkabizottság szabálymódosításokat javasolt. Egyengeti a fővállalkozások előtt az utat a külföldi kirendeltségek megerősítése is. A gyors ajánlattételhez (sokszor ezen áll vagy bukik a megrendelés elnyerése) szükség van például a fogadó ország politikai, jogi, szabványügyi, pénz- és hitelügyi, biztosítási, szállítási, munkaügyi szabályainak ismeretére. Az utóbbi időben az ilyen információk megfelelő, szakértői kezelése érdekében egyebek közt növelték a külképviseleteken dolgozó vállalati szakemberek arányát. Egyszerűsítették és ésszerűsítették a külszolgálatban dolgozók díjazási, premizálási rendszerét, és a vámmentességre vonatkozó új szabályok is jobban szolgálják a fővállalkozásban rejlő lehetőségek kiaknázását. Anélkül, hogy a szigorúan szakmai módszereket részleteznénk: az úgynevezett devizacím- zettségmegosztás, az elszámolási módszerek finomítása és egy sor más intézkedés ugyancsak hozzájárul a fővállalkozás elterjedéséhez. Addig is, amíg külön szabályozás helyett a vállalatok, közvetlenül érzékelve a piaci igényeket, a nagyobb haszon reményében önként vállalják a fővállalkozással járó nagyobb kockázatot. Molnár Patrícia A KSH szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó gondozásában megjelent az idei Statisztikai Évkönyv adataiból a gazdasági életre vonatkozó információkon kívül számos érdekesség olvasható ki az ország lakosságának mindennapi életéről, a népesség alakulásáról, műveltségi színvonaláról, a sportolási, a pihenési lehetőségekről, s még az időjárásról is. Az évkönyvből megtudjuk, hogy az ország lakossága 1982 elején 10 710 900 volt, a megelőző évhez viszonyítva mintegy kétezerrel kevesebb. Valamelyest tovább növekedett a nők aránya: 1982. január 1-én ezer férfire 1066 nő jutott, s bár közismert, hogy némileg öregedett a lakosság, még mindig a 25—29 évesek vannak legtöbben: több mint 900 ezren. Tavaly a megelőző évhez viszonyítva valamivel kevesebben kötöttek házasságot, növekedett viszont a háza- sulók átlagos életkora, mind a férfiaknál, mind a nőknél. A nagy korkülönbséggel megkötött házasságok száma nem magas, de tavaly is négy alkalommal volt rá példa, hogy hatvan évnél idősebb férfi húsz éven aluli leányt vett feleségül. Ugyancsak négy alkalommal fordult elő, hogy ötven évnél idősebb nő 20—24 év közötti férfival kötött házasságot. Tovább növekedett a másodszor is újraházasodók aránya. A legtöbb gyermek azokban a házasságokban született, ahol az apa életkora 25—29, az anyáé 20—24 év között volt. Egyetlen ■ esetről tud a statisztika, ahol a gyermek születésekor az anya ötven évnél idősebb, az apa viszont húsz-egyné- hány éves volt. 1981-ben csaknem 480 ezer gyermek járt óvodába, mintegy 1,2 millió általános iskolába, 157 ezer szakmunkásképzőbe, 327 ezer középiskolába — közülük 68 300- an érettségiztek —, 102 ezren látogatták a felsőfokú intézményeket, s ezekben több mint 25 ezren szereztek az elmúlt évben diplomát. „Én nem értek máshoz, csak a betöréshez!” Rendőrkézen az öt megyét megjárt betörők A Polski Fiat méltóságteljesen gördült be a Palota utcába. Poroszlón, majd leparkírozott. Éjfélen túl járt az idő, G. V.-é(k mégsem aludtak, — fájt a foga az asszonynak. A férj felfigyelt a motorbúgásra, az ablakon át megpillantotta az idegen autót, s látta azt is, hogy ketten kiszállnak belőle az utcai lámpát kővel kidobják, és elsietnek. Kíváncsiságból — na meg egy korábbi postarablás kapcsán kiadott rendőrségi felhívás nyomán — odamerészkedett és felírta a jármű rendszámát Akkor még nem is sejtette, milyen jót cselekedett... Minden kezdet nehéz? Még a múlt év nyarán szinte ugyanaz a gondolat pattant ki két kisújszállási fiatalember fejéből. Külön- külön, a 29 éves Rácz János és a 26 éves Molnár Endre egyaránt arra az elhatározásra jutott, hogy valamilyen módon ki kellene egészíteni a nagylálbon éléshez bizony kevés keresetüket. Erre ösztökélték őket élettársaik is. Közös ismerős, K. E. hozta össze a két férfit, akik hamar egyezségre jutottak a dolog mikéntjében. — Én nem értek máshoz, csak a betöréshez! —• jelentette ki Rácz, akit előzőleg már vajóban többször felelősségre vontak1 ilyen bűn- cselekményekért. Molnár is belement, ő az elnyűtt Skodáját szerette volna kicserélni — persze, pénze nem volt rá. Alaposan felkészültek: speciális szerszámokkal — erővágó, feszítővas, kalapács, véső stb. — szerelték fel magukat, az éjszakai „munkához” Molnár adta az autót, Rácz pedig a hatalmas testi erejét. Menekülés esetére még álarcot is készenlétbe helyeztek maguknak. Emellett: úgy döntöttek, hogy csak falusi boltokat keresnek meg, és csak hétvégeken „dolgoznak”. Hiszen így a legkisebb a valószínűsége annak, hogy valaki meglátja őket. Arra is volt gondjuk, hogy konspirálja- nak: Kisújszállásor. soha nem mutatkoztak együtt nyilvános helyen, az utóbb megkérdezettek nem is sejtették, hogy ők ismerik egymást. A dolgok rendje ez volt: késő este Molnár autójával megjelent Rácz élettársának lakása előtt, dudált, s már indulhattak is. így történt ez az egyik tavalyi augusztusi éjszakán — első közös akciójukkor. A nagylaposi csárdát szemelték ki, már a bejáratot is felfeszítették, ám valaki megA fotel alja kitűnő rejtekhely a lopott holmiknak zavarta őket. Nem volt mese, menekülni kellett A főpróba tehát elmaradt... Hat és fél mázsa sem akadály Az előadások azonban szinte kivétel nélkül sikerültek. Az idén májusig 15 alkalommal öt megye — Békés, Szolnok, Hajdú, Pest és Heves — 18 helyiségébe kirándultak, és a vizsgálat megállapítása szerint 42 bűn- cselekmény írható a terhűkre. Főleg az iparcikküzleteket és az élelmiszerboltokat fosztogatták nagy előszeretettel. Mindenütt — ahová csak megérkeztek — először Molnár kamatoztathatta villanyszerelői szaktudását, ő hatástalanította a riasztó berendezéseket. Az erőszakos behatolás a hatalmas izom- kötegekkel rendelkező, félelmetes erejű Rácz dolga volt Elsősorban pénz utdn kutattak, ha azonban nem találtak, válogatás nélkül a zsákjukba gyűjtöttek minden értékesnek vélt tárgyát Nem riadtak vissza a nehéz fizikai munkától sem a cél érdekében. Martfűn egy boltban hat és fél mázsás páncélszekrényre bukkantak, s'vitték el azt jó darabon. A kiskörei ABC-áruház- ban az iroda falából bontották ki a páncélládát, a!me- ilyet nyugodtan — a kocsi hátsó ülésére dobva — hazaszállítottak. O’tt szétfeszítették, a benne lelt 35 ezer forintot zsebre vágták, a maradványokat pedig beleszórták a szomszéd kútjába. Utolsó színrelépésükkor, május 2-án éjjel Poroszlón, a Tiszavirág étteremben a betonpadlózatot zúzták dirib- darabra, s emelték ki belőle a pénzesládát Az a bizonyos banánhéj... Tovább már nem is folytathatták beszerző kőrútjaikat Bármennyire is felkéAmlt a képen látnak, az zsákmányuknak csak egy része szültek, ügyeltek a legapróbb részletekre — elérte őket az, amitől a bűnözők leginkább tartanak: az a bizonyos banánhéj. Pedig ekkor sem követtek el hibát: akárcsak másból. Poroszlón is több száz miéterre állították le autójukat a bűntett színhelyétől. Nem számíthattak viszont az aludni nem tudó család lelkiismeretességére. G. V., amikor másnap megtudta, hogy betörés volt a faluban, azonnal átadta a rendőrségnek az előző éjjel feljegyzett rendszámot. Nem egészen egyhetes körözés után — lévén a Polski Fiat még régi tulajdonosa nevén — Pakson fogták el Molnár Endrét és élettársát, a túr- kevei, 20 éves Anka Máriát. Az autóban meg is találták a legutoljára lopott holmikat. Innen már gyorsan vezetett az út Rácz élettársának, Törösné Hrutka Máriának a lakására, ahol a házkutatás során két fotel aljából, mintegy 40 ezer forint értékű eltulajdonított árucikk került elő. Tagadásnak nem volt értelme, a közvetlen tárgyi bizonyítékok egyértelművé tették, hogy kik is követték el ezt a nem mindennapi bűncselekmény-sorozatot. Egy esztendő leforgása alatt a kis társaság összesen 424 ezer forint kárt okozott Különösen érdekes a dolog akkor, ha hozzávesszük, hogy Ráczék úgymond fagyszünetet is tartottak: a téli hónapokban nem mozdultak ki Kisújszállásról, gondolván arra is, hogy síkos úton nehezebb a menekülés autóval. Említésre méltó az is, hogy az öt megyén, át utazó betö- tőbandát a lakosság segítségével fogta el a rendőrség, — G. V.-ét jutalomban is részesítették — csakúgy, mint a tavasszal nagy port felkavart besenyötelki postarablókat. Rácz János és társai ellen bűnszövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó betöréses lopás bűntette miatt tart az eljárás, s az ügyet a Heves megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának dolgozói a közelmúltban adták át vádemelési javaslattal az ügyészségnek Szalay Zoltán
