Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
4.SL üli * Ifgp . > fe il NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 30., csütörtök TUDOMÁNYOS KUTATÓK Hemes Lajos, a gazdaságtörténész Vázák, gyertyatartók a galériában Mint már korábban hírül adtuk, a Gyöngyösi Galériában megnyílt Debreczeni Zsóka ke- rámikusművész kiállítása. Az alkotó mintegy száz műve látható itt október 5-ig (Fotó: Szabó Sándor) Hatvani Galéria-naptár Helyiek bemutatkozása — Galambos Erzsi, Haumann Péter, Keres Emil a Galériapódiumon — Ferenczy Károly művészete — Esztergomba utaztak a műbarátok Nagy sikere van a Hatvani Galériában a most nyitva tartó kiállításnak, két szegedi művész — Fontos Sándor festő, Kalmár Márton szobrász — bemutatkozásának Műveikben egészen október 24-ig gyönyörködhetnek a művészet barátai, majd október 29-én Angeli József tanácselnök nyitja meg azt a gyűjteményes kiállítást, amelyet „Hatvaniak” címmel már a vásárhelyi múzeum, majd a salgótarjáni művelődési központ bemutatott, és tizenegy olyan festő, szobrász — Hatvány Ferenc, Czóbel Béla, Perlusz Gyula, Pálffy Katalin, Sz. Nagy Mária stb. — alkotásaiból áll, -akik hatvaniak, vagy más formában kötődnek a városhoz. Nagyszerű élményt ígérnek a Galériapódium októberi estjei is! Az elsőre 8-án, pénteken — két előadásban — X/10. Még mindig „Classified" Florimond Duke 1968 nyarán, Magyarországon járva egészen jól érezte magát, bár nem találta meg azt a helyet, amelyre ő mint Portourin falucskára emlékezett, és ami nincs a térképeken. Visszatérve az USA-ba, hosszabb beszélgetést folytatott az emigrációban ott élő, azóta elhunyt Kovács Imrével, egykori parasztpárti politikussal. Ezt a beszélgetést Kovács részletesen ismertette a Münchenben megjelenő Űj Látóhatárban. A cikk eljutott Kádár Gyulához, -aki könyvében meglehetősen ingerülten szállt szembe ezzel a változattal. Hol voltak a vitapontok? Duke — a cikk szerint — Kovács Imrének úgy mondta el a dolgot, hogy fogadtatásuk előkészítését Kállay Miklós miniszterelnök Szombathelyi Ferenc yezérkari főnökre bízta. A VKF/2 egykori vezetője határozottan állította továbbra is, hogy ez nem így történt, ő kapott kerül sor, és „Rivaldafény” címmel Galambos Erzsi Já- szai-díjas, kiváló művész, Haumann Péter érdemes művész mutatják be Szép Ernő, Molnár Ferenc, Örkény István jeleneteiből, továbbá más népszerű zenés színdarabrészletekből összeállított műsorukat. A második pódiumestre október 27-én kerül sor, amikor Keres Emil Kossuth-díjas, kiváló művész lesz a galéria vendége. A népszerűvé vált, havi rendszerességgel közlekedő galériabusz ezúttal — október 23-án, szombaton reggel — Esztergomba indul utasaival. Itt a művészet barátai a város különböző műgyűjteményeivel, kiállításaival — közöttük a Keresztény Múzeum felbecsülhetetlen értékű műkincseivel — ismerkednék meg, este pedig bumegbízást Szentmiklóssy Andortól, a külügyminiszter állandó helyettesétől erre. Kifogásolta Kádár Gyula, hogy az amerikai — Kovács Imre szerint — sehol nem említette meg: eleve úgy állapodtak meg velük, hogy előbb átadják őket cselből a németeknek kihallgatásra, és csak aztán látnak majd hozzá a tárgyalásaikhoz. Élesen tiltakozott az ellen, mintha a németek csak a magyar árulás következtében szereztek volna tudomást a Veréb-akcióról, és a három amerikai tiszt ennek következtében került volna a németek kezére. Ezt a fel- tételezést cáfolandó Kádár Gyulának voltak — ha nem is perdöntő — érvei: „Ha nem lett volna az előzetes megállapodás során a német kihallgatásáról megegyezés, akkor nem kellett volna őket formális letartóztatásba helyezni, hanem elrejtettük volna magánlakásban, vagy máshol, de semmi esetre sem a katonai elhárítás épületében. A külügyminiszter és Kállay nagyon komolyan számítottak ezekre a tárgyalásokra: az igazán nem feltételezhető, hogy maguktól rendelték el az őrizetbedapesti színházi előadáson vesznek részt. Üj, két évfolyamos képző- művészeti szabadegyetem nyitányára is sor kerül október 4-én, hétfőn este fél 6- kor a galériában A ,,Magyar mesterek" című előadássorozat Ferenczy Károly és a nagybányai művésztelep bemutatásával kezdődik, amelyre Mucsi András, a szentendrei Ferenczy Múzeum műtörténésze vállalkozott. Diaképes előadása nagy érdeklődésre számíthat délután a Damjanich Szakmunkásképző Intézet fiataljainak körében-is. Ami a Hatvani Galéria területi munkáját illeti, október 6-án, szerdán, a lőrinci ifjúsági házban nyitnak kihelyezett kamarakiállítást, Gádor Kálmán és Molnár József festőművészek munkáiból. vételt és a németek értesítését. Még kevésbé tehetjük fel, hogy akár a vezérkar főnöke, akár bármilyen katonai szerv önhatalmúlag járt el az ideérkezettekkel, hiszen ez ellen a külügyminisztérium azonnal élesen tiltakozott volna.” Mindebből az is következik, hogy Kádár Gyula visz- szautasította Dukénak azt az állítását, amely szerint Uj- szászy árulta el a németeknek az érkezésüket. Mert: „Mint már említettem, megérkezésüket — a megbeszélt Tito-mesével — hivatalosan közöltük a németekkel, a valóságot elhallgatva. Elárulni csak azt kellett, hojgy miért jöttek. Ezt nem Uj- szászy árulta el.” Való igaz. Duke 1968 nyarán úgy emlékezett a Ges- tapónál elébe tárt Űjszászy- féle jegyzőkönyvre, hogy abban ugyan minden benne volt, de az „a Veréb-misszió hivatását csak annyiban szépítette, hogy küldőjének nem az OSS-t jelölte meg, hanem az amerikai vezérkart. Menteni akarta bőrét: nem kémkedni jöttek az amerikai tisztek, katonai megbízatásuk volt.” Az már tulajdonképpen Egri tudományos kutatók nyomában járván egy „nagyon egri téma" kutatóját mutatom be. Nemes Lajos, a Heves megyei Levéltár tudományos munkatársa súly- pontilag az egri szőlészetborászat gazdaságtörténetével foglalkozik elemző részletességgel. Évek hosszú levéltári kutatása nyomán kikerekedett az Eger gazdaságtörténetében megható" rozó szerepet játszó szőlőmí- velés története. A szőlő- és bortermelés áthatotta a váró# egész életét, megélhetést adva a kapásoknak, jó megélhetést biztosítva a polgárságnak, s gazdagságot nyújtva a tőkéseknek. Egerben a szőlőmívelés kora középkori eredetű, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy akkor Eger az egyik legnagyobb magyar várossá vált, mit csak tovább fokozott a püspöki székhely jelentősége, s a számottevő iparosréteg. Az utóbbi kapcsán megjegyzi Nemes, hogy kevés volt a csak kizárólag iparral foglalkozók száma, de a zömnek mestersége mellett szőlője is volt. A XVI. századból csak dézsmaösszeírások maradtak fenn, de 1727‘töl megtalálta a város első maradéktalanul teljes, sokrétű kitekintést nyújtó összeírását. Ekkor 1730 adóalanyt vettek számba, melynek 20%-a 492 fő polgár. Szinte kivétel nélkül minden polgárnak van szőlője; s ebben az időben a polgárság Eger legerősebb rétege. Ezt a polgárság által fizetett adó összege még hatványozottabban tükrözi. Eszerint a városra kivetett adónak csaknem felét a 20 százaléknyi polgárság fizette. (!) A város művelés alatt levő határa, 1727-ben 1520 katasztráliS holdat tett ki, s ebből 53 százalék a polgárok kezén volt. Üjszerű megállapítása Nemes- Lajosnak, hogy az iparosmestereknek mintegy 60 százaléka polgár abban az időben. Annyira erős az egri polgárság, hogy. a nemesek is, néhány kivételével, megszerezték a polgárjogot. Az egri kapások három rétegre oszlanak. A többségnek nem volt szőlője, ez kizárólag bérmunkából élt. A másik csoportnak volt ugyan valamelyes szőlője, de nem tudott abból megélni, úgyhogy munkát kellett vállalmellékes, hogy Kádár Gyula nem ismeri el, miszerint az amerikai fogadtatását nem megfelelően készítették elő. Azt sem, hogy az amerikaiakat őrizetbe vevő tisztek és katonák a náluk lévő nylon- harisnyákat, töltőtollakat, karórákat, konzerv-különle- gességeket elkapkodták. Amint Kádár Gyula nem értett egyet a Kovács Imre által papírra vetett változattal, úgy meglehetősen éles hangon válaszolt Kovács is, a kifogásokra. A még mindig szigorúan bizalmasnak számító, és valahol az Egyesült Államokban őrzött dokumentumok nélkül természetesen nagyon nehéz állást foglalni.. Az azonban valóban nehezen elképzelhető, hogy a Veréb-akció résztvevőit olyan megállapodás alapján lettek volna hajlandók útnak indítani, hogy őket a VKF/2 formálisan letartóztatja, átadja a német biztonsági szolgálatnak, és csak amikor az illetékes német szervek kihallgatták és visszaadták őket, akkor kezdődhetett volna el az érdemleges tárgyalás. Ha egyszer Duke ezredes Roosevelt elnök, az amerikai vezérkar és külügyminisztérium tudtával, beleegyezésével és támogatásával érkezett Magyar- országra, tehát az Egyesült Államok teljhatalmú megbízottjaként, nemigen képzelhető el, hogy az Egyesült Államok vezetői kitették volna hazájuk képviselőjét ennek a képtelen kalandnak. nia. Végül csak elvétve akadt olyan egri kapás, akinek annyi szőlője volt, hogy kizárólag abból meg tudott élni. Az egyháziak kezén igen tekintélyes, mintegy 110—120 katasztrális hold szölöbirtok volt. A XVIII. században nagy iramban gyarapszik a szölő- mívelés alá vont terület. Az 1727. évi 1520 holdról 1789- re már 1700-ra gyarapodik. Fény derült arra is Nemes Lajos kutatásai nyomán, hogy a XVIII. század első harmadában Eger város lakosságának körülbelül 40— 40 százaléka magyar és német, s 20 százaléka rác, mely utóbbi igen tekintélyes tőkés réteget alkotott. Szőlőtermése után elvileg mindenkinek tizedet, dézsmál kellett adnia a püspöknek, illetve a káptalannak. Az egyháziak, s tekintélyesebb, befolyásosabb urak, mint például az Orczyak, dézsmamentességet élveztek. A tizedadás alól a század közepétől egyre növekszik a felmentések száma. Érdekesen alakult a város szőlőművelés alá vont határában a püspöki és a káptalani területek aránya. 1724- ben körülbelül 50—50 százalékos volt a megoszlás, de 1760-ra már mintegy 60 százalékra gyarapodott a püspöki és 40 százalékra maradt vissza a káptalani joghatóság alatt álló terület. Fény derült az oly régen és sokak által vitatott kérdésre: mennyi volt Egerben a szőlő területe? Nemesnek beható levéltári kutatással sikerült tisztáznia ezt a lényeges kérdést. 1727-ben 1521, 1760-ban 3308, 1789ben pedig már 4000 katasztrális holdon termett szőlő Eger határában. Ha tetszik, ha nem, de el kell fogadnunk, hogy bizony napjainkban jócskán el vagyunk maradva ezektől az imponáló számadatoktól. Ma Eger határában 2750 katasztrális holdra terjed csak a szőlő- ültetvény. Megjegyezzük, hogy külön vizsgálatot érdemel majd, hogy milyen körülmények között esett így vissza — a filoxérajárvány-. tói eltekintve — az egri szőlők területe. Külön kutatási területet képezett a II. József kori állapotok feltárása, melyhez a Az bizonyos, hogy Duke ezredes azzal a megbízatással és abban a hiszemben érkezett, hogy Horthy kormányzóval és Kállay Miklós miniszterelnökkel folytathat megbeszéléseket Magyarország háborúból való kiválásának reális feltételeiről, módozatairól. Vagyis: összekötőként működik a két kormány között. Az akkor már több mint egyéves előtörténettel rendelkező berni titkos tárgyalások * visszatérő kérdése éppen egy katonai misszió magyarországi telepítése volt, hogy végre az amerikaiak biztosak lehessenek a dolgukban. S hogy miként fogadták őket, e tekintetben Duke ezredes emlékezete lehet a megbízhatóbb. Hiszen ő át- és túlélte az eseményeket, Kádár Gyulának pedig valamit jelentettek. És ő akkor nem találkozott az amerikaiakkal. Duke ezredessel is csak 24 esztendővel később, egy Gellértben elköltött ebédnél. Végül joggal illethették tétovázással, határozatlansággal mindazokat, akik Bernen keresztül tárgyaltak az amerikaiakkal és akiknek ténykedése végül is a Veréb-akcióhoz, Duke ezredes és társainak kiküldetéséhez vezetett. Hiszen végeredményben Hátszegi-Hatz Ottó útján már régen megkapták a magyar szervek azt az adó-vevő készüléket, amellyel a magyar titkosszolgálat tarthatta volna a kapcsolatot az amerikai partnerekkel. Ezt azonban nem használták. Álkulcsot az igen részletes összeírás szolgáltatta. Abban az időben már 4343 adófizetőt írtak össze a kalapos király hivatalnokai. Ekkor körülbelül 450 polgár lakta városunkat, de a múlthoz képest erősen megnőtt a hős-, tyák jobbágyparasztjainak a száma. Merőben új megállapítás az is, hogy nagyon kevés azoknak a szőlőtulajdonosoknak a száma, akik nem Egerben laktak. S azt se gyanítottuk eleddig, hogy nincs majorsági szőlő Eger határában; — s ennek az a magyarázata, hogy minőségi bort csakis sok munkával, tehát bérmunka árán lehetett termelni. Még így is kevés volt a munkás, úgyhogy messzi földről, még Lengyelországból is érkez- teek parasztok egri szőlő- munkára! A bortermelés függvényeként a XVIII. század derekára erős borkereskedő réteg alakult ki, akik között legtöbb a rác voltt, de a németek közül csak kevesen vállalkoztak erre. Eger szőlőmonokultúrája a XVIII. század végén csődbe jutott, mivel leállt a középkor óta hagyományos lengyel borexport a Habsburg-ud- var gazdaságpolitikája következtében. (Nemes Lajosnak eddig is több tanulmánya jelent meg a megyei levéltár tudományos közleményében, az Archívumban. Ott is gazdaságtörténeti témák foglalkoztatták: Eger állatállománya, állattenyésztése, kézművesipara. Speciális munkaterületét képezte különböző XVIII. századi árszabások feltárása, vizsgálata. 1980- ban e témáról egy veszprémi országos konferencián előadást tartott. Dolgozik a Tiszafüred török utáni történetén is. A nemzetközi levéltároscsere keretében 1980-ban járt künn Moszkvában, ahol az orosz—magyar kereskedelmi kapcsolatok foglalkoztatták, súlyponttal a tokaji belkereskedelemre. De rábukkant 1848—49-ből a galíciai orosz tisztek, s az erdélyi és felső-magyarországi honvédtisztek levélváltásának hatalmas kötegére, amely még nem volt hazai kutató kezében, s bízvást megérdemelné a beható kutatást Sugár István lítólag azért, mert Kállay Miklós miniszterelnök nem egyezett bele, sőt dühös volt, mert szerinte „a katonák megint beleütötték orrukat a politikusok és diplomaták dolgaiba.” Viszont — és ezt Kádár Gyula is elismeri — miközben ez az adó használatlanul hevert, a magyar hírszerzés főnöke, Hátszegi- Hatz-cal együtt szépen elmondta Canaris tengernagynak, a hitleri kémszolgálat főnökének, hogy milyen kitűnő amerikai kapcsolataik vannak. Ez is jól jellemzi a kormányzói környezet 1943— 1944-es tevékenységét. Mindenesetre: volt egy Veréb-akció is. Lefolyása, ha a részletek esetleg nem is teljesen pontosan, de mindezek után ismert a magyar közvélemény előtt. Azt azonban jó lenne tudni, hogy valóban küldött-e Roosevelt elnök üzenetet Horthy Miklósnak. És ha igen: mi volt benne? Egyszer talán Washingtonban a kutatók előtt megnyitják azt a levéltárat is, ahol Classified, „szigorúan bizalmas” jelzés alatt őrzik a Du- ke-féle küldetéssel kapcsolatos aktákat. És akkor magyar történészek hozzáláthatnak az alapos kutatáshoz. Munkájuk eredménye nem lenne érdektelen. Hiszen bármilyen jelentéktelen epizódja is volt a Veréb-akció a II. világháború történetének, azért sok .jellemzőt árul el a korról és az akkor hivatalban lévők felelősségérzetéről. — Vége —
