Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 30., csütörtök f Mm I. NDK Egy család — több hűtőgép Bár a Német Demokratikus Köztársaság háztartásainak 99 százalékában van hűtő- szekrény, továbbra is élénk a kereslet irántuk. Mind több család vásárol ugyanis második, sőt harmadik gépet. Nem csoda hát, hogy a termelés állandó növelését kérik a Karl-Marx-Stadt megyében lévő scharfensteini hűtőgépgyártól, közismert néven a DKK-tól. A rövidítés a vállalat egykori nevéből származik: Deutsche Kuehl — und Kraftmaschinen. 25 másodpercenként Miként Konrad Triemer, a scharfensteini DKK igazgatója elmondta, vállalata 1950 óta gyárt háztartási hűtőgépet. Napjainkban 25 másodpercenként kerül le egy-egy darab a szerelőszalagról. Az elmúlt 32 esztendőben több mint kilencmillió hűtőgép készült az üzemben. Az egy- milliomodikat a gyártás megkezdése után 14 évvel ünnepelték meg, a nyolcadik milliós sorozat elkészültére viszont már csak 19 hónapot kellett várni — miközben a dolgozók létszáma jóformán alig változott. Ha csupán a termelés mennyiségét tekintjük is, ekkora ütemű növekedés csak különlegesen jó körülmények között jöhet létre. A scharfensteini hűtőgépgyár dolgozói elsősorban újításokkal és ésszerűsítésekkel igyekeztek növelni a termelést. A vállalat mintegy 500 főnyi mérnök-technikus gárdája sem tétlenkedett ez idő alatt. Kidolgozta a mikroelektronika bevezetésének, valamint az ipari robotok alkalmazásának a terveit Három esztendő múlva már 130 ipari robot gyorsítja majd a termelés ütemét és megkönnyíti a ma még emberkézzel végzett, nehéz, egyhangú, szakképzettséget nem kívánó munkát. „Családi hűtőház” Jelenleg öt alaptípusú háztartási hűtőgépet és három alaptípusú mélyhűtő-fagyasz- tó-szekrényt készítenek az érchegységi Scharfenstein- ben. A „családi hűtőház” iránt különösen nagy a kereslet. Az egymilliomodik tavaly júliusban került le a szerelőszalagról, ami azt jelenti, hogy ma már jninden tizenhatodik NDK-beli háztartásban van ilyen készülék. A scharfensteini gyár teljes termelésének egyharmadát a GS—150 jelű mélyhűtőszekrény teszi ki. Az arány az ötéves terv végére tovább javul: 1985-ben már 450 ezer korszerű „mirelitszekrényt” állítanak elő. A hűtőgépek korszerűségi mutatója a tömeg és a teljesítmény aránya. Nos, Schar- fensteiben arra törekszenek, hogy minél kisebb anyagfelhasználással a lehető legnagyobb hasznos űrtartalmú készüléket állítsák elő. A DKK-ban dolgozó műszakiak, újítók és ésszerűsítők alapvető célja, hogy az eddiginél áramtakarékosabb, célszerű elrendezésű, tartós, könnyen kezelhető, kevés karbantartást kívánó, esztétikus hűtőszekrényeket gyártsanak. A GS—150 jelű mélyhűtő esetében például 30 százalékkal sikerült javítani a tömeg és a teljesítmény arányát az előző 'típushoz mérten. Ugyanakkor ez a készülék naponta 0,35 kW energiával kevesebbet fogyaszt. Sok kicsi sokra megy Lehet, hogy egy-egy háztartás esetében ez szinte kimutathatatlan a családi költségvetésben. Viszont évente mintegy félmillió mélyhűtőt adnak el az NDK-ban. Az országban nyolc-kilencmillió hűtőszekrényt egész éven át bekapcsolva tartanak. Ilyen összefüggésben vizsgálva az energiaigény csökkenését, azonnal bebizonyosodik a régi igazság: sok kicsi sokra megy. Kulcsár László BULGARIA Különleges Beethoven- múzeum születik Ivan Sabanov, szófiai ügyvéd különös szenvedélynek hódol: életéből 35 évet áldozott arra, hogy a halhatatlan zeneszerző, Ludwig van Beethoven emlékeit gyűjtse. Utazásai során hazájában és külföldön — így Bécsiben, Prágában, Berlinben, Budapesten és Belgrádiban — mintegy ezer Beetho- ven-ereklyét gyűjtött össze. A gyűjteményben szerepel a nagy mester majdnem valamennyi partitúrája, több vele foglalkozó könyv, róla szóló sajtóméltatások egész sora. Megvan neki csaknem az egész Beethoven-életmű a különböző országokból származó, különböző művészek előadásában megszólaló lemezeken. Összegyűjtötte 22 ország Beethoven-bélyegeit, a a művész arcképét ábrázoló emlékérmeket, képes levelezőlapokat, festményeket," rézkarcokat, sőt még egy faliszőnyeg is őrzi otthonában a lángész képmását. Kollekcióját koncertek programfüzetei. a világ több Beethoven- múzeumának belépti jegyei, sokféle apró tárgy színesíti, amelyeknek megszerzése a zeneköltőóriás rajongó hívének legkedvesebb foglalatossága volt és marad. Ivan Sabanov most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a szüleinek Szófiai központjában levő házát múzeummá alakítja át. Olyan otthonos múzeummá, amelyben a látogató leülhet lemezt hallgatni, partitúrákat lapozgatni, vagy akár hangszeren is játszhat, beszélgethet más zenebarátokkal. Az ügyvéd így vallott szenvedélyéről: „Számomra Beethoven magányos csúcs a zene horizontján. Bár az emberiség sok lángészt tart számon a muzsikában, közülük a legmélyebb és a legnagyobb Beethoven. Mozart a lelket simogatja, Beethoven viszont nemes tettekre ösztönöz.” ROMÁNIA Baromfikombinát lasi mellett Keltetőgépben a tojások Mintha kórházban járnánk. Fehér köpenyt öltünk magunkra és műanyagfóliából készült csizmát húzunk a lábunkra, amikor belépünk lasi megye legnagyobb élelmiszeripari üzemébe, az állami baromfi- tenyésztő és -feldolgozó üzembe. A higiéniáról teljes fertőtlenítéssel gondoskodnak, hiszen a legkisebb gondatlanság is komoly veszteséget okozhat. Két év múlva lesz húsz esztendeje, hogy életre hívták ezt a korszerű, jól felszerelt üzemet, amely teljesítményével és 700 millió lejes éves termelésével a második legnagyobb baromfikombinát lett Romániában. A tojáskeltetéstől a baromfi- feldolgozásig és csomagolásig minden megtalálható itt, ezen a 45 hektár területet átfogó komplex telepen. Fiatal igazgató, Isache Mihai üdvözöl. Agrármérnök, akinek szívügye az állattenyésztés. — Államunk 600 millió lej támogatással építette ezt a kombinátot — magyarázza körülmutatva —, amely ma 1200 embernek ad lehetőséget. Amikor 1964-ben beindult az üzem, hetven- kétezer tojást keltettünk, most pedig évente 12 milliót. Húszmillió naposbaromfit nevelünk, hat hét alatt két és fél kiló súlyra, úgynevezett battériás technológiával, önetetőkkel és -itatók- kal 30 fokos, egyenletes hőmérsékleten. Ezt Magyarországról, a Rába mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárától importáltuk. Az ilyen nevelési mód az első kísérlet Romániában, ezért fokozott figyelemmel kísérik országszerte a szakmában. Hatvan battériás rendszert vásároltunk a magyaróváriaktól, melyeket 1978-ban szereltünk fel, és tíz évig üzemeltetjük. Kanadából a Shawer baromfifajtát hoztuk be hústenyésztésre, a franciaországi Madam Studier cégtől pedig egy másik hibridet vásároltunk és meghonosítottuk. Törzstelepeket alakítottunk ki Bukarestben, Szebenben és Bacaóban, írja már onnan kapjuk a legjobb tenyészanyagot. Két évvel ezelőtt Franciaországban a Baromfitenyésztők Nemzetközi Szervezetének versenyén első díjat kaptunk az általunk kialakított baromfifajtával jó hús- és tojástermelése alapján. A kombinát keltetőüzemében 36 gép sorakozik, melyeket az angol Bacai cégtől vásárolt licenc alapján készítettek Aradon. — A keltetésen kívül évente 15—20 millió tojást exportálunk a közel-keleti- országokba — erősíti meg az igazgató —, főleg Líbiába, Libanonba, Kuvaitba, Iránba és Irakba. Háromszázhatva- nat csomagolunk egy-egy .dobozba, melyek azután hűtőkocsikkal jutnak el rendeltetési helyükre. A külpiacok mellett lasi megye ellátására naponta 180 ezer tojást küldünk. A kombinát legnagyobb egysége a baromfifeldolgozó üzem, ahol emberi kéz érintése nélkül atomata gépekkel vágják, tisztítják, hűtik és tárolják a csirkét. Zümmögő gépek között járunk, a neonfénnyel világított helyiségekben. Előttünk futószalagon sorakoznak a frissen vágott csirkék. A gépek mellett fehér köpeny® asz- szonyok dolgoznak köröskörül, gépkezelők és baromfifeldolgozó munkások. — Az idén 20 ezer tonna húst dolgozunk fel — mutat a gépekre Isache Mihai —, naponta pedig 70 tonnát. Ennek fele megyénk ellátására kerül. Évente 1500 tonna csirkehúst a Szovjetunióba exportálunk. Ez az üzemrészünk kombinátunk legnyereségesebb része, hiszen az évi 70 millió lej jövedelemből 50 millió innen származik. Üjabb piackutató munkánk eredményességét bizonyítja, hogy az itt előkészített baromficombból most az esztendő utolsó negyedében a Német Szövetségi Köztársaságba is exportálunk. Mivel sok munkásnőt foglalkoztatnak — hiszen a dolgozók nagy része asszony — a kombinát saját óvodát és iskolát is létesített, melyet szívesen mutatnak meg az érdeklődőknek. — Kétmillió lejt költöttünk arra, hogy a nőknek segítséget nyújtsunk a gyermekneveléshez is, — jegyzi meg az igazgató. — Száz férőhelyes óvodánkban hétfőtől szombatig elhelyezzük a gyerekeket, itt is alhat- nak. így a két műszakban dolgozó szülőknek nem kell naponta hozni, vinni őket. Sőt, már a múlt tanévtől kezdve 40 egy-négy osztályos gyerek is itt kezdte meg tanulmányait. Isache Mihai az eredmények mellett a kombinát problémáiról is beszél: — A tojások keltetése, továbbá a baromfinevelésen át a feldolgozásig, minden folyamat gépesített. Költségeink 25 százalékát tehá't villamosenergia-fel- használásra fordítjuk. Ez nagyon sok, mivel az energia drágul, így a legfőbb törekvésünk, hogy csökkentsük a költségeket megfelelő ész- szerűsítéssel, jobb szervezéssel. Ami pedig a további fejlesztéseinket illeti, állami feladatot kaptunk a baromfi mellett a nyúltenyésztés megvalósítására is. Már 1983-ban kialakítjuk az ehhez szükséges telepet lasi mellett, és Franciaországból, illetve Űj-Zélandból hozunk fajtákat. Miután a nyúlnak jelentős exportpiaca van, így évente 2500 tonnát élőben és 1500 tonnát pedig húsként szeretnénk értékesíteni. Ez kombinátunk további előrelépését jelentheti a 80-as években. Mentusz Károly Futószalagon haladnak a frissen vágott csirkék (A szerző felv.) SZOVJETUNIÓ Kirándulás a Volgán Csebokszárinál most két és fél kilométer széles a Volga; már átkelni ra^ta is kisebb kirándulás. Híd nincs a fel- duzzasztott folyón: a félóránként induló „tramvajcsik”- nak. azaz a „villamoskának" becézett hajócska hordja át a túlpartra a városiakat. Kit horgászni, kit gombászni, áfonyát szedni, kit az üdülöszanatóriumba. Kirándulók hada érkezik a túlpartra Jóleső fáradság, nehéz várakozás: jön-e már? (Fotó: Kőhidi Imre) JUGOSZLÁVIA A mezőgazdasági gépgyártás újdonságai A belgrádi IMT Traktorgyár a jugoszláv mezőgazda- sági gépgyártás egyik vezető üzeme. A gyárban évente mintegy 40 ezer különböző típusú traktor készül. A nagyüzem több pj termékkel jelentkezett az idei újvidéki mezőgazdasági vásáron. A többi között bemutatták a 130 kilowattos motorral rendelkező IMT— 517-es nehéztraktort, és az erdészeti célokra hasznosítható, „de luxe” kategóriájú IMT—530 és IMT—565 típusú traktorokat. Az új gépek munkába állítása már ez évben jelentős importmegtakarítást jelent a jugoszláv mezőgazdaságnak, mivel a korábban tervezett 50 millió dolláros traktorbehozatalra nem kerül sor. Más gépújdonságok a betakarítási munkákat segítik. A horvátországi Slavonski Brod város Djuro Djakovic mezőgazdasági gépgyárában új típusú kombájn sorozat- gyártását kezdték meg. Az M1620-as kombájn gabona, kukorica és napraforgó betakarítására alkalmas, munkaszélessége hat méter és másodpercenként 12—14 kilogramm gabonát képes betakarítani. Motorja 167 kilowattos. Az idén 60, jövőre már 3Ó0 ilyen típusú kombájn készül a gyárban. összeállította: Gyurkó Géza
