Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 29., szerda Hiszünk abban, hogy a békés fejlődés lehetőségei ; még nem merültek ki Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-ben —( Külpolitikai kommentárunk )~ Két zsiráf- egy panda A JAPÁN KORMÁNY — jelentették be Szuzuki Zenko japán kormányfő pekingi látogatásának meg­kezdésekor — két zsiráfot ajándékoz Kínának, amely ezt egy panda mackóval viszonozza. Az állattanban járatlanok is tudják, hogy a panda jóval ritkább, így a 2:1 tisztes cserearánynak tűnik. A megfigyelők azonban most, e magas szintű látogatás során aligha­nem joggal vélik úgy, hogy a derék mackókülönle­gesség a két zsiráfnál jóval többe kerül majd Tokió­nak ... Minden jel arra utal ugyanis, hogy Peking a látogatást elsősorban arra akarja felhasználni, hogy gazdasági gondjain enyhítsen a szigetországi szom­széd segítségével. Máris bizonyos, hogy Japán 65 milliárd jenes kölcsönt ad a Kínai Népköztársaság­nak — és ez még aligha bizonyul majd a panda tel­jes „ellenértékének”. SZUZUKI LÁTOGATÁSÁNAK protokolláris oka egyébként egy jubileum: pontosan egy évtizede ír­ták alá a két nagy ázsiai ország képviselői a diplo­máciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt. Hosszú, buktatókkal és kitérőkkel teli volt az út idáig. Mit szépítsük, a japán—kínai kapcsolatok új­kori története a feszültségek, nemegyszer véres há­borúk története. Nem csoda, ha a Kínai Népköztár­saság és az amerikai politika szférájába került Japán Császárság között sokáig fagyos volt a viszony. A frontáttörést a Nixon nevével fémjelzett amerikai— kínai kibékülés hozta. Kína akkor nem titkolta, hogy a „nagy háromszöghöz” (USA, Japán, Kína) a szov- jetellenesség jegyében csatlakozik — olyannyira, hogy Tokió később a Pekinggel kötött szerződésébe kénytelen volt felvenni a hírhedt szovjetellenes cik­kelyt (a „hegemóniazáradékot”). A kapcsolatok ezután intenzívebbé váltak, igaz, problémák is maradtak bőven. Japán ipari köreiben például sokkot okozott a már megkötött gazdasági szerződések sorozatos lemondása. Az egyik leglátvá­nyosabb vitára épp a jubileumi esztendő, 1982 nya­rán került sor, az emlékezetes „tankönyvvita” formá­jában. Azóta összeállt a kép és bebizonyosodott: a pekingi tiltakozások fő célja az volt, hogy egyrészt Tokiót — és közvetve az éppen Tajvannal fegyver- üzletet kötött Washingtont —, nyomatékosan emlé­keztessék Kína „érzékenységére”, másrészt pedig a még mindig fontos pozíciókat őrző „balosokat” a KKP kongresszusa előtt megfosszák attól a lehető­ségtől, hogy Tenget és híveit „túlzott engedékeny­séggel” vádolhassák. A TALÁLKOZÓ világpolitikai érdekessége, hogy a tíz esztendővel ezelőtti szovjetellenes él tompult. Ez már a KKP-kongresszuson is érezhető volt, s azóta Bakuban elhangzott Brezsnyev higgadt, a szovjet— kínai viszony normalizálását kívánatosnak minősítő beszéde. Harmat Endre TITKOS PRÓBASZAVAZÁS AZ FDP- FRAKCIÓNÁL Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán elhangzott beszédében kedden rámuta­tott: az ülésszak ellentmon­dásos, veszélyekkel terhes helyzetben kezdte meg ta­nácskozását, olyanban, ami­kor a békét és biztonságot fenyegető aknamunka erősö­dött, s néhány konkrét ese­ménnyel összefüggésben to­vább nőtt a feszültség. A magyar külügyminiszter e kedvezőtlen fejlemények okát a szélsőséges inperialis- ta köröknek abban a törek- yésében látja, hogy meg­bontsák a két világrendszer között kialakult erőviszonyo­kat. Ezek a körök módszere­sen törekszenek a szocialista és fejlett tőkés országok kap­csolatainak megrontására, a (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanezzel a kitüntetéssel ismerték el 25, illetve 20 éve végzett munkáját Gyetkó Márton őrnagynak, Madara­st János őrnagynak és Ko­rács Lajos őrnagynak. Ezút­tal léptették elő Juhász Zol­tánt tartalékos főhadnagy- gyá), Csepcsányi Sándort, Farkas Attilát és Novotnik Tibort hadnaggyá. A polgári védelem kitüntetettjei Ünnepi megemlékezést tar­tott a fegyveres erők napja alkalmából tegnap Egerben a megyei tanács nagytanács­termében a Heves megyei Polgári'- Védelmi Parancs­nokság, amelyen megjelent többek között Maróti Sán­dor, a megyei tanács elnök­helyettese, valamint a társ­fegyveres erők képviselői is. A Himnusz elhangzása után Hafner Sándor, a me­gyei tanács ifjúsági titkára mondott ünnepi beszédet, majd kitüntetésekre és ju­talmak átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Csaba Attilát, a megyéi tanács főelőadóját. lönböző elképzelések meg­valósítása mindenekelőtt a pedagógustábor hivatásér­zettel társult felkészültségén múlik, épp ezért meg kell becsülni a nevelők egészsé­ges tettvágyát, kezdeménye­zőkészségét. Beszélt a felsőoktatásra váró feladatokról, a tovább­fejlődés lehetőségeiről is. Ezt követően a gazdasági szabályzók és a kultúra vi­szonyát elemezte, utalva a művelődéspolitikai érték- rendszer hangsúlyos szere­pére. Munkatársunk — Pécsi István — az alábbiakat kér­dezte a művelődési minisz­tertől: — Az utóbbi időben sokat és joggal emlegetik, hogy elburjánzott a liberalizmus az általános iskolákban, s az itt szerzett érdemjegyek nem mindig tükrözik a tény­leges tudást. Miként véleke­dik erről az oktatási kor­■ mányzat? — Korábban irányelv sza­bályozta az oktatók munka­köri teendőit. Mi lett ennek kelet—nyugati együttmű­ködés fejlesztésében elért, kölcsönös érdekeken alapu­ló eredmények felszámolásá­ra. „A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan el­ítéli az enyhülés elleni tá­madásokat, a nemzetközi légkör megrontására és a fegyverkezési verseny foko­zására irányuló próbálkozá­sokat. Legfőbb külpolitikai feladatának a jelenlegi hely­zetben is azt tartja, hogy lehetőségeihez mérten hoz­zájáruljon a világbéke meg­őrzéséhez, a nemzetközi lég­kör javításához, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásához, a leszerelés ügyé­nek előmozdításához, az ál­lamok és népek barátságá­nak és sokoldalú együttmű­Szolgálati Érdemérem 30 év után kitüntetésben részesült Horváth Gusztáv alezredes. A Kiváló Murikáért kitünte­tő jelvénnyel Becsei János­áét jutalmazták. A Honvé­delmi Érdemérem 25 év után kitüntetésben részesítették Kelemen Jánost (Pétervásá- ra), Lukács Dezsőt (Hatvan) és Oláh Andrást (Eger). A kitüntetés 20 év utáni foko­zatával nyolc, a 15 évi szol­gálat után hat, a 10 év utá­ni szolgálat után pedig 14 főt tüntettek ki. Tárgyjuta­lomban tízen részesültek. Hajdú József alezredest, a megyei pv törzsparancsno­kát a munkásőrség országos parancsnoka Munkásőr Emlékjelvénnyel tüntette ki. Megemlékezés az MHSZ-nél és a tűzoltóknál Ünnepi megemlékezésre került sor a Magyar Honvé­delmi Szövetségnél is. Ez­úttal tüntették ki azokat az aktivistákat, akik a nevelő és felkészítő munkában át­lagon felüli teljesítményt nyújtottak. A Honvédelmi a sorsa, változtatott-e a túl­zott társadalmi lekötöttségen, amely olykor akadályozza az érdemleges, a nevelői te­vékenységet? — Igen hiányos a tanulók anyanyelvi tájékozottsága, nem kielégítő sem szó-, sem írásbeli kifejezőkészségük. Ezt az új középiskolai tan­könyvek egy része sem se­gíti. Elég csak a gimnáziu­mok első osztályos — any- nyit kifogásolt — irodalom­könyvét említeni. Remél- hető-e ezen a téren meg­nyugtató fordulat? — A sok ígéret után még mindig nem rendezett a ne­velők továbbképzésének ügye. Várható-e ilyen intéz­kedés, s ha igen, akkor ala- poz-e az önképzésben rejlő értékekre? Köpeczi Béla válaszai: — Azt kell tisztázni — ez folyik most —, mit kell tud­nia a diáknak, s ezeket az' ismereteket értő szigorral kell számon kérni, méghozzá mindenféle megalkuvás nélkül. Minisztériumunk foglalkozik a kérdéskörrel. Személyes véleményem az, hogy a későbbi eligazodás­ködésónek erősítéséhez” — hangoztatta a külügyminisz­ter. tyA feszültebb nemzetközi helyzet és a kedvezőtlenebb világpolitikai folyamatok ellenére hiszünk abban, hogy a békés fejlődés lehetősé­gei még nem merültek ki. Ezt diktálja a józan ész, ezt követeli a világ népeinek érdeke1’ — mondotta vége­zetül a magyar külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Kifejez­te meggyőződését, hogy a béke fenntartásában érdekelt erők együttesen képesek fe­lülkerekedni a konfrontációs törekvésekben. „A Magyar Népköztársaság kész egyesí­teni erőfeszítéseit minden jó­zan és felelős politikát foly­tató -országgal ennek érde­kében" — mondotta. Érdeméremmel tüntették fci Beda Imrét, Borsi Lősz' lót, Csépányi Jenőt; Pápis­ta Gyulát, Fekete Pált, Kiss Ottót, Tóth Józsefet, Berecz Albertet, Hudák Imrét, Lendyai Ferencet és Záprel Tamást. Számosán kapták meg e kitüntetés 15, 10 év után járó fokozatát, vala­mint az MHSZ főtitkárának jutalmát, oklevelét. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki Karácsony Zoltánt, az MHSZ dolgozóját. A fegyveres erők napja al­kalmából ünnepségre került sor a tűzoltóknál is. A bel­ügyminiszter Román István tűzoltó őrnagyot, az egri já­rási-városi tűzoltóság pa­rancsnokát alezredessé léptet­te elő. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta meg Légrádi Lajos tűzoltó százados. A Tűzbiz­tonsági Érem ezüst fokoza­tával tüntették ki Sárközi Géza és Sebestyén Sándor törzsőrmestert. A bronz fo­kozatot adományozták Fiser Ferenc alhadnagynak, illetve Pusztai Pál törzsőrmester­nek. A fegyveres erők napjáról megyénk valamennyi mun­kahelyén, intézményében, községében megemlékeztek. hoz nélkülözhetetlen anyagot meg kell követelni a fiata-_ lóktól, hiszen ez az ő érde­küket szolgálja. — Nem lehet lényegesebb a katedrán való helytállás­nál. Ezt képviseljük, ezért vetődik fel — többek között — a bérrendezés ügye is. Nem vitás: az órán nyújtott tanári teljesítménytől függ — méghozzá nem kis rész­ben — a felnövekvő nem­zedékek felkészültsége. — Az anyanyelvi tudatos­ság és biztonság meghatá­rozó kérdés, ezért gyarapí­tásáért a jövőben mindent megteszünk. Az Országos Pedagógiai Intézet hamaro­san országos konferenciát rendez az irodalomtanítás­ról. Jó alkalom lesz ez ar­ra, hogy tisztázódjanak a vitás témák. — Ideje a továbbképzés reformálásának, nem is fe­ledkezünk meg róla. Az len­ne a jó, — sok más ország­ban így van —, ha az ön­álló ismeretszerzés és a szervezett formák egészséges aránya alakulhatna ki, s a magasabb szintre törekvést bérben is honorálhatnánk. Gamal Abdel Nasszer Amikor 12 évvel ezelőtt meghalt a „Tigris,” Egyiptom népe az utcákra vonult. Fér­fiak és nők, fiatalok, öregek és gyerekek szégyenkezés nélkül zokogtak. Egyiptom­ban megállt az élet és az ut­cákra vonuló egyiptomiakhoz tízmillióan csatlakoztak az arab világ országaiban. A barátok és a szövetségesek mellett megrendültén nyilat­koztak Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök politikai el­lenfelei is arról az emberről, akihez az arabokat valami­képpen szinte fiúi érzelmek fűzték. Nasszer elnök halálának pillanata is jelképes: akkor végzett vele a szívroham, amikor 1970. szeptemberében Kairóban hatalmas erőfeszí­téssel tető alá hozta a tragi­kus jordániai testvérháborút lezáró megállapodást. Jordá­niában a „fekete szeptem­ber” idején palesztinok tíz­ezrei estek áldozatul az ara­bok közötti viszálykodásnak. Nasszer eltökélt híve volt az arab egység gondolatának — és célkitűzései máig sem vesztettek időszerűségükből. Az egyiptomi postás fia ha­talmas utat járt be addig, amíg 1966-ban az arab világ legnagyobb országának köz- társasági elnökévé választot­ták. 1918. január 15-én szü­letett. Katonai pályára lépett és katonaként döbbent rá or­szága kiszolgáltatottságára. A „Szabad tisztek” naciona­lista mozgalmának létreho­zásától, 1954-ben.történt mi­niszterelnöki kinevezésétől nehéz és ellentmondásos út vezetett a csúcsig, amikor ő maga az arab világ vezető politikusává, országa pedig az arab diplomácia és az arab törekvések csomópont­jává vált. Az a férfi, aki kezdetben kapcsolatot épített ki a Mu­zulmán Testvérekkel és min­dig is elutasította a kommu­nista eszméket, eljutott az el nem kötelezettség gondola­tának elfogadásáig, a Szov­jetunióval és a szocialista világgal való együttműkö­désig. Ezek az állomások nemcsak Nasszer, hanem a függetlenné vált arab orszá­gok útkeresését is tükrözik. A „nasszerizmus,” az „arab szocializmus” fogalommá vált, s ma már történelmi útjelző az arab önállóság és függetlenség útján. Nasszer életpályáját sú­lyos belső, arabközi és nem­zetközi válságok tarkították: a szuezi válság 1956-ban, a súlyos vereség az 1967-es „hatnapos háborúban,” egy­ségtörekvések és az egység­törekvések kudarcai. Nasszer elnök halála — mint a ké­sőbbi eseményekből kiderült — lezárt egy korszakot, nem­csak Egyiptom, de az arab világ közös történetében is. Az azóta eltelt 12 év során Egyiptom megszűnt az arab világ vezetője és valamikép­pen példaképe lenni. Mind­azok a gondok, amelyek megoldásán fáradozott, ma is megoldásra várnak. A nasszeri örökség ez idő sze­rint örökösét keresi. Az izraeli kormány kedden a nemzetközi és hazai nyo­másnak engedve úgy döntött, hogy vizsgálóbizottságot ne­vez ki a bejrúti mészárlás körülményeinek felderítésére. A kabinetülés utón hivata­losan bejelentették: „függet­len vizsgálóbizottságot állí­tanak fel a Szabra és Satila menekülttáborokban a pa­lesztinok ellen végrehajtott mészárlás okainak és felelő­seinek megállapítására.” A vizsgálóbizottság tagjait a legfelsőbb bíróság elnöke ne­vezi ki. A testület teljhatal­mat kap a vizsgálat lefolyta­tásához, bárkit eskü alatti tanúskodásra kényszeríthet, s a tanúskodást megtagadó­kat kényszer alkalmazásával Sorsdöntő a A Német Szabaddemok­rata Párt parlamenti frak­ciójának kedden megtartott titkos próbaszavazásán az 54 képviselőből harmincné­gyen értettek egyet azzal, hogy az FDP pénteken — a keresztény uniópártokkal együtt — úgynevezett konst­ruktív bizalmatlansági in­dítvánnyal buktassa meg Helmut Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata kormányát. A hatalomátvé­teli kísérlet ellen 18 szabad- demokrata képviselő szava­zott. A CDU—CSU-val folyta­tott tárgyalások eredményét, elővezettetheti, katonákat és polgári személyeket egyaránt kihaUigataak. Jakov Meridor az izraeli kormány 'tárcanél­küli minisztere ugyanakkor elmondta: a vizsgálat nem terjed ki az izraeli csapatok nyugat-bejrúti bevonulásával kapcsolatos döntés elemzésé­re, csak a menekülttáborok­ban történtekre. Az előzményekhez tartozik, hogy szombaton Izrael törté­netének legnagyobb tömeg- tüntetésére került sor, mint­egy 400 ezres tömeg követel­te a kormány lemondását. A kormányzópárt két koalíciós partnere bejelentette: kilép­nek a kabinetből, amennyi­ben nem állítják fel a vizs­gálóbizottságot. pénteki nap vagyis a tervezett keresz­tényliberális koalíció prog­ramját 32 képviselő fogadta el, 20 pedig elutasította. Mindkét szavazásnál két képviselő tartózkodott. A szavazásban részt vett egy olyan nyugat-berlini képvi­selő is, aki a konstruktív bizalmatlansági indítvány parlamenti szavazásán nem vehet részt. Pénteken a Bundestagban tehát 54 he­lyett csak 53-an szavazhat­nak. Egyelőre nem tudni, hogy a mostani szavazáson a nyugat-berlini képviselő mire adta le voksát. „Banditákat likvidáltak“ Albániában A TANJUNG kedden dél­után ismertette az ATA al­bán hírügynökség jelentését az albán tengerparton part- raszállt „banditák” megsem­misítéséről. Az albán belügy­minisztérium kedden kiadott közleménye szerint a szep­tember 25-ről 26-ra virradó éjszakán „bűnözők, albán emigránsok bandája szállt partra Albánia tengermellé- ki vidékén, bizonyos Hevdet Mustafa vezetésével.” A biztonsági erők a fegy­veres erők segítségével és he­lyi lakosok „likvidálták a banditákat.” Katonák, rendőrök, tűzoltók elismerése A művelődési miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) (F. Gy.) Izraeli vizsgálóbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents