Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 26., vasárnap Minden évszakban Vigyázz, ha csúszós az út ben ugyanis egyetlen hétvé­gi hóeltakarító ügyelet 40— 50 ezer forintba kerül, hi­szen teherkocsikat kell bé­relni, vezetőket fizetni. Ha nem volna előrejelzés, min­den hétvégén ügyeletet kel­lene tartani. Valójában azonban csak a hétvégek egyharmadán van erre szük­ség. Lehet számolni: a meg­takarítás megyénként leg­alább havi százezer forint, az országban kétmillió. — Mi a valószínűsége, hogy a készenléti előrejelzés beválik? — A napi prognózis ese­tében általában 85 százalék, a hétvégi előrejelzésé 90 százalék. 1980. január elsejétől or­vosmeteorológiai csoport működik a szolgálat kerete­in belül — folytatja Rábai A régi görögök, annyi más fontos dolog mellett felfe­dezték a meteorológiát is. Magát a szót Arisztotelész használta először, aki mind­járt tankönyvet is írt róla. Ha nem volna televízió, űr­hajó és sok más találmány, igazat kellett volna adnunk a régi görög mondásnak: nincs új a Nap alatt. Szóval a meteorológia nem új a Nap alatt, de azért az mégsem régi dolog, hogy mindennapjaink fontos ré­szévé vált. Az emberek szid­ják a meteorológusokat: „ezek már arra sem veszik a fáradságot, hogy kinézze­nek az ablakon, vehetnének egy levelibékát stb.”, de az esti időjárásjelentést a tévé­híradó végén lehetőleg nem mulasztják el. Hallgatunk rájuk. Ha például azt mond­ják, hogy vasárnap Veszp­rém és Pápa között hófúvás várható, az ember inkább nem vág neki autóval az útnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei szá­molnak is ezzel, igyekeznek a közlekedők segítségére lenni. — Kifejezetten közlekedés­meteorológiai jelentéseket Magyarországon 1968 óta ké­szítenek — tájékoztat Rá­bai Attila, a szolgálat mun­katársa. — Elsősorban a közúti közlekedést befolyá­soló tényezők előrejelzésére van szükség. Az 1969—70-es tél mutatta meg, hogy ez milyen fontos. Akkora hó esett azon a télen, hogy a fél Dunántúl elszigetelődött a környezetétől. Székesfehér­várt például napokig nem lehetett megközelíteni. — Hogyan segíthet ezen az időjárásjelentés? — Időben jelentést kül­dünk arról, hogy rendkívül nagy hómennyiség várható. Esetleg hófúvás. Az úttisztí­tó gépek így a hóesés kez­detével egyidőben kezdhe­tik a munkát. Sokan nem tudják, hogy 5 centiméteres porhó már alkalmas hófú- vásos akadályok képződésé­re. Ha viszont idejében alá­sóznak, akkor nem keletkez­nek torlaszok. — Eddig csak a hóról volt szó, pedig még előbb az esős őszt várjuk. — Mert ez legfontosabb tényező. Esetenként nemcsak nehezíti a közlekedést, ha­nem lehetetlenné teszi. Ez pedig szó szerint életbevágó ügy. Télen ezért mindén pénteken előrejelzést adunk arról, hogy a hét végén nincs veszély, bizonytalan idő vár­ható, vagy biztosan lesz közlekedésgátló hóesés, fagy. Ez nemcsak a biztonságos közlekedés miatt fontos, je­lentős megtakarítás is el­érhető így. Egy-egy megyé­(Hauer Lajos felvétele ) Attila. — Azt vizsgálják, hogyan hat az autóvezetők­re az időjárás. Ehhez tudni kell, hogy a mi országunk­ba mindenhonnan érkeznek frontok, hetente 2—3 is. Márpedig a frontra (illetve arra az összetett időjárási jelenségre,- amit röviden frontnak szoktak nevezni) mindenki érékeny. Egyesek­ben észrevétlenül, automa­tikusan kompenzálódik a nemkívánatos hatás, mások megváltoznak, fáradéko­nyakká, esetleg agresszíveb­bekké válnak. Ezért szerző­désben állunk a Főtaxival, amely URH-n beolvassa gép­kocsivezetőinek a prognó­zist; ehhez igazíthatják veze­tői stílusukat. A Volánnál ve­szélyes időben nem engedik hosszabb útra a frontérzéke­nyeket. Biztosak lehetünk benne, hogy sok balesetet sikerült így megelőzni. — Es a magánautósok? — Ez egészen más prob­léma, hiszen csak ajánláso­kat tehetünk, amit vagy megfogadnak, vagy nem. El­sősorban a rádió Útközben című adásán keresztül igyek­szünk tájékoztatni az autó­sokat, hogy menet közben milyen időjárási helyzetek­kel találkozhatnak, hol vár­ható köd, havazás, erős szél, vagy zivatar. Télen fontos még a talajmenti fagyok jel­zése is, hiszen hiába van egy méter magasan plusz két fok, attól még jegesed- het az út. Aminek veszélyes­ségét fölösleges magyaráz­ni. .. Arisztotelész óta azért va­lamit mégiscsak fejlődött a világ. Esőt csinálni ugyan nem tudunk, elállítani sem, de már a jégesővel egyre jobban sikerül megbirkózni, keletkezését rakétákkal meg­akadályozni. Amit pedig szabályozni nem lehet, leg­alább tudjuk előre. (B. G.) Kemény munka ez Szóló szőlő, lágy kenyér Most már szüret. Most már? Abasáron szeptember 2-án fogtak hozzá a háztáji­ban és négy nappal később a közös területeken. Azóta jócsikán benne járnak ennek a munkának a dandárjában. Mert munka ez, nem is akár­milyen, mégha a hangulata sok mindenben különbözik a többitől. De nincs már reggeli pá­linka, nem rotyog a bogrács­ban a birkagulyás, a venyige lángja fölött sem csurdítanak szalonnát és Sárhegy oldalán nem „zeng az asszonyok vi­dám éneke”. Mégis, a szüret az szüret. Ez más, egészen más, mint a többi. A Bicskavölgy lankáin Ez a tízhektáros tábla a Ill-asi számú brigád területe. Az ötvenötös létszámú cso­port egyben szocialista bri­gád is, méghozzá Petőfi Sándor nevével ékesítve, amit Béres PáIné irányít. A tízéves tőkékről 100— 120 mázsás termést várnak. A szomszédos területen 160 mázsa lett az idei átlag. Ja, az már javított Lenz—Moser, teszik hozzá magyarázatul. A brigád kezére összesen 110 hektár szőlőt bíztak. Szorgalmas! csapat ez, mint Misi Istvánná is, aki 1960- tól adja munkáját a közös­nek. Azt mondja, ő valóság­gal beleszületett a szőlőbe. Endrész Jánosné már nyug­díjas, de hetenként négy na­pot is kijár dolgozni. Kell a pénz, magyarázza. Most is az unokájának Kingának a névnapja következik, de a menye, Kati is várja az ajándéíkot. A piros saszlát özv. Fülöp Jánosné gyűjti a műanyag­ból készült rekeszbe. Négy­öt mázsát naponta. Vele szemben, a sor átellenben levő részén Sztupka Gyulá- né keze jár szorgalmasan, ök a munkaidő után is gyak­ran találkoznak. Azt már Veres Györgyné- től hallom, hogy a brigád legutóbb három napot töltött Hajdúszoboszlón, özv. Dér Györgyné azért nem tudott velük menni, mert őt a bú­csú tartotta otthon. Mint egy jól szervezett üzem, olyan menetrend sze­rint dolgozik most Petro- vics Kálmán, Juhász Ferenc és Tóth László brigádja a szőlőskertekben. Negyedórás! csúszással kezdenek és feje­zik be a munkát, hogy az autóbusz menetrend szerint tudja hozni és vinni őket. A teli ládákat a gépi put­tonyba ürítik. A traktort Dér István vezeti. A masi­nájával a sorok és a konté­ner között közlekedik. Az üres rekeszeket csúszólapon viszik a dolgozók keze alá. A kormány ezen a gépen Szé- csi István kezében van. Ennek a szünetelésá mód­szernek, a szervezésnek és a megvalósításnak a felelőse, meghonosítója Farkas Ervin főagronómusi. Négy éve ke­rült A basáira, a Rákóczi Tsz-be. Két évig tartott, mi­re a menetrendre épített szü­ret „jól olajozott” szerkezet­té vált. Gombnyomásra működik Nincs már fogaskerekes, nacsmis, kézzel működtetett prés a borházban. Jószeré­vel borház sincs. A feldol­gozó üzem kulcsa az a sok- lámpás, sokgombos kezelő­pult, amely előtt ott áll Pásztor Béla. Villanymoto­rok, szivattyúk, gépek és gé­pek mindenütt, nem is egy szinten elhelyezve. Prés­ház? ... Az autó a mérlegre gör­dül rá előbb. Most a raktár- vezető, Szabó László tolo­gatja a súlyt a mázsán. Ha a háztájiból hozták be a szőlőt, akkor a számokat Búzás Ernő, az ellenőrző bi­zottság tagja is megnézi. Érthető okból. A szőlőfeldolgozóba két ga­raton keresztül jut be a fürt. A felső szinten ott sorakoz­nak a léelválasztó tartályok. Mindegyik fölött a cédula: saszla, otonel és' így tovább. Ezeket vigyázza Szabó Ferenc. A szikkasztott cefrét Vági Zoltán segíti a préshez. Ezek a prések már lentebb "He­lyezkednek el. A négy szer­kezet naponta 1200 mázsa szőlő feldolgozására képes. Dér Imre ügyei arra, hogy a cefréből minden lé kijöjjön. Egy-egy adagot két órán át kell megdolgoznia. Közben szorgosan takarítja el a földről a csurgást, a nedvességet Kiss Lászlóné. A friss mustot Fülöp László fokolja. Most 15,8-at mutat a billegő üvegcső. Erre már lehet bólogatni is. A présház Perthes Ferenc vezetésével üzemel, ö egyéb­ként gépész, a berendezések rendbehozatala is rá tarto­zott többek között, tehát most olyan „kalappal kö­szön”, amilyet „feltett”. Évi negyvenezer hektó A présház előtt pótkocsis teherautó áll. Tartályok ha­sasodnak rajta. Ezekbe eresz­ti bele a mustot Csőke Fe­renc. A terhet Bátori László szállítja el. Itt négy mű­anyag tartályban- raktároz­zák el a mustot, és a szesz­főzdénél levő tízezer hekto­literes „edényeket” is igény­be kell venniük. Magyari Istvánnak pedig az a dolga, hogy MT—80- asával a présház körüli szál­lításokat végezze el. Itt már nem lehet furikozni, lapátol- gatn'i, csobolyózni. Ez már nagyüzem. Any- nyíra, hogy Marozsán Ist­vánná, a borászati ágazat vezetője arra a legbüszkébb, hogy évente mintegy negy­venezer hektó bort tudnak értékesíteni — ilyen meny- nyiségben és ilyen, minőség­ben: teszi hozzá. Nyugati exportra az illatos fajtákat viszik, míg a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelor­szágba a rizling, a szilvám megy. Mert, ha Abasár, ak­kor rizling, ha rizling, ak­kor — Abasár. ő maga nem borivó, de kedve sízerint — kicsit meglepő — a kékfran­kost kóstolja meg. Igaz, eb­ből alig kétszáz hektó van egy évben itt. Binder Eszter, a laboratóri­umban az új bor kékderité- sét végzi. (Fotó: Szabó Sándor) Ennyi borhoz szőlő is kell, a szőlőhöz pedig oltvány. Nem is akármennyi, hanem évente ötmillió. Az oltvá- nyos „kölcsönterületen” van, a 3-as út mentén. Ott a fe­lelős személy Szabó Miklós. Akkor reggel megkérdezte kint Magyari lstvánnétól, hogy mikor menne ki a kö­zös területre. Mert itt szo­kás a családi művelés. Har­mincezer oltvány egy évben „házon belül”. Tavaly ugyan csak húszez­ret hozott a konyhára, de ál­talában el lehet érni ötven- hatvanezret is az oltványból családonként Súgva mond­ják, egy napszám viszont ezer forint és annyi ital, amennyi az emberbe bele­fér. Ezért aztán Eperjesi Im­re is csak egymagában bíbe­lődött kint a bafchátak kö­zött. Kell a kéz Majdnem ötszáz hektárról kell leszedni és feldolgozni a fürtöket. Ennek nagyjából a fele a háztáji. Naponta öt­százán állnak be a tőkék kö­zé. Háromszáz a „vendég- munkás”. Jön a helybeli is­kola, az 5-ös számú általá­nos Gyöngyösről, ugyanon­nan a mezőgazdasági .szak­közép, majd a szakmunkás­képző. Egy csapatot a Mát­ra túlsó oldaláról szállíta­nák, egy nyugdíjas csoportot pedig Gyöngyösről. Az 5-ös iskolának a szülői munkakö­zössége is besegít a Sárhegy alatti gazdaságnak. Azt Rudas Sándor elnök közölte, hogy az idén 21 000 mázsa szőlőt várnak, jóval többét, mint a tavalyi gyen­ge évben volt.' Október első felére szeretnének végezni ezzel a munkával, mert az oltványt is fel kell szedni időben. Az oltvány: vállalkoztak arra, hogy a környező gaz­daságokat ellátják ebből az igényeik szerint, mindenféle közbeeső kereskedelmi szerv nélkül. Ahogy ma már arra is van gondjuk, hogy az aba- sári rizling és muskotály a kiskereskedelmi boltokban is ott legyen a polcokon. Mert szép munka a szüret, de a cél mégis csak az, hogy fáradságos munkájuk nyo­mán jól éljenek az abasári közös gazdaság dolgozói. G. Molnár Ferenc Egy kis kóstoló Déri Imre és Petites Ferenc, ' a sajtológép kezelői Ismerkedés a felnémeti fűrészüzemmel Az ukrán erdészeti és faipari miniszter látogatása Heves megyében A hivatalos, baráti láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó Grunyánszkij,' az uk­rán SZSZK erdészeti és fa­ipari minisztere és kísérete szombaton két napos láto­gatásra Heves megyébe ér­kezett. Elkísérte Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és dr. Ki­rályi Ernő, a MÉM Erdésze­ti és Faipari Hivatalának vezetője is. A vendégeket délelőtt Egerben fogadta Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, a Heves me­gyei pártbizottság első tit­kára. Tájékoztatást adott megyénk politikai, társadal­mi és gazdasági életéről. A miniszter és kísérete ezután szakmai programon vett részt a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság­ban Dr. Kovács Jenő igaz­gató kalauzolásában megte­kintették a felnémeti fű-' részüzemet, a gépjavító te­lepiét és az erdészeti gép­gyártó részleget. Ezt köve­tően a Bükk hegységben bemutatták a vendégeknek a hulladékmentes fakiter­melés technológiáját és az erdőművelési munkákat is. Ma, vasárnap az ukrán delegáció Szilvásváradon megtekinti a Szalajka-völ- gyet, a pisztrángtelepet, az erdei és a lovasmúzeumot, majd a délutáni órákban visszautaznak Budapiestre.

Next

/
Thumbnails
Contents