Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 25., szombat Munkásművelődés, önreklám nélkül Rózsaszentmártoni tapasztalatok Gyöngyösön és Hatvanban Három kiállítás Az utóbbi napokban Gyöngyösön bét kiállítás is nyílt, elsőként a Gyöngyösi Galéria rendezésében Deb- reczeni Zsóka kerámikus bemutatója az elmúlt hét végén. Az alkotó első önál­ló tárlata ez. Másfélszáz tárgy található itt, olyanok, amelyeket bizonyára szíve­sen látna ki-ki a lakásában. Nonfiguratív alkotások, gyertyatartók, vázák, s más efféle Lakberendezési dara­bok. Ez a kollekció októ­ber 4-ig látható. Ugyancsak Gyöngyösön tarthat számot a képzőművészet barátainak érdeklődésére Csernó Judit Munkácsy-díjas festőművész bemutatkozása. A festmé­nyek a GYÖNGYSZÖV Áfész és a Képcsarnok Vál­lalat bemutatótermében várják szerdától a látogató­kat a Szabadság tér 1. alatt. Hatvanban ma délelőtt fél 12 óraikor nyílik Föntos Sándor festőművész és Kal­már Márton szobrászművész közös bemutatkozása, me­lyet dr. Losonci Mikiás ad át a látogatóknak. Ezen az eseményen részt vesz Ko­vács János Jászai-díjas ér­demes művész és a helyi népdalkor is. Petőfi szótár Egy átlagművéltségű mai ember szókincsének majd­nem a duplájával bárt Pető­fi Sándor. Hogy pontosan hány szóval, egyebek között ez is összeszámolható majd ha megjelenik a Petőfi-szó- tár harmadik, befejező köte­te, melynek kézirata most készült el. Huszonöt évig dolgozott e munkán J. Sol­tész Katalin, Szabó Dénes és Wacsha Imre a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének 'munkatársai. A teljes mű 340 nyomdai ív terjedelmű. Az első kötet 1973-ban, a második 1978-toan megjelent már, a befejező rész ezután várható. Ezután elkészülhet a sza­vak gyakorisági listája is. Egy előzetes felmérés sze­rint Petőfi műveiben a leg­többször előforduló, jelen­tést hordozó szó a „mond” •ige. Leggyakoribb főnév az „ember”, utána következik az. „isten”. Van, aki b'űvésze az ön- reklámozásnak, s olyan egyéniség is akad, aki sza­vak helyett tettekkel érvel. Méghozzá feltűnési vágy nélkül. Az ilyen ember szá­mára mindig a soron követ­kező feladat a fontos. Ebbe a sajnos még nem túl népes gárdáiba tartozik Báti Fe­rencié, a rózsaszentmárto­ni művelődési otthon vezető­je. Hétköznapi teendőiről be­szélgetünk, s ő olyan té­nyekkel lep meg, amelyek méltán örvendeztetik meg az újságírót. Ez a 'lelkes asszony ugyanis pezsgő kulturális életet teremtett falujában. Ráadásul nem egy szűk kört bűvölt el, hanem a lakos­ság többségét nyerte meg. Gyümölcsöző egyezségek Nem készült népművelő­nek, hiszen húsz esztende­je a szarvasi felsőfokú óvó­nőképző intézetben szerzett diplomát. Tizennyolc évet ál­dozott erre a hivatásra. Egy­szer azonban felkérték: le­gyen a helyi közművelődés dirigense, s ő igent mondott — Izgalmasnak, sokrétű­nek láttam ezt a megbízást. Olyannyira, hogy szakmai „jogosítvány” nélkül is vál­laltam. Korábban is részt vettem a település közéleté­ben, ezért hittem abban: megtalálom a helyemet s szót értek nemcsak a veze­tőkkel, hanem a falubeliek­kel is. Most már jó érzéssel fogalmazhatok úgy,, hogy nem bántam meg az egykori elhatározást, hiszen valóra válthattam dédelgetett el­képzeléseimet. Először körültekintően tá­jékozódott. Felvette a 'kap­csolatot az egyes üzemek­kel, szövetkezetiekkel, remél­ve: valamennyien vonzónak tartják majd a mecénása szerepkört. — Létrejött a közös fenn­tartás. A Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat szakszervezeti bizottsága esztendőnként 30, a Thorez Külfejtéses Bánya­üzem 10, a budapesti vállfa­üzem és a műanyagipari vállalait itteni egységei. 20— 20, az ecsédi tsz. 10 ezer fo­rintos támogatást ad, a ta­nács ezt százezerrel tokija meg Ehhez jön még a saját bevétel, azaz viszonylag szá­mottevő summából gazdálko­dom. Az áldozatkészségért nemcsak köszönettel fizet­tem, hanem olyan kínálattal, amely minden partner szá­mára vonzó volt. Személyes meggyőzés Soha nem vallotta, hogy ő a bölcsesség kútfeje, ezért már a rajt előtt tanácsokat, ötleteket kért a tapasztal­tabbaktól, s ezekhez társí­totta egyéni tippjeit. — Decemberben felkere­sem — ez a módszer bevélt — a különböző cégeket, ter­mészetesen javaslatokkal félvértezve Nemcsak a fő­nökökkel tárgyalok, hanem a szocialista brigádok veze­tőivel is. E megbeszélések nyomán formálom munka­tervemet, amely a korhoz, a foglalkozáshoz méretezett programokat tartalmazza, más szóval: ezekből bárki ki­választhatja a számára leg­inkább rokonszenveset. Ar­ra törekszem, hogy fokoza­tosan vezessek el minden ré­teget a magasabb szinthez. Nálunk fő profil a munkás­művelődés, hiszen az itteni­ek jelentős hányada az ipar­ban tevékenykedik. Bepillantunk az ajánlat- listába: az összes tétel az előbbi megállapítások hite­lességét igazolja. Ezzel ma­gyarázható, hogy közönség­ben egyetlen rendezvényen sincs hiány. A TIT-előadáso- kat hetvenen-nyolcvanan, olykor százan hallgatják meg, még többen vesznek részt a könyvtárral közösen hirde­tett író-olvasó találkozókon. Errefelé megszokott a telt­ház. Busszal, Budapestre Ez azért is ritka érdem, mert a tárgyi feltételek nem éppen szívderítóek. A szín­házterem olajozott padlójú, a székek fölött is eljárt az idő, ám az emberek mégis megtöltik a sorokat. — Visszatértem a valaha célravezető, a régen elfele­dett, a sokak által korszerűt­lennek minősített szervezé­si fogásokhoz. Ismerek min­denkit, ezért házról házra járok, s minden családnál elmondom: mit, miért kíná­lok. Hisznek nekem, mert ha rajtam múlik, mindig azt kapják, amire felhívtam a figyelmüket. Az ilyesmi bi­zalmat szül. Emiatt nem tar­tanak tolakodónak, s ha va­lahová nem térnék be, azt sértésnek vennék. így áru­lom a különböző jegyeket is, amelyeket előbb megveszek Még egyszer sem fizettem rá, hiszen valamennyi elkelt. Rendszeresen — havonta egyszer vagy kétszer — já­runk Budapestre. A buszt a termelőszövetkezet biztosít­ja, az utazási költség sze­mélyenként nyolcvan forint. Szerencsére ez a jövőben sem változik, a gazdaság ugyanis nem emelte a díjté­teleket. Ez az áldozatkészség sem véletlen, mivel a tartalmas élményekre vágyó utazók nemcsak kikapcsolódásnak, hanem szellemileg is paltáro­zódnak. A legutóbb például az Operettszínház egyik pro­dukcióját tekintették meg •majd megcsodálták Szentpé- teri József ötvösmester kiál­lítását A pihenéshez, a szó­rakozáshoz így kapcsolódik a jövőben kamatozó isme­retszerzés. Ezért érdemes a zsebbe nyúlni. Alkalmi gondok persze adódnak, s ezek olykor nem kis bosszúságot okoznak. — Az ORI-műsorok egy része színvonaltalan. Előfor­dul az, hogy a legnevesebb művészek is összecsapják produkciójukat mert azon a napon még legalább három vidéki fellépés vér rájuk. Jó lenne, ha tudomásul vennék: a községekben is igényes kö­zönség nevelődik, olyan ré­teg amely legalább akkora megbecsülést érdemel, mint a fővárosi nézőtábor. Nagy horderejű, szépen hangzó terveket nem említ csak azt jegyzi meg hogy a meglelt úton szeretne to­vábbhaladná Méghozzá csinnadratta nélkül... Pécsi István / ősszel megélénkül a mű­velődési központok, klubok, könyvtáraik környéke: a nyári szünet után sokan új­ra bekapcsolódnak a kultu­rális „vérkeringésbe”, úgy látszik a szervezők is na­gyobb gondot fordítanak az érdeklődés kielégítésére. Mivel az egri Gárdonyi Géza Színház bezárt, kevés darabot láthat a közönség. Alkalmi produkciók lesznek, közülük a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ által szervezett rendezvények emelkednek ki. Itt szerepel a Miskolci Nemzeti Színház a Vidám kísértetek című darabbal. A következő ha­sonló bemutató Csurka Ist­ván: Az idő vasfoga című vígjátéka lesz. Ezenkívül várható itt a Két szerető szív című játék Szerencsi Éva és Jőzsa Imre szereplé­sével, s hónap végén a Bu­dapesti Orfeum című zenés mű. Érdekes pódiumműso­rokat kínál szokásához hí­ven a Hatvani Galéria is, fellép itt Galambos Erzsi Jászai-díjas kiváló művész, Haumann Péter érdemes művész és Keres Emil. A Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységébe Bujitor Ist­ván színművészt várják.. A humor kedvelői bizonyára örülni fognak Sas József és Radványi Barna bemutat­kozásának az abasáiri műve­lődési házban. Az egri Me­gyei Művelődési Központba Tompa László előadóművész látogat, s megismerkedhet­nék itt Kiss Tamás költővel is. A gyermekek számára a Hatvani Cukor- és Kon­zervgyár művelődési háza az Állami Bábszínház János vitéz című előadásával ked­veskedik. De sok program várható Füzesabonyban, He­vesen, Albasáron is. A szó­rakoztató rendezvények az ősz jegyében zajlanak, több helyen kerül sor szüreti fel­vonulásra és bálra, például Verpe léten a felnőttek, Aba- sáron a gyermekek számára szerveznek mulatságot. Kö­zel negyven alkalommal lesz diszkó vagy bál az októberi hónapban. Divatos rendez­vények lesznek túlsúlyban, de a „komolyabb” progra­mok nem hiányoznak. Is­meretterjesztő előadások so­ra segít a szabad idő tartal­mas eltöltésében', az orvosok egészségügyi tanácsokat ad­nak. A képzőművészet ked­velőinek ott vannak még a kiállítások: az egri kisgaié- riától kezdve a recski mű­velődési házig különböző bemutatók várják az érdek­lődőket. Ezekről a kulturális ese­ményekről rendszeresen tá­jékoztatjuk majd olvasóin­kat. OKTATOKÖZPONT AZ OKTATÁSÉRT. Az UNESCO tá­mogatásával, 1973 óta működik Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ. Feladatuk az oktatás korszerűsí­tése, valamint audiovizuális anyagok fejlesztése. Ennek ér­dekében évente több ezer műsorpercnyi hanganyag, mozi­film, diasorozat és videoprogram készül. (MTI-fotó — Varga László felvétele — KSj Színházi előadások — Rendezvények gyermekek­nek — Koncertek — Ismeretterjesztő előadások — Kiállítások Októberi műsorok X/6. „Kellemetlen ...” Az amerikai hírszerzés, amely Magyarország hitle­rista megszállásának kü­szöbén útnak indította Duke ezredest és társait, semmit nem tudott arról, hogy Hit­ler Magyarország megszál­lására készül. A kiválóan szervezett OSS, amely óriási appará­tussal és hatalmas költség- vetéssel dolgozott, nem ka­pott értesüléseket a meg­lehetősén széles körben el­terjedt hírekről. Természete­sen, Király őrnagy sem em­lítette Duke ezredes és tár­sai előtt, hogy milyen ve­szély fenyeget. Türelmüket kérte, elszállásolta őket a nagykanizsai laktanyában, a tiszti részlegben. Itt töltöt­tek két éjszakát, aztán egy zárt katonai mentőautón Bu­dapestre vitték őket. A mentőautóból semmit sem láttak, s amikor megállít a kocsi, kellemetlen meglepe­tés érte őket. őrök ve.tték körül a kis csoportot, tagja­it pedig beterelték egy szo­bába. Négy fekhelyet, amo­lyan priccset találtak benne. A szalmazsákukon lepedők, pokróc. Ügy hitték, hogy fogdában vannak: az egész berendezés arra vallott. Mit tudták ők, hogy a Hadik laktanyában, a kémelhárító osztály rezidenciáján egy volt altiszti lakás egyik szo­báját külön lakályossá tették részükre. Alighogy vaskos káromkodásokat eregetve a fogaik közül elhelyezkedtek, belépett egy pincér. Remek vacsorát tálalt, annak rend- je-módja szerint, fogásonként más-más megfelelő borral tetézve. A bőséges lakoma után jött egy tiszt, aki fel­vezette őket egy tágas, ki­tűnően berendezett dolgozó- szobába, az emeletre. Egy tábornok várta őket, aki kezet nem adott, csak a bokáját ütötte össze és könnyedén meghajolt. — Üjszászy István vezér­őrnagy vagyok! — mutatko­zott be. — Foglaljanak he­lyet ... A tábornok úgy viselke­dett, mint aki ezerszer meg­bánta, hogy belekeveredett az ügybe. Meglehetősen kel­letlenül kérdezte, hogy mi az amerikaiak ajánlata. — Azonnal vezessen a kor­mányzóhoz, személyes üze­netet hoztam Roosevelt el­nöktől! — Lehetetlen — felelte az egyre idegesebben viselkedő Üjszászy. — A kormányzó nincs a fővárosban! Duke ezek után Kállay Miklós miniszterelnökkel vagy Szombathelyi vezérkari főnökkel kívánt volna be­szélni. Üjszászy ezt is lehetetlen­nek minősítette: — Erre most nincs mód — mondta. — Most szombat este van, majd esetleg hét­főn. Különben sem értem, hogy miért olyan sürgős a dolog. Dukééknak azt sem en­gedték meg, hogy használat­ba vegyék rádióadójukat, hogy hívják Algírt. így hát az amerikai tisztek csoport­ja dolgavégezetlenül tért vissza a cellába, azaz a külön számukra berendezett szobába. Nem tudták, hogy közben, körülbelül abban az időben, amikor ők Űjszá- szyval perlekedtek, Horthy, aki magával vitte Hitlerhez Szombathelyit is, Klessheim. ben beleegyezését adta Ma­gyarország megszállásához. Üjszászy viszont sejitettey hogy rövidesen megérkeznek a hitlerista megszálló csa­patok. Ezért volt olyan ide­ges és nyugtalan. A Veréb-akció tagjai is meglehetősen nyugtalanul töltötték az éjszakát. Arról természetesen ismét nem volt fogalmuk, hogy közben a né­met csapatok átlépték a ma­gyar határt, s a budai Vár­ban izgatott tanácskozások folynak Kállay miniszterel­nök, valamint a kormányzó családtagjainak részvételé­vel a teendőkről. Álmukat inkább az zavarta, hogy helyzetük ideiglenes jellegé­nek hangsúlyozásaképpen — nem úgy, mint Nagykani­zsán, ahol hajlandók voltak éjszakára teljes kényelembe helyezni magukat — nem vetették le egyenruhájukat, hanem csak felöltözve dőltek le a priccsekre. Felháborítónak tartották, hogy fogolyként kezelik őket, fegyveres őrök vigyáznak rájuk, holott ők a titkos szolgálatok megálla­podása alapján, mint a leg­magasabb amerikai körök és a magyar kormány közötti közvetlen összeköttetés biz­tosítására érkeztek Magyar- országra. Egyébként sem sokat al- hattak. Duke ezredest és tiszttársait reggel ötkor éb­resztették. Szó sem esett egy falatnyi reggeliről sem, ha­nem amúgy mosdatlanul és borotválatlanul azonnal is­mét Üjszászy elé vezették őket, aki közölte, hogy a Wehrmacht éjszaka megszáll­ta Magyarországot. Az amerikai ezredes dü­hösen mondotta, hogy előbb is felkelthette volna, őket Üjszászy azzal mentegető­zött (legnagyobb elképedé­sükre), hogy teljesen megfe­ledkezett róluk. Csak akkor jutott az eszébe, hogy itt vannak, amikor Kállay mi­niszterelnök telefonált, hogy engedje szabadon, saját fe­lelősségükre az angol, ame­rikai és francia hadifoglyo­kat. — Szóval a miniszterelnök még sincs városon kívül — jegyezte meg gúnyosan Du­ke ezredes. — Azt hittem, ő is Hitler­hez ment — mondotta zava­rodottan Üjszászy tábornok —. Hívja azonnal Algírt, je­lentse, mi történt! — Tizenegykor várják je­lentkezésünket, az a délelőtti időnk. Addig mással vannak elfoglalva, nem hallgatnak ide. — Kellemetlen ... Duke ezredes Üjszászy szemébe vágta, hogy felelőt­lenül jártak el. Hitler Ma­gyarország lerohanását he­tekkel előbb tervezhette, a végrehajtáshoz szükséges haderőt nem lehet egy éj­szaka összehozni. A csapat- mozdulatokról biztosan érte­sültek, miért nem figyel­meztették a berni OSS-iro­dát, hogy ne küldjék a misz- sziót. — Most pedig azonnal in­tézkedjék, hogy kikerülhes­sünk ebből a csapdából — mondotta erélyesen a boros­tás állú, zavarodottan pislo­gó VKF-főnöknek. — Adjon egy gépet, hogy visszarepül­hessünk Olaszországba! — A németek kezén van­nak a repülőterek — vála­szolta Üjszászy. — Vitessen a Drávához, onnét megtaláljuk az utat Titóhoz! — A Dunántúlt már meg­szállták a németek. — Bujtasson el bennün­ket! — Nincs hová. — Akkor mi a terve? — Átadjuk önöket a né­meteknek, s követeljük a genfi egyezmény betartá­sért;... Duke ezredes figyelmeztet­te Üjszászy tábornokot ha máris hadifoglyoknak tekin­ti őket, akkor rájuk is ér­vényes Kállay miniszterel­nök rendelkezése: — Saját felelősségünkre szabadon engedhet bennün­ket ... — Ha a németek kezére jutnak és kitudódik, hogy miért jöttek Magyarországra, az sokak életébe kerülhet. A további érvelés szintén céltalannak tűnt. (Következik: „Hagyjuk a mesét!”)

Next

/
Thumbnails
Contents