Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 24., péntek 3. Az országos nőkonferencia előtt A nők helyzete és szerepe a mezőgazdaságban Néhány hét választ el bennünket az októberben megtartandó III. országos nőkonferenciától. Hazánk nőtársadalmának képviseletében a Magyar Nők Országos Tanácsa számol majd be az elmúlt őt esztendő nő- és családpolitikai eredményeiről, közte a mező- gazdaságban dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről is. Ez alkalomból kereste fel a Népújság Orosz Tibornét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nőbizottságának titkárát. Borús barangolás az „őshazában 99 Mi lesz a csányi paradicsom sorsa Csány: hatvani járás, 3700 lakos, gyümölcs-, zöldség-és dinnyetermelés. A lexikon szerint ezek lennének a község legfontosabb mutatói, s igazában nincs is okunk kételkedni, hiszen a lexikon objektív, hihetünk neki. Valóban: Csány ősi zöld- ség-gyürruölcs termelő vidék. Monok Mihály szerint — aki az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese — legalább 300 év telt el azóta, hogy kialakították itt ezt a szántóföldi kultúrát. Azóta is pompásan virágzik az egész országban. Igen jó ajánlólevélként szolgál a zöldségnek, gyümölcsnek s nem utolsósorban a dinnyének, ha Csány- ból érkezett. Ezek után mi sem lenne természetesebb, mint az, hogy a nem is olyan távoli múltban a zöldségtermelés fellendítésére hozott központi határozat megvalósítása ebben a községben aztán igazán nem okozott különösebb gondot. Ám nem így van... — Konkrétan csak a saját gondjainkról beszélhetek — mondja Monok Mihály —, hiszen legalaposabban ezt ismerem. Nekünk 920 hektár szántónk van, és ebből jelenleg 290 hektáron termelünk zöldséget, elsősorban paradicsomot, görögdinnyét és zöldbabot. Négyöt esztendővel ezelőtt azonban 450—460 hektár zöldségtermelő területünk volt Csökkenési folyamatról van szó tehát és ez bizonyára még tovább tart. — A problémákat kevésbé ismerők számára talán nem ártana ennek okát részletesebben kifejteni, hiszen ha a termelésiben nem is, de a fogyasztásban mindannyian érdekéitek vagyunk. — Igen, ez kétségtelen. Nos, a teljesség igénye nélkül! A zöldségtermelés egyszerre eszköz- és munkaerőigényes. A paradicsom, a jelenlegi legfontosabb zöldségünk esetében ez azt jelenti, hogy, ha erre akarunk berendezkedni . viszonylag korszerű technikával, akkor az hektáronként kb. 200 ezer forintba kerül. (Gépek, előfeldolgozó sor, öntözés stb.) És még a félig gépesített paradicsomtermesztés esetében is 25—30 százalékot tesz ki az összköltségen belül a bérköltség, és akkor a „begyűrűző” kiadásokról — energiaárak, kemikáliák, gépek áremelkedése... — még nem is beszéltünk. .. .És a szakember sorolja tovább a közgazdasági tényeket és tényezőket, igazolandó, hogy — különösen a paradicsom esetében — nagyon eszközigényes termelési Egyik láda kicsit agyonnyomja a másikat. Hiába, nem könnyű a diák sorsa, hát még a paradicsomé.. .1 (Fotó: »Perl Márton) formáról van szó: sem a munka termelékenysége, sem az eszközhatékonyság fajlagos mutatói nem érik el a növénytermelési ágazatét. — Ugyanakkor az is kétségtelen — mondja —, hogy kb. 16 fajta zöldséggel foglalkozunk, és valamennyire nem húzhatjuk rá ezt a lepedőt. Mert más a helyzet a zöldborsónál, más a dinnyénél és megint más a zöldpaprika vagy a fejes ká. poszta. Igaz, közös bennük, hogy nagy a ráfordítás ési kevés a nyereség, a technológiai problémák viszont eltérőek. Arról, hogy érdemes vagy nem érdemes most paradiAz asszonyok a helyükön, a tartálykocsi indulásra kész csommal bajlódni Csányban, lókra, a többi — a konzerv- Monok Mihály az alábbi ipar gondja, feladata... A „paradicsomi” lévonalon, ahová Nagy László növénytermelési szakmérnökkel érkezünk, egyelőre nem sok tükröződik a gondokból. Igaz — mint Luda Tibor lévonalvezető elmondja —, a teljes kapacitás kihasználására, ami 24 óra alatt 20 vagon lét jelent, ez ideig még nem volt szükség. — A biztonság kedvéért Luda Tibort is megkérdezzük: szerinte mi a gond a paradicsommal ? — Az — válaszolja —, hogy 15 évvel ezelőtt is 1.90-et kaptunk a paradicsomért, most is. Akkor örültünk, ha havi 3000 forintot kerestünk, most viszont a 6000 is kevés... A diákok, akik az új tanévet paradicsomszürettel kezdik nem sokat tudnak — és törődnek — a gondokkal Jól beöltözve szedik a paradicsomot, cipelik a ládákat a tábla szélére. — Honnan jöttetek? — Nagybátonyból, a 209- es ISZI-ből, mi a második B-be járunk — válaszol vígan Séber Éva és Berzák Ildikó, aztán, kedves, kanna- szos vihogással, pózolással elárulják az utánuk érkező Lányok nevét is: Oravecz Kati és Szklenár Zsuzsa. — Mit tudtok a paradicsomról? — Azt, hogy nehéz „kérdés” — felelik nevetve, s Dem is gondolják, hogy milyen igazuk van. B. Kun Tibor HOGYAN „VISELKEDJÉK” EGY VÁLLALAT? Megalakult a kamara etikai bizottsága — Mit vár a termelőszövetkezeti mozgalom az országos nőkonferenciától? A mezőgazdaságban dolgozó nőkkel kapcsolatosan milyen eredményekről, gondokról haliunk majd? — Tavaly, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek IV. kongresszusán a küldöttek — a gazdálkodás értékelése, megvitatása mellett összegezték a mozgalom társadalompolitikai eredményeit is. Meghatározták az itt dolgozók, köztük a nők élet- és munkakörülményeit javító tennivalókat. Reméljük, hogy most az országos nőkonferencián is megfelelően foglalkoznak majd a termelőszövetkezetekben dolgozók helyzetével, problémáival és segítséget kapunk feladataink teljesítéséhez. — Ma már megfelelő a leányok, asszonyok helye és szerepe a szövetkezeti mozgalomban? — Általában igen. A 930 ezer tsz-tag mintegy 40 százaléka, az aktív dolgozóknak pedig egyharmada nő. ök végzik az összes mezőgazda- sági munkák 40 százalékát. S ha hozzátesszük azt is, hogy az 1981-es adatok szerint a háztáji gazdaságok termelési értéke csaknem 34 milliárd forint, s ez köztudomásúan nagyrészt az ő kezük munkájából ered, már választ is adtam kérdésére. — Milyenek a munkakörülmények? — A minőség magasabb szintre emelése a cél a fezekben is. Bár azt hiszem, hogy a mezőgazdaságban sokkal nehezebb e téren előbbre jutni, mint például az iparvállalatoknál. Ma a termelőszövetkezetekben dolgozók között mintegy 180 ezer a szakmunkás, és csupán 9 százalékuk a nő. 43 százalékuk viszont betanít tott munkás. A 20 ezer felsőfokú végzettségű fez-tag és alkalmazott közt pedig 2000-ren vannak. Ezeket a számadatokat azonban nem szabad kiragadva értékelni. Látni kell azt, hogy a nagyüzemi m.ezőgazdaság előtt a kisparcellás földművelés nem igényelt szakképzett dolgozókat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a termelőszövetkezetben igen magas a nők életkora, és az idősebb generáció már nem szívesen vállalkozik a továbbtanulásra. Nehezíti szakmai előbbrejutá- sukat az is, hogy az ipar- szerű mezőgazdaságnak elsősorban férfi szakmunkásokra van szüksége. A családi teendők miatt kevés nő vállalja, hogy lakóhelyétől távol levő iskolába járjon. Más megoldást kell keresni. — Hogyan alakult a mező- gazdaságban dolgozó nők jövedelme az elmúlt időszakban? ÉrvényesUI-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a termelőszövetkezetekben? — Lényeges javulás tapasztalható a nemek közti béraránytalanságok csökkentésében. A szövetkezetekben dolgozók 70 százaléka a végzett munka minősége és mennyisége szerinti teljesítménydíjazást kap. Gond ott van, ahol a teljesítmény nem mérhető, például az adminisztratív munkakörökben. A férfi és nő közötti bérkülönbségek csökkentését bizonyítja, hogy amíg 1973-ban 56' százalék volt a keresetek közötti indokolatlan különbség — a nők kárára —, addig ma már ez mindössze 10—12 százalék. De mint minden átlagszám, ez sem tükrözi a kirívó, konkrét eseteket, amikkel ha elvétve is, de találkozni lehet még. — Milyen a nők aránya a vezetésben, mennyire alkalmasak az irányító munkára? — Nemcsak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekre vonatkozik az a megállapítás, hogy egy helyben topogunk a vezető munkakörbe kerülésüket illetően. 1415 termelőszövetkezetünk van, az elnöknők száma pedig tíz. Érdekességként mondom el, hogy közülük 4 Csongrád megyében dolgozik. Az elnökhelyettesek között 20—25 a nő, míg a főkönyvelők 27 százaléka nő. A középszintű vezetők között viszonylag sok a nő, 8—9 százalék. Az a tapasztalatunk, hogy a nők megállják helyüket a vezető posztokon, és elfogadja őket a tagság is. Az elmúlt 5 évben javult a helyzet, a vezető és irányító testületekben mintegy 40—42 százalékkal nőtt a nők aránya. — Hogyan segítik a mező- gazdasági termelőszövetkezetek életüket? — A TOT IV. kongresz- szusán is elhangzott, hogy a szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeit a társadalmi célokkal, valamint a szövetkezeti gazdálkodás eredményességével összhangban kell javítani. Ezt figyelembe véve a szövetkezetek a jövőben is igyekeznek javítani dolgozóik élet- és munkakörülményein. Például támogatják a körzetükben levő gyermekintézményeket, bővítik a dolgozók üdültetési lehetőségeit. Kiemelten foglalkoznak, törődnek a nagycsaládosokkal és a több mint 50 százalékot kitevő nyugdíjassal és járadékossal. Ma már 256 tsz-nek önálló üzemi konyhája van, 22-ben pedig üzemi büfé működik. A mezőgazdasági csúcsmunkák idején a helyi vendéglátó segíti megoldani a tagság étkeztetését. A tez-ekben is jár a munkaruha, és a lehetőségekhez képest kulturáltak a munkakörülmények. Túl vagyunk már azon az időn is, amikor az asszonyok kaszával a vállukon 3—4 kilométert gyalogoltak a földekre. A szövetkezetek megoldják a dolgozók szállítását is. Egyszóval sokat javult a mezőgazdaságban élők, köztük az asszonyok helyzete azzal együtt is, hogy még vannak nehezebb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek. A fejlődést igazán csak az képes lemérni, aki Ismerte az ötvenes évek faluját, aki tanúja volt a múltnak. A szövetkezeti mozgalom fejlődésében pedig vitathatatlan érdemük van a falun élő lányoknak és asszonyoknak. Nógrádi Tóth Erzsébet Milyen etikai normákat vegyenek figyelembe a vállalatok gazdasági együttműködésük során, st piaci versenyben mi tekinthető etikusnak, és mi az, ami már a tisztességtelen verseny kategóriájába tartozik, ezekre a kérdésekre akar először választ adni a Magyar Kereskedelmi Kamara újonnan megalakult etikai bizottsága. Mivel a hazai gazdasági irányítási rendszerben a központi tervezés és szabályozás mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a piaci viszonyok, szükséges, hogy a vállalatok piaci kapcsolatait, a társadalmi érdeket, a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének követelményeit, a lakossági érdekeket, a jogszabályi előírásokat és az üzleti szokásokat egyaránt- figyelembe vevő normarendszer szabályozza. A kamara etikai bizottsága a piaci magatartás általános normái mellett kidolgozza a versenyhelyzetben tanúsítandó magatartás szabályait, a gazdasági verseny korlátozásának tilalmát és a gazdasági erőfölénynyel történő visszaélés tilalmát. Előreláthatólag még áz idén elkészülő etikai norma- rendszer már lehetőséget ad arra, hogy a vitás kérdések-, ben a kamara etikai bizottsága eljárást folytasson. A — Évente termelünk kétezer tonna búzát — 47 ezer forint munkabérrel — 6 millió forint értékben. Ha most azt veszem, hogy a 47 ezer forint kb. egy dolgozó egy évi munkabére, akkor úgy tekinthetem, hogy egyetlen dolgozó termelte meg az egész 2000 tonna őszi búzát. .. Ha viszont a paradicsomot veszem: ugyanennyi, tehát 6 millió forint értékű paradicsom megtermeléséhez évente legalább 25 ember szükséges. Ilyen szempontból tehát az őszi búza termelékenysége 'huszonötszöröse a paradicsoménak. Igaz, az eszközhatékonyság - nál nem ilyen durva az eltérés, de szintén nem jelentéktelen. Ez persze lehet, hogy helyi probléma. Más gazdaságokban, ahol esetleg nem tudnak megfelelő munkát adni a dolgozóknak, hasonló helyzet akár pozitívum is lehet. Itt viszont Csányban, ahová 50—100 kilométerről hozott munkaerővel dolgozunk, nem mindegy, hogyan foglalkoztassuk. Mivel pedig a tavalyi eredmény a zöldségágazatban gyakorlatilag a nulla körül alakult, maradunk a gyümölcsnél, amely viszonylag hosszú távúnak tekinthető. .. Vigasz viszont, hogy a zöldségtermelési terület csökkenése nem jelenti, hogy a lakosság friss áruval való ellátása hiányt szenved. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésében a zöldség aránya ugyanis növekszik, a nagyüzemi paradicsomnak pedig csupán 15 százaléka kerül étkezési cébizotfeág éves munkatervet készít, amelyben meghatározzák a legfontosabb vizsgálandó témákat, ugyanakkor a gazdálkodó egységek bejelentései, illetve kérelmei alapján is eljárást indíthat, amelyet egy háromtagú munkacsoport folytat le. Az eljárás eredményéről a feleket tájékoztatják, s ha a panaszolt magatartása az etikai normáknak nem felel meg, — azon túl, hogy a bizottság állásfoglalását közli az érdekeltekkel —, adott esetben megállapításait nyilvánosságra is hozhatja. (MTI) Lóbab a határban „C takarmányalapanyag Ismét termesztik a Kisalföldön az egyik legősibb kultúrnövényt, a lóbabot, több évtizedes szünet uítán honosítva meg újból a határban. Az idén, mintegy kétezer hektáron termesztették, elsősorban a Hanság menti gazdaságok. A termésből értékes fehérjedús takarmány készül, árpát, kukoricáit és különböző vitaminokat is kevernek hozzá. A vidék gazdaságai, elsősorban sertést hizlalnak a lóbabos takarmánykeverékkel, de a borjakat és bárányokat is erősítik vele. A lóbab emberi étkezésre is alkalmas, régebben gesztenye helyett ették és levest is főztek belőle.
