Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
2. Al NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 24., péntek Dobozy Imre Dobozy Imre elvtára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Írók Szövetségének nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja, Kossuth-díjas író szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. SZÓFIA ,,A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés elméi lyítésének és bővítésének fő irányvonalai 1985-ig” című dokumentum aláírásával befejeződtek Várnában a két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalásai. A záróegyezményt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke írta alá. NEW YORK Szerdán New Yorkban megnyílt az ENSZ tengerjogi konferenciájának utolsó előtti ülésszaka. A háromnapos tanácskozásnak kell döntenie a decemberi záróülés idejéről és helyéről, ezen kívül a résztvevők megvitatnak több technikai kérdést is. MOSZKVA Indira Gandhi indiai miniszterelnök csütörtökön ellátogatott a Moszkva környéki Csillagvárosba, s 'itt találkozott a két indiai űrhajósjelölttel. R. Málhotra és R. Sarma, a közelmúltban érkezett a Szovjetunióba, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt megkezdje felkészülését a szovjet—indiai közös űrrepülésre. MEXIKÓVÁROS Több százan vesztették életüket és ezrekre tehető a hajléktalanok száma az OIL via hurrikán pusztításai nyomán — közölték szerdán Mexikóvárosban. Salvadorban rendkívüli állapotot rendeltek el. Gemajel letette a hivatali esküt Libanon nemzeti egységének, területi épségének helyreállítására, a külföldi erők távozására és az országnak az arab világhoz való tartozására helyezte a hangsúlyt beiktatási beszédében Amin Gemajel új államfő, aki csütörtökön tette le a hivatali esküt a parlamentben. A kedden gyakorlatilag egyhangúan megválasztott elnök legfőbb feladatként az ország területén dúló erőszak megfékezését jelölte meg. Hozzátette, hogy ehhez „erős, független államra van szükség, amely megszüntet minden külföldi katonai jelenlétet az országban". Minden törvénysértésnek gátat szabó hadsereg felállításáról beszélt, s ami Libanon külkapcsolatait illeti, kijelentette: baráti viszonyt kell kialakítani más államokkal, mindenekelőtt Libanon arab környezetével. „Az arab világhoz való tartozás nem ránk kényszerűen, hanem önként vállalt, természetes állásfoglalás" — mondta Gemajel.- A falangista politikusból lett államfő ígéretet tett arra, hogy „a vallási közösségek és a politikai pártok közötti konfliktusok fölé” fog emelkedni. Bejrúti politikai körökben a több nemzetiségű erők közeli érkezésének hírére megkönnyebbülés tapasztalható. Csütörtöktől a libanoni főváros partjainál tartózkodik a több nemzetiségű alakulatok első, francia egysége, amely — a bejrúti francia nagykövetség tájékoztatása szerint — pénteken fog partra szállni. A francia egységet hamarosan követik az amerikai és az olasz erők. Bejrutban ezt egyfajta biztosítéknak tekintik arra nézve, hogy a várost megszállva tartó izraeli hadsereg a hét végéig kivonja katonáit a libanoni főváros egészéből. Egyelőre a lassú fokozatosság jegyében zajlik az evakuálás, az izraeli állások átadása a libanoni reguláris erőknek; A lassú folyamattal párhuzamosan egyébként az izraeli járőrök változatlanul folytatják kutató akcióikat Nyugat-Bejrút belső körzetében. Peking igényt tart Hongkongra Csao Ce-jang kínai mi- nisztterelnök csütörtökön Pekángben közölte, hogy Kína vissza kívánja állítani felségjogát a brit közigazgatású Hongkong fölött, ugyanakkor érdeke az, hogy megmaradjon Hongkong stabilitása és különleges gazdasági státusa. Kína egy sor intézkedést fog kidolgozni a gazdasági virágzás fenntartása érdekében. Megállapításait a kínai miniszterelnök a kínai —brit tárgyalások csütörtöki fordulója előtt tette, s részletekbe nem bocsátkozott. Jóváhagyták az ENSZ- ülésszak napirendjét Az ENSZ-fcözgyűlés 37. ülésszakának általános ügyrendi bizottsága szerdán jóváhagyta az ülésszak napirendjét A napirenden minden korábbinál több, összesen 138 pont szerepel. Az ülésszak munkájában központi helyet kapnak a békével, a biztonsággal, valamint a leszereléssel kapcsolatos kérdések. így többek között megvitatják azokat a javaslatokat amelyek a tömegpusztító fegyverek és azok új fajtáinak kifejlesztését és gyártását tiltanák meg. Szerepelnek a napirenden a szovjet kezdeményezések az atomkísérLe- tek általános betiltásáról szóló egyezményről, valamint az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságát szavatoló nemzetközi szerződés megkötéséről. A világpolitika több súlyos problémája kapott helyet a megvitatandó témák között. így Argentina és 19 latin-amerikai ország kérésére fevették a napirendre a Falkland (Malvin)-szigetek hovatartozásának kérdését is. Az ülésszakon Irak kérésére foglalkoznak majd az iraki—iráni háborúval, s ismét megvitatják a ciprusi kérdést. A vasárnapi hesseni választások előtt televíziós vitát rendeztek Frankfurtban a részt, vevő pártok vezetői. A kép bal oldalán a jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, Börner, középen az esélyes kereszténydemokrata jelölt Dregger, jobbról Gries szabaddemokrata jelölt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk)— Szemben vagy együtt! A KELET—NYUGATI PÁRBESZÉD EGYIK FÓRUMA látott ismét munkához tegnap Becsben. A Hofburglban újra leültek a tárgyalóasztalhoz 19 ország képviselőd, hogy együtt kutassák a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kölcsönösen elfogadható módozatait. Valahogy így kezdődött e témakörben egy tárgyilagos tudósítás a hetvenes évek közepén. Ma már viszont lehetetlen egy ilyen indítás, mert sajnos az elmúlt évek, s különösen az utóbbi hónapok bécsi fejleményed még a minimális derűlátást is csak kérdőjeles formában engedik meg. A haderőcsökkentési tárgyalások ugyanis — kisebb-nagyobb szünetekkel — 1973 óta folynak, de mindeddig nem hoztak érdemi eredményt. * A RÉGI VITAPONTOK — a létszámadatok és az ellenőrzés — újabb ütközési felületekkel egészültek ki. A NATO-országok legutóbbi javaslatai sok tekintetben visszalépést jelentenek még a saját korábbi álláspontjukhoz képest is. A Varsói Szerződés államai kezdettől fogva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvére kívánta alapozni a haderőcsökkentést, de éppen ez az, amit az atlanti tömb minden áron mellőzni akar. Az érvek és a javaslatok változtak ugyan az évek során, de a lényeg ugyanaz maradt: olyan egyezséget elfogadtatni, amely a szocialista országok számára hátrányos, egyszersmind lehetővé teszi a hosszú távú NATO-tervek megvalósítását. Nyíltan meghirdetni ezt persze nem lehet, így maradnak az eleve élfogadha- tatlanra „tervezett” indítványok. A legutóbbi nyugati javaslat például csupán a szárazföldi csapatok létszámának csökkentését irányozza elő, miközben hallgat a fegyverzeteknek, illetve a légierő létszámának i csökkentéséről. Nem kell katonai szaktudás annak belátásához, hogy a korszerű hadviselésiben a fegyvereknek, a repülőgépeknek és a rakétáknak sokkal nagyobb szerep jut, mint a szembenálló hadseregek létszámának. A szocialista országok .természetesen nem zárkóznak el a létszámcsökkentéstől sem, de elengedhetetlennek tartják, hogy az kiterjedjen valamennyi fegyvernemre, s együtt járjon a harci eszközök mennyiségének korlátozásával. BÉCSBEN MOST ÚJRA KEZDŐDÖTT a különböző indítványok szembesítése, a komprossziumkeresés. A szocialista országok részéről nincs hiány megegyezési készségben, hiszen biztonságuk fokozása és a katonai kiadások csökkentése egyaránt elemi érdekük. Az előrelépéshez azonban mindkét fél politikai akarata kellene, s mindenekelőtt az, hogy az Egyesült Államok vezető köreiben teret nyerjenek azok, akik józan és realista módon szemlélik a világpolitikai folyamatokat. Erre pedig napjainkban kevés az esély. Minden alapunk meg van annak feltételezésére, hogy az USA és a NATO nem a tényleges megegyezés, hanem csupán a látszat fenntartása érdekében ül le tárgyalni. A következő hónapok megmutatják, helyes-e ez a jóslat. A kommentátornak mindössze annyi áll módjában, hogy e helyütt köbölje: ezúttal nagyon szeretne tévedni. Kürti Gábor MAGYAR-PORTUGÁL KAPCSOLATOK A lisszaboni út Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádák című művében egy strófán keresztül bogozgatja a honi és a magyar királyi család rokonságát. A dinasztiák közötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudomány nem igazolja, a kutatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A törökellenes harcokban nem egy portugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bátorságáért birtokadományban részesült Magyarországon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz kötődik. A „szegfűk forradalma” A Salazar-féle fasiszta rezsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszámolta a gyarmati rendszert, Portugália külkapcsolatai- ban új korszak kezdetét jelentette. Hazánk és Portugália még 1974-ben felújította diplomáciai kapcsolatát. Politikai, gazdasági és kulturális tekintetben felívelő korszak kezdődött a két ország kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magas szintű küldöttség folytatott tárgyalásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őrnagy, akkori külügyminiszter járt Budapesten, 1979- ben Púja Frigyes viszonozta a látogatást. Ugyanebben az esztendőben, Losonczi Pál ipeghívására hazánkba látogatott Ramalho Eanes tábornok, Portugália köztár- <; sasági elnöke. Az ő meghívásának tesz most leget Losonczi Pál. A mögöttünk levő időszakban, a forradalmat követő esztendőkben számos államközi egyezmény aláírására kérült sor, amelyek jogi alapot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködéshez. E kereteket még nem sikerült teljes mértékben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú árucsere viszonylag csekély mértéke. Tavaly a magyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg portugáliai vásárlásaink hétmillió dollárt értek el. Üzlet és nyelv A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szerződés alapján működik együtt a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Portugál Exportfejlesztési Alap. Hazai vállalataink ugyanúgy jelen vannak a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A továbblépés kulcsa a vállalatok közötti kooperáció fejlesztésében keresendő. A két ország cégei nem egy szakterületen jelentős eredményeket érhetnének el, ha közösen felhasználnák technológiai és piaci ismereteiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősége sók ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasználni. A portugál kultúra, az irodalom és a zene klasz- szikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalommal együttjáró politikai-szellemi megújulás tárta ki. A kulturális kapcsolatok fejlődésében mérföldkőnek számít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított portugál nyelv- és irodalomoktatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez jelentős támogatást kap könyvek, előadók, lektorok által Lisszabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellendült a könyvkiadás. Számos portugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliában Radnóti Miklós, József Attila műveiből adta1 ki antológiát, valamint egy magyar népmesegyűjteményt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Budapesten a portugál filmhét. Tisztelgés Bartóknak A zenei életben jelentős eredmények születtek. Portugália élő klasszikusának, Lopez Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették lemezre, magyar—portugál közös kiadásban. A múlt év a Bartók-centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és számos vidéki városban emlékkiállítás tisztelgett a magyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napi sajtó, pártállásra való tekintet nélkül emlékezett meg újra és újra a Bartók-év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények támogatásában a lisszaboni Gulbenkian-alapítvány. Évek óta segiti fellépéshez, tárlathoz előadó- és képzőművészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kezdet eredményei alapján — minden bizonnyal megfogal-. mazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszültségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak Európa békéjének, az enyhülés szellemének és gyakorlatának megőrzéséhez. Major László Pajzs—82 Szívélyes fogadtatásban részesítették az elmúlt napokban Bulgáriában a Magyar Néphadseregnek azokat a törzseit és csapatait, amelyek részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a közeli napokban kezdődő Pajzs —82 fédőnevű gyakorlatán. A gyakorlatot Dobri Dzsu- rov hadseregtábomok, bolgár nemzetvédelmi miniszter vezeti. A gyakorlat körzetébe érkezett magyar törzsek és csapatok katonái az elmúlt napokban berendezkedtek és kialakították a feladatok végrehajtásához szükséges élet- és munkafeltételeket. A környékbeli városok és falvak párt- és állami vezetői, lakosai is többször felkeresték a magyar tábort, s jó hangulatú közös kulturális programokon, ismerkedési esteken vettek részt. A Bolgár Néphadsereg napján a magyar táborban is bensőséges ünnepségen köszöntötték bolgár fegyverbarátaikat. Felkereste a magyar tábort Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka.
