Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-24 / 224. szám

2. Al NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 24., péntek Dobozy Imre Dobozy Imre elvtára, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Írók Szö­vetségének nyugalmazott el­nöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Or­szágos Bizottságának tagja, Kossuth-díjas író szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs te­metése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. SZÓFIA ,,A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés elméi lyítésének és bővítésének fő irányvonalai 1985-ig” cí­mű dokumentum aláírásá­val befejeződtek Várnában a két ország párt- és kor­mányküldöttségének tár­gyalásai. A záróegyezményt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Nép­köztársaság Államtanácsá­nak elnöke írta alá. NEW YORK Szerdán New Yorkban megnyílt az ENSZ tengerjogi konferenciájának utolsó előt­ti ülésszaka. A háromnapos tanácskozásnak kell döntenie a decemberi záróülés idejé­ről és helyéről, ezen kívül a résztvevők megvitatnak több technikai kérdést is. MOSZKVA Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök csütörtökön el­látogatott a Moszkva kör­nyéki Csillagvárosba, s 'itt találkozott a két indiai űrha­jósjelölttel. R. Málhotra és R. Sarma, a közelmúltban érkezett a Szovjetunióba, hogy a szovjet űrhajósokkal együtt megkezdje felkészü­lését a szovjet—indiai közös űrrepülésre. MEXIKÓVÁROS Több százan vesztették éle­tüket és ezrekre tehető a hajléktalanok száma az OIL via hurrikán pusztításai nyomán — közölték szerdán Mexikóvárosban. Salvador­ban rendkívüli állapotot ren­deltek el. Gemajel letette a hivatali esküt Libanon nemzeti egységé­nek, területi épségének hely­reállítására, a külföldi erők távozására és az országnak az arab világhoz való tar­tozására helyezte a hang­súlyt beiktatási beszédében Amin Gemajel új államfő, aki csütörtökön tette le a hivatali esküt a parlament­ben. A kedden gyakorlatilag egyhangúan megválasztott elnök legfőbb feladatként az ország területén dúló erőszak megfékezését jelölte meg. Hozzátette, hogy ehhez „erős, független államra van szükség, amely meg­szüntet minden külföldi ka­tonai jelenlétet az ország­ban". Minden törvénysértés­nek gátat szabó hadsereg felállításáról beszélt, s ami Libanon külkapcsolatait il­leti, kijelentette: baráti vi­szonyt kell kialakítani más államokkal, mindenekelőtt Libanon arab környezetével. „Az arab világhoz való tar­tozás nem ránk kényszerűen, hanem önként vállalt, ter­mészetes állásfoglalás" — mondta Gemajel.- A falangista politikusból lett államfő ígéretet tett arra, hogy „a vallási közös­ségek és a politikai pártok közötti konfliktusok fölé” fog emelkedni. Bejrúti politikai körökben a több nemzetiségű erők kö­zeli érkezésének hírére megkönnyebbülés tapasz­talható. Csütörtöktől a liba­noni főváros partjainál tar­tózkodik a több nemzetiségű alakulatok első, francia egy­sége, amely — a bejrúti francia nagykövetség tájé­koztatása szerint — pénte­ken fog partra szállni. A francia egységet hamarosan követik az amerikai és az olasz erők. Bejrutban ezt egyfajta biztosítéknak tekin­tik arra nézve, hogy a vá­rost megszállva tartó izraeli hadsereg a hét végéig ki­vonja katonáit a libanoni főváros egészéből. Egyelőre a lassú fokozatosság jegyé­ben zajlik az evakuálás, az izraeli állások átadása a li­banoni reguláris erőknek; A lassú folyamattal párhu­zamosan egyébként az izra­eli járőrök változatlanul folytatják kutató akcióikat Nyugat-Bejrút belső körze­tében. Peking igényt tart Hongkongra Csao Ce-jang kínai mi- nisztterelnök csütörtökön Pekángben közölte, hogy Kí­na vissza kívánja állítani felségjogát a brit közigazga­tású Hongkong fölött, ugyan­akkor érdeke az, hogy meg­maradjon Hongkong stabili­tása és különleges gazdasági státusa. Kína egy sor intézke­dést fog kidolgozni a gazda­sági virágzás fenntartása ér­dekében. Megállapításait a kínai miniszterelnök a kínai —brit tárgyalások csütörtöki fordulója előtt tette, s rész­letekbe nem bocsátkozott. Jóváhagyták az ENSZ- ülésszak napirendjét Az ENSZ-fcözgyűlés 37. ülésszakának általános ügy­rendi bizottsága szerdán jó­váhagyta az ülésszak napi­rendjét A napirenden minden korábbinál több, összesen 138 pont szerepel. Az ülésszak munkájában központi helyet kapnak a békével, a biztonsággal, va­lamint a leszereléssel kap­csolatos kérdések. így töb­bek között megvitatják azo­kat a javaslatokat amelyek a tömegpusztító fegyverek és azok új fajtáinak kifej­lesztését és gyártását tilta­nák meg. Szerepelnek a na­pirenden a szovjet kezde­ményezések az atomkísérLe- tek általános betiltásáról szóló egyezményről, vala­mint az atomfegyverrel nem rendelkező országok bizton­ságát szavatoló nemzetközi szerződés megkötéséről. A világpolitika több sú­lyos problémája kapott he­lyet a megvitatandó témák között. így Argentina és 19 latin-amerikai ország ké­résére fevették a napirendre a Falkland (Malvin)-szige­tek hovatartozásának kér­dését is. Az ülésszakon Irak kérésére foglalkoznak majd az iraki—iráni háborúval, s ismét megvitatják a ciprusi kérdést. A vasárnapi hesseni választások előtt televíziós vitát rendeztek Frankfurtban a részt, vevő pártok vezetői. A kép bal oldalán a jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, Börner, középen az esélyes kereszténydemokrata jelölt Dregger, jobbról Gries szabadde­mokrata jelölt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) —( Külpolitikai kommentárunk)— Szemben vagy együtt! A KELET—NYUGATI PÁRBESZÉD EGYIK FÓ­RUMA látott ismét munkához tegnap Becsben. A Hofburglban újra leültek a tárgyalóasztalhoz 19 or­szág képviselőd, hogy együtt kutassák a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének köl­csönösen elfogadható módozatait. Valahogy így kezdődött e témakörben egy tárgyi­lagos tudósítás a hetvenes évek közepén. Ma már vi­szont lehetetlen egy ilyen indítás, mert sajnos az elmúlt évek, s különösen az utóbbi hónapok bécsi fej­leményed még a minimális derűlátást is csak kérdő­jeles formában engedik meg. A haderőcsökkentési tár­gyalások ugyanis — kisebb-nagyobb szünetekkel — 1973 óta folynak, de mindeddig nem hoztak érdemi eredményt. * A RÉGI VITAPONTOK — a létszámadatok és az ellenőrzés — újabb ütközési felületekkel egészültek ki. A NATO-országok legutóbbi javaslatai sok tekin­tetben visszalépést jelentenek még a saját korábbi álláspontjukhoz képest is. A Varsói Szerződés államai kezdettől fogva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvére kívánta ala­pozni a haderőcsökkentést, de éppen ez az, amit az atlanti tömb minden áron mellőzni akar. Az érvek és a javaslatok változtak ugyan az évek során, de a lényeg ugyanaz maradt: olyan egyezséget elfogadtatni, amely a szocialista országok számára hát­rányos, egyszersmind lehetővé teszi a hosszú távú NATO-tervek megvalósítását. Nyíltan meghirdetni ezt persze nem lehet, így maradnak az eleve élfogadha- tatlanra „tervezett” indítványok. A legutóbbi nyugati javaslat például csupán a szárazföldi csapatok lét­számának csökkentését irányozza elő, miközben hall­gat a fegyverzeteknek, illetve a légierő létszámának i csökkentéséről. Nem kell katonai szaktudás annak belátásához, hogy a korszerű hadviselésiben a fegyvereknek, a re­pülőgépeknek és a rakétáknak sokkal nagyobb szerep jut, mint a szembenálló hadseregek létszámának. A szocialista országok .természetesen nem zárkóznak el a létszámcsökkentéstől sem, de elengedhetetlennek tartják, hogy az kiterjedjen valamennyi fegyvernem­re, s együtt járjon a harci eszközök mennyiségének korlátozásával. BÉCSBEN MOST ÚJRA KEZDŐDÖTT a különböző indítványok szembesítése, a komprossziumkeresés. A szocialista országok részéről nincs hiány megegyezé­si készségben, hiszen biztonságuk fokozása és a ka­tonai kiadások csökkentése egyaránt elemi érdekük. Az előrelépéshez azonban mindkét fél politikai aka­rata kellene, s mindenekelőtt az, hogy az Egyesült Államok vezető köreiben teret nyerjenek azok, akik józan és realista módon szemlélik a világpolitikai fo­lyamatokat. Erre pedig napjainkban kevés az esély. Minden alapunk meg van annak feltételezésére, hogy az USA és a NATO nem a tényleges megegyezés, ha­nem csupán a látszat fenntartása érdekében ül le tárgyalni. A következő hónapok megmutatják, helyes-e ez a jóslat. A kommentátornak mindössze annyi áll mód­jában, hogy e helyütt köbölje: ezúttal nagyon sze­retne tévedni. Kürti Gábor MAGYAR-PORTUGÁL KAPCSOLATOK A lisszaboni út Portugália XVI. századi költőfejedelme, Luis Váz de Camoes, a Luziádák című művében egy strófán keresz­tül bogozgatja a honi és a magyar királyi család ro­konságát. A dinasztiák kö­zötti vérségi kapcsolatot ugyan a történettudo­mány nem igazolja, a ku­tatók sok meglepő közös adalékot tártak fel a két nép múltjából. A törökelle­nes harcokban nem egy por­tugál lovag vett részt, sőt volt közöttük olyan, aki bá­torságáért birtokadomány­ban részesült Magyarorszá­gon. A két ország közelebb kerülése azonban csak az 1974. április 25-i portugáliai forradalomhoz kötődik. A „szegfűk forradalma” A Salazar-féle fasiszta re­zsimet megdöntő „szegfűk forradalma”, amely felszá­molta a gyarmati rendszert, Portugália külkapcsolatai- ban új korszak kezdetét je­lentette. Hazánk és Portu­gália még 1974-ben felújítot­ta diplomáciai kapcsolatát. Politikai, gazdasági és kul­turális tekintetben felívelő korszak kezdődött a két or­szág kapcsolataiban. A kölcsönös ismerkedés jegyében több magas szintű küldöttség folytatott tárgya­lásokat a két fővárosban. 1976-ban Meló Antunes őr­nagy, akkori külügyminisz­ter járt Budapesten, 1979- ben Púja Frigyes viszonozta a látogatást. Ugyanebben az esztendőben, Losonczi Pál ipeghívására hazánkba lá­togatott Ramalho Eanes tá­bornok, Portugália köztár- <; sasági elnöke. Az ő meghí­vásának tesz most leget Lo­sonczi Pál. A mögöttünk levő idő­szakban, a forradalmat kö­vető esztendőkben számos államközi egyezmény aláírá­sára kérült sor, amelyek jogi alapot teremtettek a gazdasági és kulturális együttműködéshez. E kere­teket még nem sikerült tel­jes mértékben kitöltenünk, bizonyítja a kétoldalú áru­csere viszonylag csekély mértéke. Tavaly a magyar export csupán kétmillió dollár értékű volt, míg por­tugáliai vásárlásaink hétmil­lió dollárt értek el. Üzlet és nyelv A gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazó jó szándék nem hiányzik. Szer­ződés alapján működik együtt a Magyar Kereske­delmi Kamara és a Portugál Exportfejlesztési Alap. Ha­zai vállalataink ugyanúgy jelen vannak a Lisszaboni Nemzetközi Vásáron, miként a BNV-n képviselteti magát néhány portugál cég. A to­vábblépés kulcsa a vállala­tok közötti kooperáció fej­lesztésében keresendő. A két ország cégei nem egy szak­területen jelentős eredmé­nyeket érhetnének el, ha kö­zösen felhasználnák techno­lógiai és piaci ismereteiket. A harmadik piacokon való közös fellépés lehetősége sók ágazatban adott, csak a lehetőségeket kell kihasz­nálni. A portugál kultúra, az irodalom és a zene klasz- szikus értékei a salazarista éra alatt is ismertek voltak a magyar közönség előtt, a kapukat igazán az 1974-es forradalommal együttjáró politikai-szellemi megújulás tárta ki. A kulturális kap­csolatok fejlődésében mér­földkőnek számít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben indított portugál nyelv- és irodalomoktatás, majd a portugál tanszéki szakcsoport megalakulása, amelynek első hallgatói az idén szereztek diplomát. A portugál kultúra budapesti műhelye működéséhez je­lentős támogatást kap köny­vek, előadók, lektorok által Lisszabonból is. Az 1976-os kulturális egyezmény nyomán fellen­dült a könyvkiadás. Szá­mos portugál szerző műve jelent meg nálunk, miközben Portugáliában Radnóti Mik­lós, József Attila műveiből adta1 ki antológiát, valamint egy magyar népmesegyűjte­ményt. Közönségsiker volt Lisszabonban a magyar, Bu­dapesten a portugál filmhét. Tisztelgés Bartóknak A zenei életben jelentős eredmények születtek. Por­tugália élő klasszikusának, Lopez Gracának, valamint Freitas Brancónak műveit Budapesten rögzítették le­mezre, magyar—portugál kö­zös kiadásban. A múlt év a Bartók-centenárium jegyében zajlott a portugáliai zenei életben: Lisszabonban és számos vidéki városban em­lékkiállítás tisztelgett a ma­gyar zeneszerző emléke előtt. A portugál napi sajtó, párt­állásra való tekintet nélkül emlékezett meg újra és újra a Bartók-év eseményeiről. Nagy szerepet játszott a kulturális rendezvények tá­mogatásában a lisszaboni Gulbenkian-alapítvány. Évek óta segiti fellépéshez, tár­lathoz előadó- és képzőmű­vészeinket. Losonczi Pál és Ramalho Eanes tárgyalásain — a kez­det eredményei alapján — minden bizonnyal megfogal-. mazódik majd a továbblépés igénye. A jelenlegi, feszült­ségektől terhes időszakban a lisszaboni megbeszélések hozzájárulhatnak Európa békéjének, az enyhülés szel­lemének és gyakorlatának megőrzéséhez. Major László Pajzs—82 Szívélyes fogadtatásban részesítették az elmúlt na­pokban Bulgáriában a Ma­gyar Néphadseregnek azokat a törzseit és csapatait, ame­lyek részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek a kö­zeli napokban kezdődő Pajzs —82 fédőnevű gyakorlatán. A gyakorlatot Dobri Dzsu- rov hadseregtábomok, bolgár nemzetvédelmi miniszter ve­zeti. A gyakorlat körzetébe ér­kezett magyar törzsek és csapatok katonái az elmúlt napokban berendezkedtek és kialakították a feladatok végrehajtásához szükséges élet- és munkafeltételeket. A környékbeli városok és falvak párt- és állami veze­tői, lakosai is többször fel­keresték a magyar tábort, s jó hangulatú közös kulturá­lis programokon, ismerkedé­si esteken vettek részt. A Bolgár Néphadsereg napján a magyar táborban is ben­sőséges ünnepségen köszön­tötték bolgár fegyverbarátai­kat. Felkereste a magyar tá­bort Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka.

Next

/
Thumbnails
Contents