Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 23., csütörtök • 3. Kevesebb az új termék A kivétel Megkezdődött a diákszüret — Megérkezett az eső is — Kisebb zökkenők az első napon Ezer tanuló legyen a példa! A statisztikai adatokat böngészve arra kerestem választ, hogy 1981-ben hogyan ment végbe az ipari termékszerkezet átalakolási folyamata, amely egyik leglényegesebb feltétele annak, hogy a nemzetközi versenyben — a mai különösen kiélezett feltételek között — miként tudnak vállalataink részt venni és így végső soron olyan tartós üzleti sikereket elérni, amelyek nélkülözhetetlen elemei az ország külgazdasági stabilitásának. A száraz adatok azt jelzik, hogy 1981-ben az új termékek aránya az összes értékesítésen belül mindössze 2,3 százalék .volt Ez kevesebb, mint 1980-ban, amikor az arány 2,6 százalék volt Az alacsony arányok mellett az irányzat sem megnyugtató, hiszen a lassulás egyértelmű. (Ne bonyolódjunk annak boncolgatásába, hogy az általunk új terméknek minősített gyártmányok nemzetközi mezőnyben is annak bizonyulna-e ?) Az új termékeknek mindössze négy százaléka volt olyan, amely a tudományos kutatóintézetek .műhelyeiből” került ki. Ez az arány két gondolatot provokál: vagy az intézetek munkája nem szolgálja kellően a termelést, vagy a vállalatok nem honosítják meg elég aktívan a kutatóink eredményeit. Az iparon belül is nagyok az új termékek gyártásában az ágazati különbségek. Például a kohászatban mindössze 0,9 százalék volt az új termék, pedig közismert, hogy a világválság hatására kohászatunk legnehezebb évét jelentette 1981. (Egy alkalommal Heiszig József, a Metalimpex vezérigazgatója elmondta, hogy az új termékként megjelenő minőségi acélfajtákban nincs dekonjunktúra és a termékek több piacon is gazdaságos feltételekkel értékesíthetők.) A gépiparban az új termékek aránya 1981-ben 4,7 százalék volt. Ez a két szám azt jelzi, hogy a termékszerkezet teljes kicserélődéséhez az iparban átlagosan több mint 32 esztendő, de még a „gyors” gépiparéhoz is 15 esztendőre lenne szükség a jelenlegi ütem mellett. Az új termékek arányának mechanikus előrevetítésénél megbízhatóbb információ, ha a termékek átlagos életkorának 1981. évi adatait vizsgáljuk. Eszerint az ipari termékek átlagos életkora 16 év volt 1981-ben, tehát az új termékek átlagos megjelenési aránya 4,6 százalékot mutatott, a gépiparban pedig az életkor 10,6 év volt, tehát az új termék átlagos megjelenési aránya évi 6,9 százalékot képviselt. Nincs pontos statisztika a termékek — nemzetközi — cserélődési üteméről, de a technológiai fejlődése és a tudományos haladás révén ma már 5—7 év alatt a teljes termékszerkezet kicserélődése is elképzelhető. ^Nyilvánvaló persze, hogy az egyes országok sajátosságai, az adott körülmények befolyásolják az arányokat és a követelményeket. Mindemellett nyugodtan leszögezhetjük, hogy — a különféle erőfeszítések ellenére is — a termékszerkezet átalakítása hazánkban — korábbi saját fejlődésünkhöz viszonyítva, de különösen a nemzetközi összehasonlítás függvényében — lassú, s mindenképpen lassúbb annál, hogy a nemzetközi versenyben való esélyeinket növelje. Vállalati gazdasági és műszaki vezetők a termékszerkezet átalakulásának lassú voltát többek között a következőkkel indokolták: Az új termékek kibocsátására nem kényszerültek rá, mert a piaci lehetőségek és a szabályozók a tradicionális gyártás bővítésére ösztönöztek. A vállalati érdekek rövid távhoz, általában egy naptári évhez kötődnek, és így nagyobb termékcsereprogram megvalósítása ebből a szempontból kockázatos. Az innovációhoz nincs pénz, a licencvásárlás sokat segít, de nem oldja meg az alapproblémát, azaz olyan innovációs lánc kialakítását, amely nemzetközi mércével is új magyar termékek kínálatát tenné lehetővé. A vállalaton belüli érdekek is igen eltérőek az új termék fejlesztését és piaci megalapozását tekintve, és a kompromisszum ez esetben késést jelent. A fejlesztésre szolgáló pénzeszközök elosztása nem optimális, és a központi célok teljesítése mellett már alig jut pénz a vállalati feladatok finanszírozására ... A felsorolt érvek valószínűleg támadhatók és vitára ingerlők. De ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a vállalatok — néhány kivételtől eltekintve — jelenleg inkább félnek az új termékektől, minthogy erejüket azok fejlesztésére összpontosítanák. Ez napjainkban, amikor a piaci siker nagymértékben a termék újszerűségétől és minőségétől függ, nehezíti az eladhatóságot, hiszen a nemzetközi piacokat kínálati túlsúly jellemzi. Ipari termelésünk termék- szerkezetét csak úgy frissíthetjük fel kellő ütemben, ha e tekintetben a vállalatok zöme számára a kivételek lesznek a példaadók. W. I. Segít a Volán is Megkezdődött a diákok őszi munkája. Az általános iskolásoktól a főiskolásokig egy-két héten át segítenek szorgos fiatal kezek az almaszedésben, szüretnél vagy éppen annál a terménynél, melynek betakarítási ideje elérkezett, ösztönző volt a 212. sz. Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottságának felhívása is, mely a fiatalok összefogására biztatott, hogy a megtermelt javakból semmi ne vesszen kárba esetleges késői betakarítás miatt. A dicséretes buzgalom természetesen önmagában még nem lenne elegendő, meg kell teremteni a diákok munkájához a feltételeket is. Ezek egyike az utaztatás. A Volán a maga részéről mindenképpen segíteni kíván, éppen ezért Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban külön is figyelemmel kísérik az igények alakulását. Az iskolákkal és a termelő gazdaságokkal egyeztetve biztosítják a megfelelő számú a utóbuszt. Ha szükséges, akkor munkába állítják a járatszünet ideje alatt azokat a kocsikat is, melyek egyébként menetrendszerint közlekednek. Dicséretes dolog, hogy a Volán a maga részéről felelősöket állított a megfelelő helyre. Követendő ez, például oly formában is, hogy a fogadó gazdaságokban is személy szerinti felelőse lenne az étel, a víz és egyéb kellékek biztosításának. így még eredményesebb lehet ez a munka. az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben Telnek a konténerek; egynek-egynek a tartalma 50—60 Szépek a szemek... mutatja Oláh Mária ezer forintot ér Ragyogó őszi napsütésben, igazán jó hangulatban kezdődött el a hét elején az ország legnagyobb szőlős termelőszövetkezetében, az Egri Csillagok Tsz-ben a nagyüzemi szüret Az egri diákok első csoportja is megkezdte a munkát a hétfői napon. A közös gazdaságban mintegy ezer tanuló segít szüretetai. Az első nap után sokat csörgött a telefon az ügyeletes szerkesztő asztalán, jócskáin érkeztek a szokásos Nagy az igyekezet! panaszok; nincs a gyerekeknek elég ivóvíz, akadozik a folyamatos szőlőszedés, a szállítóeszközök, konténerek, tartályok hiánya miatt A helyszínen, az Eger fölé emelkedő dombok között a Galagonyás dűlőben kerestük fel a szüretelő diákok egy csoportját és tőlük érdeklődtünk. A kordonok között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző diákjai hordják a kék szőlővel megpúpozott ládákat — Milyen volt az első nap? Tóth Péter válaszol a harmadik cJből. — Tegnap 15 ládával szedtem, de sokkal többet is tudtam volna szüretelni, ha a teli konténert időben elviszik, és hoznak újat üresét. Húsz ládával tudtam volna megszedni. — Igaz az, hogy nem volt víz? — Kezdetben nem volt kézmosásra való víz, de ivóvíz az volt; igaz kicsit messze. A véletlen hozta úgy, hogy a szőlőtáblák között találkoztunk Tóth Istvánnal, a termelőszövetkezet elnökével, Mongyi Ferenccel, a kereskedelmi iskola igazgatójával, és még egy váratlan látogatóval, Végh Istvánnal, a Művelődési Minisztérium gimnáziumi osztályának főelőadójával is. Az iskola igazgatója — miután végigjárta az egri, a kerecsendi és az ostorosi határban dolgozó diákok munkahelyeit — röviden ennyit mondott: — Az első nap kisebb-na- gyobb fennakadásai, szervezési gondjai után a második napon már mindenütt jó ütemben, szervezetten haladtak a munkák. Ügy tűnik, most jobb lesz az eddigieknél az együttműködés. Tóth István, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet elnöke: — öt hetet vesz igénybe a szüret. A szőlő duplája lesz a tavalyinak, ami azonban önmagába véve nem jelent sokat, hiszen a tavalyi év szinte katasztrofálisan gyenge termést hozott számunkra. A szüreti munkák ideje alatt háromezer tanuló fordul meg termelőszövetkezetünkben. Tegnap kétségtelen, hogy volt némi fönn- akadás a konténereknél, ehhez az is hozzájárult, hogy először dolgoztak ezzel a géppel gépkocsivezetőink, rakodóink. Végh István, a minisztérium képviselője így összegezte a látottakat: — Fontos, hogy a diákok jó benyomásokkal térjenek vissza az iskolapadba, hiszen az itt szerzett tapasztalatok döntően befolyásolják későbbi életükkel kapcsolatos elképzeléseiket, munkához való viszonyukat. Tetszett az, hogy a termelőszövetkezet differenciálni igyekszik; ösztönözni a jó munkára. Napsütésben, szüretidében a legjobb harapnivaló az oporto — vallja Novak Zsuzsa (Fotó: Kőhidi Imre) A diákszüret harmadik napján megérkezett egy nem várt vendég is, az eső. Az Eger környéki dombokon augusztus 7-én volt utoljára csapadék, ha egy-két napig tart az esőzés, ez még kifejezetten használ is. Ho azonban végleg beborul az ég és tartósan beköszönt a hűvösebb idő, az jelentősen megnehezíti mind a diákok, mind a szervezők dolgát. Sz. A. Hazai gyártású burgonyapehely Sikeres bemutatkozás a BNV-n Importpótló édesipari termékek Vámosgyörkről (Megkezdődött a burgonya- pehely gyártása a Szentlőrinci Állami Gazdaság új üzemében. A 165 millió forintos beruházással megvalósult „pehelygyár” elsősorban a sütő- és a hűtőipar számára áliit elő alapanyagot a burgonyás kenyér és a különféle krumplis tészták készítéséhez. Ehhez eddig szocialista, illetve tőkés importból vásároltak buirgo- nyapelyhet' Az új üzem évi kétezer tonna burgonyapelyhet állít élő, s ezzel a teljes hazai igényt képes kielégíteni. A burgonyapelyhet az ÁGKER forgalmazza. Máris Száz hazai és hetven külföldi kiállító — gépeket, kemikáliákat, gyógyszereket, állategészségügyi és más mezőgazdasági eszközöket gyártó cég vetőmagnemesítő intézet — vesz részt a szeptember 29-én kezdődő bábolnai napokon. leszállította az első tételeket, többi között a hűtőipar győri gyárának, ahol exportra készülő tésztákhoz használják fel, a pécsi, a szegedi és a soproni sütőipari vállalatnak burgonyás kenyér sütéséhez és a kecskeméti konzervgyárnak, ahol a bébi ételek egyik alapanyaga a burgonyapehely. Az előzetes piackutatások szerint a pelyhesített burgonyát szívesen fogadják majd a háziasszonyok is, ezért kisebb csomagolásban még az idén az üzletekben is megjelenik; püré, lángos és pogácsa készíthető belőle. (MTI) Az idei bemutató fő célja, hogy elősegítse az iparszerű- en rendszerezett termelés fejlesztését, ezen keresztül a népgazdaság gabonaprog- ramjának teljesítését, az export növelését. Lapunkban már korábban beszámoltunk róla, hogy a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari vállalat tObb éves kísérletezés után két új édesipari terméket állított éld. Céljuk az volt, hogy a drága importból beszerezhető közkedvelt sós mogyoró helyettesítésére sózott, pörkölt és hántolt, Uletve só nélküli napraforgómagot készítsenek. Nos, ez sikerült, melynek sorozatgyártására a volt vámos györki malomépületet felújították, és speciális gépekkel szerelték fel. Mint Czövek Gábor műszaki igazgatóhelyettestől megtudtuk, az üzem elkészült és a próbagyártást is megkezdték már. A teljes üzem szeptember 30-án indul. A vállalat erre 20 millió forintot költött. A COMPACT Kereskedelmi Vállalattól átvettek és felújítottak egy pörkölőgépet, ezenkívül két NDK gyártmányú válogató asztalt állítottak be, melyekkel a hántolt és a hánto- latlan napraforgómagvakat különítik el egymástól. A próbaüzem során 15—20 dekás csomagokban készítet tek sózott és sótlan napraforgót, melyet az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutattak a Gabona Tröszt kiállítóterületén. A siker sem maradt el, miután a két új termék iránt különösen a sütő- és édesipari vállalatok érdeklődnek. Így például a Szerencsi Édesipari Vállalat, továbbá a budapesti Rákóczi Cukrászati Szövetkezet és a Nyugat-pesti Sütőipari Vállalat Ezek termékeikhez mogyoró helyett pörkölt napraforgót használnak majd a jövőben, amely lényegesen olcsóbb és jó minőségű! Azt is megtudtuk, hogy a gabanaforgalmi két új terméke október végén, november elején megjelenik a hazai, közöttük Heves megye élelmiszerüzleteiben és az import sós mogyorónál mérsékeltebb áron bizonyosan megnyerik a fogyasztók tetszését A vállalat év végéig 150—160 tonnát gyárt az újdonságokból, , melyeket mind a haz'd kereskedelemnek biztosít Noha a két termék értékesítésére export- tárgyalásokat is kezdtek, a külpiacokra /áthatóan csak a jövő esztendőben kerül belőlük. Bábolnai napok ’82
