Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 22., szerda *» HOLLAI IMRE AZ ÜLÉSSZAK ELNÖKE Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka —( Külpolitikai kommentárunk )— Kicsik és nagyok NINCS A NEMZETKÖZI POLITIKÁNAK MÉG EGY OLYAN FÓRUMA, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése, ahol kicsik és nagyok — törpeországok és nagyhatalmak — egyaránt hallathatják hangjukat. Minden év szeptemberének harmadik keddjén egybegyűlnek az ENSZ 157 tagállamának a képviselői, hogy ködösen kutassák .-az emberiség előtt álló problémák megoldásának módozatait. S bár a New York-i üvegpalotában felszólaló minden politikus és a világközvélemény egyaránt tisztáiban van azzal, hogy a közgyűlés határozatai nem jelentenek csodaszert, ugyanennyire világos, hogy az itt kimondott szavaknak súlyuk van. A KÖZGYŰLÉS KEDDEN MEGNYÍLT 37. ÜLÉSSZAKA sok tekintetben folytatja a régebbi témák megvitatását. Ez természetes, hiszen bőven van tennivaló a leszerelés, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a gazdasági és a társadalmi haladás előmozdítása, a népek közötti barátság és együttműködés szélesítése terén. Nyilvánvalóan szó lesz New ' Yorkban világunk válsággócairól; mindenekelőtt a Közel-Keletről, ahol az utóbbi hetekben drámai események zajlanak. A gyarmati örökség nyomán keletkezett más konfliktusok ugyancsak terítékre kerülnek. A szocialista országok, közöttük hazánk diplomáciája a közgyűlésen azokat az elveket fogja képviselni, amelyek külpolitikája tengelyében állnak. Magyarán: a vitás kérdéseket és a konfliktusokat ne erőszakkal, hanem a zöld asztalnál rendezzék. Hazánk mindig fontosnak tartotta, hogy az Egyesült Nemzetek 1944-ben megfogalmazott magasztos elvei a nemzetközi kapcsolatok vezérfonalává váljanak. Az idei ülésszak különlegessége, hogy Magyar- ország — az ENSZ történetében először — megpályázta a közgyűlés elnöki tisztét, és a magyar javaslat ellenjelölt nélkül került a 157 tagállam küldöttei elé. A Magyar Népköztársaság következetes külpolitikája elismerésének, a hazánk és népünk iránti széles körű nemzetközi megbecsülésnek kézzelfogható jele ez. Olyan megtiszteltetés, amelynek eleget tenni nehéz, de érdemes feladat. A MAGYAR DIPLOMÁCIA CÉLJA, hogy az egyenjogú nemzetek e tanácskozásán elsőbbséget kapjanak a jó gondolatok, akár kis, akár nagy ország képviselőitől származnak. így lehet szolgálni a nemzetek és a nemzetek közösségének ügyét. Az ENSZ olyan, amilyenné tagjai teszik. Feszültségekkel terhes, válságok gyötörte világunknak talán még soha nem volt annyira szüksége az ENSZ józan bölcsességére, tekintélyére, erejére, mint éppen most. Kürti Gábor Gustáv Husák Szófiában (Folytatás az 1-es oldalról} Eredetileg titkos szavazással választották az ülésszak elnökét, s ezen egyszerű többség is elég volt a megválasztáshoz. Miután azonban az elnökjelölt általában teljes bizalmat élvez egy nagyobb országcsoport — adott esetben a szocialista országok csoportja — részéről, az utóbbi években a közgyűlés elnökét közfelkiáltással választják, ami azt jelenti, hogy Hollai Imrét az ENSZ- tagországok egyhangúlag választották meg erre a magas tisztségre. Az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét minden évben a tagországok más-más csoportjának képviselője tölti be. Tizenhét helyettese a többi országcsoport egy-egy képviselője. A 33. ülésszak óta öt ilyen országcsoportot különböztetnek meg az afrikai, az ázsiai, a kelet-európai, a latin-amerikai és a „nyugat- európai és egyéb” országok csoportját. Hollai Imre előtt legutóbb 1977-ben töltötte be kelet-európai ország képviselője ezt a tisztséget — a jugoszláv Lazar Mojszov. A magyar diplomata az elnöki tisztet most az iraki Iszmat Kittanitöl vette át. Hollai Imre, mint az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott elnöke megnyitó beszédében mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a tagállamok részéről iránta megnyilvánult bizalomért és támogatásért, amellyel erre a fontos posztra megválaszEGK-ülés Brüsszelben Az EGK-külügyminiszterek kedden ismét tárgyaltak Por. tugália csatlakozásáról. A portugál tárgyalóküldöttséget Joao Salgueiro államtitkár vezette. A megbeszélés nem hozott nagy előrelépést: az EGK részéről fékezni igyekeznek a portugál csatlakozást, mert a spanyol belépéshez még jelentős nehézségeket kell áthidalni, és Brüsz- szelben együtt szeretnék lebonyolítani a két csatlakozást — lehetőleg 1984-ben. A latin-amerikai országokkal a falklandi háború miatt megromlott kapcsolatok javí-, tása érdekében tervezett lépéseket az akadályozza, hogy London ellenzi a fegyvereladások újbóli engedélyezését Argentínának. Amin Gemajel személyében kedden új elnököt választott a libanoni parlament — nem egész egy hónap leforgása alatt a másodikat. Basir Gemajelnek, az egy hete meggyilkolt választott elnöknek fivére a megjelent 80 képviselő szavazatai közül 77-et kapott — s ezzel némi reményt arra, hogy az ország különböző politikai erőinek támogatásával foghat hozzá Libanon egységének helyreállításához. A Fayadiehi katonai akadémián — Bejrút külvárosában — tartott parlamenti ülésen egy ellenszavazatot sem adtak le, mindössze három üres lap volt a voksok között. A vallási közösségek, beleértve a konzervatív iszlám vezetőket, de a baloldali erőket is, már előzőleg támogatásukról biztosították Amin Gemajelt. A másik jelölt, a 82 éves Camille Chamoun volt elnök hétfőn vonta visz- sza indulási szándékát. Az izraeli megszállás árnyékéiban, Basir Gemajel halálának és a múlt héten Nyugat-Bejrút palesztin metották, majd elismeréssel szólt Iszmat Kittani, az előző ülésszak elnökének tevékenységéről. Mint mondotta: „Tudatában vagyok annak, hogy az - irántam megnyilvánuló bizalom személyemen keresztül elsősorban országomnak és népemnek szól. Annak az országnak, amely fejlődését nemcsak a mindennapok szorgos munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja”. Hollai Imre a továbbiakban a mostani ENSZ-ülés- szak előtt álló legfontosabb feladatokról beszélt, valamint kifejtette, hogy milyen szellemben szeretne eleget tenni az ülésszak elnöki posztjából ráháruló kötelezettségeknek. Első helyen a nemzetközi légkör megromlásával, valamint a békével és a nemzetközi biztonsággal összefüggő kérdéseket — ezen belül is a leszerelést — említette. E kérdések megvitatásában az utóbbi időben észrevehető megtorpanásért a bizalom csökkenését tette felelőssé, majd annak a reményének adott hangot, hogy az ülésszak munkájával előmozdítja a leszerelés, a kölcsönös bizalom megteremtésének ügyét. Az ENSZ másik alapvető feladatának mondotta a világban kialakult feszültség- gócok felszámolását. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „minden viszály, konfliktus csak úgy nekülttáboraiban elkövetett tömeggyilkosságnak a sokkhatása alatt az egyetlen lehetséges választásnak bizonyult Amin Gemajel személye. A jobboldali keresztény falangista párt alapítójának, Pierre Gemajelnek 40 éves fiát öccsénél, Basirnél mérsékeltebb, politikusabb személyiségként tartják számon. Amin Gemajel a polgárháború éveiben is a baloldali és palesztin erőkkel való kapcsolattartás embere volt. Az iránta kinyilvánított bizalmat Amin Gemajel „az első lépésnek” nevezte „Libanon megmentésének útján”, amely útról egyébként elismerte, hogy számos problémát, nehézséget tartogat. Libanon újjáépítésének folyamata „talán újabb tragédiákat is hoz" — mondta. A Libanoni Köztársaság 14. elnöke — a független Libanon nyolcadik államfője — csütörtök délelőtt teszi le hivatali esküjét, ezen a napon jár le Eliasz Szárkisz elnöki megbízatása. Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, az ENSZ 37. ülésszakának elnöke (Fotó: MTI — KS) számolható fel, ha a megoldás minden érdekelt fél számára elfogadható, ha biztosítja az érintett népeknek a jogot, a lehetőséget saját sorsuk alakítására”. Beszéde további részében Hollai Imre kitért a világ- szervezetnek a gyarmatosítás megszüntetésében játszott történelmi szerepére. „Egyes erők a kérdés végérvényes megoldását akadályozzák” — mondotta, és hangsúlyozta ezeknek az akadályoknak a leküzdésében a tagállamok közös felelősségét. Befejezésül az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának Az Egyesült Államok elnöke televíziós beszédében közölte: visszarendeli az amerikai tengerészgyalogosokat Bejrútba. Reagan szerint az amerikai—olasz- francia nemzetközi erők „nem rendőri feladatot teljesítenek” — de használni fogják fegyvereiket, ha megtámadják őket. Az amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy „gyorsan és bátran vonja ki csapatait” a városból, mielőtt még „olyan problémákkal találná szembe magát, amelyek nem rá tartoznak, s amelyeket megoldani nem tud”. Jasszer Arafat véleménye szerint több mint 3200 embert gyilkoltak le a hét végén • a nyugat-bejrúti palesztin menekülttáborokban, és két nyugat-bejrúti kórházban. A PFSZ szaúd-ará- biai látogatáson tartózkodó vezetője hétfőn kijelentette, hogy az áldozatok pontos számát egyelőre nem lehet megállapítani, mert az izraeliek talaj gyalu val sok halottat a romok alá temettek. újonnan megválasztott magyar elnöke a világgazdaságban tapasztalható gondokról — az inflációról, a gazdasági fejlődés lelassulásáról, a növekvő munkanélküliségről — szólva síkraszállt a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolatrendszer létrehozásáért. Mint mondotta: „Az új nemzetközi világrend megteremtése mindenkinek érdeke” és annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen irányban kifejtett erőfeszítéseknek a világszervezet megfelelő fórumot nyújt. A 37. ülésszak napirendjén, amelyet négyszáz oldalas dokumentum formájában bocsátottak közre az ENSZ- székházban, a titkárság már most mintegy 130 kérdés megtárgyalását irányozza elő. A napirendet a közgyűlés ülésszakának kezdete után a legújabban időszerűvé vált kérdésekkel is ki kell még egészíteni. A napirend előzetes vizsgálata azt mutatja, hogy a 37. ülésszakon is a béke, a biztonság és a leszerelés kérdései kötik majd le alapvetően a világszervezet figyelmét. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája, szeptember 27-én kezdődik. Az általános vitában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter is. A Magyar Népköztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi problémákról Púja Frigyes külügyminiszter terjeszti elő. BONN Bonnban megkezdte tárgyalásait Fejti György, a KISZ KB első titkára és az általa vezetett küldöttség. Kedden, Fejti Györgyöt hi- vitalában fogadta Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, aki az NSZK belpolitikai fejleményeiről tájékoztatta a KISZ küldöttségének vezetőjét BÉCS Nagy erejű pokolgép robbant hétfőn, éjfél előtt néhány perccel Bécs belvárosában, az iraki nagykövetség épülete előtt. A robbanás tetemes anyagi károkat okozott emberáldozata nem volt. Egy másik pokolgép néhány perccel később teljesen szétrombolta az iraki légitársaság irodáját. A két robbanást az „iszlám forradalmi gárda” nevű szervezet vállalta magára. Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével párf- és állami küldöttség érkezett kedden, hivatalos baráti látogatásra Bulgáriába, a BKP KB, a Bolgár Államtanács és Minisztertanács meghívására. A küldöttséget Todor Zsivkowal, a BKP KB főtitkárával, a Bolgár Államtanács elnökével az élen a BKP és a bolgár állam vezetői üdvözölték a szófiai repülőtéren. A bolgár pártvezető és államfő legutóbb három évvel ezelőtt, 1979 szeptemberében járt Prágában, s az akkori legfelsőbb szintű bolgár- csehszlovák tárgyalások nagyban hozzájárultak a két ország baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése dinamikus fejlődéséhez. Ennek egyik példája, hogy az 1981—1985. évi árucsere-forgalmi megállapodásban előirányzott 2360 millió rubeles forgalmat a tavalyi eredményekből ítélve valószínűleg jelentősen túlteljesítik. A találkozó egyik központi témája a két szocialista ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének további elmélyítése lesz. í ! Vendégünk: a Budapesti Harisnyagyár. 1982. SZEPTEMBER 23-30-IG harisnyagyári hét az EM. RÖVIKÖT és Iparcikk Kisker, rendezésében. SZÉLES VÁLASZTÉK! EGYES HARISNYAK, HARISNYANADRAGOK, FÉRFIZOKNIK 20—30 százalék engedménnyel! ! { I Befejeződtek a szovjetindiai tárgyalások Moszkvában kedden véget értek a szovjet—indiai hivatalos tárgyalások, amelyeken a szovjet küldöttséget Leo- nyid lljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az indiai delegációt pedig Indira Gandhi miniszterelnök vezette. A meleg baráti légkörben folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői folytatták eszmecseréjüket több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémáról. A tárgyaló felek megállapították, hogy a Szovjetunió és India közötti fokozódó együttműködés a háborús veszély és fegyverkezési hajsza ellen, az enyhülésért és az államok közötti egyenjogú kapcsolatokért folytatott harcban a világpolitika egyre jelentősebb tényezőjévé válik, s ez kedvező hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre! Mindkét fél aggodalmának adott hangot az Ázsiában növekvő feszültség miatt A Szovjetunió és India fellép az ellen, hogy az ázsiai országok területén külföldi katonai támaszpontokat hozzanak létre, vagy hogy katonai, politikai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a térség államaira A megbeszéléseken áttekintették a szovjet—indiai kapcsolatok néhány kérdését is. Amin Gemajel Libanon új elnöke
